Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-12 / 85. szám
Iffisig pp&letárfai egy es iS tj etek! 5ZDLNDK ME EYE I IA HEGYE» PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam., 8$. szám. Ara 80 fillér 1964. április 12 vasárnap. r~ ~”\ Tokajnál agy méterrel apadt a víz., de & veszély még nem csökkent Sorok és képek Kisújszállásról Zenéről, kultúráról, ifjúságról Jász-Kun Kakas V ......................:____________________J T ÖBB MUNKÁSKÉZ KELLENE Ki less e Esettemé Ifjú Mestere ? Szolnoki Kulturális Hetek ifi lí szivek indulója Ifjúsági énekkari hangverseny Szolnokon á szolnoki cukorgyár ” egyik műszakvezetője panaszkodott a kampány során azért, hogy olyan fegyelmezetlen és lusta emberekkel is kell dolgoznia, akiknek legszívesebben kitenné a szűrét a gyárból. Dehát mit csináljunk — mondotta, — a nehéz fizikai munkát igénylő helyekre így sincs elég ember. Akkor pedig tél volt, s a mezőgazdaságban szünetelt a munka. Most meg — Sok új munkaalkalmat kínálva — kinyílt a tavasz. Most az eddiginél is jobban főhet a munkaerő biztosításával foglalkozók feje. S nemcsak azoké! Műszaki vezetőinknek is rá kell ébredniük arra, hogy a népgazdaság fokozódó munkaerő igényét a jelenleg még nem dolgozók, s az iskolából kikerülő fiatalok köréből nem lehet biztosítani, A népgazdaság fejlődésének mértéke és üteme elsősorban a meglévő munkaerő helyes foglalkoztatottságától, s mindenekelőtt a műszaki fejlesztés meggyorsításától — egyszóval a termelékenység fokozásától függ. Az ennek érdekében szükséges intézkedések sem ismeretlenek, — ígypéldául az anyagmozgatás és szállítás, a nehéz fizikai erőt kívánó munkafolyamatok — gyors ütemű gépesítése, a nyugdíjkorhatárt elért, de még dolgozni akarók foglalkoztatása, a vállalatok közötti munkaerő átcsoportosítás, — (a járműjavító például szakmunkásokkal segít most a papírgyárnak), ú} üzem- és munkaszervezési eljárások alkalmazása, stb. S S mindez elsősorban a műszakiak dolga. Megfelelő intézkedésekkel jelentős számú munkaerőt tudnának felszabadítani, — vagy legalább a nagymérvű túlórázást, s az állásidőket csökkenteni. Sokkal jobban kellene becsülni és hasznosítani a szakmunkások tudását, hiszen 'korántsem vagyunk bőviben a mesterségük minden csin- ját-bínját jól ismerő dolgozóknak. A szakmunkáshiány talán az építőiparban okoz legnagyobb gondot. Tavaly százhúsz szakemberrel több kellett volna a meglévőnél megyénk építőiparában. Főleg kőműves, ács, burkoló, lakatos, forgácsoló, szerelő, hegesztő, villanyszerelő, szakmában van hiány. Az építőipar mellett — többek között — a Szolnoki Járműjavító, a jászberényi Hűtőgépgyár, — a martfűi Tisza Cipőgyár is szakemberhiánnyal küzdött. A helyzet elemzése arra enged következtetni, hogy a szakmunkásképzés nem az igényeknek megfelelően történik. Szükségessé vált ezért a szakmunkásképzés növelése — akár a gimnáziumok rovására is, — mert sok fiatal elhelyezése képzetlensége hiányában ütközik nehézségbe. Mindenekelőtt azt kellene elérni, hogy a fiatalok ne csak műszerésznek, motorszerelőnek, szabónak és fodrásznak jelentkezzenek, hanem más, jólkereső szakmát is tömegével tanuljanak. Egyszóval: olyan mesterséget válasszanak, — amelyben a tanulás, s munkavállalás egyaránt biztosított. Pillanatnyilag gondot okoz az is, hogy nagy az idegenkedés a lányok ipari tanulónak való felvételétől. E helytelen szemlélet következménye egyrészt az, hogy ipari tanuló helyek maradnak betöltetlenül, — másrészt a nők munkába állítása képzetlenségük folytán igen körülményes. A meglévő munkaerő helyes foglalkoztatását jelentős mértékben gátolja az is, hogy sok a „vándormadár”, a helyét nem lelő, állandóan nagyobb keresetet, vagy számára megfelelőbb környezetet kereső ember. Sok vállalatnál nehezen alakul ki a törzsgárda. — Megyénk építőmunkás létszámának például mintegy 72 százaléka cserélődött ki egy év alatt. Az ilyen statisztikai adatok arra kell, hogy intsék a vállalatok vezetőit; a munkásvándorlás okát ne csak az emberek nyugtalan természetében, hanem a velükvaló foglalkozás, a szociális és munkakörülményeik nem megfelelő voltában is keressék, — pontosabban szólva mindenekelőtt abban keressék. S ne csak kutassák, hanem szüntessék is meg a törzsgárda növelését gátló tényezőket, hisz«! az örökös fluktuáció rossz hatással van nemcsak az ifjú szakemberekre, hanem a régi dolgozók-, ra is. A munkáskéz biztosításában jelentős szerepet játszik a nők fokozottabb bevonása a termelésbe. — Megyénkben sok olyan asz- szony van, aki csak azért válogat a munkahelyek között, azért nem vállal' munkát, mert nincs rászorulva. A jelenleg nem dolgozó nők döntő többsége azonban szívesen elhelyezkedne, — ha kapna munkát. Mostanában a megüresedő női munkahelyek mindegyikére általában 1.6 je- letkező van. Ha e szám mellett figyelembe vesszük azt is, hogy a száz keresőre jutó eltartottak száma (147 fő) nagyobb, mint a lobbi megyében, mindenféleképpen arra a következtetésre jutunk, hogy a nők munkába állítása érdekében az eddiginél többet kellene tennünk. Többet, — de mit? K ét irányban kell erőfeszítést kifejtenünk. Egyrészt — s ez a köny- nyebb megoldás, de korántsem elegendő — szorgalmaznunk kell, hogy a vidéki ipartelepítés folytán munkaigényes, főleg nőket foglalkoztató termékek gyártását honosítsák meg a megyében. Másrészt a helyi erőforrásokra kell támaszkodnunk, követnünk a Szolnoki Járműjavítóban s egyéb vállalatoknál tapasztalható jó páldákat. — Eredménnyel járna, ha felülvizsgálnánk a meglévő munkaköröket, megérlegel nénit, hogy a munkahely jellege. vagy az utóbbi időit ben bekövetkezett technikai fejlődés követ(Folytatái a 2, oldalon) A megye kisipari termelő,szövetkezeteinek KISZ szervezetei — hasonlóan néhány ipari üzeméhez — tavaly októberben meghirdették a Szakma Ifjú Mestere mozgalmat. Tizennégy kts2-ből összesen száztizenhét fiatal szakmunkás jelentkezett, s azok részvételével kezdődtek meg az elméleti tanfolyamok. — , Nemrégiben Jászberényben a kőművesek tettek bizonyságot tudásukról. A követelmények olyan magasak voltak, hogy bizony gazdag tapasztalattal rendelkező szakmunkást is próbára tettek volna. Ennek ellenére a jelöltek többsége elnyerte a cím arany-, ezüst-, bronz fokozatainak valamelyikét. Tegnap délelőtt Szolnokon folytatódott a vizsga- sorozat. Asztalosok és lakatosok jöttek el a bőripari ktsz kultúrtermébe, hogy bebizonyítsák a bizottságok előtt, szakmájuknak elméleti vonatkozásban is mesterei. A fiatalok a feltett Lelkes közönség és az országos kárnagyi konferencia részvevői tapsolták végig nyolc középiskola diákjainak színvonalas bemutatkozását. Egymás után léptek a dobogóra a szolnoki, a jászberényi gimnazisták és két vendégegyüttes Székesfehérvárról, illetve Újpestről. Ezen a hangversenyen bebizonyosodott, hogy a közös éneklés öröme nagy tömeget - tud megmozgatni, hogy hivatott karnagyok vezetésével vonzó módon lehet „tálalni” az igényes szép zenét. Ezt bizonyították be a Varga Katalin Leánygimnázium Mozart és Schuman-dalokat éneklő leányai, a két jászberényi középiskola diákjai Bartók Bánat-ónak igényes interpretálásával és Kodály Vejnemöjnen muzsikál című művének sodró erejű előadásával, amiért lelkes vastapsot kaptak. Értékes művekkel, Csajkovszkij operarészlettel. Bartók és Kodály feldolgozással, és Karai mélyen átérzett spirituáléival arattak . komoly sikert a vendégegyüttesek. Értékes műsorával szerepelt a búcsúzó szolnoki kamarakórus, és örömmel nyugtáztuk a Verseghy gimnázium új kamarakóru- sának felléptét, annak bizonyításaképpen, hogy a Szolnokon kialakult szép hagyománynak tehetséges folytatói vannak. A közgaz- dasági ' technikum leányai szép Palestrina-előadásuk- kal tűntek ki. Az egész hangversenyt az igényes műsorválasztás és kulturált előadásmód jellemezte. A .résztvevő együtteseknek átnyújtották- a kulturális hetek emlékplakettjét kérdéseikre szabatosan, magabiztosan válaszoltak. — Délután a Vas és Faipari Ktsz műhelyeiben gyakorlati munkára került sor: 361 halad a szolnoki vasúti rekonstrukció Szocialista szerződés — Késnek a tervek Tavaly október 8-án kezdődtek a szolnoki vasúti rekonstrukció munkálatai. Tsz épületek rekonstrukeiója Rozstermelési verseny Hazai hírak Az utóbbi 5—6 esztendőben a közös állatállomány gyors elhelyezésére a termelőszövetkezetekben sok olyan épületet létesítettek, amely ma már nem felel meg a korszerű nagyküze- mi állattartás követelményeinek. Most, hogy a szövetkezetek többségében már kijelölték a majorok végleges helyét, megkezdik ezeknek a régebbi épületeknek a rekonstrukcióját. A termelőszövetkezeti épületek rekonstrukciójára, az előző évekről elmaradt járulékos beruházások pótlására az Idén több mint 400 millió forintot fordítanak, emellett az új épületeket, majorokat már csak víz.-, villany- és bekötőúthálózattal, valamint a többi feltétlenül szükséges kiegészítő létesítménnyel együtt helyezik üzembe. * Székesfehérvárott szombaton országos anyarozs- termesztési tanácskozást rendezett a Földművelés- ügyi Minisztérium, és a Herbária gyógynövény és selyemgubó forgalmi szövetkezeti központ. A tanácskozáson értékelték az 1963. évi anyarozstermesztési versenyt, és a legjobbakat megjutalmazták. Országosan a legjobb eredményt a Fejér megyei sza- badbattyáni Magyar—Szovjet Barátság Tsz érte el, amely holdanként 96.1 kilo- 1 gramm anyarozsot termelt. Második helyre a Tolna mgyei bogyiszlói Duna- gyöngye Tsz került 59.9 kilogrammos átlaggal, míg a harmadik helyezett ugyancsak Fejér megyei termelőszövetkezet, a seregélyes! Kossuth Tsz. 1964- ben az a cél, hogy a termelőszövetkezetek mesterséges fertőzéssel holdanként legalább harminc ki logrammot termeljenek a vérzéscsillapító gyógyszerek alapanyagát adó anyarozsból. Ennek érdekében az élenjáró termelőszövetkezetek küldöttel a székes- fehérvári tanácskozáson átadták tapasztalataikat, beszámoltak termelési módszereikről. * Szombaton ünnepélyesen megnyitották a Várban lévő Hadtörténeti Múzeum technikai parkját és kabinetijét. Megnyitó beszédet mondott Borbándi János vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes. a magyar néphadsereg politikai főcsoportfőnöke. Szombaton délután rendezték meg a mezőgazdasági, kertészeti, gépészeti és erdészeti technikumok házi tanulmányi versenyét. A mezőgazdasági technikumokban növénytermesztésből és állattenyésztésből, a többiben a tagozatnak megfelelő valamelyik szakmai tárgyból készültek a versenydolgozatok. A háziversenyek g, őzíesei május 1— 10 között országos döntőn vesznek részt. Azóta a Betonútépitő Vállalat szolnoki főépítésvezé- tőségének dolgozói 160 000 köbméter földet építettek az első ütemben készülő kiskunfélegyházi Összekötő vasútvonalba. 1963 utolsó negyedévében a tervezett 3 millió forint, értékű földmunka helyett 5,6 millió forintot teljesítettek. 1964 első három hónapjában ugyancsak '{ m illiós termelési érték szerepelt a főépítésvezetőség terveiben. Ez az összeg 50 000 köbméter föld vasúti töltésre való építésére szolgált. A tervet egymillió forinttal túlteljesítették, ami 16 062 köbméter föld beépítésének többletköltségét fedezi. Kiépült a főépítésvezetőség déli telephelye is a kiskunfélegyházi vasútvonalat átszelő 4-es számú főútvonal felüljárójával szemben. A villanyszerelési munkák befejezése után — néhány hét — az újonnan épült munkásszállásokon helyezik el a jelenleg még albérletben lakó dolgozókat. Ezen a telephelyen üzemi étkezde és egy irodabarakk is készült. Az összekötő vasútvonal építésénél 4 földkotrógép biztosítja 18 Skoda 8,5 tonnás billenős tehergépkocsinak a folyamatos munkát. Ezenkívül 2 dozer és 2 gré- der a talaj egvengetését, 1 vontatott gumihenger és 3 vontatott vibrohenger pedig a talaj tömörítését végzi. A szolnoki főépítésvezetőség az egyedüli a vállalat többi építésvezetősége között, amely a birtokában lévő gé pékét közel százszázalékig kihasználja. A nagymennyiségű szállítások zömét a szolnoki 7-es AKÖV bonyolítja le. A két vállalat dolgozói között a lehető legjobh viszony alakult ki. Még tavaly októberben szocialista szerződést kötöttek, hogy a folyamatos munkát biztosítsák és a beruházás fontosságát és sürgősséget fiayelembevéve nagyobb termelési eredményeket érjenek el. 1964-ben az Autóközlekedési Vállalatra 600 000 köbméter föld fuvarozása, valamint 25 000 tonna építési anyag elszállítása vár. A szocialista szerződés e munkák elvégzésére is vonatkozik. A szolnoki vasúti rekonstrukció teljes beruházási összege 1 milliárd 360 millió forint. Ez magábanfog- ialja a rendezőpályaudvar építését, a személy- és teherpályaudvar átépítését. A mai napig az első ütem — rendezőpályaudvar — beruházási programját hagyta jóvá az Országos Tervhivatal. Az első ütemben 666 millió forintot fordítanak a beruházások kivitelezéséra Ebben az évben végzendő munkákra — az összekötő vasútvonal további építésére, vágányfektetésére, a kiskunfélegyházi összekötő vágány és a ceglédi kettősvágány, valamint a már említett összekötő vágány és a 4-es számú útvonal kereszteződése fölé kerülő vashíd elkészitésére, a munkálatokat akadályozó magasfeszültségű vezetékek átépítésére —- ' ■ 54,8 millió forin• tot fordítanak Még az idén fel kell építeni a központi telephelyet a szolnoki téglagyár mögötti részen — amely a Szolnok megyei ÉM Építőipari Vállalat feladatát képezi —, hogv az 1965-től nagyobb ütemben meginduló rekonstrukcióhoz elengedhetetlenül szükséges további munkásszállások, üzemi étke-"**, n ■ i >• ■ üzletek és egyéb szociális létesítmények a dolgozók részére megfelelő munka- körülményeket teremtsenek. E fontos és nagyvolume. nű beruházás időarányosan jó ütemben készül. Sajnos, a terveket készítő tervező iroda nagy leterheltsége miatt a komplett tervek nem készülnek el idejében. A főépítésvezetőség jelenlegi létszáma 175 fő. A csúcslétszámót — 1300 főt kb. két év múlva íogla,- koztatja a Betonútépítő Vállalat
