Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-20 / 116. szám

május 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 fl rv szeRKeszTosee postdjibol Olvasóink írják MIÉRT CSATANGOLNAK AZ UTCÁN A GYEREKEK? Ezt a kérdést tette fel le­velében Fábián Gyuláné Kunmadarasról. „A hat éven aluli gyere­keket az óvodából már négy órakor kiengedik. A szülök pedig öt-hat óráig dolgoz­nak. Természetesen a gye­rekek a szülők hazatéréséig az utcán játszanak.” A szü­lők már többször kérték a tarthatatlan helyzet meg­változtatását, de eddig meg nem történt megnyugtató intézkedés. Reméljük, ha­marosan erre is sor kerül, hiszen sok gyermekbaleset oka az, hogy a gyerekek szülői felügyelet nélkül ját­szanak az utcán. NEM ÁRT NÉHA VISSZAGONDOLNI a múltra — írta Földes Lajos Kuncsorbáról. Közsé­günkben a felszabadulás előtt két embernek 400 holdja, ötnek pedig 200 holdja volt. A nincstelenek a felszabadulás után ezt a földet is megkapták. Régen a községben egy Hangya szövetkezet, egy szatócs üzlet volt. Ma a földművesszövetkezet, a vegyes és élelmiszerbolt, egy zöldségüzlet, egy TÜZÉP-telep lát­ja el a lakosságot. Régen csak egy orvos volt a köz­ségben. ma van védőnő, hetegápoló, vöröskeresztes. Emelkedett a kulturális és szórakoztatási '"érvv K. Ezt ma már ki is tudják elégíteni­SZÉPSÉGHIBA A jászberényi járási kór­ház egyre szépül. De nem szabad elmenni szó nélkül fogyatékosságai mellett sem! A betegek és látogatóik ugyanis a kórház területén nem tudnak vásárolni. Egy magánlakásban szolgálnak csak ki kevés sört és szó­davizet. „Süteményt, fagy­laltot, kávét csak a főtéren lebet kapni” — mondja a vevőknek a kiszolgáló. Ter­mészetesen a járás külön­böző részeiről érkező láto­gatók azt a kevés időt, amit a betegnél töltenek, nem fecsérelik arra, hogy a kór­házból még a főtérre be­menjenek. Ideje lenne ezt a „szép­séghibát” kiküszöbölni! Szappanos László Panaszok — intézkedések JOGOS-E A SZEMÉTDÍJ FIZETÉSE? „A jászberényi községgazdálko­dási vállalat 1963 elején felszántott 250 forint szemét­díj fizetésére. Pe­dig tőlem soha egy kosár szeme­tet sem szállítot­tak eL A vállalat vezetője is meg­hallgatottt, és azt mondta, nem kell fizetnem. Azóta újabb értesítést kaptam 125 forint szemét­díj kifizetéséről. Miután ezt nem fizettem ki, letil­tották a fizeté­semből” — írja Iván László Jász­berényből. Ismerni kellene a határozatot, mely alapján önt kötelezték a sze­métdíj fizetésére. A letiltás kérdé­sében a jászberé­nyi járásbíróság­hoz fordulhat, és a végrehajtás megszüntetését kérheti. Ezt pa­nasznapon keU előterjeszteni. JÁR-E A HÁZTÁJI? Tánczos Demeter Jászladányban 1959-ben földjét a termelőszövetkezetnek ha szonbérbe adta — mint ipari nyugdíjas most nem kap a tsz-től háztájit. Jár-e *z neki? A tsz helyesen járt el, hogy az ipari nyugdíjas személyeknek korábban adott háztáji ingatlant vissza­vonta. A tsz-be adott földjére azt javasoljuk, kössön kishaszonbérleti szerződést, ha eddig nem kötötte meg! MIÉRT VONTAK LE AZ SZTK JÁRULÉKOT? „Az újszászi húsboltban voltam vezető tavaly — ír­ja Molnár Károly olvasónk. — Ide a tsz-ből közvetítet-. tek ki. Amikor a szövetke­zetbe visszakerültem, a fi­zetésemből 432 forintot le­vontak SZTK-járulékra.” Ha a tsz-tagsága meg­szűnt a múlt évben, akkor az SZTK-járulék levonása jogtalan volt. Ha viszont fennállt, akkor a tsz a jog­szabályok szerint járt el. tavaszi és nyári estéken nem árta­na, ha több is lenne belőlük. A városi tanács építési és közle­kedési osztálya méltányolta a pa­naszt: a Guten­berg és a Hold utcai parkban két-három padot helyeztek el. ..KILÉPETT* Sérelmesnek találja a kunmadaras! Vígh Lászlóné, hogy a munkahelyén, amikor szerződése lejárt, a munkakönyvébe „kilépett” jelzéssel szüntették meg munkaviszonyát. A szerződéses munkára határozott időre vesznek fel dolgozókat. Ha a szerződést nem hosszabbítják meg, azt közlik a dolgozóval. A munkakönyvi be­jegyzés megváltoztatását a munkáltatótól kérheti. Ha ezt nem teszi meg, panaszával az illetékes járásbíró­sághoz fordulhat. ELKALLÓDOTT EGY LEVÉL „Férjem egy telekkönyvi szemlét kért a szolnoki telekkönyvi hivataltól. Ott azt mondották, hogy más­nap már postázzák is. Három hét telt el azóta, de még nem érkezett meg” — panaszolja Csataszögről Sípos Imréné. A szolnoki járásbíróság értesítette szerkesztőse­günket, hogy a kérdéses telekkönyvi szemlét még az­nap postára adták. Valószínű, hogy a postán kallódott •i, ezért egy másolatot küldtek Sipasáknak. AZ ÚTBURKOLAT JÓ, DE SÁROS Szolnokon, a Mártírok út­ján elkészült az új útbur­kolat. A köztisztasági hiva­tal azonban nem tisztítja rendszeresen. Ha esik az eső. az út két szélén fel­halmozódott por, szemét körülbelül 10—15 centimé­ter vastag sárrá alakul úgy, hogy az úttesten való átke­lés lehetetlen — panaszolja Takó Kálmán. A városi tanács építési és közlekedési osztálya meg­kérte a köztisztasági cso­portot, hogy a Mártírok út­ja tisztítását rendszeresen végezze el! Az útburkolatra felrakódott sarat a mellák- utakról hordják fel a jár­művek, s mindezen addig nem lehet segíteni, amíg a mellékutcákat is megfelelő burkolattal nem látják eL Szerkesztői üzenetek B. József, Tiszaföldvár: Ez a vers bizony csak kí­sérlet. Kicsit érzelmes, ki­csit naív, kicsit döcögős. A közlés színvonalától igen messze áll. Próbálja meg gondolatait prózában kife­jezni. G- Mihály. Jászdózsa: Meseszövési képessége jó. Azonban a túlzott táj festés a hosszadalmas leírások, az érzelgősre színezett tör­ténet nem teszik alkalmas­sá a közlésre. Javasoljuk a tömörítést, a túlzott kép­szerűség elkerülését Zsidei Barnabás, Jász- ágó: Kis, színes anyaga helyhiány miatt szorult ki lapunkból. Rusvai Kálmánné, Szol­nok: Kérésével forduljon a ceglédi járási tanács me­zőgazdasági osztályához! özv. Nagypál Ferencné, Jászapáti: Ha valaki beteg és munkaviszonyban áll, akkor a betegség idején táppénzt kap. A táppénzes állomány megszűnése után a dolgozó kívánságára a rendes fizetett szabadságát ki kell adni, ha ez is lete­lik és még szüksége van pihenésre, akkor rendkí­vüli szabadságért a válla­lat igazgatóságához kell fordulni. Kató Gyuláné, Jászbe­rény; A lakóház kulcsát a nagyszülőt eltartóktól le­het kérni. A haszonélvező ellenére is értékesítheti a házat. A ház karbantartá­sa a mindenkori lakót ter­heli­özv. Budai Sándorné, Jászárokszállás: Valószí­nűleg 1959-ben az állam részére felajánlott földié állami tulajdonba került. Ha a földjét a termelőszö­vetkezet használja, úgy kishaszonbérleti szerződést köthet. „Abádszalókl 97 aláíró”: Panaszukra a kunhegyesi járási rendőrkan’tányság megkereste a debreceni MÁV igazgatóságot. Az el­intézésig szíves türelmü­ket kérjük. Levelekből — sorokban A karcagi 91-es számú Zrínyi Ilona úttörőcsapat Vosztok 6 őrse április 1- től benevezett a hulladék­gyűjtési versenybe. Az ösz- szegyűjtött pénzből egy egri kirándulást szervez­nek majd. Csótó Géza túrkevei tu­dósítónk levelében a Vö­rös Csillag Termelőszövet­kezetben megkezdett lu- cernabetakarftási munkák­ról számolt be. Kúti Géza, örményesi olvasónk harminc évig ve­zette a helyi postahivatalt. Most ment nvúgdíiba. Ez­úton is búcsúzik a postás dolgozóktól; Szolnoki Kulturális Hetek VERDI: REQUIEH Az Országos Filharmónia hangversenysorozatának záróestje Szolnokon VERDI Gyászmiséje, az új-romantikus zeneművé­szetnek ez a monumentális alkotása mindig ünnepi ese­ményt jelent a hangver­senyéletben. A hatalmas előadói apparátust és ma­gasszintű felkészültséget igénylő mű nagy élményt jelent előadóknak és hall­gatóságnak egyaránt. A „re­quiem” tulajdonképpen li­turgikus jellegű, kötött la­tin szövegre írt egyházi ze­ne, amely azonban a zene- irodalom halhatatlan mes­tereinek kezében jóval túl­nőtt az egyházi szertartások szűk* keretein. Verdi műve is a maga mély emberi ér­zésvilágával, drámai hatá­saival, egyszerű szerkesztés- módjával és csodálatosan kifejező dallamiságával in­kább közelebb áll a nagy zenedrámák, mint a litur­gikus egyházzenei alkotá- I sok világához. A Requiem egyébként a nagy költő és regényíró kortárs, Manzoni halálának évfordulójára készült, ki­nek Verdi őszinte tisztelője, sőt rajongója volt (egyedül a „Libera me” kezdetű té­tel korábbi keletű). A szolnoki Ságvári Endre Művelődési Házban hétfőn este megtartott hangverse­nyen a Budapesti MÁV Szimfonikusok szólaltatták meg Verdi alkotását Bor­bély Gyula vezényletével, közreműködött Déry Gab­riella, Gombos Éva, Ilos- falvy Róbert és Szalma Fe­renc, valamint a Fővárosi Énekkar (karigazgató Péter József). SZORDINÁLTvonósokon lefelé hulló a-moll hangzat- tal, majd néhány ütem után a döbbenet és a csendes fáj­dalom halk piánójával belé­pő kórussal („Requiem ae­temam”...) vette kezdetét a gyászmise. A tétel „a cap­pella” részletének („Te de- cet hymnus”) szép megfor­málása már bevezetőként is híven tükrözte a Fővárosi Énekkar elmélyült, kifor­rott énekkultúráját. A „Christe eleison”-nal há­romszoros piánóba elhalt tételt a hatalmas arányú „Dies irae” követte. Fensé­ges zenekari tuttival festi Verdi a „végítélet napját”, majd imponáló megszer- kesztésű trombita hangia­tok vezetik be a kar basszus szólamán belépő „Tuba mi- rum”-ot. A halál legyőzé­sét érzékelteti a „Mors stu- pebit”, melyet a maga rö­vidségében is megrendítő drámaisággal adott elő a basszus szólista, Szalma Fe­renc. A mezzoszoprán énekes­nő, Gombos Éva gyönyörű piánókkal megformált „Li­ber scriptus”-a és a szépen árnyalt hármas („Quid sum miser”) után hatalmas dina­mizmusával ragadott meg „Rex tremendae”, míg a „Salva me” tündöklő fortis- simói az előadói apparátus hangzáserejét dicsérte. Mű­vészi en szép volt a „Recor- dare” Déry Gabriella és Gombos Éva tolmácsolásá­ban. Az „Ingemisco”-bau Ilosfalvy Róbert, a „Confu- tatis”-ban ismét Szalma Fe­renc bizonyította be, hogy otthon vannak e nagy drá­mai koncentráltságot igény­lő műfajban. A „Dies irae” visszatérő fortissimói után a megható „Lacrymosa” kö­vetkezett, amely felépítésé­vel, szívből fakadó dalla­mosságával a legsikerültebb operai csúcs-finálékra em­lékeztetett. ÉRDEKES. hogy Verdi, az énekhang nagy apostola, aki nyilatkozataiban több­ször is lebecsülte a tiszta hangszeres zene jelentősé­gét (így például a kamara- zenélést is), milyen kitűnő hangszereléssel él az „Of- fertórium” tételben, külö­nösen a fafúvók mesteri al­kalmazásával. A négy szó­lista összhangja, hangzásbe­li kiegyensúlyozottsága e részben is mintaszerű volt. A „Sanctus” nyolcszóla- mú, helyenként virtuóz szó­lamkezelésű kórustételét nagy dinamikai színgazdag­sággal és összeforrottságga! adta elő az énekkar. Az előadás egyik legszebb rész­lett (igaz, hogy leghálásabb is) az ,,Agnus Dei” költői interpretálása volt, különö­sen a szoprán-mezzoszop­rán duett, a maga kamara- szerűen hangszerelt kísére­tével. A „Lux aetema” utá­ni „Libera me” zárótétel Déry Gabriella igényes, mé­lyen átélt szólóival, majd a kórus impozáns fugájával ragadta meg a közönséget A KARMESTER.Borbély Gyula, ragyogó mesterség­beli tudással és művésá szuggesztivitással oldotta meg feladatát. „Rajta volt” a legapróbb frazírozásokon is, biztonságos vezénylése tökéletesen összefogott együttest és hiba nélküli produkciót eredményezett A Budapesti MÁV Szimfo­nikusok Zenekara kitűnően látta el feladatát, a megle­pően hatalmas hangzástö­megű tuttik épp úgy ültek, mint a finoman beállított piánók és a kamarazenei hangszerelésű kíséretek. A Fővárosi Énekkar mintasze­rű betanításáért Péter Jó­zsef karigazgatót illeti di­cséret Nagy Pál A nagy udvarnak nem jó az akusztikája. Emellett folyik a munka is, diákok planíroznak, a salakon a hengerezés nyoma, de már terítik is föléje a díszho­mok réteget. Vagy har­mincezer a társadalmi munka benne. Kárpáti test­nevelő tanár, meg a nö­vendékei csinálták. Szóval zajlik az élet. S ebben a zajlásban frissen csengő leányhangok simo­gatják a tavaszi naDSütést. A műsor Bartók, Szvesnyi- kov. Szép, kiérlelt produk­ció, de ilyent máshol is hallottam. Ami megfogott, az a szívből fakadó, su­gárzó, vidám fiatalság, 1 amely nem problémázik, átsüt a dalokon és még a hősi tömegdalt is derűssé, tizakodóvá színezi. Hatvan lány énekel. Igen sokan már nyolc éve. ne­gyedikes koruk óta. Nem hagyták abba. pedig érett­ségire készülnek közülük jónéhányan. Nem lehet abbahagyni, erről vall négy lány — Ma­rika, Anna, Margit és Julia. Negyedik általánostan kezdték. Akkor is a jelen­legi kórusvezető tanította őket, szinte kézenfogva ve­zette be a félszeg, bátor­talan kislányokat Zene­országba. S azóta évék tel­tek el, de ők kitartanak a kórusban. Megfogalmazni persze azt, hogy miért — elég nehéz. Marika: Azért én meg­próbálom. Mi nagyon sze­retjük a közös éneklést. Valahogy jókedvűvé teszi az embert. Hát miért ne csináljuk? Anna: Igaz, hogy nehéz az érettségire készülni. De akkor se lenne könnyebb, ha nem énekelnénk. Egy szép dal mindig pihentető. Meg aztán másoknak örö­met szerezni se rossz érzés. Julia: (Valamennyi kö­zött a legélénkebb, a leg- magabiztosabb.) A zene so­kat ad az ember életéhez. Minket, fiatalokat elköny­velnek felületeseknek, a percnek élőknek. Állítom, hogy a zenerajongó éneklő lányok nem ilyenek. A kö­zös éneklé? nem csak sze­replés. Mi kollektiven is nagyon megértjük egymást, próbákon kívül is. Jól tud beszélni, logiku­san indokol. Nem is cso­dálkozom, amikor kijelen­ti: jogásznak készül. A másik három: tanítónő, gyógyszerésztechnikus, ma­tematika-ének-zeneszakos tanárnő. Ági nénit, Zsíros Ágnes tanárnőt, a kórus lelkét nagyon szeretik. A hónap elején Jászkis- éren voltak, ezüstérmet szereztek. Gyulán az Erkel diáknapokon bronzot, há­romnegyed évvel ezelőtt. Jövőre — a mostani ne­gyedikesek kivételével — azt hiszem, megszerzik a* aranyat. „Bennük” van. — ht ­EGY PARK EGY PÁDDÁ L, Szolnokon, a Bástya utca lakói panaszolták szer­kesztőségünkben, hogy a Gutenberg parkban csak egy pad van. Pedig a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom