Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-03 / 52. szám
1W4. március 3. SEQLNOK MEGYEI NÉPIAI* ;; Sikerült az egyesülés jól kezdődik a tavasz Nagykörűben Gutmann István dnök helyettes szerint ez- ideig egy falu két nóta járta Nagykörű ben. S ebben van is némi igazság. Noha szövetkezetben dolgozott már 1959. óta a községi de olyf éleképpen polarizálódva, hogy a Kossuth a volt gazdák szövetkezete, a Petőfi a volt agrárproletároké. Ellentétek ugyan ebből nagyon már nem származtak, hiszen az egész falu becsüli például Náda3 Feri bácsit öntözési sikereiért, pedig mint a település valahai legnagyobb gazdáját nem éppen jó szemmel méregették korábban. S már csak tréfás éllel, de a Kossuthot mégis kulák-csoportnak titulálták. Most mind ennek vége- szgkadt. Egy nótát fúj a falu, egy úton, még egy útelágazáson is halad a Haladásban. Ez az új megnagyobbodott szövetkezet neve. Egyesültek ugyanis a nagykörűi szövetkezetek, s nem is első tekintetre politikai céllal (mert az eltűnt osztálykorlátok után az osztályellentétek Is eltűnőben voiJtak már), hanem a termelési eszközök összevonásával az igazi nagyüzem minden lehetőségének kihasználására. Az pedig van bőven. A Kossuth szövetkezet igen megerősödött a múlt esztendő végére, a Petőfi pedig a Kossuthnái jobb termelési adottságokkal rendelkezik. Így a kettő most kiegyenlítődött. Az őszön a Kossuthban minden talpalatnyi földet felszántottak, s már akkor elmentek segíteni a gépek a Petőfinek. Mostantól kezdve szövetkezeten belülivé lesz a gépelosztás. B ez is arányosabb. A két szövetkezet határát a Tisza kettévágta. Egyik odaát, túl a Tiszán, ahogy itt mondják, gazdálkodott, s Tiszán innen a másik. Csakhogy emberek meg voltak, akiknek a másik szövetkezetben sokkal közelebbi a munkahelyük, mint amelynek tagjainak vallhatták magukat. Most az egyesülés után, noha a munkaszervezeteket meghagyták, ilyen kiigazítások történtek, s így ki-ki a hozzá legközelebb eső munkahelyet választhatja. Igen sokat nyernek azzal, hogy a tiszántúli részen kialakítják az állat- tenyésztő telepeket, s most már ott helyben tudnak takarmányt termeszteni, mért a takarmánvtermő terület is ugyanahhoz a szövetkezethez tartozik végre, ahová az állattenyésztő telep. Lecsökken- tik ezzel a szállítási költségeket is. A gépek összevonásával szerelőműhelyt tudnak kialakítani, többet fordíthatnak együttesen az építkezésekre, s célszerűbben tudták hasznosítani az épületeket. Arról nem is szólva, hogy a két szövetkezetben csak korlátozott számban működtek szakemberek, s most az egyesülés után etekinKÉSZÜD A ROBOT-HÁZIASSZONY Az angol Meredith professzor az asszonyok második műszakját akarja megszüntetni „a robot-háziasz- szonnyal”, amely minden háztartási munkát elvégez. A ..Discoverey” című fo- | lyóirat beszámol új készü- | lékéről, amelynek három \ karja, tapintó berendezése, elektronikus emlékezete, és megfelelő jósé maekeaeie j tetben is meggyarapodtak. Hiszen így még képzett üzemgazdászt is tudnak foglálkoztatni a társuló szövetkezetek egyikének volt főkönyvelője személyében. Igen nagy előnyt jelent az egyesülés atekintetben, hogy a Petőfi bírta a jobb földeket, a Kossuth- ban a rosszabbak • voltak és náluk kevesebb ember jutott egy-egy hold megművelésére. A volt Petőfiben sikerrel termesztették a zöldségeket, a Kossuthban a dinnyét. Most együtt a kettőt, a nagy szövetkezetben. Háromszáz holdas területet tudnak öntözni az idén, s így már a legelő öntözésére is gondolhatnak. Már az egyesülés utáni napokban eldöntötték, hogy a nagyobb erő és anyagi tehetőségek birtokában faiskolát létesítenek a földművesszövetkezettel együttesen. Köztudott a Nagykörűben termő germer- sdolfi cseresznye jó híre. Igen ám, de a cseresznyés kiöregszik, újítani kellene. A Petőfi el is kezdte húsz holdon, de eddig többre nem telt erejéből. Most megnyílt a cseresznyetelepítés távlata is a szövetkezet előtt. Különben még így is négyezerháromszáz holdas határt mondhat magáénak a nagykörül Haladás, ami a maga nemében még nem óriási birtok. De a lehetőségei azért nagyok, s ezt igyekeznek is kihasználni. Jó terveik vannak. A terveket mindkét szövetkezet leghozzáértőbb emberei állították össze. A vezetőség ugyancsak a két szövetkezet legtiszteletreméltóbb embereinek választott testületé. Egyszóval Nagykörűben mindenki azt vallja, jól jártak az egyesüléssel. Jó a kedv, s dolgoznak az emberek. Ottjártunkkor a tavaszi vetései? műtrágyázása befejezéshez közeledett, készítették a kertészeti melegágyakat, s arról beszélgettek, hogy a jövőben átveszik a legeltetési bizottság feladatkörét, hiszen most már Nagykörű legnagyobb helyzeti ereje az egyesült szövetkezetben van. B. L. Negyven rakott vagon Január közepén történt... A szuperfoszfát raktárba j betelepedett hideg nap-nap után vadabbul csikorgatta a fogát- A Kanyó rakodó- brigád tagjai még a meleg j vattaruhában is összebor- ■ zongtak, amíg az öltözőből szótlanul a munkahely felé ballagtak. Talán még az otthoni jó meleg lakás, az asszony, meg a gyerekek ; körül jártak a gondolataik. A raktárban a brigádvezető megszólalt. — Jóska, nézd meg hanv vagon van! Tamás Jóska nagy sóhajtással, kelMlenül lépett ki a raktárajtón. Nem kívánta ezt a sétát ebben a kutya időben, de a világért sem ellenkezett volna. Ő a legfiatalabb, menni kell. A többiek nekikészülődtek a munkának, de még nem kezdtek bele, várták, mivel jön vissza a fiú. Hatvanat állítottak be — kiáltott már az ajtóból. — Ejha! — Rittyentettek többen, mert erre bizony nem számítottak. — Ez aztán — mondta Tamás József. — Mi ütött a vasűtasokba, gyerekek? Eddig ötveneti3 Milyen géppel öntös síink? Az öntözéses gazdálkodásnál elsősorban a vízkiemelés éi vízszállítás problémája merül fel. Nálunk a területek öntözésére ez idő szerint négyféle módszert alkalmaznak, az árasztó-, a barázdás-, vagy áztató-, a csörgedeztető- és az esőztető módszert. Ezek közül egyre inkább az esőztető berendezéseket használják, amelyeket megfelelő szivattyúk üzemeltetésével folyómedreikből, vagy csatornákból látnak el vízzel. A szivattyúk meghajtására általában robbanómotort (Diesel erőgépet) használnak. Tekintettel arra, hogy az öntözéses gazdálkodás egyre nagyobb területeket érint, számításokat végeztünk, hogy tapasztalatokat szerezzünk arról: a szivaty- tyúk meghajtására megfelel-e, gazdaságos-e minden esetben a Diesel erőgép. A számítások azt mutatják, hogy sok esetben nem kedvező, nem gazdaságos ezeknek a gépeknek az alkalmazása. Célszerűbb, üzembiz- tosabb és gazdaságosabb a szivattyúk meghajtására a villanymotor. A két erőgép -lőnyeit összevetve megállapíthatjuk. hogy a Diesel robbanómotor, bár könnyen szállítható, a telepítés külön előírások betartásával nem jár, s így külön költséggel sem, mégis hátrányosabb. Ugyanis nagy a meghibásodási lehetősége, ' ugyanakkor külön kezelőszemélyzetet, üzemanyag szállítást igényel. Sok tartalék alkatrészről is gondoskodni kell. S ami szintén hátránya, rövid élettartamú, nagy az amortizációs költsége. A villanymotor beszerzési költsége viszont jóval alacsonyabb, kapcsolása automatizálható, a motor élettartama nagy, olcsó a karbantartása, üzembizto" 4 \ i M' 4 **„ ^ * * ‘ Äy -V']!.' ‘ r J ....'" cv ’ + M ORZSOLGATÁS sabb, kisebbek az üzemi költségek. A gép alkalmazását azonban a gazdaságosságnak kell végérvényesen eldöntenie. Ugyancsak megvizsgáltuk ezt is. A vizsgálatot ezer órás üzemeltetésre viszonyítottuk, mert körülbelül ez felel meg az egy évi üzemeltetési időnek. A számítások így alakultak: A Diesel erőgép üzemköltsége ezer órára számítva 55 600 forint. A villanymotoros berendezés üzemeltetése ezer órára 35 750 forint. Még kedvezőbb a helyzet, ha az öntözés legalább 40 százaléka éjszaka zajlik le. Kedvező egyrészt azért, mert a mezőgazdasági szakemberek véleménye szerint nappali öntözésnél fennáll annak a veszélye, hogy a növényen a vízcsepp lencsét képez, s a napfény hatására kiégeti a levelet. Kedvező az éjszakai öntözés villnmosenergia rendszere is. A villanymotorok terhelése így éppen arra az időszakra esik. amikor az országos energia rendszerben amúgy is felesleg van. Kedvező az éjszakai üzemeltetés a villamoshálózati veszteség szempontjából is, miután a hálózatok nagyrésze éjszaka kis terhelésű, így a hálózatveszteség jóval kisebb, min. a nappali órákban. Ha az öntözést kimondottan éjszakai üzemeltetéssel oldjuk meg, akkor a 32 ki- lovattos szivattyú berendezés üzemeltetési költsége az alábbiak szerirt alakul: gép berendezés értékcsökkenése 1 600,— Ft. secunder vezeték értékcsökkenése 1 350,— * karbantartás, kezelés 600,— „ alapdíj 50 százaléka 6, hónapra 8 640,— „ viliamosenergia fogyasztás 11840.— „ öszesen: 24 030,— Tehát kimondottan éjszakai üzemeltetés mellett, 1 ezer órát számítva, a villanymotor alkalmazása 31 570 forint megtakarítást jelent a Diesel erőgéppel szemben. E szempontokat figye- lembevéve tehát népgazda- ságilag feltétlenül előnyösebb a villanymotor meghajtású öntözőberendezések alkalmazása. Az eseteket azonban egyedileg kell elbírálni, tekintettel . arra, hogy a távvezeték ; nagysága, annak bekerülési összege változó lehet. Sőt adódhat eset, amikor a villanymotor alkalmazása beruházási szempontból már nem kedvező. Ezért szükséges lenne, ! hogy az öntöző berendezés j beszerzése, létesítése előtt a ; megye állami gazdaságai és termelőszövetkezetei felkeressék az áramszolgáltató vállalat üzemegységeit, ahol akár az üzemeltetésre, akár a telepítés gazdaságosságára megfelelő tanácsokat kaphatnak. Molnár János TITÁSZ igazgató Debrecen csak nagyritkán adtak. — A csuda tudja — simogatta borostás állat Kanyó. — Fiúk, baj lesz, ha üres kocsi marad — nézett végig a brigádon és a szemünket kereste tekintetével. — Mert ugye, mindig mi morogtunk, ha nem volt elegendő üres vagon. Az emberek a földet nézték, vagy a sarkukat ütö- gették a fagyos betonhoz és igazat adtak Kanyónak- Tényleg be kell rakni a két műszaknak a hatvanat. De hogyan? Várták, hogy valamelyikük jön valamilyen jó ötlettel. — Két kocsit kell egyszerre raknunk — szólt Fekete. — A nagy okos — nézett rá Szabó. — Jobbat nem tudsz? — De tudok — mondta helyette Kanyó. — Igaza van Jánosnak. Két kocsit fogunk rakni, méghozzá úgy, hogy másodpercnyi eltolódás se legyen a két vagon megtöltése között. Ha egyik kisebb, mint a másik, a létszámot ennek arányában osztjuk. Értjük fiúk? — Ezt akartam én is mondani, csak Tóni nem hagyta befejezni, elmondta helyettem — mondta W5t»_ kén Fekete. — Most aztán rajla a szenvedésig nehogy kudarcot vallj unk ezzel a hatalmas haditervvel — nevetett a csoportvezető. Szétspriccaltek, izgatottan, kíváncsian, vajon sikerül-e, amit terveztek. — Most egyikük sem fázott. Erőt vett rajtuk a versenyláz, egyszerre más képet mutatott az előbb még fázósan didergő csapat. Valamit megpróbálnak. Há sikerül, nagyon jó lesz. . — Két Fehér, meg Tamás Jóska az egyik szalaghoz. Ti hárman a másikhoz mentek, s egyszerre indulunk — rendelkezett Kanyó-' Két brigád lett az egyből. Fehérék a granulált, Szabóék a porított szuperfoszfátot kezdték rakni. — Mindkét raktár megtelt a munka zajával. Egyenletesen zúgtak a szállítószalagok villanymotorjai, a- daruk markolói éhesen harapták az anyagot, siettek a bunkerek fölé, ott kínjait a hatalmas vasmarok, a műtrágya a surrantókon keresztül a szállítószalagokra jutott. Közben mindkét csoportnál szaporodtak a megtelt kocsik, öt... tíz... tizenöt. — Negyven vagonra gondoltam — harsogott Kanyó hangja a hatalmas raktárban és áttört minden zajon. Nem szólt senki. Szótlanul dolgoztak, csak az egymásra villanó szemekben ült a kérdés. Meglesz a neevven. mit gondolsz? Este fél tízkor boldogan csoportosult a brigád. Megvan a negyven. — Ugye mondtam. — Az okos Szabó megmondta — viccelődtek, tréfálkoztak jókedvűen, nagyokat nevettek. Versenyt nyertek és ez mindig na- gyon jóleső érzés. A Kanvó brigád eredménye futótűzként terjedt a szállítóüzemben és azonnal követőkre is talált- — Jó munkájukért írásban kaptak üzemvezetői dicséretet. Most a brigád műszakonként 50 vagon megtöltését tervezi. Sietniük kell, mert a többiek már a sarkukban járnak. Huszonnyolc, harminc vagont raknak a régi hűsz-husznnőt helvett A Tlszamenti Vegyiművek szállítóüzemében becsvágyó, szorgalmas, tó dc,',o- zók vannak. flrdögr Béla Tlszamenti Vegyiművek
