Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-04 / 79. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! SZOLNOK MENYEI ( A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É5 A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 79. szám. Ára m fUlér 1964. április 4„ szombat. Szabadságunkat ■ ii ii .mi koszontjuk írta: Mihály fi Ernő Díszünnepség hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából az Állami Operaházban Hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken este díszünnepséget rendezett a Magyar Állami Operaházban. Az operaház gyönyörűen feldíszített színpadán az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke; Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fcck Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjak Az elnökségben foglalt helyet N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, s a küldöttség tagjai. Az ünnepség részvevőinek soraiban ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a Minisztertanácsnak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Részt vett a díszünnepségen Dobi Istvánná és Kádár Jánosné társaságában Ny ina Petrovna, N. Sz. Hruscsov felésége. Jelen volt az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg az ünnepséget. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke mondott ünnepi beszédet. Kádár elvtárs ünnepi beszéde Ma ünnepeljük legna- nagyobb, legigazibb, nemzeti ünnepünket, országútik, egész népünk fel- szabadulásának napját. Felnőttek az évek és bennük felnőtt egy nemzedék, amely már szabadságban, szabadságra, szabadnak született. Férfikorba serdültek már az 1945-ös csecsemők, asz- szonykorba a lányok. S milyenek lettek a fiúik, a lányok, a szabadság első nemzedéke? Sokat vitatkoztunk erről, de ma mór megállapíthatjuk, hogy nagyszerű, felelős, lelekiismeretes, okos, komoly sereg. Szocialista ifjúság. Csak egy-két példa: milliók figyelik a televízió adásaiban, hogy *ki mit tud” közülük. Milyen bravúrosan, biztos, alapos a tudás. A huszadik szabad esztendőbe léptünk ma, de az Ország fele már ebben aZ esztendőben huszadik évfotdulőj&t ünnepli fel- szabadulásának. Sokszáz falu mellett, már Városaink eg/része is ebben az esztendőben ünnepli a huszadik évfordulót. Az én felszabadulásom huszadik évfordulója is ebben az évben következik, Egy kis faluban szabadított fel a szovjet hadsereg. Azóta többször s most újra elmentem abba a kié falusi házba, amelynek ablakából 1944 decemberében az első felszabadító szovjet katonát megláttam. A falu végén állt a ház és a világ végén állt akkor az a falu. Húsz esztendővel ezelőtt valóban a világ vége volt, ... Volt ott, egyetlen út vezetett csak délről a falu felé, északra, keletre, nyugatra nem lehetett belőle tovább menni s ősztől tavaszig a feneketlen sér még est az egyetlen utat is elzárta. És a Sár soha nem volt olyan mély és reménytelen, mint 1944 decemberében. És mégis, mikor a szovjet hadsereg itt is áttörte a hitleristák frontját és megindult északi irányba, csodálatos, felejthetetlen filmet láttam ennek a falu szélén álló kis parasztháznak az ablakából. Az ablak előtt húzódó úton a lovuk hasáig érő sárban Vágtatott, úszott, ment előre akadály nélkül, megállás nélkül Ma* linovszkij lovas hadserege, Egyetlen percre sem akadt él a vágtató menet, nem szakadt el a film. S amerre soha közlekedni nem lehetett, mentek tovább a falun át, a falun túl északra, keletre, nyugatra, felszabadítani az ország többi részét. Utat nyitottak a mind- ezideig járhatatlan földeken. Gyönyörű szimbólum van ebben. Megtört a varázs, az átok, amely éj fekete sötétségben tartotta addig ezt a kis istenhátamögötti falut és minden falut Magyarországon. Néhány év múlva villany gyúlt ki a faluban, azután autóbuszjáratok kapcsolták az ország vérkeringésébe, új házsorok nőttek és az akkori feneketlen sártenger helyén művelődési házat avatott néhány' évvel ezelőtt a közösség. És, ma eredményesen dolgozik az egész falu a békéről elnevezett termelőszövetkezetben. Pontosan emlékszem az első gondolatomra, az első' érzésemre, amikor az első felszabadító szöv- . jet katonát megláttam. „Nem kell többé félnem, nincs többé mitől félnem” — ez volt első gondolatom. Az utolsó ember, akitől még félnem kellett, egy náci lovas katona volt, utolsó képviselője a szörnyű múltnak, de ez már egyedül tévelygett azon a ködös téli délutánon, keresve menekülő csapatát. Rohant utánuk, már ő féltj menekült s vele eltűnt a ködben örökre a félelem. Búcsú a félelemtől, ez volt a legelső érzésem. Azután megjelent az első szovjet katona. Fiatal ukrán fiú volt, főhadnagy s a debreceni Ideiglenes . kormány kiáltványát nyomta a kezémbe. Kért hogy olvassam hangosan, Nem értette a szöveget, azt figyelte, én értem-e, megértettem-e, tudom-e, hogy a felszabadulásunkkal együtt nemzeti függetlenségünket is hozta a győzelmes hadsereg. Megértettem. Tudtam. És a békét is hozta. Az a hap, a felszabadulás napja a béke első napja is volt számunkra. Annak a békének az első napja, amelynek megőrzéséért most em- ber-milliárdok állnak harebah az imperialisták háborús törekvéseivel szemben, Ezért is emléknapja április 4-e, az egész magyar nép felszabadulásának. A mi békénk frontján őrt áll a megbonthatatlan, örök szovjet—magyar barátság is, amely a ml számunkra a legnagyobb biztonság a világon. Különösen szép a tizenkilenc esztendeje tartó ünnepeink sorozatában ez a mai, mert itt van közöttünk a Szovjetunió népeinek vezetője, népünk nagy barátja. Nyl- kita Szergejevics Hruscsov. Közvetlenül fejezhetjük ki iránta és az egész szovjet nép iránti szeretetünket és soha el nem múló hálánkat. Eredményeket ünnepiünk ma. Nézzük végig életünk változásait az elmúlt tizenkilenc esztendőben, ne érezzük természetesnek, magától értetődőnek azt, ami ma van, azt, ahogy ma élünk. Mindenki a maga munkáján és a maga életén érzi és tudja lemérni a legjobban, mit hozott neki, mit hozott az egész népnek 1945. április 4-e. Ilyen egyéni beszámolókból alakul ki a ragyogó kép. történelmünk legcsodálatosabb panorámája. Ezekkel a gondolatokkal köszöntjük ma nagy nemzeti ünnepünkön, a huszadik szabad esztendő küszöbén szabadságunkat, függetlenségünket, békénket és felszabadítónkat. Tisztelt elvtársak! Kedves elvtársnők. Barátaink! Legnagyobb nemzeti ün* népünk előestéjén, felszabadulásunk 19. évfordulója alkalmából pártunk Központi Bizottsága és kormányunk nevében szívből, forrón köszöntőm ünnepi gyűlésünk minden résztvevőjét. Köszöntőm ezen a napon minden magyar város, falu és tanya dolgos népét, Valamennyi honfitársunkat, köszöntőm a szocializmust építő egész magyar népet. Április negyediké annak a napnak évfordulója, amelyen a felszabadító Szovjet hadsereg kiűzte hazánk területéről az utolsó hitler- fasiszta megszállót is. — Örömünnep ez minden hazánkfia számára, mert ezen a napon lett népünk igazán szabad, ezen a napon nyertük vissza nemzeti függetlenségünket és nyílt meg népünk előtt a társadalmi felszabadulás útja. a szocialista fejlődés lehetősége — mondotta bevezetőben Kádár elvtárs. —. E nap jelentőségét méltatva rámutatott; A magyar nép számára nemcsak a háború ért véget 1945. április negyedikén. Ezzel a nappal új korszak is kezdődött történelmében: a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás kora. Az előző társadalmi rendszer önmagát ítélte halálra. A magyar tőkés és föld- birtokos osztály megbukott, mert nem tudott mást csak kizsákmányolni, pusztulásba vinni, elárulni és eladni a népet, a hazát, a függetlenséget. Uralmuk utolsó negyed- évszázados korszaka vérben, ellenforradalomban és fehérterrorban fogant; a legreakciósabb erőkkel, a hitleri német fasisztákkal kötött szövetséggel, majd azok oldalán vívott rablóháborúval folytatódott és szükségsáerűen gyalázatba, német megszállásba, nyilas rémuralomba torkollott. — Ennek a rendszernek az -útja nyílegyenesen vezetett az elkerülhetetlen, pusztulásba. A második világháború kimenetele is megmutatta, mekkora történelmi változást hozott az emberiség életében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. — Mivel a második világháború idején már létezett egy szocialista nagyhatalom, ez a háború nem égy- szerűen imperialista országok egymás elleni küzdelme volt és már nem lehetett csak egyszerűen harc a világ újrafelosztásáért a nyugati hatalmak és a fasiszta tömb között. Ebben a háborúban, amely antifasiszta demokratikus jelleget öltött, a Szovjetunió vált a fasiszta blokk elleni felszabadító harc vezető erejévé. Eredménye a világuralomra törő" fasiszta erők megsemmisítő veresége, s az lett, hogy az imperializmus meggyengült, a népek szabadságharca fokozódott, új független államok születtek, s a függetlenné vált népek közül Sok a szocializmus útjára lépett. A hitlerfasiszta iga alól felszabadult magyar nép is kivívta saját hatalmát, s létrejött a szocialista alapokon nyugvó Magyar Népköztársaság. Magyarországon már korábban is győzött egyszer a nép. De az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság elbukott, mert fennmaradásának nem kedveztek a történelmi körülmények. A felszabadulással újból lehetővé vált, hogy a nép maga döntsön sorsáról. Az volt a kérdés, akar-e, tud-e élni a nép ezzel a lehetőséggel; lesz-e a felszabadulás után portodra lépő új politikai erők. pártok között olyan, amely utat tud mutatni, Világos célt tud adni a népnek. A megalakuló demokratikus pártok között újból a nyilvánosság elé léphetett az a párt is, mely negyedszázadon át csak a föld alatt és ezer veszély közepette hirdethette az igazságot: a Magvar Kommunista Párt. Ezt a pártot üldözték.. számos tagja mártírhalált halt, de makulátlanul lépett a nép elé, mert sohasem cimboráit annak ellenségeivel. Üldözve. a föld alá szorítva sem nézte némán, tétlenül, ölhetett kézzel az ország függetlenségének nyílt eladását, a fasiszta. szovjetellenes háborúhoz való csatlakozást, az illegalitásban is szervezte és vezette a harcot, tömörítette a demokratikus és hazafias erőket. A kommunista párt a felszabadulás után,, a 25 éves ellenforradalom a háború, a nyilas világ után joggal hirdethette. hogy nincs többé visszaút a kapitalizmus felé, nincs helye többé alkunak, félmegoldásnak. Meg kell szabadulni attól a társadalmi rendtől, amely annyi szenvedést hozott. Az egyesült népi érők kivívják a proletárdiktatúrát, a munkásosztály és annak pártja hosszú harc után átvette a politikai vezetést. A győztes proletárdiktatúra folytatójává lett minden jő nemzeti ügynek, Sorra megoldottá az évszázadok óta megoldatlan történelmi kérdéseket és így lett a proletárdiktatúra győzelme á földért, a kenyérért és a szabadságért vívott évszázados harcok betetőzése. A fel- szabadulás végleg lezárja a magyar nép számára a nemzeti és a társadalmi elnyomatás századait és új fejezetet nyit történelmében: a szocializmus korának fejezetét. Ezért legnagyobb ünnepünk április negyediké. Tisztelt ünneplő közön Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársak! Immár majdnem nyolc éve. hogy békés, nyugodt, egyenletes építőmunka folyik az országban. Történelmünk századai során osztályelnyomás, háború, nyomor, nélkülözés és terror sújtotta, faji és nemzett gyűlölködés osztotta meg népünket A proletárdiktatúra győzelme utáni első évek sem voltak zavartalanok: a személyi kultusz, a törvénytelenségek sok keserűséget okoztak a szocializmust óhajtó és abban bízó tömegeknek. Ezért úgy érezzük, jogunk van azt mondani, hogy nem volt és nem is lehetett olyan idő eddigi történelmünkben, amikor az egész magyar nép, minden munkás, minden paraszt, minden értelmiségi és minden jószándékú, munkájából élő embét a maihoz hasonló békében, nyugalomban és biztonságban élt, élhetett volna. Mindez a kedvező belső és ugyancsak kedvező nemzetközi körülményeknek köszönhető. A párt politikája töretlen vonalú, következetes, szilárd és a jövőben sem Változik. Gondosan szem előtt tartja a tanulságokat, számol múltúnkkal, hagyományainkkal, népünk tapasztalataival; egyszóval marxista—leninista, internacionalista politika. Bár- ran mondhatjuk, hogy a magyar dolgozó tömegek értik, helyeslik és követik pártunk politikáját. Szilárd a néphatalom es erős a Magyar Népköztársaság, mert erősek és egészségesek politikai és gazdasági alapjai. Fejlődő szocialista iparunk ma már,. ötszörösét termeli a felszabadulás előttinek és évről évre többet termel fiatal, da a benne rejlő lehetőségekét évről évre biztatóbban mutató szocialista mezőgazdaságunk is. A magyar nép, amely él- (Foly tatás a 3. oldalon) N. Sz. Hruscsov a Szovjetunió legmagasabb kitüntetését nyújtotta át Kádár Jánosnak Bensőséges ünnepség színhelye volt péntek délben az Országház Munkácsi-terme: Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet párt- és kormány- küldöttség vezetője neves személyiségek jelenlétében — az erre vonatkozó okmányok felolvasása után — átnyújtotta Kádár János elvtársnak a „Szovjetunió-hőse” kitüntetést, s ezzel egyidejűleg a „Lenin-rendet” valamint az »Arany Csillag érmet”.
