Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-19 / 66. szám
1994. március 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s „A biológia hőskorát j* I m ■ a !■- ®r* Tattgl Harald professzor, az Állattenyésztési 11 U KI, Kutató Intézet igazgatójának nyilatkozata v a Néplap munkatársának I A munkásosztály a szocialista nemzeti A TIT biológiai szakosztályának vasárnapi ülésén résztvett dir. Tangl Harald professzor, a világhírű biológus. Ebből az alkalomból felelt a Néplap munkatársának néhány kérdésére. — Miben látja professzor ár a biológiai tudományok népszerűsítésének jelentőségét? — Rendkívül örvendetesnek tartom azt a tapasztalatot, hogy a TIT-tagok mind lelkesebben dolgoznak a biológiai tudományok elterjesztésén. Ma a bioló- giá hőskorát éljük. Az űrhajózással kapcsolatos élettani problémák megoldása beláthatatlan távlatokat nyit meg a tudományág fejlődésében. Mindinkább kitűnik, hogy a természettudományok közvetve és közvetlenül egyre nagyobb jelentőségűek lesznek a termelésben. Ilyen például a hibridizáció a mezőgazdaságban. Az iparban is igénybe veszik a tudományág eredményeit. Például a telefon- központok építésében fontos szerep jut a biológiának. Az exportra kerülő központok alapanyagát felül kell vizsgálni különböző penészekkel szemben való ellenállásuk szempontjából. — így az exportáló ipari vállalatoknak biológust kell alkalmazniuk. Mindezek megkövetelik egy új természettudományos szemléletmód kialakulását. Ehhez pedig s tudományág népszerűsítése nagymértékben hozzájárul. — Hallhatnánk valamit professzor űr saját munkásságáról? — Az én életem érdekesen alakult. Alapképzettségem szerint orvos vagyok. Vonzott a biológia, ezért azután élettannal, majd állattenyésztéssel kezdtem foglalkozni. Jelenleg az Állattenyésztési Kutató Intézet igazgatója vagyok. Enlatba való átültetéséhez szükséges időt 20—25 esztendőben állapítják mgg. A szocialista országokban könnyebb a helyzet, hiszen nem kisgazdaságok kiterjedt rendszerével állunk szemben, hanem a nagyüzemi termeléssel és az azt vezető jó szakemberekkel. — így is jelentős munka vár egy-egy kutatóra, hogy eredményét a gyakorlatban elterjessze. Bizony a széleskörű elterjesztéshez 5—10 esztendő is szükséges. — Ilyen probléma adódott például a légárami á- sos szénaszárítással, ami az állatok fehérjeellátásának szempontjából igen jelentős tudományos eredmény. Ezt Az ifjúsági szövetség a közelmúltban többezer fia. tál — elsősorban ifjúmunkás — anyagi helyzetét mérte fel. A vizsgálat eredményeiből kitűnt, hogy az ifjú szakemberek kereseti lehetősége hasonló a felnőttekéhez. Az önálló keresettel rendelkező fiatalok többségének jövedelme lehetővé teszi a művelődést, a szórakozást, a pihenést. Salgótarján üzemeiben és a nagy- bátonyi bányásztelepülésen például 400 ifjúmunkást kérdeztek meg, hogyan, milyen körülmények között éi. Kiderült, hogy a 14—26 éves fiatalok mindegyikének otthonában van már 52—53-ban vizsgáltuk és dolgoztuk ki és még a kormány támogatásával is csak az utóbbi években sikerült jelentős mértékben elterjesztenünk. Ügy gondolom, ennek az az oka, hogy a mezőgazdasági termelésben dolgozókat jóné- hány csalódás is érte egyes kutatási eredményekkel kapcsolatban. Bízunk azonban abban, hogy együttműködésünk a kézzelfogható eredmények láttán egyre hatékonyabb lesz. Ennek a szemléletmódnak a kialakításában pedig a TIT biológiai előadói nagyon sokat segíthetnek — fejezte be tájékoztatását Tangl Harald professzor. — m — rádió, s minden második helyen televízió is. Az ifjúmunkások fele ezenkívül motokerékpér- fényképezőgép- vagy magnetofontulajdonos, s minden harmadik megkérdezett külföldön is járt. Hasonló közvéleménykutatást rendeztek Komárom megyében, ahol kétezer 14—26 éves fiút, lányt kérdeztek meg: hogyan osztja be fizetését. A válaszokból kiderült, hogy a fiataloknak körülbelül a fele havonta 20—60 forintért vásárol könyvet, s 25—150 kötetes saját könyvtárral dicsekedhet, keresetének 10—20 százalékát pedig szórakozásra költi. (MTI) Kongresszusi küldöttek Mire költik keresetüket a fiatalok ? rsek keretén belül is fontos biológiai problémákkal foglalkozunk. Néhány téma, amelyen jómagam dolgozom: Az antibiotikumok hatása az állattenyésztésben; a külső környezeti hatások szerepe a háziállatok tenyésztésének növelésében; a fény hatása az állatok szaporaságára. Az optimális hő megállapítása az állatok nevelésénél; éhség és étvágy szerepe a takarmányfelvétel tekintetében. Ez a néhány tárgykör, azt hiszem, ízelítőt ad abból, milyen sok vonatkozásban segítheti a biológia tudománya a gyakorlati állattenyésztést — Végül egy úgynevezett i,kényes?’ kérdést tennénk jel: Hogyan érvényesül az ön szakterületén a tudományos eredmények gyakorlatba való átültetése? Más szóval: nem idegenkednek-e az állattenyésztés gyakorlati emberei az újtól? — Érdekes és fontos kérdés ez. Probléma mind a szocialista országokban, mind a tőkés Nyugaton. Angliában például egy új kutatási eredmény gyakorközött Szerdán délután kissé el- fogódott, ünneplőbe öltözött emberekkel telt meg a Hazafias Népfront Szolnok "megyei Bizottságának székháza- Egyenként és társaságban érkeztek a kongresszusi küldöttek, hogy együtt induljanak Budapestre. Ismerős nevek, ismerős arcok Kikre bízta, kiknek adta „mandátumait” a megye majd félmilliós lakossága? Bihari Lajos országgyűlési képviselő, a törökszentmiklósi technikum igazgatója, Nemes Gerzson, a szolnokiak közkedvelt Gerzson bácsija, a városért sokat tevő vízügyi mérnök, Bálint Kálmán, az egykori hírneves mintagazda, most az újszászi Szabadság Termelőszövetkezet áilatte- nyésztési brigadérosa. Dr. Sebestyén Mihály szolnoki ügyvéd, Gecse Árpád, az Alattyánban élő jászsági festő. Kóczó Margit, a martfűi Tyereskova szocialista brigád vezetője. Gál Gyula, a marxista—leninista esti egyetem igazgaA pedagógus klub programjából tója, Kátai Mária, a MEDOSZ Szolnok megyei titkára. Gaál Ferenc jászberényi közéleti személyiség, dr. Váczi Mihály, a kenderesi növényvédő állomás főagronómusa. És még többen munkások, parasztok, értelmiségiek megbízottjai. Jórészt ismerősökként üdvözlik egymást, hiszen többször találkoztak már, valahányszor arról volt szó. hogy tenni kell a megye lakosságáért, társadalmáért. F gyelmezte’és, úlravaló Érthetően a beszélgetés is erre terelődik. Kóczó Margit, a Tisza Cipőgyár tizennyolc éves technikumi hallgatója, a Tyereskova szocialista brigádról beszél legszívesebben- Tegnap este is erről esett szó és a lányok, faitalasszonyok kedvesen megfenyegették, aztán a kongresszuson róA pedagógus szakszervezet művelődési klubjának március végi műsora igen tartalmasnak ígérkezik. Pénteken este a nyolcadik osztályban és a középiskola első osztályában működe tanárok részére szerveznek ankétot Szombaton klubest, hétfőn Vajda György Mi - hály tart előadást. Ennek az előadásnak a Verseghy Könyvtár a színhelye; Szerdán, 25-érf este dr. Vikár László, a zenetudományok kandidátusa tart előadást az európai zene születéséről. 27-én a könyvbarát kör tágjai beszélik meg Dürrenmatt két drámáját. Végül szombaton, 28-án a nyugdíjas pedagógusok találkozója zárja a hónap műsorát luk is szó essen. — Lányokat pedig nem szabad fenyegetni — kapcsolódik a szócserébe Bálint Kálmán. S mindjárt át is veszi a szót. őt meg azzal bocráitották útjára, figyeljen, jegyezzen, tapasztaljon sok mindent, s ha hazai ön részletesen mondja el főleg azokat, amiből az űjszásziak sokat Mert az újszászi szövetegység /ő A marxizmus —leni- nizmus megalapítói nemcsak a kapitalista társadalom ellentmondásait tárták fel, hanem a társadalmi fejlődés és a tőkés társadalom ellentmondásait elemezve megtalálták az.t az osztályt, amelynek történelmi missziója a kizsákmányoló rendszer lerombolása, a dolgozó osztályok felszabadítása. Ez az osztály, a munkásosztály. Ezt az osztályt a tőkés társadalom fejlődése termeli ki, gyarapítja, nagyüzemekben koncentrálja. A tőkés társadalom fejlődéstörvényei a parasztságot differenciálják, tönkreteszik, elűzik földjéről, az iparba kényszerítik. A konkurrencia vastörvényei, a tőke-koncentráció és centralizáció tömegével juttatja csődbe, ítéli önálló egzisztenciájának feladására a városi kispolgárságot, a középré- > tegeket. A technika és a tudomány fejlődése, a szolgáltató ágazatok szerepének növekedése ezt a folyamatot nem fordítja visz- szájára, csak módosítja. A munkásosztály, amelyet létének feltételei kény- * szerítenek a szervezkedésre, a gazdasági és politikai küzdelmek, a kemény osz- tálvharcok tüzében edződött meg. A munkásosztály csak úgy szabadíthatja fel önmagát, ha minden dolgozó osztályt felszabadít, ha összefogva a parasztsággal és a középrétegekkel. ellenállhatatlan túlerőt hoz létre a tőke hatalmával szemben. A munkáskezet egyre jobban boldogul. Pedig — emlékezik Bálint Kálmán — annakidején ő is vérző szívvel vált meg kis gazdaságától, s nem nagyon hitte, hogy tudnak majd valamire menni a szövetkezetben. De a közösség szinte csodákra is képes. A le- ’ rongyolódott szövetkezeti \ gazdaság most ott tart. hogy tisztességes jövedelmet biztosít tagjainak. A falu közérzete Gecse Árpád, az idős festőművész arról szól, milyen jó most a falu közérzete, a közhangulat és nem tud elképzelni művészt, akit meg ne szólaltassanak a társadalmi változások. Sokszor ellentmondani sem lehet. Hozzá például bekopogtattak' a falubeli Űj Élet szövetkezet tagjai: — Művész űr, új gépet kaptunk, tessék már lefesteni. A megújhodott községszellemről szól Gaál Ferenc, a jászberényi járási népfront bizottság elnöke. — Most az a nemzet jelszava, senki ellenére, mindenki hasznára. S mondja milyen akciókat kezdeményez náluk a népfront, s erről akar szólni. ha szóhoz jut a kongresszuson is. Mert most olyan a légkör lehet őszintén beszélni örömeinkről. I gondjainkról, sikereinkről, balfogásainkról. És a Szolnok megyei küldöttek ennek a politikai légkörnek kialakítói, szószólói, ér- : zői is. i. L. | osztály tudományos ideológiája, a marxizmus—leni- nizmus ezért a dolgozó ember, a gyár, a föld és a szellem munkásainak közös ideológiája. A szocialista forradalom minden dolgozónak visszaadja a munka értelmét, a társadalom összefogott erejével tervszerűen és tudatosan, az ember javára gyümölcsözted a termelőerőket, uralma alá hajtja a társadalom és a természet erőit. Ezeket a feladatokat a munkásosztály a dolgozó osztályok élén csak forradalmi harcokban, osztály- küídelmekben válthatja valóra. A munkásosztály a forradalom vezető ereje, de vezető terepét pártja nélkül, a dolgozók marxista—leninista, szervezett élcsapata nélkül nem tölthetné be. A kommunista párt dolgozza ki a harc tudományos programját, szervezi és vezeti a dolgozó tömegek osztályharcait. A harc erdménye az egységes szocialista társadalom. A szocializmus győzelméhez. a forradalom győzelméhez nem vezet egyenes út. A harc bonyolult feltételei közepette csak tudományos világnézettel a dolgozó tömegek, az osztályharcok tapasztalatai állandó konkrét elemzésével lehet eligazodni. A munkásosztály stratégiája és taktikába a változó történelmi helyzet, az osztály- harcok állandóan módosuló feltételei következtében változik. A manvor munkás- osztály- szocialista forradalma. azoknak a ,, t ársadalmi erőknek összefogása, amelyek 'győzelemre vitték ‘hazánkban a szocialista forradalmat. az antifasiszta, háborúellenes, demokratikus küzdelmekre nyúlik vissza. A Magyar Kommunista Párt a magyar munkásosztály volt a kezdeményezője, szervezője és fő ereje a Horthyék nemzetáruló politikája ellerii népi összefogásnak, az antifasiszta népfrontpolitikának. Ez az összefogás bontakozott ki a felszabadulás után a földosztásért, a stabilizációért, az újjáépítésért, az ország demokratikus átalakulásáért, a nemzeti függetlenség védelméért folytatott küzdelmekben. Ebben a harcban erősödött meg a munkás-paraszt szövetség. a nemzet haladó erőinek összefogása, amely útját állta a nemzetközi imperializmus támogatását élvező hazai reakciós érők kísérleteinek a történelem kerekének visszaforgatására. Ezekben a harcokban bizonyította be a munkás- osztály az egész nemzet előtt hivatottságát a nép vezetésére, nyerte meg a dolgozók alapvető tömegeinek. cselekvő támogatását a szocialista forradalom végrehajtásához. A munkásosztály hatalmának megtermtése volt feltétele és fő eszköze a társadalmi-gazdasági viszonyok gyökeres átalakításának, a szocializmus építésének. A munkásosztály hordozta vállain a szocialista forradalom győzelméért, a szocializmus építéséért folytatott harc és munka fő terheit. A termelési viszonyok szocialista átalakítása, az iparosítás történelmi eredményei megváltoztatták » társadalmi osztályok jellegét, megnövelték a munkásosztály sorait, átalakították társadalmunk osztályszerkezetét. Először teremtődtek meg a / magyar nép történelmében az égés? nemzet összefogásának objektív feltételei. Eljött aa az idő, amelyről a nemzet legjobbjai álmodtak: „az évszázados magyar átkot”, a megosztottságot és tel- viszályt, ami nem a mar gyár nép természetében, sajátos lelki alkatában gyökeredzett, hanem a kizsákmányoláson alapuló osztálytársadalom szükség- szerű terméke volt, a múltba űzhettük. De tudni kell ezzel a lehetőséggel élni. Az ellenforradalom előtt a pártvezetés, a szocialista építés hibái, mindaz, amit összefoglalóan a személyi kultusz fogalmával szólítunk jelölni, akadályozta ennek a lehtőségnek valóra válását. S az ellenforradalom előtt Nagy Imre vezetésével éppen akkor hirdették meg minden magyar egységét. amikor a munkáshatalom alapját szolgáló osztályszövetség meggyengült, az osztályharc kiéleződött, a tőkésrestauráció erői támadásba lendültek. A hamis nacionalista jellegű nemzeti egység meghirdetése csak leleplezte az ellenséges erők támadását és megnehezítette a szocialista jpvő, a nép iránti felelősségtől áthatott dolgozók összefogását. Pártunk ma a szocialista nemzeti egység politikáját hirdeti és valósítja meg. Ennek az egységnek feltételeit az • ellenforradalommal vívott küzdelemben, a szocialista konszolidáció munkával és harccal terhes éveiben, a mezőgazdaság szocialista átalakítása időszakában, a szocialista forradalom győzelmes csatáiban teremtettük meg. Ennek az egységnek támasza a szilárd munkáshatalom, a szocialista alapokon fejlődő, erősödő gazdaság. A párt és a nép, a munkásosztály é? a többi szocialista dolgozó osztály és réteg megbonthatatlan szövetsége a szocializmus teljes felépítéséért vívott harcban, munkában fejlődik. A nemzet alkotó. erőinek összefogása csak a szocializmus teljes felépítésének programfa alapján lehetséges, csak ennek a programnak végrehajtása útján erősödhet. Nincs más alkotó, útmutató, munkára % harcra mozgósító, a nép erőit egységbe fogó, politika, mint a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája. A munkásosztály nemzetközi, a dolgozók internacionalista összefogása állja útját a nemzetközi monopoltőke agresszív törekvéseinek, képes megvédeni az emberiség békéjét. A magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép mindig élvezte a Szovjetunió, a testvéri szocialista országok, a nemzetközi forradalmi haladó mozgalmak támogatását A magyar munkásosztály, a magyar nép ma is a szocialista országok népeinek, a világ haladó erőinek nemzetközi összefogásában látja jövője, országépítő céljai valóra- váltásának zálogát. Nemzeti törekvéseink, sorsunk, ma inkább mint valaha, egységbe fonódik a nemzetközi demokratikus, szocialista békéért folyó kÜ7Ö»lrnek- kel. Molnár Endre a KB. agitprop, oszt h. vez.
