Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-22 / 118. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! SZOmPK MEGYEI ( a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁC5 LAPJA XV. évfolyam, 118. szám. Ara 50 fillér 1964. május 22, péntek. A Szolnok megyei gyógyszerészek kiemelkedő tudományos I r ■ r f I flp, Bayer István as Országos nflUHKajarOI Gyógyszerészeti Intézet igazgatójának beszélgetése lapunk munkatársával A Szolnok megyei gyógyszerész nap vendégeként városunkban tartózkodott dr. Bayer István, az Orszá­gos Gyógyszerészeti Intézet igazgatója. Ebből az al­kalomból kereste őt fel lapunk munkatársa. hogy megkérdezze: miben látja a gyógyszerész szakcsoport által első ízben megrendezett megyei gyógyszerész nap jelentőségét? — Ennek a kjEdeménye- zésnek a jelentOfege túl­nő Szolnok megye határain. Mostanában nagy divat ugyanis a különböző tudo­mányos gyűlések, üléssza­kok rendezése vidéken. — Ezeken rendszerint az történik, hogy a fővárosi tudósok vidéki környezet­ten tartanak beszámolót eredményeikről. Talán ez az első eset, hogy a vidéki gyakorló gyógyszerészek számolnak be ilyen alka­lommal saját munkássá­gukról. A pesti és szegedi egyetemek jelenlévő taná­rai csak tanúi ezeknek az eredményeknek. — Hallhatnánk néhány szót a gyógyszerész munka perspektíváiról ? — A gyógyszerészek munkájával kapcsolatban a századforduló óta jelentős változás következett be. — Azelőtt nem volt gyári gyógyszer, az orvosságot a gyógyszerészek készítették. Azóta a gyári készítmények előnyomultak. Ma a gyógyszereik több­sége nagyipari termék, csak • • Ot év alatt megtízszereződött a termelőszövetkezetekben dolgozó szakemberek száma A Földművelésügyi Mi­nisztérium kollégiuma a közelmúltban foglalkozott a 'mezőgazdaság szakem­ber-ellátottságának helyze­tével. Megállapította, hogy az utóbbi években kedve­zően alakult a mezőgazda- sági üzemekben, intézmé­nyekben dolgozó vezető és beosztott szakemberek képzettsége, iskolai vég­zettség szerinti összetéte­le. Ennek ellenére még min­dig, minden területen igen nagy az igény a megfele­lő képesítéssel és gyakor­lattal rendelkező szakem­berek iránt: jelenleg mintegy MM mezőgazdasági mérnök­re, 500—500 mezőgazda­sági gépész- és kertész­mérnökre, valamint 800 építészre, jogászra, köz­gazdászra és más szak­emberre volna szükség. A termelőszövetkezetek­ben több mint 2800 felső­fokú képesítésű szakember dolgozik, csaknem tízszer annyi, mint öt évvel ezelőtt Egyetemi, főiskolai vég­zettségű mezőgazdasági szakember azonban még így is csak minden második szövetkezetbe jut; A föag- ronómusoknak csak 40 szá­zaléka rendelkezik Ilyen képzettséggel, a brigádve­zetők 60 százaléka pedig szakmai tanfolyamot sem végzett. Az állami gazdaságok­ban sokkal kedvezőbb a helyzet. A felsőfokú szak­emberekre itt négyszer, a középfokú képzettségűekre 2.5-szer kisebb terület jut mint a szövetkezetekben! Ennek ellenére a mérnöki képesítést igénylő munkakörök 30— 35 százalékában alacso­nyabb végzettségűek del- goznak. Egyes gazdaságok azonban már technikusi munkakör­ben is mérnököt foglalkoz­tatnak; a brigádvezetők közül például 120-nak van egyetemi végzettsége; A termelőszövetkezetek szakmai vezetésének meg­erősítését eddig elsősorban úgy oldották meg, hogy a mezőgazdaság, illetve a népgazdaság más területei­ről csoportosítottak át szakembereket. A Földmű­velésügyi Minisztérium évente mintegy 2000 egye­temet, főiskolát és felső­fokú technikumot végzett fiatal szakember elhelye­zéséről gondoskodik. Elosz­tásukat ezentúl úgy szer­vezik meg, hogy jobban segítse a termelőszövetke­zetek szakember-ellátását; A végzettek mintegy 78 százaléka olyan szövet­kezetben tőtli majd gya­kornoki Idejét, ahol fő­iskolai végzettségű szak­ember mellett megszerez­heti az önálló munkakör betöltéséhez szükséges gyakorlati tapasztalato­kat, mintegy 20 százalékuk pe­dig az állami gazdaságok­ba kerüL A szakember-utánpótlás egyik igen nagy tartalé­ka: a képesítéssel nem rendelkező vezetők tovább­képzése. Jelenleg ^OO-an tanulnak egyetemen, főis­kolán vagy felsőfokú tech­nikumban, csaknem 17 ezren pedig közép- vagy alsófokú képzettséget sze­reznek. A termelőszövet­kezetekben az elnököknek 25, az összes vezetőknek 23 százaléka tanul tovább. Az egyetemek, főiskolák, felső- és középfokú tech­nikumok levelező tagozatá­nak az idén több mint 4000 termelőszövetkezeti hallgatója van. A mezőgazdasági szakem­berek, elsősorban a szö­vetkezetben dolgozók to­vábbképzését azonban még mindig sok körülmény ne­hezíti. A helyzet javítására a Földművelésügyi Minisz­térium több intézkedést tervez. Többek között egy­ségesíteni akarják a ter­melőszövetkezeti vezetők továbbképzését, amivel : most több Intézmény kü- j 1 öntözőképpen foglalkozik! I mintegy húsz százalékuk készül a gyógyszertárakban. Ezzel kapcsolatban alakult ki az a vélemény, hogy a gyógyszerészek munkájára nincs olyan nagy szükség, mint a múltban. Pedig a külföldi példák azt mutat­ják, ahol a gyári készít­mények árusítását kien­gedték drogériákba, trafi­kokba, más üzletekbe, ott súlyos egészségügyi követ­kezményekkel járt ez a lé­pés. A gyógyszerellenőrzési folyamatban tehát döntő láncszem a gyógyszertár. Vannak azután olyan ké­szítmények, amelyeket so­hasem lehet gyárilag elő­állítani, hatóanyagaik rom- lékonysága miatt. Tehát a gyógyszertár jelentősége nőtt. Bőrgyógyászat, gyer­mekgyógyászat, szemészet a különböző hatóanyagokat egyedi koncentrációban igényli. — Ezért tartom nagyje­lentőségűnek a szolnoki gyógyszerész napokat, — Egyes eredmények, amelye­ket Itt elértek a minőségi problémák megoldásában, országosan is alkalmazásra érettek. Emellett a tudo­mányos problémákkal is foglalkoznak a Szolnok megyei gyógyszerészek. Ezt a tevékenységüket nem le­het eléggé megbecsülni. Annál is inkább, mert a kémiai, biológiai tudomá­nyok differenciálódásával ■ gyógyszervegyészet, az analitika és más résztudo­mányának is sokat fejlőd­tek. — A Szóin ok megyei gyógyszerész nap is ennek a bonyolult tudományos munkának sokoldalúságát tükrözte. Például a gyógy - szerhiatástan területén el­hangzott előadások igen értékes tudományos adalé- _ kokat tartalmaztak. Az a szorgalom, lelkesedés és hozzáértés, amit a megye gyógyszerészei tanúsítottak, országosan is példamutató. — Végezetül még egy kérdés: mivel foglalkozik az ön által vezetett tudo­mányos intézeti — A mi intézetünk a gyógyszerészeti gyakoriét országos tudományos alap- intézménye. Feladatai a többi között: a gyógyszeré­szeti kutatómunka, a gyógyszertári központok te­rületén működő laborató­riumok szakmai irányítása, a fejlesztés, új gyógyszerek bevezetése és a gyógyszer­ismertetés irányítása. — Befejezésül még azt szeretném elmondani, hogy a szolnoki rendezvény egyik eredménye, hogy a nagy- közönség figyelmét felhív­ta a gyógyszerészek nagy- fontosságú munkájára. Hi­szen nemcsak kiszolgálók a város vagy a falu „pati­kusai”, hanem tanácsadók, egészségügyi fel világosítók is. Felelősségteljes munká­juk minden tiszteletet és megbecsülést megérdemel — fejezte be nyilatkozatát dr. Bayer István. Kárbaveszett az erőlködés, nem mozdult meg a kerék. A jászberényi Aprító­gépgyár kétingás pofástörő je a kohó és gépipar pavilonja mögött áU a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron (Képes beszámolónk a BNV-ról az 5, oldaionj < • f Hruscsov Alexandriában Alexandria — (TASZSZ) Hruscsov szovjet kormány­fő, Nasszsr az EAK elnöke és a kíséretükben lévő sze­mélyiségek csütörtökön Alexandriába érkeztek. Mint Egyiptom vendég- szerető földjére érkezésé­nek napja óta mindenütt, úgy a Kairóból Allexand- rlába vezető útvonalon is a lakosság rendkívül szí­vélyes fogadtatásban ré­szesítette a szovjet kor­mányfőt; A különvonat, amelyen Hruscsov, Nasszer és Amer marsall, az EAK első elnöke utazott, a Szovjetunió és az EAK zászlóival díszített állomá­sokon sok ezer főnyi kö­zönség üdvözölte. Megérkezése után Hrus­csov és Nasszer nyitott gépkocsin haladt végig Alexandria utcáim Ötjük Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára csütörtökön fogadta Louis Saillant-t, a Szak- szervezeti Világszövetség főtitkárát, aki a dolgozó nők helyzetével foglalkozó második Szakszervezeti Vi­ezúttal is ujjongó embe­rek sorfala között veze­tett. A város lakosainak Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke csütörtökön fogadta Túri Ferencet, ha­zánk új dj akartai rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közel­jövőben utazik állomáshe­lyére. • « A Magyar Kereskedelmi Kamara meghívására abból az alkalomból, hogy Svájc először vesz részt hivatalos kiállítással a Budapesti Nemzetközi Vásáron csü­törtökön délután Budapest­lágkonferenciáról, Buka- ! restből hazatérőben átuta­zott Budapesten. A szívé­lyes baráti látogatásnál ott volt Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak főtitkára iSj tízezrei melegen ödvözöltéK Hruscsovot és Nasszer elnö­köt. re érkezett Adoö J. Stae- hetin, a svájci kereskede­lem fejlesztő központ igaz­gatója. • Megyei és városi művelő­désügyi osztályvezetők tíz­tagú csoportja csütörtökön a Német Demokratikus Köz­társaságba utazott. Magyar- ország és az NDK közötti kulturális egyezmény ez évi munkaterve alapján tíz na­pig tanulmányozzák az is­kolai gyakorlati oktatást és a szakmai előképzést. • A Postások Szakszerveze­tének központi vezetősége ülést tartott a szakszerve­zet eházár András utcai székházéban. A központi vezetőség megvitatta a szak- szervezet nevelőmunkáját, majd jóváhagyta a szak­szervezet múlt évi gazdál­kodásáról szóló jelentést) Az ülésen a közelmúltban elhúnyt Pápai László he­lyett Básta Rezsőt válasz­tották meg a postások szak- szervezetének elnökévé • Csütörtökön Fejér me­gyébe látogatott CseterkI Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Ju­hász János, az MSZMP Fe­jér megyei bizottsága első titkárának kíséretében meg- teknitette a székesfehérvári megyei kórházat. Délután pedig a Fejér megyei párt- bizottság vezetőivel talál- fcozott­• A pesterzsébeti színházi esték sorozatában csütör­tökön este a győri Kisfa- ludy-szinház művésztársu­lata vendégszerepeit a Va­sas Művelődési Házban, A társulat Király—Vécsey: „Az igazi” című zenés víg­játékéval mutatkozott be a nagy munkáskerület kö­zönségének. a népi ellenőrök vizsgálatai nyomán A népi ellenőrök legutób­bi vizsgálatai nyomán az Illetékes főhatóságok szá­mos intézkedést tettek a vizsgálatok során felme­rült hiányosságok megszün­tetésére. A népi ellenőrök vizsgál­ták az elmúlt Időszakban az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi hálózat fej­lesztésének tervszerűségét. Észrevételeik alapján az Országos Tervhivatal a 3. ötéves terv kialakításakor — lehetőségekhez mérten — figyelembe veszi az állami és magánerőből épülő új lakótelepek kereskedelmi­hálózatfejlesztési igényeit. Az elavult földművesszö­vetkezeti egységek korsze­rűsítése ügyében — a Pénz­ügyminisztériummal együtt — megvizsgálja: milyen le­hetőségek vannak a SZÖ- VOSZ állóeszköz-fejlesztési alapjának növelésére. A SZÖVOSZ a központi népi ellenőrzési bizottság indít­ványára tárgyalásokat kez­deményez, hogy a jövő év­től a fejlesztési alapot — amely a forgalom fél szá­zalékát teszi ki — a me­gyékben az egyes szövetke­zetek között arányosan használhassák fel. Biszku Béla fogadta Louis Saillant-t Hazai események

Next

/
Oldalképek
Tartalom