Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-17 / 114. szám

WM. másíts W»

SZOLNOK HEGYEI NfiPI>Af

i

PYQMALION

4 miniszterelnök kincsei

Shaw vígjátékának bemutatója a Szigligeti Színházban

A közönség mindig

azt kívánja a drámaírótól, hogy hökkentse meg újjal és merésszel — mikor azonban ez történik, neheztel, mert kizökkentették megszokott kényelméből. Érzelmeket kér számon az írótól, de amikor megkapta azt, értelmét kutatja. Igazságot követel, de nem bírja azt elviselni, ha öt magát leplezik le. Ezért volt Shaw művészete keserű szépsége a maga társadalmának s ezért szép kesernyésség ma nekünk. És mert történelmileg oly rövid az idő, mely elválaszt a mi hasonló, volt társadalmunktól, nem csupán emlékeztető a Pygmalion világa. Még nem sodorta el egészen a szél Eyensford—Hillék sznobáhítatát, még a levegőben vannak Fiekering ezredes üres gálájú mozdulatai, ránk mosolyog Higgins tanár úr sznobirtó legméltó- ságosabb sznobsága.

Az ősi mese modem változatában Pygmalion nem alkotásába lesz szerelmes, hanem magába az alkotásba. vagy inkább önmagába. S a , rendező, Laczkó Mihály, elsőként Anlítendő érdeme, hogy nem hagy lehetőséget ahhoz a feltételezéshez, hogy a történet valahol mégis happy end- del végződik. Másik érdeme, hogy félreérthetetlenül nyilvánvalóvá teszi a virágáruslány erkölcsi fölül- emel kedését a fonetikatanárral szemben.

kát is mindig változatossá friss élménnyé varázsolja Kár, hogy a második részben hűvösebbé válik, észlény, aki a valóságos férfias logika fegyverét használva birkózik a férfiakkal.

Mensáros László egyes jeleneteiben, főleg az ideges kirohanásokban megmutatta, hogy Henry Higgins alakját is képes olyan jól megformálni, mint már sok más eddigi szerepét. Néhány apró mozdulat, a csokoládé-jelenet, a Hig- ginsné szalonjában való csetlés-tot lások színessé teszik játékát.

Pongrácz Imre reális felfogása hitelessé teszi a színpadon a lumpenproletár Dootlittle-t. Nagyszerűen érzékelteti a maga zárt világán belül megdönthetetlen következetes- ségű logikát, elkerülve minden csábító külső hatáskeltő megoldást.

Téri Árpád. alakítása halványabb. Túl könnyed a tartása s időnként hiányzik belőle az a minden nőt hölgyként tisztelő lovagi galantéria, mely valóban elbűvölhetné a kis virágáruslányt.

Győry Ilona jó volt Hig- ginsné szerepében, Kaszab Anna Hillné szerepében igyekezett felnőni Higgins- néhoz, ahelyett, hogy érzékeltette volna a különbséget: a sznob, a középosztálybeli asszony mentalitását a nagypolgári asszonynyal szemben. Vaszy Bori kis bizonytalansággal, de hitelesen formálta meg Klára alakját, Károlyi Marika jó volt kis szerepében Molnár Miklós Freddyje gyönge teljesítmény.

Cselényi József díszletei. Székely Piroska jelmezei és Dobos Ferenc maszkjai nem keltettek feltűnést s ezért voltak jók.

AZ ÉVAD utolsó darabjával újra azt bizonyítja a Szigligeti Színház, hogy méltó a közönség bizalmára. Értékes élményt nyújtó előadásban mutatta be egy nagy drámaíró olyan hallhatatlan alkotását, melynek színrevitele minden társu- j lm. komoly erőpróbája.

Lőrinc Lóránd I

Decemberben halt meg Sárit Thanarat, a kemény- kezű thaiföldi miniszterelnök. Egy pagoda formájú aranyumában nyugodott bebalzsamozott teste. 100 nappal a gyász letelte után bonyolult szertartások közepette elhamvasztották a holttestet. Alig oszlott szét a máglya füstje Bangkok felett, a lapok máris szenzációs tudósításokat közöltek az elhunyt pénzügyle- teiról és magánéletéről.

Sárit Thanarat legidősebb fia Setifa kérte a törvényszéket, nevezze ki őt apja végrendeletének végrehajtójává. Setha szerint mostohaanyja egy 30 éves szépasszony, szándékosan alábecsülte Sárit vagyonát, saját céljaira eldugott, eltitkolt több millió dollár értékű készpénzt, ékszert és földbirtokokról szóló iratokat. A sajtó, amelyet az elhunyt miniszterelnök vaskézzel zabolázott meg, most dokumentumokkal és leleplezésekkel bizonyítja, hogy Sáriinak részvénytársaság formájában sörgyára, 30 földbirtoka, ezenkívül 51 automobilja volt, s azokat 10 vagy több „mellékfelesége” között osztotta szét,

Az ünnepi könyvhét magyar szépirodalmi

kiadványai

Shaw öt felvonásban írta meg a darabot, az egyes felvonásokat játékos bőséggel, színpadon szinte megoldhatatlan részletekkel toldva meg. A rendező a kétrészes előadásban olyan részleteket is színpadra vitt, amelyek megjelenítése eddig nem volt szokás. A fiatal rendező, akinek most diplomamunkáját láttuk. az „új” jeleneteknek az előadás egységébe való harmonikus beillesztésével a színpad és a színpadi technika kitűnő Ismeretéről tett tanúságot. Az önálló, új rendezői felfogás bátorságának és sikerének egészét dicsérve sem hallgathatjuk el, hogy az első rész könnyedebb felfogásával ellentétben állott a második rész komoly-vígjátéki hangulata, s ezért ez utóbbiban nem érződött elég elevenen a szerző szellemes párbeszédeinek villogása.

A Pygmalion előadásában a nagy feladathoz méltó kitűnő szereplőgárdát vonultatott fel a színház. Játékukban azonban sok kitűnően megformált részlet mellett egyenetlenségek is mutatkoztak. — Külön is említésre méltó Hegedűs Ágnes mindvégig kitűnő játéka, Andaházy Margit nagyszerűen átélt Lizi-figurája az első részben, Mensáros László néhány jó jelenete, különösen a második részben és Pongrácz Imre Doolittle- jének ravasz blazírtsága.

Hegedűs Ágnes Pearce- néje sokáig emlékezetes lesz a színházat szerető és értő közönség számára. A magára maradtság önvilágába zárt. büszkén viselt csendes bánata, a gazdája iránti rajongás, tisztelet, sőt szerelem, az idős asz- szonynak a vélt és valóságos emberi gyöngeségek iránti elnéző mosolya, a tiszteletet kínosan megadó, de a maga méltóságát mindig megőrző egyéniség — és még sorolhatnánk, mi minden volt ebben az egyszerű, kevés eszközzel, egészen apró jelzésekkel is sokat kifejező alakításban.

Andaházy Margit széles jókedvvel, a művészi játék tiszta gyönyörűségével mutatja te a kis virágáruslányt. Játéka szuggesztív erejű, a jó kidolgozottság | t»z ismétlődő hasonlóságé- '

Az idei ünnepi könyvhét regényei, elbeszélés- és verskötetei híí keresztmetszetét adják az elmúlt évek magyar irodalmának, a könyvhét magyar klasszikus művei pedig legnemesebb irodalmi hagyományainkat képviselik.

Hét verseskötet reprezentálja a mai magyar költészetet. A fiatal Baranyi Ferenc új kötettel jelentkezik: a Hazatérés-sei, amelyben legújabb költeményeit gyűjtötte össze, költői világának fejlődéséről, gazdagodásáról ad számot. A Világ füst. je a címe Benjámin László új verseskötetének. Válogatás a harminc éves költői pálya terméséből. Garai Gábor kötete, az Artisták, a gondolat és a szó egyszerűségére, mélységére törekvő lírikust mutat be, Megtalálnak címmel adja közre verseinek válogatását Hidas Antal. A kötet a hosszú s harcos költői-közéleti pálya legjava termését tartalmazza.

A Gyümölcsoltó Simon István új kötete. A verseskönyv anyagát az elmúlt évek legszebb költeményeiből válogatta a költő. Váci Mihály új kötete Szegények hatalma címmel jelenik meg. (A kötet anyagából hanglemezes kiadványt is készítenek.) A Szegények hatalma Váci Mihály közéleti ihletésű verseinek gyűjteménye, a közélet gondjaival birkózó, vívódó költő vallomásai. Az ünnepi könyvhétnek valóban ünnepi kiadványa lesz a Tiszta, szigorúság, a fiatal költők antológiája, amely mintegy harminc ifjú lírikust szólaltat meg: különböző világnézetű, költői alkatú művészeket, de a könyv mégsem heterogén anyagú, a fiatal költők a mai magyar irodalomnak máris ismert s számontar- tott alkotói.

Az ünnepi könyvhétnek kiemelkedő élménye lesz a Részeg eső, Darvas József új regényének első része. Az olvasóközönség — s a színházlátogatók egy része is — ismeri már Darvas re- ’ gényének témáját. Ez a könyv hatalmas írói vállalkozás — egy felszabadulás

után kiterebélyesedő művészi pálya megrázóan őszinte, , olykor, zaklatott hangú összegezése. Galabarat Zoltán. a tehetséges fiatal író Átkozottak című regényében egy népi tehetség tragédiáját ábrázolja, egy szobrásztehetséggel megáldott nyomorék gyermek életét írja le, bemutatva a harmincas évek magyar falujának erkölcsi-politikai atmoszféráját. Goda Gábor Ördögűzés című elbeszélés- kötete sajátosan egyéni hangú, helyenként mulatságos színekben vibráló alkotás, amely híven reprezentálja Goda írásművészetét. Győry Dezső regénye, a Viharvirág az ünnepi könyvhéten ötödik kiadásban lát napvilágot.

Kolozsvári Grandpierre Emil Párbeszéd a sorssal című új regénye a közelmúltban aratott emlékezetes sikert. Kolozsvári Grand- pierre Emil társadalmi életünk alapvető morális problémáit feszegeti ebben a regényben, igen nagy írói felelősségtudattal. Komlós János nevét a Népszabadság hasábjairól ismeri az olvasóközönség, azt a címet pedig, amellyel ez a könyv megjelenik, ismerik már a televízió nézői is: Az érem harmadik oldala. Komlós kötete Vasvári Anna illusztrációival jelenik meg. Lengyel József Elévült tartozás című elbeszélésgyűjteményében régi élményeit, harcait s a személyi kultusz idején átélt fájdalmas emlékeit írja le, de sokat foglalkozik napjaink morális és közéleti kérdéseivel is. Péchy Blanka tavaly megjelent Regény című könyve érdekes színfoltja lesz az idei könyvhétnek is. Először jelenik meg könyvalakban a Kortárs hasábjairól ismert Húsz óra, Sánta Ferenc riportkötete. A mai falu társadalmi problémáit elemzi e könyvben Sánta, ’a mai parasztság útját, összes dilemmájával és sorskérdéseivel. Megjelenik Szabó István elbeszéléseinek gyűjteménye a Varázs, lat kertje. A kötet legjobb elbeszélései a régi és az új bonyolult küzdelmét ábrázolják, a család szűkebb Keretei között. Érdekes témát dolgozott fel Szabó Magda Danaidák című regényében. Egy fiatal nő élettörténetét írja meg, aki mindig a mások boldogságának rendeli alá a maga életét. Színes, egzotikus világba vezeti el olvasóit Széchenyi Zsigmond vadásznaplója, a Nahar, amely India földjén lezajlott izgalmas vadászr kalandokat elevenít meg. Öröm lesz forgatni az új Tersánszky-kötetet is, ame’y A céda és a szűz címmel jelenik meg. Az író legszebb kisregényei találhatók benne, közöttük a Viszontlátásra, drága, A vén kandúr, az Illatos levélkék és a Kakuk Marci-váHozatok.

Egy színműveket tartalmazó kötet is található az ünnepi könyvhét könyvei között: Németh László túr. sadalmi drámáinak két kötete, amely a Bodnárné, a Villámfénynél, a Papucshős, a Cseresnyés, az Erzsébet-nap, a Győzelem, a Mathiász-penzió, a Szörnyeteg, a Pusztuló magyarok és a Sámson című drámákat foglalja magában.

Változatos és érdekes a klasszikus magyar irodalmi művek könyvheti sorozata is. Kiadják Gárdonyi Géza A hosszúhajú veszedelem című regényét; ezt a ragyogó tizenkét novellából ösz- szefűzött művet, amelyben tizenkét agglegény meséli el egy karácsony éjszakán, hogy miért nem nősült meg. Gelléri Andor Endre Novel. Iák című kötetében a — Kosztolányi szavaival — „tündért realista” legjobb írásai találhatók, a novellák a harmincas évek Magyarországának életéről festenek hű képet. Űj kiadásban jelenik meg Az aranyember, Jókai regénye; két kötetben adják ki Juhász Gyula össze versét a Magyar Parnasszus sorozatban, filológiai apparátusában a legújabb Juhász-kutatások eredményeit összegezve. Ismét megjelenik Kosztolányi Dezső összegyűjtött verseinek kötete, Mikszáth kitűnő regénye, a Beszterce ostror ma, s Móricz Zsigmond hatalmas regénytrilógiája, az archaikus nyelvi pompájú Erdély.

Kár a vitriolért

Lexikont szerkeszteni nem könnyű dolog. Nagy felkészültséget igénylő tudományos munka ez. Nem is minden lexikon egyformán nagyértékű, időtálló remekmű. Irodalmi lexikont szerkeszteni úgylátszik, még nehezebb. Mert nem csak tudományos igény, és felkészültség szükséges hozzá, hanem kellő diplomáciai érzék, patikamérleg, nehéz vért és sisak, mindezen túl pedig az irodalmi élet berkeinek, szövevényes hierarchiájának alapos ismerete — legalábbis az új Magyar Irodalmi Lexikonról szóló egyik-másik kritikát olvasva így tűnik. Sok, a mű színvonalához, jelentőségéhez méltó kritika mellett ugyanis több olyan bírálat is érte a lexikont, ami a szerkesztőket az előbb felsorolt fegyverek beszerzésére inspirálja, nem pedig elgondolkodtató, esetleg a második kiadásban kiigazítandó észrevételt tartalmaz. Ezek egyikét, másikát, nem is nagyon titkoltan, szubjeiktív érzelmek diktálták. Mert írójuk is rendelkezik patikamérleggel, s gondosan utánamért, megállapította, hogy X egy grammal kevesebbet érdemelt vallva a méltatásból, mint Y. Aztán gyorsan tollat ragad, vitriolba mártja és ír. Kritikát, glosszát, karcolatot, szatírát — ami éppen jön.

Rideg Sándor szatírát írt. A Kortárs májusi számában jelent meg berzenkedése „Miért zörög a haraszt?” címmel, ö már nem is patikamérleget használ, hanem tizedesmérleget. Szerinte csak az kerülhetne a lexikonba, aki legalább is a mázsát lenyomja. Ö sokak ellen szólal fel. A magyar irodalmat félti a suszteroktól, a kisiparosoktól, takarítónőktől, kiszolgálónőktől — és sokmindenkitől, aki szerinte méltatlanul a lexikonba bekerült. És félti az irodalmat az irodalmi eszpresz- szóktól is, amiről — pontosabban a szolnoki irodalmi kávéházról — a Magyar Távirati Iroda jelentéséből ' értesült. Ez a

két dolog adja az apropót Rideg Sándornak ahhoz, hogy a már oly sokszor és oly sok jó ügyért vitriolba mártott tollát ezúttal is marokra ragadja és jól odakanyarítson vele.

Ezúttal azonban nincs igaza. Sem az irodalmi lexikont (erről bizonyára az arra hivatottabb szerkesztők nyilatkoznak); sem az irodalmi kávéházat illetően. Ez utóbbi ugyanis hasznos, az irodalom ügyét szolgáló, ezért mindenki által, aki megismerte, követésre méltónak tartott kezdeményezés.

Tisztelettel meghívjuk Rideg Sándort, jöjjön el valamelyik csütörtök este Szolnokra, üljön be és hallgassa végig az irodalmi kávéház egyik műsorát. És nézze közben a közönséget. Bizonyára azt tapasztalja, hogy itt a szépre áhítozó emberek a nemes irodalommal találkoznak. Nem hasonlít ez a kép ahhoz az apokaliptikus szörnyűséghez, amely csak a teli gyomorral leiek vő ember lidérces álmaiban jelenhet meg — ahhoz ahogyan Rideg Sándor elképzelte és leírta az irodalmi kávéházat a Kcutáis legutóbbi számában.

Mindezt látni kell és nem a távolból, víziók alapján megítélni. Addig talán az is mond valamit Rideg Sándornak, na az eddig itt szerepelt írók, költők és előadóművészek neveiből idézünk: Básti Lajos, Bánki Zsuzsa, Keres Emil, Mádi- Szabó Gábor, Mensáros László, Neményi Lili, Zsolnai Hédi és mások estéről estére József Attila és Petőfi, Karinthy és Ady, Babits, Shakespeare és G. B. Shaw — klasz- szikusok és mai írók, költők, magyarok és külföldiek legszebb műveit tolmácsolták. Megnyugtatásul egyelőre ennyit Rideg Sándor számára. Reméljük, hogy egyszer személyesen is eljön és meggyőződik arról, milyen az irodalmi kávéház, s azután nem félti majd tőle a magyar irodalom ügyet.

— vj —

A művelődésügyi miniszter rendelkezése a felsőoktatási intézmények tanulmányivizsga és fegyelmi szabályzatáról

A művelődésügyi miniszter rendelkezést adott ki a felsőoktatási intézmények tanulmányi- és vizsga-, valamint a hallgatók fegyelmi szabályzatáról.

A tanulmányi szabályzat magában foglalja a tanulmányi idővel, a beiratkozással, más felsőoktatási intézménybe történő átlépéssel, a hallgatók jogaival és kötelességeivel kapcsolatos tudnivalókat. A vizsgaszabályzat ismerteti a vizsgák célját, fajtáit, a vizsgára bocsátás feltételeit, tájékoztat az értékelésről, az államvizsgáról; Egyebek közt kimondja, hogy az a hallgató, aki az államvizsga minden tárgyából jeles érdemjegyet szerzett, szakdolgozata (diolomaterve) is jeles, továbbá tanulmányai során valamennyi szigorlata jeles volt, összes többi vizsgájának és gyakorlati jegyének átlaga legalább 3,51, osztályzatai között pedig nincs közepesnél alacsonyabb, — kitüntetéses oklevelet kap.

A szabályzat az utóvizsgákkal kapcsolatban kimondja. hogy az elégtelen vizsgák pótlására — két, illetve három tárgyból — tárgyanként két alkalommal tehetnek a hallgatók utóvizsgát- Tanulmányaik ideje alatt a hallgatók egyszer ismételhetnek félévet, ezenkívül a nappali tagozaton egyszer, az esti- és levelező tagozaton pedig kétszer engedélyezhetnek részükre — elmaradt tanulmányaik pótlására — évkihagyást;

A szabályzat szerint a fegyelmi vétséget elkövető hallgatók büntetése — az eljárás lefolytatása után — lehet: megintés, megrovás, szigorú megrovás végső figyelmeztetéssel, eltiltás a tanulmányok folytatásától két. vagy négy félévre, kizárás a felsőoktatási intézményből, kizárás valamennyi felsőoktatási intézményből;

A miniszteri rendelkezés szeptember 1-én lép életbe, s hatálya kiterjed valamennyi egvetem. egyetemi jellegű főiskola, felsőfokú technikum, felsőfokú szakkarra és felsőfokú intézet nappali, esti.és levelező tagozatára.