Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-18 / 90. szám
dm. áprBis 'fe S20UÜ0S Ü£G¥ÜI 9 A béke és a szocializmus építése elválaszthatatlan <= Értelmiségi nagygyűlés NI ez isi ár an — A fessereiésS hónap jásssiadányi megnyitója után esHtörtSköa Mezőtúron tartottak a város értelmiségének részvételével békegyűlést. Az 'előadó ezúttal dr. Ortatay Gyula, as Elnöki Tanács tagja, a Hazafias SSépfront Országos Elnökségének elnökhelyettese volt. Dr. Ortutay Gyula csütörtökön délelőtt érkezett megyénkbe, és részt vett Szolnokon a néprajzi kiállítás megnyitóján, majd Karcagra látogatott, ahol beszélgetett a város vezetőivel, és megtekintette a helyi Agyagipari Ktsz-t. Felkereste Kántor Sándort, a./ kiváló karcagi népművészt is. Ezt követően a Május 1 Termelőszövetkezet gazdáival találkozott. Mezőtúrra a délutáni órákban érkezett, ahol megtekintette a fazekas ktsz, és Badár Erzsébet fazekas népművész műhelyét. A békegyűlés este fél hétkor kezdődött a városi tanács nagytermében. Radnóti: Himnusz a békéről című versének elhangzása után az úttörőénekkar Bartók műveiből adott elő. Ezután Bene Lajos, az MSZMP városi bizottságának titkára üdvözölte a vendégeket, az elnökségben helyet foglaló dr. Ortutay Gyulát és feleségét, Pallai Sndomét, a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottságának titkárát, a város állami és társadalmi vezetőit. Ezután dr. Ortutay Gyula emelkedett szólásra. — Jelképes, hogy ezt a gyűlést Radnóti békéről szóló verse és Bartók örökéletű zenéjének hangjai vezették be — kezdte beszédét. — Olyan költőnek és zeneszerzőnek hangjai zen- dültek fel, akik egész életükben a békéért harcoltak. Szólt Hruscsov elvtárs magyarországi látogatásáról. Megemlítette, hogy mind a tárgyalásokat, mind pedig elhangzott beszédeit • béke megvédésének magasztos eszméje jellemezte. — Hruscsov elytárs minden szavából kiérződött, hogy napjaink egyik legfontosabb kérdése a békés egymás mellett élés politikájának továbbvitele. Ezek a tárgyalások, de az egész szocialista tábor erőfeszítése egy célt szolgálnak: a békét, a szocializmus építését. E kettő elválaszthatatlan egymástól. A továbbiakban arról beszélt, hogy egyre nagyobb teret hódít a békés egymás mellett élés politikája. Sohasem lehet azonban eléggé hangoztatni, és sohasem lehet elég nyomatékosan felhívni a figyelmet arra, hogy mindezek ellenére sem elégedhetünk meg eddig elért eredményeinkkel. A népek világméretű harca a békéért, eddig is erősen j ható tényezője volt a nem- j zetközi helyzet enyhülésé- | nek. Tehát továbbra is feladat a béke megőrzése. Hogy az imperialisták tárgyalóasztalhoz kényszerültek, annak első és legfőbb oka a szocialista vi- • lágrendszer erősödése, az erőviszonyok eltolódása éppen a szocialista erők javára. A tárgyalások azonban csak akkor vezethetnek eredményre, ha harcunkat tovább folytatjuk. — Nap mint nap beszélnünk kell erről, nemcsak azért, mert a szocialista társadalom bűnnek tartja a háborút — folytatta beszédét dr. Ortutay Gyula —, hanem azért is, hogy békés építőmunkánk gyümölcseként megszűnjön az analfabétizmus, a betegek megkapják a gyógyulásukhoz szükséges orvosi kezelést, hogy ne szüljön sok százezer anya orvosi és minden más segítség nélküL A békegyűlés befejező aktusaként a résztvevők dísztárviratot küldtek Hruscsov elvtársnak 70. születésnapja alkalmából, sok sikert kívánva céljaink megvalósításáért folytatott harcához. A Kélpó-Uomokdül kisntagyarok Még apróságszámba menő lányom primadonnás kényeskedéssel pózolt a Tisza- parti játszótér sergőjén. Egyedül volt és nagyon úgy tetszett, unta már az egész esti játékot. Készültem hát haza véle, mikor egyszerre a mell vértig érő víz mellől csapatnyi srác futott felénk. Futottak? Rohantak inkább. Mert hiszen távolabbról is látnivaló, kevés embert felfogadó játékszer ez. Hat gyereket repíthet egyszerre csak a forgó, márpedig ők sokkal többen vannak, s nyilván az jár jól, aki előbb ér. Mit mondjak? Szinte éhesen vetették rá magukat. És mind egyszerre, amolyan kibirja alapon, akik felférnek még a kör- beszáguldó alkalmatosságra. Aki nem, az pottyan le róla. De hogyan? Nem ügyeskedve, talpraesve, sportolt mozdulatokkal, hanem olyan esetlenül szegénykéim, olyan tehetetlen elterüléssel. Darabos, nehézkes mozdulaté gyerekek ezek. S bizony hát a ruházatuk, a tekintetük és a játék közbeni viselkedésük is leplezetlenül árulkodó. — Tanyai iskola? — kérdezek rá a földön rekedt részleg szélén álló fiatal hölgyre. — Az. A kétpó—homokdűlői iskola. — És maga a tanítónő? Meglepődik a szőke, fiatal lány. Talán ismerős vagyok Kétpón? Nem. Talán kétszer jártam még ott. Akkor hát honnan, hogy így eltaláltam mindent — csodálkozik rám a nevelőnő. Mert ezek a gyerekek most voltak életükben először színházban. A Lear királyt nézték meg Szolnokon. És tetszett nekik nagyon. Értelmes, serdülőkorú gyerekek már ők, felsőtagozatosak mind a tizenkilencen, csak az a baj, hogy egyszem tanárra bízva a négy osztály. Megnézték a Tiszát is, de most már indulnak, mert megy a vonatuk. És elvonult a csoport a Kossuth tér irányába. Még utánuk is somíordáltam, hogy elmondjam ismeretségünk titkát, bár sikertelenül. Megüzenem most. utólag. Noha nem titok ez, Sőt. Rokoni szálak. Azám. Mert magam is tanyai iskolás voltam két- pói fiúk, homokdűlői fiúk, És én is tizenhárom éves lehettem, amikor először filmet láttam. Lovaskocsira pakoltak bennünket, a tanyai iskolát, az ottani emberek és tíz kilométer távolságában zörgetve vágtattak a lovasszekerek velünk, tanyai iskolásokkal a moziba. Még a híradófilmre is emlékszem. Egy vonatszerelvény vágtatott szembe és bevallom, én megijedtem, hogy közénk szalad. Aztán dolgozatot írtunk a nagy élményről, mint ti is fogtok, bizonyosan. Színház? Tizenhét esztendős voltam, fiúk! De hadd mondjak még el valamit. Akkoriban népszónokok könnyekig megha- tottan azt fecsegték rólunk, hogy igen, mi, a csizmás, kalapos tanyai feásmagyarok, mi vagyunk a nemzeti jövendő, mi lennénk a nagy magyar jövő. A rejtelmes, hangzatos jóslat az övék volt, a kiábrándulása miénk lett. Ezért hát beszéljünk komolyan, felnőttesen, kétpói gyerekek. És hadd mondjam meg őszintén nektek, nem ti vagytok a magyar jövendő. A magyar múlt vagytok már, a magyar pa- | raszti múlt maradványai I vagytok még kétpói tanyai : és minden más tanyai gyerekek. A múló parasztsors történelmének hátrahagyott kései emlékképei vagytok még, amint zajongva tódultok ki az egyszer látott színházból, tülekedve rohanjátok meg a városias játékot. Mert a jövő — ej, hisz, tanuljátok, tudjátok ti ezt —, a közeli jövő, nem tart már soká, bizony másmilyen. összefoglalóan szocializmusnak hívják, leszűkítve szocialista falut is jelent. Eltűnő tanyarendszert, községi, felszerelt iskolákat és olyan falusi gyerekeket, akiket nem lehet „kiszúrni” a játszótéren, a színházban, Tisza parton, egyszóval a társadalomban. Borzák Lajos Bioklima vizsgálatokkal derítik lel a falusi lakásépítkezések hibáit A magyar meteorológiai társaság orvosmeteorológiai szakosztálya csütörtökön a Technika Házában előadói ülést tartott, amelyen a korszerű falutervezés egészségügyi problémáit vitatták meg. Dr. Hille Alfréd elnöki megnyitója után dr. Páter János egyetemi tanár, a Pécsi Orvostudományi Egyetem közegészségtani intézetének igazgatója számolt be 8 ormánsági falu 340 lakóházában és több cigánytelepen végzett vizsgálatok eredményéről, hangsúlyozta! hpgy most, a mezőgazdaság szocialista átlakulásával kapcsolatban különösen fontos az új lakótelepek, majorközpontok helyének okszerű kiválasztása, a lakóházak egészséges bioklimájának kialakítása. A tudományos vizsgálatok tanulsága arra kötelezi az építőket, hogy a lakótelepek helyének gondosabb kijelölésével párhuzamosan, az eddiginél jobb beosztású lakások építésével csökkentsék az össze- zsúfolódás lehetőségeit, illetve adjanak módot a helyiségek egyenletesebb és teljesebb kihasználására. A / megalapozott gazdaság sok mindent elbír % Lapozom a jegyzetemet. Tanakodok, mit hagyjak ki. Azt-e, hogy tavalyelőtt 14196 forint átlagkereset jutott egy tsz-tagra, tavaly 18 810 forint. Az idén pedig szeretnék, ha az összés közösből származó jövedelem — a háztájit és a prémiumot nem számítva — elérné a 20 ezer forintot Nem, ezt el kellett mondani. A KÖZÖS KASSZA IS Sőt még az is az eredményeikhez tartozik, hogy az egy dolgozó tagra jutó tiszta jövedelem két évvel ezelőtt 45 ezer, egy évvel ezelőtt 55 ezer forint volt, erre az évre legalább a 60 A FA KIDŐLT. Gyökerei értelmetlen összevisz- szaságban ágaskodnak a gödör mellett melyből nemrég még az éltető nedvet szívta. Duzzadó rügyeiből nem lesz már gyümölcs. Az ember az ásóval már a következő fához lép, vissza sem néz. Lelke mélyén fájlalja, de a világért nem mutatná, hogy nem szívesen dönti ki az éledező, szór gyümölcsfákat — Kell és kell! Strandot építünk a helyébe, had lubickoljanak a fiatalok. Ezt is, meg a szomszéd kertjét is kisajátította a tanács... Hogy nem fárasztó-e? A hetediket ástam ki az előbb, sietős, mert holnapra már más munka van betervezve! De nem bánomé pihenhetünk egy kicsit... így kezdődött ismeretségünk. S a rövid pihenő alatt igyekeztem megtudni mindazt, amire kíváncsi voltam. Nem ment köny- nyen. Az elején nem volt baj, szívesen mesélte, hogy mit tervezett a földművesszövetkezet vezetősége.— ...mert a tavalyi taglétszámemelési tervünket csak 53 százalékra teljesítettük, hát az idén nem akarunk így lemaradni. Az az igazság: nem megy az, ha nem viszik! Tavaly jómagam is csak két tagot hoztam be, pedig fiatalabb voltam egy esztendővel, most meg február óta het- venhárom tagot gyűjtöttem... ötvennégyen már a részjegyet is lefizették. Hanem, amikor megtudta, hogy éppen ez érdekel, azt szeretném tudni, hogyan csinálta, mert cikket akarok írni róla — elhallgatott. — Minek arról írni? Mit hivalkodjam vele? Majd a végén, ha befejeztük... — De Kálmán bácsi, mi éppen azt szeretnénk, hogy a tapasztalatát már most átadja másoknak! — Had tudják meg, hogyan ért el ilyen szép eredményt a tagszervezésben, — Nem bánom... de a nevemet azt ne tegyék ki! Az nem kell! Mert nem az a lényeg, hogy ki csinálja, hanem hogyan, meg miért? Tudja, nálunk az a nagy baj, hogy eddig csupa parasztember a szövetkezet tagja. Pedig a földművesszövetkezet ma már mindenkié. Hát ezt kell me^r-tetni az emberekkel. Elmentem én orvoshoz, tanárhoz, főkönyvelőhöz. agronómushotfe ezer forintot szeretnék elérni. — Nemcsak a saját zseb a fontos, hanem a közös kassza is. Ha azzal nem törődnénk, egy-két évig bírná, de aztán nagyon visszaütne az elhanyagolásért — Borsós Sándor, a tsz párttitkára mondja ezt és Bodócs István, a tsz elnöke veszi át tőle a szót: A megalapozott gazdaság sok mindent elbír. Mi sokféleképpen számolunk. Tavaly egy növénytermesztésben ledolgozott munkanapra átlag 89 forint fizetés jutott. Az állattenyésztésben pedig 113. De ez csak a kifizetett tisztviselőkhöz — aláírták szívesen. Nagy szükségünk van rájuk, hiszen minőségi változást akarunk elérni a szövetkezet belső életében. Az egyszerű paraszt- ember nem ért a könyveléshez — pedig a felügyelőbizottság tagjai közt nincs egyetlen könyvelő sem. Érzik is a munkájukon. Nem elég a jószándék, a becsületesség, nagyobb tudás, előrelátás kell ahhoz, hogy segítsük a vezetőséget, és hogy megfelelő legyen az ellenőrzés... A másik nagy gondunk meg az, hogy megöregedtünk» — Na-na, Kálmán bácsi! Aki ilyen hetyke fiatal legény módjára haj igái ja ki a fákat— — így van pedig! Hol itt fáj, hol amott... Szerencsére a fejemmel még nincs baj, másutt már megkopott a szerkezet. Lefele jár a mandátum... Hát ez a baj a szövetkezetnél is! Alig akad köztünk fiatal, öregek az igazgatósági tagok, öregek a felügyelőbizottság tagjai Is. ötvenen felül az átlagélet- korunk. Fiatalok kellenének a helyünkbe! Hát ezért igyekszem a fakitermeléssel, mert holnap megint fogom az ívet, új tagok, új fiatalok után nézek... Azzal már fogja is az ásót, s nagy lendülettel tapossa földbe. Napszítta, pirospozsgás arcán elégedettség tükröződik, • HOGY KI ö? Talán nem veszi rossznéven, ha elmondom amit róla tudok: Kisújszálláson jól ismerik Bakó Kálmán bácsit. 1960 óta pártnyugdíjas, most 64 éves. Tagja a városi pártbizottságnak, megyei tanácstag, a megyei kereskedelmi állandó bizottság tagja, a MÉSZÖV választmányi tagja, a helyi fmsz igazgatósági tagja és a felvásárlási bizottság vezetője; az Országos Méhész Tanács, a megyei és a helyi méhész szakcsoport tagja. Soroljam még? Életében egyszer volt üdülni, de kétszer járt a Szovjetunióban. Társadalmi megbízatásainak szíwel- lélekkel tesz eleget az év tíz hónapjában, — mert májusra—júniusra „függetleníti magát”, s 30 méhcsaládiával vándorolni indul. Ez az ő pihenője, amit ennyi lelkiismeretes munka, ennyi fáradozás után megérdemel. * túri — összeg. Ez a gazdaság ennél többet is elbír. Két év óta a Zöldmező Tsz-ben — KÖZGYŰLÉSI HATÁROZAT, — tanulmányi szabadságot kapnak a tanulók teljes fizetéssel. Akik eljárnak a községből, azoknak fizetik az útiköltséget is. Van sok diákuk. Néhány héttel ezelőtt húszán vizsgáztak ez általános iskola hat-hét- nyolc osztályának anyagából. Hatan középiskolába — ebtől öten mezőgazda- sági technikumba —járnak. És az idén, az alig másfél évtizedes múltú kis község új rangot is kap: Tóth Sándor tsz-tag fia, József, a mezőtúri gépészeti technikum hallgatója érettségi bizonyítványt visz haza. Eddig ilyen iskolai végzettsége kungyalui lakosnak még nem volt. Jövőre viszont már a Zöldmező tagjai közül is hárman „ballagnak”; Akik nem tanulnak, azok se érdekteleneík. Tavaly is száznegyvenen voltak a szegedi szabadtéri játékokon. Mégeonyiesn a fővárosban. Idén legalább eny- nyien mennek. Külföldet járt ember is egyre több lesz közöttük. A nagy közösség még eset is elbírja. A NAGY HÁZTARTÁS * IS És még mindig nagyon sok fontos mondanivalóm maradt. Az, hogy itt a közössel együtt gyarapítják „táplálják” a háztáji gazdaságokat is. Most futnak be a vállalási lapok, amelyek közül sokan — arra a kérdésre, hogy hizlal-e sertést állami eladásra, — ez a válasz: igen, négyet: igen, hatot; igen, hetet. Van, aki négy mázsa csirkével, kétezer tojással segít te a nagy háztartásba a népgazdaság konyhájára. Nem ment ez persze csak úgy magától. A gazdasági és pártvezetőség tagjai alig hogy befejezték családlátogatásaikat. S nemcsak a vállalásra voltak ők kíváncsiak. Arra is, ki és mikor akar építeni, van-e szüksége kölcsönre. Mert ha van, jut a-közösből... Van-e valami személyes kérése a közösséghez, stb. stb. írott és 'le nem írott kérdések és válaszok özöne hangzott el ezeken a beszélgetéseken. Igen. Ott van az erő, a tehetség ebben a közösségben, hogy nemcsak egymás anyagi helyzetére kíváncsiak. — Nemcsak egymás anyagi helyzetét, hanem egymás szándékát, az egymás JÖVÖRE SZÓLÓ ELKÉPZELÉSEIT IS ismerik. Nemcsak egy vagy több gazdasági évre, a jövőre fogtak ők össze... És a jövőnek szerves tartozéka az anyagi jólét mellett a tanulás, a falubaköltözés, a külföldi utazás, a színházlátogatás. — a kultúrált paraszti élet. ií. «á
