Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-15 / 87. szám
ywwÄKjJOO Szocialista brigádvezetők tanácskozása Ma délelőtt Szolnokon a Ságvári művelődési ház- § bon négyszáz szocialista brigádvezető ül ősszé, hogy két év óta először, széles körben tanácskozzék a mozgalom időszerű kérdéseiről, brigádtagok munkájáról, j neveléséről, szórakozásáról. > Egyáltalán nem véletlen, hogy a szocialista bri- < gádmozgalom olyan gyorsan elterjedt az országban. A dolgozók meglátták a „fantáziát” abban, hogy | közösen dolgozzanak, és a jó munka mellett tanulá- ] sukra, pihenésükre, szórakozásukra is közösen fordítsanak gondot, figyelemmel kísérjék egymás fejlődését is. Világosan meglátták ezek az emberek, hogy jó ; munkájuk szorosan összefügg azzal, mennyire képzettek, milyen széles a látókörük, mennyire vannak tudatában a végzett munka politikai és népgazdasági jelentőségének. Mint minden tömegmozgalomnak, a szocialista | brigádok mozgalmának is vannak nehézségei, akadá- ; lyai. Nem vagyunk tökéletesek, és az emberi hibák i lenyesegetése nem könnyű. A termelés nehézségeinek elhárítása sokszor nagy harcba kerül. Erről tanácskoznak ma a brigád vezetők, a megjelent gazdasági-, párt- ; és tömegszervezeti funkcionáriusok. A megjelentek 3800 szocialista brigádtagot és 12 000 szocialista brigád címért küzdő dolgozót képviselnek. Tekintélyes szám ez, de jelentősége sokszorosan meg í nőtt azáltal, hogy ez ’a másfél tízezer ember eredményeivel, magatartásával, a világ iránti szomjas érdeklődésével állandóan serkentő példa az öntudatnak erre a fokára még nem ért dolgozó tömegek előtt. A tanácskozás megy esz erte nagy figyelmet kelt. < H T. Világ proletárjai egyesüljetek! VV'* 7 kw7 SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XT. évfolyam, 87. szám. Ára 50 fillér 1964. április 15„ szerda. MA: Elégették a riksákat Az árhullám tető zése elhúzódó. az apadás csak lassú ütemű Megölte kugli- partnerét - sógorát vádolta a gyilkossággal Szolnok vetőmagtermesztő megye Kenderesen Is terem a makói hagyma magja Aranysziget Tiszaderzsen Szolnok megye földrajzi fekvése, talajtani viszonyai, éghajlata és vízrajza nagy kincset jelent. Különleges adottságából adódóan vannak olyan növény- féleségeink, amelynek vetőmagját csak Itt tndjnk termeszteni. Köztudott, hogy rizst Szolnok és Békés megye termel az országban. Hazánk vetőmag hozamának egyötöde Szolnok megyéből kerül ld. A lucernamagból, borsóból még ennél Is nagyobb a* arány. 1960-tól kezdődően, a kollektivizálás befejezése óta egyre inkább kialakulóban vannak a speciális, tájjellegű termesztést megvalósító vetőmagtermelő termelőszövetkezetek és állami gazdaságok- A Vetőmag Termeltető és Ellá- , tó Vállalat 1964-ben is 30 növényféleség magtermését kötötte le szerződésre Szolnok megyében. Az idén 63 ezer holdon termesztenek aprómagvakat nálunk. Többek között IS ezer holdon lucerna magfogásra, 14 ezer holdon borsó vetőmag előállítására, 8,5 ezer holdon rizs, 6 ezer holdon pedig olajlen vetőmag termesztésére szerződtek a megye szövetkezetei. Bükkönyféléket is 7 ezer holdon vetnek vetőmag- szanorítási céllal. A megye szántóterületének 10,5 százalékán vetőmagtermesztés történik. „Nagymenők” vagyunk a rizs, a borsó vetőmagjának előállításában. Két év alatt a fajtaborsó vetőmagtermesztése megduplázódott a megyében területileg is, terméshozamban pedig 114 százalékra emelkedett 1962-höz mérve. Az országos termésátlagot pedig igen magasan meghaladja. Fajtaborsóból 6,90 mázsát szoktak tervezni, tavaly 9,06 mázsa volt a megyei átlagunk. Egyharmadával több, mint az országos terméseredmény- De ötéves átlagot véve is 8,50 mázsa körüli az eredmény. Sőt a tisza- földvári Szabad Nép Termelőszövetkezet 14.4, a Középtiszai Állami Gazdaság 14, a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet holdanként 12,7 mázsa vetőmagot adott át a vállalatnak« Egy évvel ezelőtt megkezdték a tájjellegű vetőmagtermesztés kialakításét, Öt speciális vetőmagtermesztő szövetkezet működik már a megyében- A tiszaföldvári Lenin és Szabad Nép borsót, olajlent, kertészeti magvakat termeszt. A kenderes! Haladás a mákói vöröshagyma magját állítja elő, de igen jól termelik náluk az uborka és a virágmagvakat A tíszaderzsi Kossuth Termelőszövetkezetben van egy, a Tisza élő és holtágaival körülhatárolt sziget, a Cserőköz, amely kincsesbányája a vetőmagtermesztésnek. A karcagi Lenin Termelő- szövetkezet pedig az elit rizsvetőmagot termeli nagy mennyiségben. A szakosítás kialakítása jó ütemben halad és két év múltán 25 —30-ra kisebbedik a vetőmagtermesztő gazdaságok száma. Az olajlent a Tisza- mentén és a Kunságban, a fajtaborsót Jászberény környékén és a Tisza vonulatában, a rizst a Kunságban, a bükkönyféléket ugyancsak a jászsági körzetekben termeltetik-« A megye régi hagyománya, szinte hegemóniája volt a lucerna magfogás. Sajnos az utóbbi években nincs mit dicsekednünk ezzel. Noha a kenderes! Vörös Október, a jászberényi Kossuth, a jászapáti Velemi Endre, a kisújszál- ásl Búzakalász, a mezőhé- kl Táncsics, a karcagi Lenin gazdaságokban nagy gondot fordítanak a lucer- namag-termesztésre, a megyére mégis az a jellemző, hogy a tavalyr 180 vagon tervezett lucemamagtermés helyett 15 vagonnal tudtak csak begyűjteni. Jóllehet a legrosszabb időjárási viszonyok esetén is megtermelhető 60—70 va- gonnyival. A növényápolással, a növényvédelemmel van a baj. Az aranka fertőzöttsége tönkreteszi a jó pénzt bőssé lucernát. A megyében most ugyan Tessedik Sámuel néven megalakult a legnevesebb szakemberekből egy lucematermesztő brigád. Céljuk, hogy szaktanácsaikkal, szolgálataikkal' Visz- szahóditsák a megye lucer- nsunagtermesztő tradícióját. B. L, Helikopterrel a Tisza fölött Tószeg—Yezseny—Tiszabó—Tiszaroff, Délről-Északnak Mint egy kényelmes lift úgy emelkedik velünk egy-' re magasabbra a helikopter. Lassan alattunk maradnak a házak és látni lehet Szolnokot, az egész várost. Az egyik oldalon Vékony ezüst csíkokként rajzolódnak ki az utak, pezsgő életet sejtetnek a füstölgő gyárkémények és a vasútállomás fekete „gyíkjai”, a vonatok. A túloldalt viszont hatalmas víztükör mered ránk. Milyen furcsa így a Ti- sza-liget felülről. ' Mintha egy különálló sziget lenne, vagy inkább egy nagy tál. Még a mélyedés is jól kivehető, s az agyagszínű folyó mint polip a zskámá- nyát, úgy öleli körül. A gátakon emberek dolgoznak. A földet szállító gépkocsik milyen kicsik most- Innen felülről, négy kilométer hosszúságban kétszázan dolgozhatnak, de lehet, hogy többen őrködnek, hogy a „sziget” ne legyen zsákmánya az árnak. Néhány kör után követtük tovább a gátat, dél felé. Alattunk megduzzadva kanyarog a Tisza. Mindenütt magasítják a gátakat, várják a tetőzést A sasi kanyarban a műúton — Szolnok és Tószeg között a 7-« és a 8-as kilométerkő között — sokan vannak. Helikopterünkkel közelebb széliünk, így már jól kivehető, hogy a víz egészen a kövesút széléig merészkedett. Az ott dolgozók döngölik a földet, s megálljt parancsolnak a folyónak- Munkájuk úgy látszik sikerrel jár, mert a forgalom zavartalan. Néhány perc múlva már Tószeg felett keringünk. Hirtelen úgy tűnik, mintha Szolnokon a Tabánt látnánk; A víz itt sem volt kíméletes. Befolyt a házak udvarára. Homokzsákkal rőzsekévével vállukon igyekeznek a lakók elrekeszte- ní lakásuktól a „betolakodókat”« Tiszavárkonyban hasonló képpel találkoztunk. Sőt Vezsenyen a magas partokon lévő házak kertjei Is víz alatt állnak- A nyári gátakon teljesen átcsapott a Tisza és mintegy kétezer holdas terület olyan most, mint- egy nagy tükör. Ettől délre szinte a tükör nyeleként két kilométer kes- kenyre szűkülve hömpölyög tovább a víz. Visszafordulunk és ismét a Tiszaligetet hagyjuk magunk mögött. Irány északra. Á víz szélein megrekedt fatörzsök. A Tisza mintha erre keskenyebb Mesével, homokkal az ar euwn. lenne. Tiszabőig általában 5—800 méter, s csak helyenként szélesedik ki, mintegy két kilométernyire. Tiszabő után azonban ismét kiterebéyesedik- Víz alatt áll a Tiszabő-gátói, a köteleid, a tiszasülyi, valamint a tiszaroffi alsó és felsőréti nyári gái által védett terület. Itt a víz helyenként eléri az 5—8 kilométer szélességet is. Tiszaroffnál egyébként majdnem meglepődtünk« Váratlanul zivatarba kerültünk. Eleredt az eső, de még a vízfüggöny által meghomályosított ablakon keresztül is jól láttuk; hogy végig a gátakon rendben mennek a védelmi munkák. Nagykörű térségében jártunk amikor a Tisza közepén a még kissé magasabban lévő 1—2 holdas területen a tsz istállója körül mozgást látunk. Közelebb repültünk. két férfi vala* mit vetett. Integettek s aztán mintha sejtelmük sem volna a körülöttük történtekről, dolgoztak továbbVegyszerezik a búzát Az örményes! Üj Elet Tsz gazdái is kint szorgos- kodnak a határban. A kenyérgabona táblán saját növényvédő gépükkel megkezdték a vegyszeres gyomirtást. Tervük szerint 600 holdon irtják ki e módszerrel a gyomot Eddig 100 holdon végeztek ezzel a munkával. A tavasziak vetését szombat estig jórészt letudták. Földbe került 136 holdon a tavaszi árpa, 142 holdon a borsó, s erre felülvetésként a lucerna vetőmagja, valamint 230 holdon a cukorrépa magja. Hétfőn hozzáfogtak a kend» vetéséhez, a gépállomás hat gépe pedig a napraforgó és a kukorica vetőmagját teszi főidbe. A* előbbi növényből 72, az utóbbiból 50 holdon tudták már le a vetést Két műszakban dolgoznak a vetőgépek A túrkevei Búzakalász Tsz-ben is naponta száznyolcvan-kétszáz ember munkálkodik azért, hogy mielőbb földbe kerüljön a tavasziak vetőmagja. Hét gépi és négy lóvontatású vetőgép két műszakban dolgozik, kihasználva a jó idő minden percét. A 300 hold fajtaborsó, 50 hold takarmányborsó, 471 hold tavaszi árpa és 80 hold cukorrépa vetését befejezték. — Most már a vetőgépek magládájába napraforgó, kukorica és tavaszi bükköny vetőmagja került illetve olajlen, amelyet 102 holdon termesztenek az idén. Megkezdődött a kör zijs gazdaságban a burgonya ültetése is, már csak őt hold híja a 20 holdas terv teljesítésének.
