Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-17 / 64. szám
1964. március 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPI VÉ 3 A szervezési módszerek tökéletesítésében I Márciusi 15-i sok a tartalék Dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter felszólalása a megyei pártbizottság ülésén A megyei pártbizottság üléséről szóló tudósításunkban beszámoltunk arról, hogy dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter megjelent és felszólalt a tanácskozás második napján. Az alábbiakban rövidítve közöljük a miniszter felszólalását. Tisztelt Pártbizottság! ENGEDJÉK meg, hogy mindenekelőtt Csáki elvtársinak, és azonkívül az egész pártbizottságnak, valamennyi jelenlévő kedves elvtársnaK megköszönjem, hogy ide, erre az értekezletre meghívtak és alkálimat adtak arra, hogy ezen tanácskozáson is tapasztalatokat szerezhessek A Központi Bizottságnak a február 20-i határozatát megelőzően 1960-ban is volt egy határozata, amely az építőipar feladatairól szól. Ezt követőem a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. és VIII. kongresz- szusa is foglalkozott a mi szakmánkkal és számunkra feladatokat tűzött ki. Kérem valamennyi tiszfelt jelenlévő elvtársat és elsősorban az építőiparban dolgozó kedves munkatársaimat, ne feledkezzünk meg arról, hogy bennünket, építőket az 1960-as központi bizottsági határozat végrehajtása is, még nagyon sok feladatra kőtele* és arról se feledkezzünk meg. hogy á mi munkánkra feladataink kitűzésére vonatkozólag a párt VII. és VIII. kongresszusának dokumentumai t* fontos elemeket tartalmaznak. EZEKBEN a napokban országszerte pártbizottsági üléseken vitatják meg a Központi Bizottság legutóbbi határozatait, köztük az építőiparra vonatkozó határozatokat is. Ügy gondolom, hogy két-három hét alatt országunk -gesz területén felboncnlják. meggondolják a teendőket ilyen színvonalon és ilyen összetételben mint itt, és hoznak konkrét határozatokat az illető területre. Az 1964. február 20—22-i pártdokumentum lényegéből fakadóan természetesen hosszabb időre szóló feladatok megvalósítását tűzi ki. Egy pillanatra ne feledkezzünk meg arról, hogy az elkövetkező években valószínűleg évről évre körülbelül olyan mértékű feladatnövekedés következik be az építőiparban. mint ebben az esztendőben. Az idén országos vonatkozásban körülbelül 15 százalékkal több feladatot kell ellátni, mint tavaly. Amennyire ma már a távolabbi időkben végrehajtandó feladatok körvonalai kirajzolódnak, olyan mértékben becsülni tudjuk, hogy nagyságrendileg az elkövetkezendő években is körülbelül ilyen lépéseket kell megtenni. Mire számíthatunk építők ebben az időszakban mondtuk munkaerő szempontjából? Ügy vélem, semmivel sem több munkaerőre. mint amennyivel ma az építőipar rendelkezik. Hogy kell ezeket az igen nagymértékben növekvő feladatokat majd megoldani — erre utal már. most a Központi Bizottságnak a február 20-i határozata. A mi iparunkból ezek alatt az évek alatt, tehát a további erős felfutás évei alatt egy, a jelenlegihez képest merőben más a lehető legnagyobb mértékben ipari gyárat, ipari bázisra támaszkodó építői oart, építő szerelőipart kell kialakítanunk. Ennek a programnak a kapcsán Szolnok városa építőipari bázis lesz. Olyan, amely a legkors^rűhb ipa- «I módszereikkel előállított építőipari termékekkel, épületelemekkel, szerkezetekkel egy jelentős körzetet, feltehetően a megyénél nagyobb körzetet lát el. AMIKOR az itt dolgozó építőipari munkások, technikusok és mérnökök szániára ilyen módon néhány szóban ecsetelni kívántam a jövőt, egyúttal engedjék meg. hogy felhívjam a figyelmet az idei tennivalókra. Mindennél fontosabb e pillanatban az, hogy ennek az évnek feladatait maradéktalanul végrehajtsuk. Mi építők ebben a felfutási szakaszban napról napra, hétről hétre, mondhatnám hónaprói hónapra, vagy évről évre a munkánkat nenezítő objektív körülmények egész sorával találjuk magunkat szemben. Kevés a munkaerő, kedvezőtlen az időjárás, ném kellő mértékű az éptkezések műszaki előkészítése — és így tovább. Mégis rendkívül káros dolog lenne, ha a mindennapi munkánkban a nehézségekről meditálnánk és nem azt keresnénk, hogy az adott konkrét eset kapcsán milyen áthidaló megoldással lehet ezeket az akadályokat leküzdeni. Rendkívül nehéz dolog ez. Dehát azért építő és szervezési szakma a miénk, hogy mindezzel a nehézséggel sikeresen megküzd- jünk. Ehhez természet?sen mindenekelőtt az építő szervezetek irányításának, vezetésének, helyi vezetésének a lehető legmagasabb színvonalra való emelése a fő feladat. Hallatlan tartalékok vannak a szervezési módszerek tökéletesítésében. Most a leglényegesebb dolgunk a tartalékoknak mindennapi feltárása és mindennapi hasznosítása. Szeretném megemlíteni, hogy a következő időszakban az építőipar jelentős fejlesztése mellett — azt is mondhatnám, az egész építőszakma fejlesztésének részenként — nagyon nagymértékben kell a megyei építésügyi irányítást is továbbfejleszteni- Ez alatt, hogy csak egészen vázlatosan említsem meg a problémákat, a következőket értem: Ha az egységes megyei beruházó szervezet megerősödik, előbb- utóbb a megye terüetén lévő beruházásoknak, valószínűleg túlnyomó többségét is képes lesz majd lebonyolítani. Itt nem gondolok a nagy ipari beruházásokra. Elképzelhető, hogy ez a szervezet adott esetben még egy kisebb beruházást is vagy rekonstrukciót is le tud majd vezetni. Külön nagy feladatot fog kapni véleményem szerint a megyei tervező vállalat is. Azokon a munkákon felül, amit már e pillanatban is elvégez, az én szándékom — és gondolom, hogy ez az elvtársak véleményével is találkozik — az, hogy a megyei tervező vállalatból itt — és a többi megyében is — olyan tervező vállalatot fejlesz- szünk ki, amely képes lesz majd a megye gentplánját tervezni. MEGKAPTAM és áttanulmányoztam ennek a pártbizottsági ülésnek a beszámolóját, és a határozati javaslattervezetet is. Ezek arról tanúskodnak, hogy akik szerkesztették, tudják miről van szó, és ez igen nagy öröm számomra, mert látom, hogy a területen jól ismerik az építési feladatokat Azt kérem a tisztelt pártbizottságtól, erősítse meg azokat a gondolátokat, határozatokat, amelyek javaslatba kerültek. Gondoskodjanak annak maradéktalan végrehajtásáról, . mert úgy vélem, kitűnő j eszköz lesz valamennyi építő kezében. koszorúzások Vasárnap reggel a kavargó hóesés ellenére is nagy számban gyülekeztek fiatalok a városi tanács épületének előcsarnokában, hogy március 15-e, nemzeti ünnepünk alkalmából elhelyezzék városszerte a megemlékezés koszorúit. Először a városi tanács falán lévő Kossuth-emlék- táblához járultak. A koszorúzás alatt két leány állt díszőrséget. Ezután az Űt- törőház következett, ahol a városi úttörőelnökség nevében helyeztek el koszorút. A Tisza-hídnál álló emlékműnél Tímár Gyula elvtárs, a KISZ városi vb első titkára mondott beszédet. Végül a művésztelep Damjanich-szobrához vonult az ünneplők csoportja, s lerótta háláját a vörös- sipkások vezérének emlékművénél. A koszorút a Hazafias Népfront; városi bizottságának képviselői helyezték eh Napirenden t a KISZ agitációs munkája m KISZ Szolnok megyei ™ Végrehajtó Bizottsága megvitatta a kunszentmártoni járás és Szolnok város végrehajtó bizottságainak ; jelentését az intéző bizott- [ ság termelési-, agitációs- és i tömegpolitikai munkára vonatkozó határozatának teljesítéséről. „Az ifjúság között végzendő politikai felvilágosító munkának a fiatalok kommunista nevelését, politikai öntudatának, szocialista világnézetének alakulását, tájékozódó készségének fejlő- ' dését kell előmozdítani”. ) Ennek szellemében csele- ! kedett mindkét végrehajtó bizottság. A szolnokiak tapasztalatcseréket szerveztek. • Nagyobb ipari vállalatok — például a járműjavító — az ‘ NDK-ba huszonnégy fiatalt küldött, a 7. sz. AKÖV-nél belföldi látogatásokat szer- ; veztek. —■ Az egyes üzemi [ KISZ vezetőségek javasla4 legjobba Kulturális szemle Martfűn Vasárnap délután tartották meg a Ságvári Endre Kulturális Szemle martfűi körzeti bemutatóját. A változatos műsorban színjátszócsoportok, népitánco- sök, szavalók, énekkarok és népdalénekesek léptek fel. A helyi rendezés érdeme, hogy a hosszú műsor fennakadás nélkül, folyamatosan zajlott le. A résztvevő csoportok és a magánszámok szereplői a vállalt feladatok jó végrehajtása iránti dicséretes igyekezetükről tettek tanúságot, minőség szempontjából azonban nagy különbségek mutatkoztak a produkciókban. A táncosok közül a Tisza Cipőgyár népitánc csoportja különösen a Pásztor-csárdásával és a Tardi szvit című műsorszámával aratott megérdemelt sikert, de jó volt a tiszaföldvári földművesszövetkezet táncosainak fellépése is. A szólóénekesek közül Koch Éva ' nevét említjük, aki igazi népdalokat jó fellépéssel, eredeti intonációval énekelt. A többi énekszám sajnos kevéssé sikerült és aligha kerül egy is a járási döntőbe. Az énekkarok közül is csak egyet, a tiszaföldvári földművesszövetkezetét tartjuk olyannak, amely megfelel a kívánalmaknak. Mindez azt mutatja, hogy az énekkultúrában még sok a tennivaló. S nemcsak a hanganyag kiválasztásában és a gyakorlásban, hanem a szervezésben is: a szükséges próbákon való részvétel biztosításában. Szabó Lőrinc: Lőci óriás lesz című versét Krizsán Györgyné szépen mondta el — egy kis csiszolással ez a szavalat a szemle döntőjének egyik legjobp száma lehet. Hegedűs Katalin nagyon halkan adta elő Hubay Miklós monológját, szép versemondása így nem érvényesülhetett. A rákóczifalvi KISZ és a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz színjátszói csak elmondták szövegüket, nem aknázták ki azt a sok lehetőséget. amit a két jó egyfelvonásos nyújtott. — Kellemes megl metést okozott ezzel szemben a Tisza Cipőgyár irodalmi színpada Saroyan: Halló, ki az? című egyfelvorásosának előadásával. Rizsgveszt- venszkij: Rekviem című versének oratórium! előadása még csiszolásra szorul, méltónak tartjuk azonban. hogy a másikkal együtt az irodalmi színpadnak ez a műsorszáma is bejusson a tájbemutatóra. A szemle egyik nagy tanulsága: az irodalmi színpad nemcsak mint új színpadi műfaj, hanem mint új, korszerűbb műkedvelői szervezeti forma is előnyösebb a régi műkedvelő színjátszásnál. L L. — Sándor vagyok, a Bor- dács Pál öccse, ö nem jöhetett. Ma teszi le az ötödik-hatodik osztály vizsgáit ... Bár én is ott tartanék. Nékem egy osztályról sincs bizonyítványom, Imi- olvasni azért tudok. Több is jó lenne. Akartam. Ősszel szerveztem is. Ha nyolcán lennénk, kapnánk valami állami kedvezményt. Pontosan nem tudom, mit. Hatan lettünk. így senki nem ment. Majd magánúton megpróbálom. Bordács Pál aznap tehát két helyen vizsgázott. Az öcsödi általános iskolában számtanból, földrajzból — diák tantárgyakból A járási KISZ tanácskozás előtt pedig felnőtt tantárgyból — a munkából. Ezt tizennégy éve tanulja, gyakorolja a Mesterszállás! Gépállomáson. Mindig ugyanazon szorgalommal. így sikerült, hogy brigádja első lett a járásban. • Kati se jött el. ő pedig útra készül. Hosszú, nagy útra. Menyasszony. Ha Kiss Lajos, a tsz elnökhelyettese jól mondja, husvétkor lesz az esküvő De ha ebben tévedne is, abban már biztos: — Koczka Katalinnak arany keze vám Ha mindenki úgy dolgozna a tisza- sasi Rákóczi Tsz-ben, mint 6, akkor nem 32 forintot érne egy munkaegység, ha. nem jóval többet. Ven ugyan ott még valaki. Fél évszázada még ő is Kati volt. Most már Kati néni Sípos Lajosné. Közel a hetvenhez. Ó tanította a fiatal Katit a baromfitenyészet nagy mesterségére, ö is segített, hogy most Koczka Katalin a járás legjobb törzsbaromfi-tenyésztője. A tapsot, a gratulációt, amit látatlanból is kapott, közvetítem. ♦ Nyilas István itt van. Hiába dicsérték a beszámolóban legelsőnek őt, csendes. Mi több, félszeg, tartózkodó. Nyelve mégis hamar oldódik. Egy szuszra elsorolja. — Kétszáznyolcvannyolc mázsa cukorrépát termeltünk holdanként nyolcán, nyolc hold földön, öntözés nélkül. De a Zalka Máté Tsz-ben mind az öt répás munkacsapatnál 250 mázsán felül volt az átlagtermés. * Harangozó Júlia élénlcbs- szédü, kedves, szőke lány. Az első kérdésre megered a szava. — Nyolcán voltunk. Száz hold földön 31 mázsás kukoricatermés átlagot értünk el. Nem is volt nehéz. Egyszer kapó1 tűk. háromszor öntöztük. És természetesen, vegyszereztünk. Miért ne versenyeznénk? Szeretjük j az újat, a kényelmeset és persze a jövedelmezőt mi, csépaiak. • Néhány perces ismeretség i után ítélve Révész Kriszti- j na Juli ellentéte. Csendes, : halkbeszédű. Amikor átvette az oklevelet, amely az öcsödi árubaromfitenyésztő lányoknak jár, megtapsolták. Akkor se mosolygott. * — Furdal a lelkiismeret, 633 munkaegységem volt. Itt hallom, hogy más nálam is többet ért el. — Nem sokan lehetnek, s különben sem indultak a versenyben. — Nem dicsérem magam. Iparkodtam. Másoktól is ezt láttam Kungyalun. A szü- | leimtől is ezt tanultam, ezt j láttam, míg bírtak dolgozni. , S ráadásul szereti a foga- tos munlcát Kézsmárki Béla. * A kunszentmártoni járás ifjúsági termelési versenyeiben legjobb eredményt elérők szóltak magukról. Az eredményeket közreadó tanácskozáson a versenyben résztvevő hétszáz fiatal közül több mint százan resztvettek. A tanácskozás előtt a fiúk többnyire esetlenül udvaroltak a lányoknak. A járási titkár beszámolóját is sokan csak félfüllel hallgatták. Mocorogtak, susto- rogtak, daloskönyveket, füzeteket böngésztek, mig az beszélt. Elüt a két maga- i tartás, a két természet egy- j mástól? ... Mégis milyen szorosan összetartozik, milyen egy bennük az élénkség, a nyugtalanság és a komolyság és megbízhatóság. Borsi Eszter Tizenegy millió forintot költöttek i ¥ Karcag üzlethálózatára Karcagon építették fel Szolnok megye első üzletházát. A felnőtt- és gyermekruházati, édesség, élelmiszer, műszaki üzlete», sőt még a tejboltok is a korszerű megoldással, önki- szolgáló. rendszerrel árusítanak. Ugyanitt a közeljövőben nyílik a megye egyik legszebb vas- és edényboltja, amelynek korszerűsítésére 300 ezer forintot költöttek. Hatszázötvenezer forintos költséggel épül az új vendéglátó központ, amely már . az idén a karcagiak és a környékbeli látogatók ren- ] delkezésére áll. A földművesszövetkezeti szervek az utóbbi három esztendőben közel 11 millió forintot költöttek Karcag üzlethálózatának fejlesztésére. tára egyre több fiatal vett részt belföldi tapasztalatcseréken is. A kunszentmártoni járásban pedig növénytermesztők és állattenyésztők között szerveztek tapasztalatcserét. Az őszi betakarítási munkáknál rakodóbrigádokat szerveztek. A fiatalokkal személyesen beszélgettek. A tavalyinál nagyobb sikereket értek el a KISZ-okíatás szervezésében is, így a tanulásban résztvevők száma a tavalyi hétszázról kilencszázra emelkedett. A szemléltető módszerek alkalmazása mindkét helyen kevés. Hiányoznak az üzemi híradók, faliújságok. A kunszentmártoni járásban az élenjáró fiatalok népszerűsítése érdekében fényképes híradókat készítenek és Azokat egy fodrászüzlet kibérelt kirakatában állítják ki. A KISZ KB határozata szerint: „Az előttünk álló legfontosabb népgazdasági feladatok, célkitűzések rendszeres ismertetése, s e célok megvalósítására a fiatalok mozgósítása”. A termelési agitáeiónak az üzem vagy vállalat éves tervére kell ■ épülnie. A Tiszamenti Vegyiműveknél KISZ taggyűléseken minden alapszervezetben ismertették a vállalat éves gazdasági tervét. A tervteljesítéssel kapcsolatos problémákat megvitatták. A fiatalokat premizálással is érdekeltté teszik a terv maradéktalan teljesítésében. Kunszentmártonban az éves ifjúsági munkaversenyek és az őszi betakarítási munkák során születtek jó eredmények. A vetés meggyorsításában a fiatalok tevékeny részt vettek. Ne csak a KlSZ-fiatalokat tájékoztassák a feladatokról, rendezzenek olyan ösz- szejöveteleket, ahol kívülállók is részt vehetnek. A vb ilyen módon javasolta a többi tömegszervezettel szorosabb kapcsolatok kiépítését is. Az agitációs munka irányításának fontos kritériuma a népes aktívagárda, tehát a fokozottabb vezető- képzés. Expedíción vetélkedő a jászok fővárosa ban A Kókai László úttörőházban rendezték meg vasárnap Jászberény város úttörőcsapatainak expedí- ciós vetélkedőjét. E találkozón négy belterületi iskola csapata vett részt, melyet Faragó László tanár vezetett. A csapatok a legkülönbözőbb elméleti és gyakorlati feladatokat oldottak meg sikeresen. A legizgalmasabb műsorszám az volt, amikor a pajtásoknak magnóra felvett riportokkal, helyszíni rajzokkal kellett megfesteni a jövő század városképét, közlekedését. A vetélkedőn két csapat szerepelt sikeresen: a Kossuth Lajos úti és a Bercsényi úti általános iskola csapata, ök képviselik majd a következő vasárnap lebonyolításra kerülő területi vetélkedőn Jászberényt Fegyveres erőink készülnek az április 4-i díszszemlére A Magyar Népköztársaság fegyveres erői április 4-én, hazánk felszabadulásának 19. évfordulóján díszszemlét tartanak. A felvonuló egységek már készülnek, hogy az április 4-i díszszemlén, felszabadulásunk évfordulójához méltóan juttassák kifejezésre fegyveres erőink erejét, egységét és fegyelmét. —. (MTI)