Szolnok Megyei Néplap, 1964. április (15. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-29 / 99. szám

Világ proletárjai egyesüljelek! SZOLNOK MEGYEI | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A HEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, S9 szám. Ara 50 fillér 1964. április 29, szerda. 146 millió forint értékű géppel gazdagodnak idén a megye mezőgazdasági A megyei tanáéi vb me­zőgazdasági osztálya, és az állami gazdaságok megyei igazgatósága illetékes szak­emberei tájékoztatták la­punk munkatársát arról, hogy ebben az évben ismét jelentősen gazdagodnak me­gyénk termelőszövetkezetei és állami gazdaságai. Na­gyon jelentős mennyiségű erő- és munkagép, vala­mint különböző felszerelé­sek kerülnek új tulajdono­sokhoz, ezesetben 128 ter­melőszövetkezethez, a gép­állomásokhoz, és az állami gazdaságokhoz A tanácsi felügyelet atá tartozó szektorokban eb­ben az évben Összesen 129 millió forintot érő gép érkezik, Illetve ezeknek egy része már meg is érkezett; A termelőszövetkezetek többek között 320 MTZ 5-ös traktort, 16 DT 54-es, és 45 Szuper Zetort kapnak. A 100 gabonakombájnból hú­szat 14 termelőszövetkezet­be, nyolcvanat pedig a gép­állomásokra várnai:. — Ugyancsak a gépállomá­sokra várják a tizenöt Sz— 100-as erőgépet is. Az erőgépekhez a megfe­lelő munkagépek is érkez­nek. Ezek közül nagyon jelentős segítséget nyújt majd a szállítások­ba« a 650 pótkocsi, amiket igen régen hiányol­tak már a termelőszövetke­zetekben. Ezzel a pótkocsi­parkkal még mindig nem tudják megoldani a váltott kocsi használatot; Azt vi­szont már elérjük, hogy a nagyobb vontató gépekhez két pótkocsit oszthatnak be; A takarmánykészítés és kezelés gyorsítását, könnyí­tését újabb 130 silókom­bájn, 20 orkán, valamint 68 hideglevegős szénaszárító berendezés segíti majd: A várható nagyobb gé­pek közül több mint 200 már meg is érkezett s szövetkezetekbe és gépál­lomásokra. Hetven új pótkocsi is be­állt a forgalomba. Minden remény megvan arra is, hogy « silókombájnokat megkapják az idény kezde­téig. Az összes érkező gé­peknek pedig 70—75 szá­zaléka még az idén bekap­csolódhat a termelésbe; A termelőszövetkezetek műhelyeik fejlesztésére, a felszerelések bővítésére az idén 7.4 millió forintot for­dítanak. Csaknem ugyan­ennyit érő gépeket vásárol­nak az állattenyésztés gé­pesítésére is. Fejőgépeket, állatmérlegeket, önetetőket, takarmányelőkészítőket, stb. összesen mintegy 6.4 millió­ért vásárolnak. Oj, vagy legalábbis ed­dig kevéssé ismert gépek Is kerülnek most a szövetke­zetekbe. Ilyen az eddigi kazalozók helyett a szalmafúvó berende­zés, amelynek előnye, bogy azénaszáUitáara Is alkalmas. Újszerű a soros-, fészkes-, — azaz szemenkénti — ku­korica vetőgép is. Nagy könnyebbség lesz a termelőszövetkezeteknek az uzemei is, hogy ebben az évben a tavalyi hét helyett mind­össze három típusú gépet kapnak. Ez jelentősen se­gíti az annyira szükséges géptipizálást. Ezek mellett a beruházások mellett a megye szövetkezetei a gép­állomásoktól 300 erőgépet vásároltak meg, s ez az utóbbi mennyiség ha nem is növeli a megye gépállo­mányának értékét, minden esetre segítette és segíti a közös gazdaságok jobb. gyorsabb munkáját. Az állami gazdaságok mintegy 35—36 millió fo­rint értékben kapnak gé­peket az idén. Ezek erő- és munkagépek, valamint a házi építkezé­sekhez, és az állattenyész­tés gépesítéséhez szükséges felszerelések. Főleg tehén­istállókban alkalmazható, trágyakihúzó szánokat, tej­házakban szükséges hűtő­ket, tartályokat vásárolnak. A sertéstenyészeteket sok helyen önetetőkkel látják eb Jelentős gépi beruházá­sokhoz jutnak a gazdaságok a beruházási program sze­rinti építkezések megvaló­sításával is. A Jászsági Állami Gaz­daság pusztakürti üzem­egységében épül például egy teljesen felszerelt, 300 férőhelyes; a Nagy­kunsági Állami Gazdaság mártalak! üzemegységé­ben pedig tovább épül a 600 férőhelyes tehenészeti telep. A 22 nagy erőgép mellett három talajmaró, és tizen­két borsó aratógép is ér­kezik. Talajművelő kombi- nátorokkal, valamint kerti traktorokkal sűrűsödik még az állami gazdaságok gép­parkja. Említésre méltó ezeken túl az is, hogy a Surjáni Állami Gazdaság­ban 460 000 forint értékű gyümölcsmanipuláló gép­sort helyeznek üzembe, amely az exportáruk válo­gatását végzi eL A várha­tó gépeknek eddig körül­belül 30 százaléka meg is érkezett, ás remléhetőleg az összes érkező gépeknek csak kisebb hányada kési te az idei szezont, MA: Miért szervezik át a gépállomásokat? Kortárs szerzői est A szerkesztőség postájából Pillanatképek Piaci hangok &Í¥lt ii békéi nemesük magunk» hanem az egész világ érdekében akarjuk!" A Béke-világtanács tagjai, a szovjet nőbizottság főtitkára a martfűi ifjúsági békenagygyűlésen Tegnap a megyénkbe ér­kezett Isabelle Blume és dr, Chama fall, akik a Béke-világtanács elnöksé­gének budapesti ülésszakán vettek részt. A vendégeket elkísérte Dezséri László, az Országos Béketanács fő­titkára. A Béke-világtanács tagjait Szolnokon a nép­front megyei bizottságának székhazában a megye ve­zetői köszöntötték, majd rövid ismerkedés után a vendégek Martfűre indul­tak. Pontosan 12 órakor ér­keztek meg a Tisza Cipő­gyárba külföldi vendégeink, Árvái István, a megyei pártbizottság osztályveze­tője, és Gál Gyula, a Haza­fias Népfront megyei alel- nöke társaságában. A Béke-világtanács tag­jai, Isabelle Blume, á Bel­ga—Magyar Baráti Társa­ság elnöke, valamint dr. Chaman Lali, az Indiai— Magyar Baráti Társaság el­nöke tiszteletére a Tisza Cipőgyár vezetői rövid is­merkedő fogadást adtak. A fogadás első perceiben újabb kedves, és szívélye­sen üdvözölt vendég érke­zett, Zinajda Fjodorova, a szovjet nőbizottság főtit­kára, aki a Magyar Nők Országos Tanácsának meg­hívására hétfőn érkezett Budapestre Andrijaa Nyi- kolajewel. Ismerkedés közben a kül­földi vendégek megtekin­tették a Tisza Cipőgyár tervező osztályának mun­káját, és azt a rni atater­met, ahol már a gyár 1965. évi mintakollekcióját mu­tatják be. A mintaterem­ben Isabelle Blume nagy elismeréssel nyilatkozott a gyár egyik régóta közked­velt termékéről, az úgyne­vezett kismama vászonci­pőről. — Elmondotta, hogy egészséges munkacipőnek tartja, s hírét elviszi majd hazájába is. Dr. Chaman Lali, aki Nehru közvetlen tanács­adója, munkatársa, arra kérte a tervező osztály ve­zetőjét: ha lehetséges, já­ruljon hozzá ahhoz, hogy az egyik férfi fusbett szan­dált ajándékként hazavi- hesse Indiába, Nehru el­nöknek. (Folytatás a 2. oldalon) .EGER' fúrja majd Eger környékéi Miben különbözik a Kanizsa 250-től? — Héj-elmélet és a fúrótorony — A Dunántúli Kőolajipari Gépgyárban az olajbányá­szatban jól bevált Kanizsa 260 elnevezésű fúrótorony után új torony prototípusán dóig óznak. Az „Eger” elő­reláthatóan decemberre ké­szül el és ha a gyakor­latban beválik, jövőre s szükségletnek megfelelő mennyiséget gyártanak be- lőUsX Május 1-én Zenés ébresztő, színpompás felvonulások, gazdag kultur- és sport­műsor a megyében A megye városaiban, já­rási széíkhelyein is készü­lődnek május elseje ün­neplésére. Karcagon április 30-án este 8 órakor fáklyás felvonulást tartanak a ki­szedek, majd a református toronyból tűzijátékot ren­deznek. Május 1-én reggel 6 órakor a munkásőrség zenés ébresztővel köszönti a város lakóit. A fél tízkor kezdődő felvonulás részt­vevői a Madarast út végén felállított dísztribün elé vonulnak. Délután három­tól ötig a Ligetben lévő szabadtéri színpadon kul­túrműsort mutatnak te. — Utána sportrendezvények, bajnoki labdarúgó-mérkő­zés, atlétika, tréfás vetél­kedők, ügyességi versenyek szórakoztatják az érdeklő­dőket A helyi tsz-ek, fonsz, és vendéglátó büféket, laci­konyhákat állítanak fel a Li­getben, este pedig táncmu­latságot rendeznek a mű­velődési házban. Mezőtúron délelőtt ki­lenckor a legjobban dol­gozó üzemek, tsz-ek tagjai nyitják meg a felvonulást. A díszelnökség a Szabad­ság téren lesz, innen az ünneplők a Ligetbe láto­gatnak. Délután a műve­lődési házban helyi szín­játszók, énekkarok mutat­ják be műsoraikat a városi sporttelepen pedig barátsá­gos labdarúgó-mérkőzéseket Játszanak. (Folytatás a 2. oldalon) Vida Sándor, a Búzakalász Tsz gépműhelyének vezetője ellenőrzi, jól javítot­ták-e ki a munkagépeket A fúrótorony azért kapta e nevet, mert elsősorban az Eger környéki fúrások­nál kívánják felhasználni Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem régi gondja, hogy a magasabban fekvő réte­gekben meghúzódó kőolaj és földgáz felkutatásához, illetve a felszínre juttatá­sához is a hagyományos, nehéz fúróberendezéseket kell használni. Ezért állí­tanak elő most egy köny- nyebb fúrótornyot a DKG- ban. Az Eger működési elve hasonló lesz a Kanizsa 250- es fúrótoronyhoz, szerke­zeti kivitele azonban tel­jesen újszerű. Megszer­kesztése az úgynevezett héj-elméleten alapul, vagy­is a toranylábak nem rá­csos szerkezetű kivitelben, hanem viszonylag vékony, de jól merevített, vasle­mezből ©'ártott csövekből készülnek. Az új fúrót erendezés mintegy 1000 méterig hatol a föld mélyébe. Alacso­nyabb és a teherbírása is kisebb mint a Kanizsa 250-esé. Ebből következik, hogy szállítása, mozgatása jóval könnyebb és egysze­rűbb lesz, mint a hagyo­mányos fúrótornyoké. Harmincezer rajnamelléki libát ad továbbtenyósz- tésre Szolnok megye Megyénk tizennégy ter­melőszövetkezete tavaly 7700 magas tojáshozamú rajnamelléki libát kapott a törzsállomány kialakításá­ra. A libák hamar meg­honosodtak nálunk, és az idén már mintegy 114 000 tojásból kelnek ki utódaik. A rajnamelléki libák nagyságra megegyeznek a magyar libákkal. Tojásho­zamuk viszont mintegy öt­szöröse a hazai libákénak. Most harmincezer napos állatot megyénk ad át Hajdii-Bihar, Szabolcs- Szatmár, Csongrád és Bé­kés megye közös gazdasá­gainak a törzsállomány ki­alakítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom