Szolnok Megyei Néplap, 1964. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-01 / 101. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 19Ui. l.uljus i. Májusi seregszemlék (Folytatás az 1. oldalról) mozgalom minden harci eszközét felvonultatja. A kapitalista országok elnyo­mott milliói a monopol­tőke, a militarista reakció ellen tüntetnek. A gyar­mati népek lakossága nem­zete felszabadításáért száll síkra. De a világ mai hely­zetében különösen nagy jelentősége van a szocia­lista országok — közöttük hazánk — eredményes épí­tő munkájának. A szocia­lista országok a népgaz­daság gyorsütemű fejlesz­tését, a népjólét szüntelen emelését tartják most a világkapitalizmus ellen ví­vott harc legeredménye­sebb módszerének. Mert a béke fenntartása mellett ez az út vezet végülis ahhoz, hogy a dolgozók maguk döntsenek, s válasszák azt a rendszert, amelyik sza­badságot, jólétet, boldog életet biztosít minden em­bernek a földön. H azánk is ezt az utat járja. A szovjet— magyar barátság szi- lárd alapján, a szocialista országok testvéri összefo­gására, a kölcsönös segít­ség éltető erejére támasz­kodva, huszadik szabad május elsejénkén a szocia­lista építőmunka sikereiről számolhatunk be. E sike­reket a Magyar Szocialista Munkáspárt ingadozásmen­tes politikai vezetésével ér­tük el. Társadalmunk ve­zető ereje, a munkásság, a szocializmus útján járó parasztság és a szocializ­must magáénak valló ér­telmiség e nagy ünnepen újtól kinyilvánítja: Ezen az úton kíván a jövőben is járni, s vallja, hogy fe­gyelmezett munkájával még nagyobb erőfeszítése­ket tesz a Szocializmus teljes felépítéséért, mind­annyiunk boldogabb jövő­jéért. íme — így mutatják ma a forradalom órájának mu­tatói az idő előrehaladását. A világkapitalizmus napjá­nak vége közeledik, s előt­tünk a kommunizmus nagy­szerű holnapja. U Thant jelentése a ciprusi helyzetről Nicosia (MTI). Mint már jelentettük, a ciprusi kor­mány szerdán este tűzszü­netet rendelt el a kyreniai dombvidéken a Szent Hila- rionról elnevezett várkas­tély környékén, ahol már öt napja tartott a görög és a török erők összecsapása. Igaz ugyan, hogy a „tü­zet szüntess” parancs ki­adása után valóban elcsen­desedett a vidék, a légkör azonban feszült és bizony­talan maradt. Az ENSZ-fo- parancsnokság három órá­val a kormány bejelentését követően közölte, hogy nem tudott a tűzszünet előkészí­téséről. s figyelembe véve a katonai helyzetet, nem is tartja valószínűnek, hogy a görög hadműveletek való­ban elérték céljukat. Ha­sonló bizonytalanság ural­kodik a ciprusi törökök kö­rében is. NEW YORK Közzétették U Thant ENSZ-főtitkárnak a Bizton­sági Tanács elé terjesztett legutóbbi, átfogó és rendkí­vül nyílt hangú jelentését a ciprusi helyzetről. U Thant jelentésében elmond­ja, határozottan felszólítot­ta Makariosz elnököt és Kücsük álelnököt, a török kisebbség vezetőjét, közöl­jék híveikkel, hogy nincs értelme a további harcnak. Az ENSZ-főtitkár rámutat, hogy a ciprusi kormánynak és a török közösség veze­tőinek felelősségük tudatá­ban kell cselekedniük és véget kell vetniük az össze­csapásoknak, ha azt akar­ják, hogy a szigetország el­kerülje a pusztulást. U Thant a Biztonsági Ta­nács 1964. március 4-i ha­tározatának tiszteletben tar­tására és végrehajtására szólítja fel a szembenálló feleket. Utal az ENSZ rend- fenntartó erőinek kényes helyzetére. Megállapítja, hogy nem lenne egészséges megoldás, hogy az ENSZ- katonaság beavatkozzék és ciprusi görögök vagy törö­kök meggyilkolásával aka­dályozza meg a további vérontást, ugyanakkor azon­ban az ENSZ-katonák vég­ső soron nem nézhetik tét­lenül a jelenleg folyó had­üzenet nélküli háborút, il­letve a békés polgári lakos­ság pusztulását. A jelentés egy sor gya­korlati intézkedésre vonat­kozó javaslatot is tartal­maz, ezek között szerepel a polgári személyek lefegy­verzése, a katonai állások kölcsönös felszámolása, a szabad közlekedés biztosí­tása. az igazságszolgáltatási rendszer reformja és egy általános amnesztia előké­szítése. U Thant közölte: Gyani tábornok mellé egy politikai megbízottat nevez ki, hogy tehermentesítse a tábornokot, akit teljesen el­foglalnak a ciprusi veze­tőkkel folytatott diplomá­ciai megbeszélések. A genfi világkereskedelmi értekezlet munkájáról Genf — (MTI) Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezleté­nek irodája szerda reggel közzétette annak a jelen­tés-tervezetnek a szövegét, amelyet elfogadás céljából az értekezlet plenáris ülése elé terjesztenek majd. Egy szerdán közzétett másik do­kumentum a latin-amerikai országoknak a világkeres­kedelmi értekezlet intézmé­nyeire vonatkozóan tett ja­vaslatát tartalmazza. A ja­vaslat értelmében a világ­kereskedelmi értekezlet kétévenkét ülésezne, létre­hoznának egy 34 tagból ál­ló végrehajtó tanácsot, amely évenként kétszer ül­ne össze. A javaslat értel­mében állandó titkárságot állítanának fel. amely az ENSZ főtitkárának tartoz­na felelősséggel. A latin­amerikai országok javaslata értelmében a világkereske­delmi értekzeletnek öt fő­bizottsága lenne: 1. Az iparilag fejlett és fejlődésben lévő országok közti kereskedelmi kapcso­latokat tanulmányozó bi­zottság; 2. a kelet—nyugati kereskedelmi kapcsolatok kérdésével foglalkozó bi­zottság; 3. a regionális cso­portok ügyeivel foglalkozó bizottság; 4. az új intézmé­nyek előkészítésével foglal­kozó bizottság; 5. a meglé­vő gazdasági szervek mun­kájának egybehangolásával foglalkozó bizottság. * A világkereskedelmi ér­tekezlet regionális csoport­jainak ügyeivel foglalkozó bizottság előtt kedden dél­után ismertették a fejlődés­ben elmaradt országok kö­zötti kereskedelmi kapcso­latok bővítésére vonatkozó algériai tervet. puccs! És azután?,,. A bolgár külügyminisztérium nyilatkozata SZÓFIA (TASZSZ). A BTA hírügynökség je­lentése szerint a Bolgár Népköztársaság külügymi­nisztériuma a következő közleményt adta ki: Az utóbbi időben bizo­nyos, az ENSZ-szel kapcso­latban lévő körökben szó­beszédek terjedtek el arról, hogy mivel egyes országok megtagadták a különleges ENSZ-csapatok Közép-ke­leti és kongói akcióinak fi­nanszírozásában való rész­vételt, ezekkel az országok­kal szemben állítólag alkal­mazhatók olyan intézkedé­sek, amelyek korlátozzák az ENSZ tagjaként őket megillető jogokat, egyebek között közgyűlési szavazati jogukat. Az ENSZ-alapokmány 19. cikkelyének alkalmazható­ságára vonatkozó fenti hí­reszteléseknek csupán az a célja, hogy leplezze azok­nak a hatalmaknak a bű­nét, amelyeknek a politi­kája az ENSZ-et a jelen­legi súlyos pénzügyi hely­zetbe juttatta, s áthárítsák a felelősséget más orszá­gokra. A Bolgár Népköztársaság kormánya kijelenti, hogy a maga részéről határozottan elutasít minden olyan kí­sérletet, amivel kötelezni akarják azoknak a kiadá­soknak a fedezésében való részvételre, amelyeket a Közép-keleti és kongói ag­resszív cselekményekben bűnös hatalmaknak kell fe- dezniök. Ezzel kapcsolatban a bolgár kormány kijelen­ti: teljes mértékben támo­gatja a szovjet kormány ál­tal ebben a kérdésben köz­zétett nyilatkozatot. Kínai menekültek Hongkongban Moszkva (TASZSZ). Jurij Popov, az Izvesztyija kü- löníudósítója hongkongi je­lentésében megállapítja, hogy csupán a legutóbbi években több mint egymil­lió ember ment át a Kínai Népköztársaságból Hong­kongba. A menekülés külö­nösen 1962-ben vált töme­gessé. A tudósító beszélgetett a menekültekkel, akik elmon­dották, azért hagyták el ha­zájukat, mert a gazdasági helyzet egyre rosszabbodik és a nép nyomorog. Noha Hongkongban is igen nehéz a megélhetésük, mégsem hajlandók hazatérni. A The Sunday Times egyik legutóbbi cikke ki­mondja: „A nyomor okoz­ta robbanás fenyegeti Dél- Amerikát”. Shakespeare-rel szólva „ezt tudtunkra adni nincs szükség sírból jövő szenemre’*. De azért mégis az idézett lap érdemei kö­zé tartozik ez a megállapí­tás: „Brazília, ahol a gaz­dagok úgyszólván sértetle­nek, ahol a jobboldali cső­cseléket arra mozgósítot­ták, hogy a Diákszövetsé­get felgyújtsa, ahol a riói érsek átokkal sújtja a baloldaliakat és ahol az egyik Sao Paulo-i pap — Josaphat atya — együttér­zését fejezi ki a Rómának tulajdonított szocializmus iránt, ahol a földbirtokosok magánhadseregeket tarta­nak fenn és ahol a politi­kusok közköltségen, politi­kai támogatás ellenében, fiktív állásban tartanak fenn igen sok embert — ez a Brazília semmi mással nem juthat előbbre, mint becsületesen végrehajtott radikális reformmal.’’ De a brazil reakció irtó­zik még a legcsekélyebb reformtól is. Uralma alatt növekszik az infláció. Meg­kétszereződtek az árak és csökkent a cruzerio értéke. Az egy főre eső jövedelem évi 322 dollár — hallatla­nul alacsony. Nagy a nyo­mor, nagy az analfabétiz­mus, és ebben a 77,5 mil­liós országban csak évi 25 milliárd dollár az összter­melés. Azt pedig, hogy en­nek mekkora része vándo­rol az USA tőkéseinek zse­bébe — gondosan titkolják- Az tény azonban, hogy ebben az országban az USA a második világhá­ború óta 1,1 milliárd dol­lárt fektetett be. Nem jó­tékonysági alapon az bizo­nyos. Az egyre növekvő társa­dalmi feszültség egyetlen „gyógyszereként” a közel­múltban ismét katonai puccsot hajtottak végre. Nem meglepetésszerűen, hiszen az ultra-reakciós Lacerda (első képünk) már hónapok óta hirdette. Ez a „kormányzó*’ 1965-ben Bra­zília elnöke akar lenni. De azok a matrózok, akik til­takoztak a reakció ellen (második képünk) és velük együtt a brazil nyomorgó milliók — nyilván más sor­sot szánnak hazájuknak. A demokratikus fejlődés megakadályozására a bra­zil reakció felvonultatta hadseregét az ország fővá­rosában, Brazíliában (har­madik képünk) és Rio de Janeiro-ban. A puccs „győ­zött”. De ez a „győzelem” nem az erő jele, hanem a félelemé, a gyengeségé, az USA-monopolisták beavat­kozásáé- Nem nehéz meg­jövendölni: A végső szó mégsem lehet a népellenes erőszaké. Az élet törvénye erősebb... Ax elűxöit szultán panasxai Az elkergetett zanzibari szultán Angliában telepe­dett le. Már 14 hónapja tartózkodik ott az angol kormány költségén. Egy hónappal ezelőtt az alsó­házban bejelentették, hogy a volt brit gyarmat egyko­ri fejedelme eddig csaknem tízezer fontsterlingbe kerül az angol kincstárnak. Az egykori szultán a tenger­parton lakik tíz szobás ház­ban. Sajtótudósítóknak ke­servesen panaszkodott, hogy csak egyetlen fürdőszoba van a házban. Neki mint uralkodónak palota járna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom