Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-23 / 119. szám

i£»64. május 23, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Gyümölcsérés előtt Sohasem időszerűbb a gyümölcsfogyasztás emle­getése, mint most, gyü­mölcsérés előtt. Milyen gyümölcsöt fogyasszon az ember? Mit adjon, vagy mit vegyen a gyermeknek? Szóval mit egyék? Min­dent! Kezdve a korai cse­resznyétől, a meggyen, a dinnyén, a szőlőn, a «történ át egészen a dióig és a tavaszig elálló téli almáig. Egyes helyeken azt tart­ják, hogy a bőséges gyü­mölcsfogyasztás nem tesz jót Főleg az eper, a sár­gabarack és a ritka gyü­mölcsök, a naspolya, a berkenye és az áfonya fo­gyasztása káros. Az igaz, hogy egyes érzékeny em­bereknek allergiás kiütést okoz az eper. vagy a cseresznye, de ez az érzé­kenység egyéni. Az is igaz, hogy a cukorbetegeknek nem javasolt a szénhidrát­gazdag gyümölcs. De az egészséges ember mindent bátran ehet mert a gyü­mölcs nemcsak csemege, ahogy egyesek hiszik. Mikszáth írja: ,.Május­ba ncseresznyét kell en­ni, augusztusban szilváit, októberben szőlőt. Át kell érezni az örömöket, ame­lyeket az évadok nyújta­nak... Maga azt akarja, hogy júliusban jusson a cseresznyéhez. Mikor már rothadt, vagy férges...” — Tehát mindent idejében! Nem akkor, amikor még ritkaságszámba megy, — amikor primőr, mert az — kétségen kívül — drága. Várjuk meg, amikor meg­jön az ideje, akkor ol­csóbb. Persze az sem he­lyes, ba valaki rothadtak kukacosat vesz. De az nem igaz, hogy Lőrinc után nem jó a dinnye. Még szeptember 5-ét, a késői Lőrincet elfogadnánk, de a korábbi, augusztus 10-ét semmi esetre sem. Hiszen atckor a legtöbb, és leg­jobb a dinnye. Az is tév­hit, hogy reggel nem jó a gyümölcs. Bizony jó.' — Több igen komoly, példá­san táplálkozó tudós reg­gelizett éveken át gyümöl­csöt; Az sem áll, hogy grümölcsre nem szabad vizet inni; A legtöbb gyü­mölcsben sok a vfe. Ezért gyümölcs után aránylag ritkán szomjas az ember, de ha szomjas, akkor igyék bátran; Azt ma már mindenki egyéb ártalmas anyag. — j De azt már kevesen tud­ják, hogy a háztájon tér- melt, sajátkezűleg szedett j gyümölcsöt is feltétlenül ; meg kell mosni. Vajon miért? A növényvédő szerek használata egyre gyako­ribb. Közöttük a szerves foszforsavak, idegmérgex. A klórozott szénhidrogének is ártalmasak. Még a Vi- tigrán és a rézgálic is okozhatnak bajt, ha le rém mossák. Főleg a gyü­mölcs szárával ellentétes behúzódásbam, a hajdani virág csészeleveleinek he­lyére, a gyümölcs köldöké­be rakódik és szárad leg- vastagabban a permet. Ott kell gondosan kimosni. No és a légy, meg a szél! A légy a trágyadom­bon, piszokban, szemétben mászkál, és a fertőzőképes kórokozókat ráviszi a fán érő gyümölcsre. A szél meg ráhordja az utca po­rát, piszkát aminek leg­feljebb csak a nagyját mossa le az eső. Miért együnk gyümöl­csöt? Mert jó, tápláló, és mert a legtöbb friss gyü­mölcsben C vitamin van. A friss csipkebogyóban és a feketeribizkében van a legtöbb. A földieper, a fán termő eper — egyes helyeken szederfának hív­ják! — a málna, a sárga­dinnye, a meggy, a birs­alma, és a sárgabarack is komoly mennyiséget tartal­maz. A sárgabaracnak elég magas a karotin-tar- talma. Fehérje a dióban, a mandulában és a mogyo­róban bőven található. De a bogyós gyümölcsök fe­hérjetartalma is számotte­vő. Zsírtartalomban is ezek vezetnek, és kalóriatartal­muk is — 100 grammon­ként — 6—700 kalória kö­rül jár. Elég magas a szilva (76), a cseresznye (72), az őszibarack (64)« kalóriatartama is. A leg­több szénhidrát a szilvá­ban, szőlőben, őszibarack­ban, körtében és almában van; A gyümölcsök tehát bőven tartalmaznak táp­anyagokat, úgy, hogy nem­csak élvezeti cikkek, cse­megék, nyalánkságok, ha­nem komoly tápláléknak is számíthatók; Mit, mikor, hogyan és miért fogyasszunk gyü­mölcsöt. Az egészségesnek: Kalaptű, gomb, csat mind a nő t ruhatárához tartozik. Mindaz ami fény­telen: nappali, ami fényes: esti. Fa, fém, kerámia-fej tű illik a nappal viselt ka­laphoz, a svájci sapkához, a vadászkalaphoz. — Az üveggyönggyel, tekla­gyönggyel, strasszal kira­kott kalaptűvel pedig dél­után, este hordott kalapun­kat tűzzük meg. A nyersselyem vagy nylon blúzt jellegében vál­toztatja meg egy olyan csekélység, mint a gomb: egyszerű gyöngyházgomb nappalivá, kerek tekla- gyöngy-gomb estivé avat­ja. Előbbit munkában, szö­vetaljhoz viseljük, utóbbit sötétkék, fekete jersey szoknyával színházba is felvehetjük. Kantáros alj, blúz A rakott aljhoz 140 cm széles tropikálból 1.10 mé­terre van szükség. Csak jó minőségű, tiszta gyapjú anyagot érdemes venni, — hogy a berakást „tartsa”. A=a rakott alj fél háta. B=fél eleje, C=övpánt, D=kantár, Ugyanennyi anyagból ké­szíthetjük a másik, kö­tényszabású szoknyát is. Ennek a szoknyája húzott, a két kantárt elől cserép­alakú mellrész fogja össze. Itt az anyag lehet egyszerű divatszövet, viscosa is. A két szoknyarészt 20 centi­Veszélyes közömbösség Az orvostudomány már régein bebizonyította, hogy milyen szerepet játszanak egyes rovarok emberek millióit megbetegítő járvá­nyok terjedésében. Az ősszel megterméke­nyített nőstény legyek te­lelés után lerakják első petéiket. Tavasszal és ősz­vei keskenyebbre szabjuk — a húzás nem igényel annyi anyagot, mint a be­rakás. Az egyik „endlis” oldalról leszabjuk a pánto­kat, a másikról a 13x13 cm nagyságú zsebeket és a mellrészt. A közbeeső nagy darabot húzzuk be a szok­nyának; A blúzhoz 80 cm széles anyagból 1,50 méterre lesz szükség. A=eleje fele, B= háta fele, e=ujja, D=ké- zelő, félbehajtjuk, E=gal- lér fele. A rajzon a felna­gyított papír szabásminák elhelyezését is mutatjuk. A kis blúzt úgy állítjuk össze, mint a női ingblúzt. Össze­varrjuk a vállnál és az ol­dalaknál, visszahajtjuk a gombolásrészt, lei ércei j ük, majd a két gallérréteget varrjuk össze. Szebb tartá­sa lesz a gallérnak, ha erő­sebb, beavatott vászonból ugyanakkora betétet var­runk közé. Ezután kifordít­va leférceljük a gallér szé­lét, levasaljuk, ráillesztjük a nyakkivágásra, az alsó gallért ráférceljük, legépel­jük, a felsőt kézi varrással, visszahajtva rávarrjuk. A kézelőt félbehajtjuk, szélét összevarrjuk, beleillesztjük az ujját, és a felesleges bő­séget beráncoljuk a kar külső részén; Végül szét­hajtjuk a váll és oldalvar­rást, az ujja varrását, és az ujjat belevarrjuk a karöl­tőbe. szel egy hónap kell ahhoz, hogy utódaik felnövekedje­nek. Amint a hőmérő iá- ganyszála a 20 Celsius fok fölé emelkedik, meggyorsul a peték megérésének ideje és egy héten belül újabb légynemzedék rajzik ki. Egy-egy nőstény 50—100 petét rak le. Nem kell so­kat számolni ahhoz, hogy megértsük, minden egyes légy milyen további fertő­zési veszélyt jelent A legyek alkata külön­legesen alkalmas arra, hogy a betegségek: parányi kór­okozóit továbbvigyék. Táp­lálékforrásuk és kedvenc tartózkodási helyük a trá­gyadomb. az állati és az emberi ürülék. Az ott ta­lálható mérgező anyagok rárakódnak lábaikra és ott szállítják tovább. Ezeket a mikrobákat dörzsölik az ennivalókra, elsősorban a húsféleségekre. Különösen az aranyzöld döglegyeik ve­szélyesek, melyek százával hemzsegnek a falusi ár- székszékek körül, de gya­kori vendégei a vásárterek­nek és elsősorban a nyers húsokat látogatják, de a gyümölcsöket sem kerülik el. A védekezés, a legyek irtása nem könnyű, de nem is reménytelen feladat. A megfelelő permetezőszerék használata megtizedeli a legyeket és különösen a tő tenyészhelyeik. a trágya­dombok és a falusi illem­helyek megfelelő kezelése véget vethetne a légy in­váziónak. A trágyadombok letaka­rása nagyon költségesnek ígérkezik, a szétszórás a a trágya minőségét rontja. A legmegfelelőbb a levegő­mentes trágyakezelés lenne. Ez ugyan meglehetősen költséges beruházást igé­nyel, de hármas előnnyel jár: megszűnik a légyve­szély, a trágya megőrzi értékes nitrogén tartalmát és a keletkező biogáz a falu energiaszükségletét is fedezheti. Dr. Veres Pál KÉT KIS KAKAS A jóbarátnak mindig puha, Jóságos ám a szíve.’... tudja, bogy a piacon vásá­rolt gyümölcsöt bő, csurgó vízben kell megmosni, mert fertőző lehet: A bajt legritkább esetben okozza a gyümölcs. Legtöbbször a rátapadt kórokozó, vagy Vízszintes: 1. Turista-felszerelés. 7- Kö­tőszó- 8. Házimunkát végez. 9- Székesegyház. 11. Mással­hangzó kiejtve- 12- Mutató- szó- 14- Sportfogadás. 16. Ez is turista-felszerelés. Függőleges: 1- Összeköti a .két partot 2- Kerti szerszám. 3- Római 999- 4. Ilyen szó is van- S. Azonos mássalhangzók. 6- Kar­cagi népművész. M- Akt._, mindent, amikor csak van, jól megmosva, mert a gyümölcs egészséges, jó táplálék. A betegnek pe­dig: annyit és úgy, aho­gyan az orvos megengedi. Dr. B. fc. az nyer! 13. Pálca- 14. Morse- jel. 15- A vízszintes 14 része. Megfejtésül küldjétek be a vízszintes 1-est, 16-ost és a függőleges 6-ost- Beküldési batáridő: május 27­Múltheti keresztrejtvé­nyünk helyes megfejtése: Ulbricht- Mutat. Tárlat­Könyv jutalmat kapott: Koocz Csaba, Jászberény- (A könyvet postán küldjük ei.) Egyszer volt, hói nem volt, volt egy kis falucska szélén egy pici ház, annak a pici háznak volt egy pi­cike udvara, azon a picike udvaron pedig minden nap ott kapirgált egy kis kakas, egy szörnyen beképzelt, pi- rostarajú kis kakas. A pici ház mellett volt még egy másik pici ház is, annak is volt egy picike udvara, és azon az udvaron is kapir­gált egy kis kakas, de nem ám olyan beképzelt, csőrét magasan hordó, mint az a másik. Ez a kis kakas nem veszekedett a verebekkel, galambokkal, hanem jó ba­rátságban élt velük. A má­sik kis kakas ugyanakkor egyre csak azt hajtogatta: Mentek innen, csúf verebek. Te is galamb, hess el innen. Ez itt csak az én országom, És az enyém minden, minden! Nem is szerették sem a verebek, sem a galambok és lassan messzire elkerül­ték a Pici ház picike udva­rát. Amikor látta ezt a be­képzelt kis kakas, peckesen odatotyogott a kerítéshez és átkukoríkult az ott játsza­dozó verebeknek, Galam­boknak. Féltek tőlem, úgye féltek? Reszkessetek is, ha mondom. A én barátom a nagy héjjá, Rontom-bontom! Rontom- boRtona* A barátságos kis kakas nem félt tóle és vissza ku­korékolt. Nagy hős vagy te, de csők beszélsz, Azt hiszed, hogy tőled félünk? A héjjáre meg jól vigyázz, Nem barátunk ő minékünk' Kacagott odaát a kis ka­kas: Ugyan, ugyan, nevetséges! Ő jóbarát és hűséges!,.. Persze, a beképzelt kis kakas sosem beszélt a héj- jával, nemhogy barátok let­tek volna. Amikor ezt ku­korékolta a héjjá, éppen arra repült és már a ma­gasból meghallotta a kis ka­kas hangját. Gondolta magában: itt csibe-pecsenye van kilátás­ban, mert jól tudta, hogy a Jreképzelt, buta kis kaka­sok eszén könnyű túljárni és így aztán könnyű lesz egy csibét lopni abból az %id- varból. Leszállt hát hirtelen, egyenesen a kis kakas mel­lé, aki bizony nagyon meg­ijedt. Látta ezt a héjjá és megszólalt: Azt mondtad, hogy barátom vagy! Lássam tehát hogy meny­nyire!? A kis kakas alig tudott szóhoz jutni. Csak hebe­gett, csak habogott: Igen... igen... az, jóságos-» És barátságos, az bizony!... Közben a héjjá félszem­mel már a csibéket leste és amíg a kis kakas csak he- begett-habogott, lecsapott egy kiscsibére és a követ­kező pillanatban már a ma­gasból kacagott vissza: Buta kakas, most megjár- E1 viszem a vacsorámat! [tad, Azzal huss! néhány szárnycsapás és már csak egy ici-pici fekete pontocs­ka látszott az ég alján. A beképzelt ’is kakas, meg a tyúkocskái hiába sír- tak-ríttak, a kiscsibét már nem sírhatták vissza. A másik kis kakas vigasztalta őket: Tanuljunk meg, kakas koma, Szerényen és szépen élni, És egymással jóban-rossz- Barátsággal öszefémi! [ban, Azóta nem beképzelt már a faluszéli kis kakas, és nem zavarja el udvaráról a verebeket és a galambo­kat sem, hanem békésen megfér velük, együtt örül­nek, ha szépen kisüt a na­pocska, és aranyszínt fut­tat szét a pici házakon, ud­varokon, fákon, bokrokon, melyek alatt olyan jót lehet kapirgálm... Sass Ervir

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom