Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-22 / 118. szám

i984. május 21 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mi van a sorok között? Érettségi írásbeli dolgosotok magyar nyelv és irodalomból r Nem kutyabőr a traktorvezetői jogosítvány E gy levelet kaptunk ^ Jászberényből. író­ja már korábban ott js hagyta traktoros szakmá­ját, mert traktoros létére más munkát is akartak vele végeztetni Jászbol- dogházán. S ő ezt az öre­gebb traktorosok cselve­tésének tartja. Most hát munkát keres, őszintén kívánjuk, sikerüljön is neki. De azt nem — ha ismét traktorra megy —, hogy olyan szövetkezetre akadjon, ahol a traktoros semmi egyebet sem csi­nál, mint traktort vezet. Főképpen a szántótrak­torosok esetében. A me­zőgazdasági gépi munka egyébként is eléggé idő­szakos jellegű, de a szán­tógépeké különösen az. Köztudomású, általában júliustól a fagyok beáll­táig igényli munkájukat a határ, majd december­től jó márciusig állnak a gépek. A közbeeső idő­szakban sincs mindig el­foglaltságuk. Még a mű­velő és szállítógépeknek inkább. Mi sem termé­szetesebb, ha azt mond­ják ezeknek a traktoro­soknak: barátom a gépe­den ma nem tudsz dol­gozni, de a cukorrépa egyelése nagyon sürget, a paprika szedéséhez na­gyon kellene a munkás­kéz. Menj oda. Mit mond erre a trak­toros, Kőtelken, örmé­nyesen és még sok he­lyen? — Jól van, brigádveze­tő elvtárs, megyek. De ha itt lesz rám szükség, szól­jatok, mert nagyon sze­retek gépen dolgozni. Ám mit mond Kengye­len, Jászberényben és még ugyancsak sok helyen? — Azt már nem. Hát azért tanultam én? Itt a jogosítványom. Vagy traktoros vagyok, vagy gyalogmunkás. így nem szabadna kü­lönbséget tenni. A trak­torvezetői jogosítványt nem szabad olyan menet­levélnek tekinteni, amely minden más munkától mentesít. Mintahogy ré­gen a nemesi oklevél, a kutyabőr mentette fel tu­lajdonosát minden közte­herviseléstől. A traktor- vezetői jogosítvány szak­munkásbizonyítvány. Megszerzője a mezőgaz­daság géphez értő növény- termesztője. Mint az ön­töző, kertészeti, a rizs­termesztő szakmunkás is. De az öntözőszakmunKá- sok szó nélkül dolgoznak bárhol a szövetkezetek­ben az öntözési idényen kívül. Ugyanígy a töb­biek, csak a traktorosok vitatkoznak több esetben. Mert nem értik, hogy a belterjes mezőgazda­ságban minden szántó­gépre legalább két-három jogosítvány tulajdonosnak kell jutnia. A török­szentmiklósi, a kunszent­mártoni járásban, a kis­újszállási Dózsa és Bú­zakalász Termelőszövet­kezetekben már így is van. Karcagon a felmérés szerint 16 jogosítvány hiányzik még ahhoz, hogy így legyen. S az egész megyében is, ahogy a szakemberek számítják még 800 embernek kell traktorvezetői jogosít­ványt szereznie, hogy minden gépre legalább két ember jusson. Ez a minimális köve­telmény, hiszen Csehszlo­vákiában és a Német Demokratikus Köztársa­ságban ott tartanak, hogy lassan nem az a feltűnő a faluban, ha valaki trak­tort vezet, hanem az, ha nem tud vezetni. A fej­lettebb mezőgazdaságú kapitalista államokban szóba se jöhet, mint me­zőgazdasági alkalmazott senki traktorvezetői ké­pesség híján. Ez nem azt jelenti, hogy csak azt csinálja. Ha arra van szüksége az üzemnek, természetesen azt. Ha másra, akkor mást. Vagyis a traktor­vezetés csak kiegészítő vonása a mezőgazdasági foglalkozásnak. Nálunk is így lehet kettős műszakot biztosí­tani a nyári és az őszi munkacsúcsok idején. így nem kell a gépnek le- állnia, ha éppen rajta ülő vezetője megbeteg­szik, szabadságra megy, vagy elköltözik. Az az igazság, szépen haladunk erre. Csőik itt Szolnok megyében a gépállomá­sok fennállása óta több mint tízezer ember sze­rezte meg a jogosítványt. Az idei tél végén majd ezernégyszázan gyarapí­tották a jogosítványosok táborát a megyében. A gépek is egyre sza­porodnak, de még a leg- univerzálisabb géptípus-" ról is nehéz elképzelni, hogy az esztendő minden napján munkája legyen. Mi történjen hát a traik- torosokkal a gépek pihe­nőjének idején? Fizessék őket termelés nélkül? — Ugye, hogy ez igazságta­lanság lenne, és nincs as a mezőgazdasági üzem. amelyik elbírná. De hogy is éreznék magukat a traktorosok, ha az esz­tendő jórészében a töb­biek dolgoznának rájuk? “Többnyire nem is in- ® kább a munkától félnek a traktorosok, ha­nem rosszul értelmezett tekintélyüket óvják. Azt hiszik kinevetik őket, ha traktoros voltuk ellenére úgynevezett gyalogmun­kán fáradoznak. Pedig csak így képzelhető el. ‘ a kettő együtt. Minél több traktorost mielőbb. De olyan traktorosokat, akik szeretik ugyan gé­peiket, ám jogosítványu­kat nem tekintik új fa­lusi privilégiumnak, ér­tik a korszerű mezőgaz­dálkodás követelményeit és géppel, vagy ha úgy adódik gép nélkül is jó szívvel dolgoznak érte. B. E. J Havannában lesz a kilencedik VIT ? Az érettségi magyar nyelv és irodalmi dolgozatok kö­zött tallózgatunk a szolno­ki Verseghy gimnáziumban. A dolgozatok nem tükrözik két osztály tudásának tel­jességét, mert a jeles tanu­lóknak az új rendelkezés értelmében csak szóbeli érettségit kellett tenniök. És ez igen szép arány a Verseghy gimnáziumban. A tanulmányozott reálosztály­ban húsz százalék, a humán osztályban pedig több mint ötven százalék a jeles. (Hozzá kell tenni, hogy ezek a második és harma­dik osztályban is jelesek voltak.) De nemcsak a jeles tanu­lókra számít a társadalom, az élet, s a nem jelesek is jelesekké lehetnek. Talán éppen azáltal, hogy szorgal­masabb tanulással és el­mélyültebb gondolkozással tovább fejlesztik azokat az eszméket, melyek már ezekben a dolgozatokban is megtalálhatók... A reál osztályban a kö­vetkező két témát kapták a jelöltek: Az internacionalizmus hangja irodalmunkban és: Hagyomány és forradal­miéig Ady Endre költésze­tében. Az átnézett 31 dolgozat közül 7 az első és 24 a második téma feldolgozása. Minden dolgozat azt mutat­ja, hogy nemcsak a jelesek, hanem mindéi tanuló jól ismeri a tananyagot és he­lyesen fogalmama meg a tételekben felvetett kérdé­seket. Nem találkoztunk azonban egészen eredeti fel­dolgozással — a dolgozat­írók tű nagy mértékben használták ki azt a lehető­séget, hogy segédkönyvből idézeteket írhattak ki. A dolgozatok jórésze csak összekötőszöveg az idéze­tekhez. Érdekes, hogy bár jóval kevesebben választot­ták az ásó témát, a má­sodiknál, Ady költészetének ismertetésénél szinte nem is említik a hagyományt, csak Ady íorradalmiságára ke­resnek példáikat. Nehéz a sorok között fel­fedezni az (kiálló, egyéni gondolatokat. Az egyik fiú dolgozatának friss, bátor mondatai azonban megér­demlik, hogy idézzünk be­lőlük: rrAz internacionaliz­mus, vagy egyszerűen együttérzés a legszűkebb kereten beiül, a családban a Feleségem szundikál mellettem, amott, a másik sarokban két nő beszélget. Én nézem a könyvet, mint­ha olvasnék: — Irigyek itt az emberek — mondja az egyik asz- szony; Közeledünk az állomás­hoz. A másik nem vála­szol. Talán a szomszédjá­ra gondol, akivel egészen jól megvannak: — Irigyek, gyűlölködő!? — ismétli amaz. — Lesik, hogy kinek mije van? — Most meg nyári konyhát épít? Hogy’ szerezte a rá- valót? * K-n, az édesanyámnál voltunk. Ritkán tudunk elmenni, messze van, rossz a csatlakozás, vonaton majdnem tíz óra. Ha ön­magáról kifogy a szóból —- „most megint jobban vagyok, dolgozgatok a kertben, ha az Isten meg­segít...” — elmondja a kis utca eseményeit, ismerő­sökről, régi barátaimról, kiről amit tud. — Erzsi férjhez ment, ugye, azt megírtam? — Igen, múltkor írta. Erzsi a szomszédlány. — legerősebb. Ezt a keretet tá­gítják a rokonokon és is­merősökön át egészen a kü­lönböző népek társadalmi osztályainak együtteséig. Érdekes, hogy az összetar­A városi pártbizottság tegnap délelőtt hozta nyil­vánosságra a szolnoki má­jus 1—i felvonuláson leg­ötletesebben, legszíneseb­ben szereplő üzemek, isko­lák, sportegyesületek név­sorát. A vállalatok közül a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság lett az első, utána a Nagyalföldi Kő- olajtermelő Vállalat és a 7, sz. AKÖV következik a Nem pontos a cím. Miért ne lenne ott a fiatalok ün­nepi könyvespolcán — mondjuk — a fiatal írók antológiája, Péchy Blanka Regénye, Jókai Mór Arany- embere, Mikszáth, Móricz, a Muzsikáló zenetörténet, Ráth-Végh, vagy A repülés története? De most beszél­jünk arról az öt könyv­ről, amely csak a fiata­loknak jelenik meg a könyvhétre. Csak nekik? Megint nem vagyunk pontosak. Fekete Gyula remek fantasztikus szatírája, A szerelmesek bolygója például élvezetes olvasmány lenne felnőttek­nek is, bár a Móra Fe­renc Kiadó „Csíkos köny­vek” sorozatában lét nap­világot Fekete Gyula eb­ben a könyvében a „jó Azaz már asszony. Óvónő. Gyermekkorunkban sokat játszottunk együtt. — A férje katonatiszt, főhad­nagy, csendes, rendes fiú; Erzsi, meg az anyja csak így hívja: Varga. Furcsa lehet: „Varga, csókolj meg!” Vagy ha egyedül vannak, nem szólítja így? , Nemrég autót vettek. — Bent a laktanyában javít­gatták, és itt a háznál is többször járt néhány kis- katona —, szerelték. Janesiék a második szomszédaink. Együtt jár­tunk iskolába. Ö is meg­nősült, elvette azt a kis szövőlányt. A textilművek­ben dolgoznak. Jancsi gép­lakatos, a felesége helyes kis asszony: És milyen édes a kicsi. Kislány. De az öregek nem szeretik. Az a kapzsi asszony még a kilencedik hónapban is elnézte, hogy dolgozik a menye. Cipelte a nehéz vi­zesvödröket a kertbe, ásott, hajladozott. Nem mondták volna neki, hogv hagyja már, menjen pi­henni. — És a Gyula bácsi? — Én szerettem; Amikor va­lamennyire felcsepered­tünk, néhányszor eljött ve­lünk fürdeni a város-széli tás a legszűkebb és a leg­tágabb keretben a legna­gyobb... Minden haladó forradalom az internacio­nalizmus jegyében zajlott le s győzelmét nem utolsó sor­rangsorban. Az iskolák sorrendje a következő: Áchim úti ált. isk., míg a középiskoláknál a Vásár­helyi Közgazd. Technikum és a Verseghy Gimnázium holtversenyben végzett az első helyem. A sportegye­sületek közül a Kilián HSE megelőzte a Vörös Meteort. A győztesek vóndorzászlót és oklevelet kaptak, a 7. sz. AKÖV pedig vándor­serleget. élet” megszállottjait, a szórakozni, „élni” vágyó­kat állítja szellemesen pel­lengérre egy érdekes, a XXX. században lejátszódó történetben. S vajon hány felnőtt forgatta eddig is élvezettel Fekete István „gólya-mesé­jét”, a Kelét, amelyet a Magvető most sokadik ki­adásban bocsát közre, oly nagy és széleskörű az ér­deklődés iránta? Vagy ta­lán az idősebb generáció nem okulhat Csillik Gábor érdekes-izgalmas könyvé­ből, amelynek címe: Buda­pesten harcoltunk (Mag­vető kiadása.) Csillik a Budapest felszabadításáért harcoló partizáncsoport a legendás Szír csoport egyet­len életben maradt tagja, élménybeszámolójában hős társainak állít «nicket. árokhoz. Jókedélyű, kedves ember — így emlékeztem rá. Ö is. Hát persze, azt csi­nál ő is, amit a felesége. Jancsiéit lebontották a régi házat, s újat építettek. Közösen a szüleivel. — Az oroszlánrészt a fiatalok állták, Jancsi OTP köl­csönt vett fel: Erzsiéket feljelentették. Egyszer behúzattak egy ré­gi kocsit. Elromlott az úton, s egyideig ott állt náluk az udvarban. Varga egyik katona barátjáé volt. ErzsiéKnél nyomozók jár­ták. Az volt a vád, hogy régi gépkocsikat vesznek, a főhadnagy vő bent ellát­ja jó alkatrészekkel, az­tán búsás haszonnal túlad­nak rajtuk. Nem tudták meg, ki volt a feljelentő. Jancsiékkal régóta harag­ban vannak — igaz, fő ként a szülők nem állhat­ják egymást —, tehát bi­zonyára csak ők lehettek. A gépkocsi-ügy elsimult. Erzsi férje tisztázta ma­gát. Jancsi szülei külön szo­bában laknak az udvar felől. Szép nagy szoba az is. Külön háztartást vezet­nék. Amikor beteg volt a fiatalasszony, meg sem lá­togatták. Az anyós néha mindennek elmondta, ide is áthallatszott a kiabálása. — Miért? Mi bajuk ve­tt ban a nemzetközi összefo­gásnak, az internacionaliz­musnak köszönhette... Ha a ti. világháborúban oz in­ternacionalizmus nem ját­szott volna szerepet, akkor most a dolgozatomat lehet, hogy más nyelven írnám, lehet, hogy németül, de az is lehet, hogy sehogyan sem.” A humán osztály tételei: Hősök és példaképek és A tudásvágy, a kétely és a tett néhány együtt említ­hető vonása a Hamletban és Az ember tragédiájá­ban. A 1« dolgozat írója közül 11 az elsőt, a hősökről szó­lót választotta, a többi 7 pedig hősiesen belevágott az eléggé bonyolult fogal- mazású második témába. De nem is mentek vele sok­ra. Az írók életrajzait és a művek tartalmát jól ismer­tetik, a nehéz témát azon­ban nem tudták minden részletében feldolgozni. A négy közül legérdeke­sebb a Hősök és példaké­pek feldolgozása. A legtöb­ben gyermekkori olvasmá­nyaikkal kezdik. János vi­téz, Toldi és Jókai regé­nyei, főleg a Mégis mozog a föld és A kőszívű ember fiai szerepelnek. Legtöbb­nél ezután közvetlen a szo­cialista szovjet és magyar irodaiam következik. Érde­kes, hogy sokan a szocialis­ta irodalomban is elsősor­ban a romantikus vonáso­kat keresik. Akadnak itt egészen ere­deti feldolgozások. Egyik valóságos irodalmi törvény­széket tart, másik megidézi a mű modem irodalom né­hány szereplőjét s vitázik velük. Okosan írja egy kislány: „Ha valaki kiválasztotta példaképét, fontos, hogy csak a jó tulajdonságút sajátítsa el. Esetleg előfor­dul az is, hogy több példa­képünk van. Hisz úgy lesz az ember sokoldalú, ha több embert tanulmányoz s azok pozitív tulajdonságait elsajátítja.” összességükben azt mu­tatják ezek a dolgozatok, hosv a diákok, noha nem jeles tanulók, alapos tudást szereztek, bőséges az isme­retanyaguk és jó a fogal­mazási készségük. Ezek a példák is mutatják azon­ban, hogy lexikális tudás­sal szemben az önálló gon­dolkozásra való nevelést a jövőben fokozottan kell ér­vényesíteni. Ez azonban nemcsak a tanárokon mú­lik. ■" i J-i — Biztosan a nagyralá- tásuk. Szegény lány. Pedig ők is munkásem­berek. A férfi hivatalse­géd volt, az asszony gaz­dálkodott. Koratavasztól járt a piacra. Janesiék különváltak. Az asszonyka elköltözött haza, a szüleihez. Vitte magával a kislányát is. Az anyósa megint ordítozott: „Többet ide ne tedd a lábad, te bü­dös...” Jancsi akkor majd­nem megverte az anyját. Bezárkózott a szobába, né­hány napig dühösen járt- kelt, nem köszönt se az apjának, se az anyjának: Aztán elment mélázni a kislányát. „Olyan drága az a kicsi, tiszta Jani for­mája.” Kibékült a felesé­gével, visszajöttek. Erzsi rá akarta beszél­ni a férjét, hogy adják el a régi kocsit, vegyenek újat. De megijedtek a fel­jelentéstől és most nem merik, hátha megint olyan cirkusz lesz; — Ha tisztessége« úton van a pénzük, mitől fél­nek? — Nem jó az a herce­hurca fiam, még ha igazuk van is. * Vajon merre ment a fiatalasszony? Talán el kellett volna ezeket me­sélni neki? Minek. Ügyis van elég baja. Virányi Pál Havanna, (TASZSZ) Osvaldo Dorticos, a Ku­bai Köztársaság elnöke fo­gadta a Demokratikus If­júsági Világszövetség és a nemzetközi diákszövetség Kubában tartózkodó kül­döttségeit. A fogadáson a kubai ifjúsági szervezetek vezetői is jelen voltak. A Szolnok megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat május 23-tól 31-ig cam­ping- és sportszerkiállítást rendez Szolnokon, a Kos­suth Lajos utca 13. számú üres területen (a tiszti klubbal szemben). A kiáll(­Dorticos kijelentette, szí­vesen látná, ha a kilen­cedik világifjúsági és diák- találkozót Havannában ren­deznék meg. A külföldi vendégek örömmel jegyez­ték meg, hogy Kubában igen jó feltételek kínál­koznak a fesztivál meg­rendezésére. (MTI) táson bemutatják a leg­újabb sátrakat, sátorfelsze­reléseket, strandcikkeket, csónakokat, a legújabb gu­mitutajt. Az érdekesnek ígérkező kiállítás megnyitóján (23- án 14 órakor) fürdőruhabe-' mutatót is rendeznek. A szépség jutalma A fi a fű lók ünnepi könyvespolca IRIGYSÉG Camping felszerelések kiállítása Szolnokon

Next

/
Oldalképek
Tartalom