Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-08 / 81. szám

1964- éprüts S SZOLNOK MEGYEI SÉF LA? S 4 SZERKESZTŐSÉG Panaszok — intézkedések — POSTÁJÁBÓL juuiAnAnAJWVuviníirjTrLriiwiivu'>iTrr'T^*^M^*<>*a i Sz®$9$®ki Ksthwvális Hefek i —— — ............. ■ ■ i. i Á Magyar Kamarazenekar bemutatkozó hangversenye Szolnokon MENNYI A JOGOS FIZETÉS? A Mezőgazdasági és Er­dészeti Dolgozók Szakszer­vezete válaszolt panaszára: Az éjjeli őrök fizetése a napi munkaidőtől függően változik. A jogos fizetés- emelést a gazdaság igaz­gatója, az 50 százalékos bérszint betartása mellett állapítja meg. Ha nem kapná meg a pénzt, pa­naszával sürgősen fordul­jon az állami gazdaság egyeztető bizottságához! János 1956-ban már nem volt tsz-tag. Nem állapít­hatták meg, hogy akkor a tsz-ben maradt földje he­lyett kapott-e csereingat­lant, vagy kötött-e a szö­vetkezettel földhaszonbér­leti szerződést Kártalaní­tási igénnyel 1957. február 28-áig lehetett fellépni. Aki e határidőt elmulasztotta, kártalanítási igényt nem nyújthat be. Ezért szüksé­ges igazolni a tsz-tagság idejét. günkhöz fordult, s mi a debreceni postaigazgatóság­hoz továbbítottuk kérésü­ket. Az igazgatóság gyor­san intézkedett, s a szö­vetkezet központjába be­szerelték a készüléket. vashatjuk a levélben. Itt csak két napot dolgozott, többszöri felhívás ellenére sem volt hajlandó a mun­kát folytatni. A szakkép­zetlen női munkaerők el­helyezése nehéz. Mindenki az óvodába, napközibe ké­ri felvételét. Pillanatnyilag Szövetes Rózsának csak a MÉK által ajánlott mun­kát javasolhatja. SZÁZÖTVEN FORINT* MEGÉLHETÉSRE EGY HÓ­NAPBAN Napjainkban, a kamarazene, mint műfaj, világ­szerte fellendülőben van. A hagyományos összeállítá­sok mellett (trió, kvartett stb.) mind gyakrabban ta­lálkozhatunk karmester nélküli kisegyüttesekkel, 1 ka­marazenekarokkal is. Felmerülhet a kérdés: jelentős-e. szükséges-e a kollektív muzsikálásnak ez az utóbbi formája, s tud-e újat, érdekeset adni a megszokott nagyzenekari produkciókkal szemben? A válasz min­den esetben igenlő, s a magyarázat magában a ka­marazene lényegében rejlik. Szerkesztői Üzenetek Nagy Ferencné, Mezőtúr: Szolnokon csak vegyipari szakközépiskola indul eb­ben az évben, technikum nem. Ez nappali, leveleró tagozata nincs. Vegyipari technikum Kazincbarcikán, Veszprémben, Nagykani­zsán, Budapesten és Deb­recenben van. Kun László, Kisújszállás: Ha a tsz-tag már nyugdí­jasként lépett be a szövet­kezetbe, egy idő múlva tagsága alapján is jogosul­ta válik nyugdíjellátásra. A szövetkezetben eltöltött évei után számított nyug­díjkiegészítést megkapja, i Halasi Ferenc, Tiszapüs- pöki: A nyugdíjhoz szük­séges szolgálati idejét a járásbíróság nyolc év száz- tizenöt napban állapította meg. öregségi nyugdíjra akkor lesz jogosult, ha a tíz évből — nyugdíjmeg­állapításhoz legkevesebb tíz év szükséges — még hiány­zó egy év és kétszázötven napot munkaviszonyban tölti. Bakozdi Pál, Törökszent- miklós, Surján: A terme­lőszövetkezet tagjai közül csak négy családnál van négy óvodáskorú gyermek, akiknek a részére kellene az idénynapközi. E mini­mális létszám nem teszi lehetővé azonban e napkö­zi beindítását Fékécs János, Martfű: A Tiszántúli Áramszolgál­tató Vállalat visszafizeti a 26.10 forintot Míg a hangszeres szólista esőiében kiemelkedő jelen­tőséget kap az egyén, a ka­marazenében felolvad a kollektív játék, a zenei be­szélgetés örömeiben, ám ez a felolvadás nem hasonlítha­tó a nagyzenekari apparátus személytelen muzsikusáé­hoz. A kamarazenében nem uralkodik korlátlan kar­mesteri akarat, amely hangszercsoportokba ol­vasztja az egyéniséget. A kamaramuzsikálás kollektív teljesítménye teljes egé­szében az egyéneken múlik, hangszeres és stílus-bizton­ságukon, szólista és alkal­mazkodni tudó képességei­ken. Ez vonatkozik a klasz- szikus kamarazenére és a művészi jazz-zenélésre egy­aránt Ez teszi oly vonzó­vá, érdekessé, széppé ezt a Brüsszel (AFP—Reuter). A belga orvosszakszervezet reakciós vezetősége meg­szervezte 12 000 orvos sztrájkját, hogy elérje a dolgozók társadalombiztosí­tásáról szóló új törvény ha­tálytalanítását. Az immár hetedik napja tartó sztrájk műfajt — s természetesen ez teszi egyúttal oly nehéz­zé is. A komoly zene nagy mesterei mindig nagyon szerették ezt a muzsikálási módot, s számtalan érté­kesnél értékesebb alkotás­sal gazdagították irodalmát, a repertoár ezen a terüle­ten úgyszólván kimeríthe­tetlen. Vannak, nem is ke­vesen, akik éppen a kama­razenét tartják — fent vá­zolt tulajdonságai miatt — a muzsika legfelső csúcsá­nak. A hétfői forrósikerű hangverseny mindenesetre nagyban hozzájárult e mű­faj népszerűsítéséhez. A Magyar Kamarazene- kar 1957-ben alakult, a Bu­dapesti Filharmonikus Ze­nekar muzsikusaiból. Veze­tőjük, Tátrai Vilmos neve fémjelzi az együttest. A emberéleteket követelt ál­dozatul. Az észak-belgiumi Tum- hout községben letartózta- tási végzést adtak ki két orvos ellen. Azzal vádolják őket, hogy megtagadták az orvosi segítséget halálos ve­szedelemben levő betegtől. A letartóztatásra azt kö­vetően került sor, hogy a helyi klinikán tüdőgyulla­dás következtében anyja karjai között meghalt egy másféléves kisfiú, miután szülei hat órán keresztül hasztalanul vártak arra, hogy a gyermeket az orvo­sok megvizsgálják. Egy 42 éves belga férfi szintén a reakciós orvos­sztrájk áldozatává lett. A szívbeteg ember felesége el­mondta, hogy férje szomba­ton hajnalban rohamot ka­pott. Egy órán keresztül próbált telefonon orvosi se­gítséget szerezni, de hasz­talanul. A betegen hiába próbáltak mesterséges lég­zéssel segíteni hozzátartozói, az meghalt orvosi segítség elmaradása következtében. (MTI) Ma és holnap kétnapos régészeti konferencia a Dam janich Múzeumban Ma délelőtt 11 órakor Kaposvári Gyula, a Damja­nich Múzeum igazgatója A szolnoki múzeum kialaku­lása című előadásával kezdődik a kétnapos régészeti táj- konferencia Szolnokom. Csalog Zsolt múzeológus a Szol­nok megyei régészeti kutatásokat ismerteti. Délután Kovács Tibor budapesti és Kemenczei Tibor miskolci muzeológusok korreferátumai hangzanak el. Holnap reg­gel a Damjanich Múzeum régészeti kiállításával kap­csolatos elvi és módszertani kérdéseket vitatják meg a szakemberek. 1 Emberéleteket követelt áldozatul a belga orvossztrájk műsorban Vivaldi D-moll Concerto grossoja, Stamitz C-dur zenekari kvartettje, Mozart D-dur Divertimen- tója, Weiner I. Diverti- mentója és Haydn: D-dur Zongoraversenye szerepelt, Szabó Zsuzsa zongoramű­vésznő közreműködésévél. Már a Vivaldi verseny­műben megcsodálhattuk hi­hetetlenül egyöntetű és pre­cíz formálókészségüket, ki­meríthetetlen hangszínhősé- güket, tömör tónusukat, és — nem utolsó sorban — azt az áhítatszerűen átélt előadást, amely jellemző volt a műsor egészére, s amely az igazi művészek „mindig, mindenhol a leg­jobbat nyújtani” elvéből, meggyőződéséből fakad. A számokat nehezen lehetne rangsorolni, szubjektíve mégis a Stamitz és a Mo­zart mű tetszett legjobban, de ugyanúgy megemlíthet­nénk itt a Vivaldi Concerto mesterien kidolgozott fuga­részét, a II. tétel gyönyörű pianisszimóit, valamint a Weiner Divertimento vérbő humorral, játékos ötletes­séggel telített előadását. Tátrai Vilmos kitűnően fogta össze az együttest, s a kollektívából mindenki külön-külön is dicséretet érdemel. Névszerint külö­nösen Jagasich Pétert kell kiemelnünk: bámulatosan könnyed és finom obdajá­téka jelentős mértékben emelte a mozarti mű elő­adásának színvonalát A számokat többszörös vastaps követte, a zenekar a hangverseny végén rá­adással köszönte meg a közönség ünneplését. És itt néhány szót a közönségről. Nem voltak sokan. Vártuk ezt, nem vol­tunk meglepve (reméljük, a szereplő művészek sem), hiszen a kamarazenélés — különösen vidéken — még nem tart lépést a közönség megértésével, zenei felve­vőképességével. De enged­jék meg, hogy most az egyszer ne siránkozzon ezen e sorok írója. Mert ha nem is jöttek el sokan, akiket elhoz egy-egy „nagy név’? varázsa, vagy akiket elkáp­ráztat egy-egy zenekar csil­lárt remegtető hangtömege — azok, akik ott voltak,, szívmelegítően együttéltek a muzsikával, s rendkívül há­lásan reagáltak arra a mű­vészi élményre, amelyet ez az este nyújtott. Az a meg­győződésem, hogy a szerep­lő művészek is érezték ezt a szeretetet és megbecsü­lést, s ennek viszonzását já­tékukban is kifejezésre jut­tatták. Nagy Pál I TITOK A kerületi művelődési házban összeült a kolhozel­nökök elméleti konferen­ciája. A konferenciát maga a Kerkolbiz (Kerületi Kol­hoz Bizottság) elnölce. Sztul- csikov nyitotta meg. Néhány világos beveze .ő szó után, melyet a vezetési rendszabályokról mondott. Sztulcsikov ünnepélyesen így beszélt: — A sző a mi tisztelt elv­társunkat, az Űj Ot kolhoz elnökét, Ma... hm... — Sztulcsikov gyorsan a kezé­be» lévő pagina nézett ér érces hangon mondta: Ba- bocskint illeti meg. Szarukeretű szemüveges', fülessapkás ember lépett az emelvényre. — No, Babocskin, mondd csak el — biztatta a Ker­kolbiz elnöke —, hogyan emelkedett ki a kolhozod. — Bocsásson meg, én nem Babocskin vagyok. Az én nevem Mámocskin. — Én mondtam is Bá... Mámocskint — helyesbíteti kevés meggyőződéssel Sztul­csikov és sietősen hozzátet­te —: Kezdd el mondani, elnök, a titkot, miképpen vezeted a gazdaságot. — Persze, el kell monda­ni — válaszolt Mámocskin — csakhogy nálunk Báboni- kin az elnök. Sztul nkov végképp elve­szítette a fejét. — Semmit sem értek eb­ből — mormogta magában, majd hirtelen az asztalra csapott. — Hát akkor ki maga? Ki hívta az emel­vényre? — A vezetés hatalmazott meg engem — mondta el őszintén Mámocskin. — Szenvedj egy kicsit az em­beriségért, Nyikolaj Jefi- movics — mondták. — Könyvelő sok van nálunk, de elnök csak egy. Nélküle kéznélküli test a kolhoz. Nos, én egyet is értettem ezzel. S miért is ne? Az elnökségben zavar tá­madt. De a könyvelő foly­tatta, s többek között így beszélt: — A párom, aki eddig tü­relmes asszony volt, most zsörtölődni kezdett. „Nyi­kolaj, mi lesz így? Mindig távol vagy a háztól. Mikor lesz már ennek vége?” És így igaz. Fél éven át alig volt olyan nap. amikor nem utaztam. Kezdetben cudar nehezen viseltem el, de most már nincs semmi baj, A teremben derűs morgás futott végig. — Ebből elég! — szakí­totta félbe Sztulcsikov. — A te Bábocskinoddal külön beszélek majd. De te, Má­mocskin, ha el akarod mondani, miként lett ki­emelkedő gazdaság a kol­hozod, tessék, mondd el. — Mit mondjak erről? — mosolygott a bajusza alatt Mámocskin. — Hiszen mondtam: kezdetben nem volt könnyű. Mindennap bementem a Kerkolbizba és vissza. Végül kimerültem. De köszönöm is Bábocskin- nak a jótanácsot. „Miért kell .neked, Jefimics, visz- szautaznod? — kérdezte.— Vegyél ki a kerületi köz­pontban egy szobát, és élj jól. Az értekezleteken kol­hozunk teljhatalmú megbí­zottja leszel.” — íme, így lettem én teljhatalmú megbízott — nevetett Mámocskin, majd komoly tekintettel nézett körül. — Elmondtam a tit­kot. Egyszerű a dolog: én értekezletekre járok, az el­nök — mindig a gazdaság­ban van... A kolhoz pedig szépen fejlődik. A teremben kitört a taps­vihar és sokáig nem akart szűnni. Egyedül Sztulcsik)V nem tapsolt. Ült, minVut karót nyelt volna. A Krokogyilból fordítottat Ferencz Győző A Szenttamási Állami Gazdaságban 1950. óta dol­gozik Kulcsár Sándor, 52 éves, két gyermekes, 35 százalékos rokkant. Eleinte fizikai munkát végzett, majd gyomorbetegsége miatt könnyebb munkakör­be helyezték, portás, utána pedig éjjeli őr lett Mint éjjeli őr ugyanannyit dol­gozik. mint portásként ré­gen. Mégis kevesebb fize­tést kap. HOVÁ TŰNT A FÖLD? Deák János Mezőhékről írja, hogy 1951-ben lépett be a mezőtúri Kossuth Tsz- be. Az ő földje később, 1956-ban az átszervezéskor a mezőhéki Táncsicsba ke­rült. Felesége örökségével együtt a Táncsics használja most is, de ezért Deák Já­nosnak földjáradékot nem juttat. Sőt nem is találják a földet a Táncsics Tsz nyilvántartásában. A szolnoki járási tanács mezőgazdasági osztálya ki­vizsgálta az ügyet. Deák GYORS INTÉZKEDÉSBŐL — TELEFONÁLLOMÁS JÁSZAPÁTIN A megnöveíkedett jász­apáti Velemi Endre szö­vetkezetnek mind ez ideig nem volt telefonja. Régeb­ben kérték, sürgették már — eredmény nélkül. A szövetkezet szerkesztősé­NINCS LEHETŐSÉGE? Szövete« Rózsa 1? éves tiszafüredi olvasónk az ál­talános iskola és kétéves továbbképző tanfolyam el­végzése után munkába sze­retne állni. A községi tanács vb ké­sésünkre foglalkozott a pa­nasszal. Szövet es Rózsának a MÉK-kirendeltség fizikai munkát biztosított — O­*IÉRT NEM VESZIK ÁT A TOJÁST? ..Csütörtök és péntek kö­zött szünetel a toj ^átvétel az újszentgyörgyi települé­sen. Február 21-e körül nem vette át a boltvezető a tojásokat, holott még csütörtök dél sem volt. A boltvezető nem rendelkezik megfelelő mennyiségű apró­pénzzel” — panaszolta le­velében Suszter Mihály ÜjszentgyörgyrőL ., Panasza részben jogos. Ha a felvásárlási ár magas és általában egy-két bét időközönként változik, ak­kor amíg Tiszaszentimréről Üjszentgyörgyre megérke­zik az új ár, csütörtök dél­től péntekig szünetéi a tojásátvétel. Ami a február 21-ét illeti, több tanú meg­hallgatása után megállapí­tást nyert, hogy ilyen eset nem fordult elő. A bolt­vezető valóban nem ren­delkezik megfelelő mennyi­ségű aprópénzzel. Figyel­meztettük, hogy általában háromszáz forintot tartson apróban magánál?” — ad­ta meg a panaszra az fmsz tiszafüredi járási szö­vetkezet a válását. A kisújszállási özvegy Sz. Lászlóné férje után százötven forint hadise­gélyt kap havonta. Most hetvenhat éves. Anyagi helyzetén könnyíteni akart úgy, hogy örökölt két hold állami tartalékba került földje után háztájit kért. Sajnos földje után igény­lést 1957. február 28-ig nem adott be. így a föld után nem kaphat semmit. MAGUNKBAN IS LEHET HIBA 1963. május 1—1963. augusztus 28 között nem kapta meg a szállítási díját ifjú Zs. V. Jászfény szaru­fa an. Panaszolja levelében, hogy fizetését ezután le­tiltották. A fenti időben azért nem kapott fizetést Zs. V, mert a lófogata menetleve­lét nem tudta felmutatni. így részére a pénzt elszá­molni nem lehetett. Fize­tésletiltás nem történt, ha­nem leltárhiánya miatt fi­zetéséből bizonyos összeget levontak. E leltár hiány jelenleg is fennáll, tehát még Zs. V.-nek kell fi­zetnie — közölte az fmsz jászberényi járási köz­pontja. LCVELEKBŐL SOROKBAN Szabó Katalin expedfclős tudósító Tiszaburáról a já­rási kulturális seregszem­léről számolt be érdeke­sen, melyet április 4-e tiszteletére rendeztek. A* 6 iskolájuk Rajkó-zenekara nyerte el az első díjat a zenekarok közül. Gazdag műsort állított 9mm a felszabadulás ün­nepére a kenderes! műve­lődési otthon. Erről írt Kovács László, a művelődé­si otthon igazgatója. Áp­rilis 3-án ünnepi nagygyű­lést tartottak, utána kul­túrműsor, tánc volt. Április 4-én a Vörös Csepel Ter­melőszövetkezet színjátszói bemutatták a „Két férfi az ágy alatt” című dara­bok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom