Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-14 / 62. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK | A MEGYEI PARTBIZOTTSÁS ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA r XT. évfolyam, 02. arám. Apa 50 fillér 1964- március 14., szombat. Elkésett kérdés * Családi - körben * Az országúton, csákánnyal leütötte testvére térj ét A megye egész lakosságának bíráló szeme előtt dolgozik az építőipar Az MSZMP Szolnok megyei bizottságának ülése .J Az MSZMP Szolnok megyei bizottságá­nak csütörtöki illésén elsőnek: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága február 20-i — az építőipar munká­járól szóló határozatából adódó megyei feladatok — című napirend szerepelt. Az ülésen résztvett és a vitában fel­szólalt dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter, valamint Kettler Pál, a Köz­ponti Bizottság építési és közlekedési osz­tályának munkatársa. A pártbizottság a napirendre tűzött kérdést megvitatta és a beterjesztett határozatot elfogadta. Az alábbiakban rövi­dítve közöljük a me­gyei párt végrehajtó bizottságának az épí­tőiparról szóló és a további feladatokat ki­jelölő jelentésének ki­egészítését, amelyet Tóth János, a megyei pártbizottság ipari osz­tályának vezetője ter­jesztett elő. Tisztelt Pártbizottság! A megyei párt-végrehajtó bizottság azzal a kéréssel terjeszti elő a Központi Bi­zottság építőiparról szóló határozata alapján készített írásos jelentést és az intéz­kedési tervjavaslatot, hogy a beterjesztett anyagokat a meghívott elvtársak vélemé­nyének meghallgatása mel­lett tárgyalja meg, majd emelje határozattá. A szóbeli előterjesztésben néhány fontosabb politikai, gazdaságpolitikai, iparpoli­tikai kérdést szeretnénk ki­hangsúlyozni. A Központi Bizottság ha­tározatának jelentőségét el­sősorban az építőiparnak népgazdaságunkban elfog­lalt helye szabja meg. Ebből következően az építői gar munkája, eredményei vagy éppen gyengeségei politikai célkitűzéseinket, gazdaság- politikai céljaink megvaló­sítását közvetlenül befolyá­solják, a politikára, a gazda­ságra egyaránt kézzelfogha­tó kihatással vannak. Me­gyénk gazdaságának fejlő­dése is nagyrészt attól függ, mennyire tudjuk terveink­ben megfogalmazott céljain­kat, amelyek jelentékeny építési tevékenységet igé­nyelnek, tartalmaznak — az iparban, a mezőgazdaság­ban, a kultúra és egészség­ügyi ellátás ágazataiban — az építés oldaláról megol­dani. Ipari üzemeink, szo­cialista mezőgazdaságunk, a közlekedés fejlesztése főleg építést jelent. E feladatok ma megyénk­ben nem olyan szinten je- lentekeznek, mint tegnap, tegnapelőtt. Állandóan nö­vekvő építési igényről van szó, s napjainkban éppen az a jellemző, hogy minden korábbi időszaknál nagyobb ütemben nőnek az építő­iparral szemben támasztott követelmények. Az előterjesztés további részében az építőipar iránti követelményeket mennyisé­gi és minőségi oldaláról vizs­gálta. Hangsúlyozva,hogy az építőipar egyre inkább a közvélemény középpontjába került, a kritikusok száma megnövekedett. „Ma me­gyénk egész lakosságának bíráló szeme előtt dolgozik az építőipar. —• A kivitelezésben dől* gozok nem is gondolnak ar- ,ra, hogy egy szervezetlen, minőségileg kifogásolható iskolaépítés, tatarozás, javí­tás után hány „miért”-et tesznek fel a diákok és a szülők a tanároknak, vagy tanácsi vezetőknek. Ez az érdeklődés természetes, hi­szen például a lakás a szo­cializmusban nem egysze­rűen értékesítésre kerülő, vagy arra váró ipari termék hanem otthon is, szülőföld is. Azt ma már mindenki tudja, hogy a szocialista vá­rosnak, a szocialista üzem­nek az emberről való szo­cialista gondolkodást kell kifejeznie és ez társadalmi, politikai, ugyanakkor építé­szeti kérdés is. Az írásos jelentésben fel­sorakoztatott sok negatív természetű példa ellenére a fejlődésről is kell beszélni, még akkor is, ha sokszor nem elég céltudatos munka eredményét tükrözi. Nagyon lényeges, hogy az építőipar dolgozói becsüle­tes, törekvő, szorgalmas em­berek, akik bíznak a párt­ban, helyeslik a párt általá­nos gazdaságpolitikáját — Ezek az emberek készek vi­lágos célokért még többet, még jobban dolgozni. Ez a bizalom kölcsönös s rajtunk múlik mennyire tud­juk a helyi feladatokat is világosan meghatározni, s harcba hívni az építőipar kommunistáit, az építőipar­ban dolgozó pártonkívüll elvtársainkat a Központi Bi­zottság építőipari határoza­tának végrehajtásáért — mondotta e kérdést össze­foglalva. ból adódóan a gépesítés­sel kapcsolatos kérdésekről és feladatokról beszélt, majd az építőipari dolgo­zók politikai neveléséről, a munkafegyelem megszilár­dításáról, az építésvezető­ségek szervező és irányító tevékenységéről fejtette ki véleményét. A későbbiek­ben kitér a korszerű épí­tésszervezési módszere* vizsgálatára, jellemezte a (Folytatás a 2. oldalon.) Ki megy a kiállításra ? Ülésezett az országos mezőgazdasági kiállítás megyei bíráló bizottsága Megyénkben befejeződött az Országos Mezőgazdasági Kiállításra való jelentke­zés. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztályán megalakult a megyei bíráló bizottság és pénteken felül­bírálták a jelentkezéseket. Növénytermesztésből £2 termelőszövetkezet 21 nö­vényféleséggel jelentkezett. Őszi búzából, sajnos, nem érték el a kiállítási részvé­telhez szükséges feltétele­ket, vagyis gazdasági átlag­ban a 14 mázsás átlagter­mést. Egyedül a tiszaföld- vári Lenin Termelőszövet­kezet az, amely őszi búzá­val szerepelhet. Itt a gaz­dasági átlag 16,24 mázsa. Hét termelőszövetkezet jelentkezett tavaszi árpá­val, köztük a kunhegyes! Vörös Október, ahol száz holdon 26,2 mázsás termést értek el. Cukorrépatermesz­tésből 9 termelőszövetkeze­tet bíráltak. Nem ritka a 240—260 mázsás termésátlag. Az állami gazdaságok kö­zül egyedül a héki gazda­ság jelentkezett növényfé- leségekkel, illetőleg itt ér­tek el megfelelő szintet. Állattenyésztésből 16 ter­melőszövetkezet és 8 állami gazdaság adta be jelentke­zését. A jelentkezők között van a jászboldogházi Aranykalász és a jászapáti Alkotmány Tsz. A jászapáti Alkotmány a szürke-ma­gyar szarvasmarhal enyésze­tét is beneveztette a kiállí­tásra. ezenkívül visznek sertést, pulykát, A jászte­leki Tolbuchin, mint az elő­ző kiállításra is, ismét a ludakkal jelentkezett. A túr kévéi Táncsics Tsz ju- haival, a mesterszállási Út­törő pulykákkal kíván résztvenni. A Kos ponti Bízotís'íg februírí halaroxala az építő pur J további fejleszt és épek fon to* alapokmánya Elkészült a lisza Cipőgyár 1964. évi üsemegészségügyi9 munkásvédelmi komplex terve Nagyoob hatásköre lesz az üzemorvosnak — Milyen tesz a beiegeK iskolája? Az építészeknek, az épí­tőipar dolgozóinak olyan perspektívát nyújt, amely­nek alapján alkothatnak, kezdeményező készségük kibontakozhat: a tettrekész- ség, a tehetség, az akotás- vágy élő éá eleven prog­ramja. A határozat szám­vetés is az 1960. évi ha­tározat óta megtett útról. Akkor az építőipar fejlődé­si irányát illetően volt még . bizonytalankodás. Eb­ből ki kellett mozdítani az építőipart s a párt az l 1960-as határozatában meg­jelölte, milyen úton indul­junk el az építőipar fejlesz­tésében. A Központi Bi­zottság határozata alapján fejlődött az építési mód, az alkalmazott technika és technológia, a termelésszer­vezés. A határozat végre­hajtásának eredménye, hogy az építőipar országosan és megyénkben is az akkori­nál jobb módszerekkel dol­gozik. Ezt a gondolatmenetet részletezve azokat az oki­kat tárta fel, amelyek miatt a Központi Bizottság 1960- ban nem tfi2te ki a kivi­telező építőipar technoló­giájának alapvető megvál­toztatását, építőgyárra való átalakítását. így történt az, hogy a fejlettebb módsze­rek bevezetése mellett a hagyományos építkezés ma­radt uralkodó jellegű- A munkaigényesség alig csök­kent, sőt az utóbbi időben nyilvánvaló lett, hogy a fejlődés ilyen lassú üteme mellett nem lehet biztosí­tani az építés területén je­lentkező Igények kielégíté­sét. Ez áz elemzés előkészítette a jelentős gon­dolatok konkretizálását. Ezen az úton érhető el, bogy társadalmi méretek­ben növekedik az építő­ipari munka termelékeny­sége, csökkennek a terme­lés költségei. A fő kérdés mt építőipari munka terme­lékenységének nagymértékű emelése s minden intézke­dést, a határozatból követ­kező feladatot, tennivalót, ezzel összefüggésben kell vizsgálni, azt kell keresni kutatni, mit tehetünk me­gyénkben is építőipari szer­vezeteinkben a termelé­kenység emelése érdeké­ben. Ma már csak ez lehet megyénkben is fő útja az építőipari termelés növelé­sének, hiszen nem számol­hatunk azzal, hogy a lét­számot lényegesen tudjuk emelni — mondotta, majd így folytatta: A Központi Bizottság ha­tározata a termelékenység emelésének útját, a korsze­rű szerkezetek és anyagok felhasználási körének bőví­tésében az ennek megfelelő technika és technológia al­kalmazásában, a korszerű szervezettségben, a fegyel mezettségben jelölte meg. A továbbiakban a Köz­ponti Bizottság határozatai­1 Megyénk nagyobb ipari üzemeiben — örvendetes jelenség — a részletes műszaki intézkedési tervekkel egyidőben elkészülnek az üzemegészségügyi és mun­kásvédelmi komplex tervek is. A martfűi Tisza Cipő­gyárban március 11-én tárgyalta az üzemi párt vb, a vállalat és a szakszervezet vezetősége által kidol­gozott komplex tervet. A 48 feladatot tartalma­zó egészségügyi és mun­kásvédelmi tervezet egész évre megszabja az e terü­leten dolgozók legfontosabb tennivalóját, hogy 1964-ben az eddiginél kevesebb le­gyen az, aki ideiglenesen munkaképtelenné válik. Megyénk legnagyobb könnyűipari üzemében 1963 végén 552 rehabili­tált beteg dolgozott. Sajnos e gyógyult betegek közül — főleg a gyomor­betegek — még mindig je­lentős számmal visszaesnek a rehabilitálás előtti álla­potukba. Az. SzB munkavédelmi felelőse, az egészségre ár­talmas munkahelyen dolgo­zók saját egészségük ellen elkövetett felelőtlenségéről beszélt. Elmondotta, hogy a talpak felerősítéséhez hasz­nált ragasztóknak a köz­ponti idegrendszerre és a Hatezer hold rizst vegyszereznek az áhami gazdaságok Amióta a rizs termeszté­se meghonosodott az Alföl­dön, azóta foglalkoztatja a szakembereket a nagyüze­mi rizstáblák gyomtalanítá­sa. A Szolnok megyei ál­lami gazdaságokban — amelyek az ország legjelen­tősebb rizstermelő üzemei — tudományos kísérleteket végeztek, hogy megtalálják a vízi gyomok leghatáso­sabb ellenszerét. A kísérleti táblák vegyszeres gyomir­tásának eredményeit össze- j Nézték. A tiszasülyi, a nagy- ! kunsági és a közép tiszai ál- ' lami gazdaságokban a Stam 34/A nevű, külföldről importált vegyszer biz»- űyyií 9l b Iwaak Ez a szer a rizs legvesze­delmesebb ellenségeit, a ka- kaslábfüvet, a kákafélékct, a sást és a gyékényt is el­pusztította. A tavalyi 300 hold he­lyett az idén már 3000 hol­don használják az új ké­miai anyagot a gyomok ir­tására. A vegyszert. — az előírásnak megfelelően — akkor permetezik ki, ami­kor a rizs két-három leve­les lesz. A szolnoki igazga­tósághoz tartozó hat rizs­termelő gazdaságban 6000 hold rizs vegyszerezését ter­vezik. Az importált kémiai anyagon kívül erre a célra Oikooirtot is használnak! vérképződésre káros hatá­suk van. A vizsgálatok azonban bizonyítják, hogy rövid idő alatt (négy, hat hónap) nem tudnak a szer­vezetben kárt okozni. Ezért szigorú előírás köti a művezetőket és az ilyen munkahelyen dolgozókat is, hogy hat hónaponként munkahelyet keli váitoz- tatniok. Megállapítható, hogy mű­vezetői hanyagságból, vagy azért, mert a dolgozó ra­gaszkodik munkahelyéhez, ezeket a személyeket sok esetben nem váltották. A jövőben szigorúan felelős­ségre vonják a rendelet el­len vétő művezetőket. A szakszervezet tavaly 15 esetben kérte a válla­lat vezetőségét, vonja fe­lelősségre a munkavédelmi szabályok ellen vétőkét. Két műszaki dolgozót sú­lyos mulasztásért 300—300 forjnt pénzbírsággal sújtot­tak. Április 1-től megváltozik a gyári dolgozók táppénzes állományba vételének rend­szere is. Mint a2 ország néhány nagyüzemében, így a Tisza Cipőgyárban is az üzemorvos hatáskörébe tar­tozik majd a funkcionális munkaképesség meghatáro­zása. Számtalanszor előfor­dult, hogy egyes gyári dol­gozók rosszindulatú, beállí­tása alapján a körzeti or­vos az egyén helyzetének elbírálása alapján hosszú időre betegállományba vett dolgozókat olyan panaszok­kal, amelyek az üzemben végzendő munkájukban nem gátolta őket. — Az üzemegészségügyi komplex tervben továbbá szerepel olyan gépek, be­rendezések vásárlása is, amelyeknek üzembehelyezé­sével jelentősen javulni íog a műhelyek és munkater­mek levegője, Ivóvize, stb. 1964-ben a cipőgyár összes műhelyeit átfestik a színdinamikai elvek alapján­A zaj-ártalmak csökkenté­se érdekében az alsó- és felsőbőrök kivágásánál használt ütőgépek alá szi­getelőanyag kerül. Az egész­ségre ártalmas és a leve­gőt szennyező gázok elszí­vását szolgáló berendezése­ket felülvizsgálják, telje­sítményüket növelik. A komplex terv egyik pontja különös kevésbé is­mert fogalmat tartalmaz: betegek iskolája. Ez egy bensőbb, baráti felvilágosí­tás, amikor az orvos a re­habilitált betegeket saját betegségi csoportján belül megtanítja hogjian éljenek, étkezzenek, hogy jelenlegi egészségi állapotukat to­vábbra is megőrizzék. Tavaly az egészségügyi komplex tervet csak 80 százalékra teljesítette a cipőgyár. A mostani elkép­zelések megvalósításához szükséges mintegy félmillió forint az egészség- és munkás- védelem további biztosí­tásához — rendelkezésre áll. Az SzB’ munkavédelmi fe­lelősének, a vállalat bizton­sági megbízottjának és a műhelyekben dolgozó mun­kavédelmi őröknek lelkiis­meretes, kitartó munkájá­tól függ a komplex terv 100 százalékos valóravál- tása.- bj ­Dr. Orbán László elflárs látoga asa Tegnap Szolnokra láto­gatott dr. Orbán László elvtárs, a Központi Bizott­ság tagja, a pártközpont agitációs és propaganda osztályának vezetője. Dél­előtt beszélgetést folytatott, pártmunkásokkal, délután pedig látogatást tett a Ti- szamenti Vegyiművekben, ahol beszélgetett a vegyi­művek vezetőivel, majd megtekintette az üzemet

Next

/
Oldalképek
Tartalom