Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-13 / 61. szám
1M4 március 13. SZOLKOS MiOfH MPLAP $ Az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának ülése (Folytatás as 1. oldalról) telné. Hisszük, hogy a jelenlévő elvtársak foganatosítják a szükséges intézkedéseket az öntözés tervének teljesítése és a korszerű követelmények feltételeinek megteremtése érdekében. Legégetőbb probléma az áruhús termelés 5. Az állattenyésztés kérdéseit, legégetőbb problémáit az áruhús termelés, az állati termékek termelésének oldaláról közelítjük meg. Jelenleg már veszélyes az a helyzet, ami a szarvasmarha és különösen a sertésállomány csökkenése miatt állt be a megyében. Az első negyedéves hízósertés terv teljesítése nincs szerződésileg lefedezve. És nem is kevés a hiányzó mennyiség. Ezért vetjük fel, mint sürgős feladatot, a sertéshizlalásban jelentkező viszonylagos elmaradás felszámolását, a szerződés- kötés fokozását, a felvásárlás ütemének javítását, összességében az állati termékek termelésének lényeges növelését. 1963-ban 100 hold tanácsi szántó terület után 74,1 mázsa — ezen belül tanácsi területről 69,5 mázsa — vegyes áruhúst adtunk élősúlyban. A' növekedés nagyon minimális 1962-höz viszonyítva. Az előadó a továbbiakban az alapanyag, a növendékállomány szaporításáról, a szemes takarmányalap megnövelésének szükségességéről, majd » háztáji kérdésről szólt. Félre kell dobni a tagadó, egyben hamis nézeteket és a tehetetlenkedést is — mondotta. Világosan kell látni, hogy a háztáji nem a régi, kisüzemi gazdálkodás maradványa. A háztáji gazdaság a szocialista átszervezéssel képződött. Benne maradt a régi kapacitás egy jelentős része — istállók, ólak, stb , s azt ki lehet, ki kell használni. A szövetkezeti gazdálkodás ma áll a közös gazdaságból és a háztáji gazdaságokból. A két rész között bizonyos áramlás is van. A háztájiba takarmány áramlik a közösből. Annak áru formájában tovább kell jutnia. Valamilyen irányba tovább is jut. Vagy eladják termény alakjában a piacon, vagy — ahol a tsz vezetőség jól dolgozik — hízóállat formájában értékesítik. A népgazdaságnak nem mindegy, hogy melyik érvényesül. Ezért a háztáji áru termelésének szervezését — a közös gazdálkodás színvonalának gyorsabb emelésével egyidejűleg — a tsz vezetés színvonalára kell emelni. Elképzelhető például, hogy • közgyűlés tsz szervként a háztáji gazdálkodás árutermelésének szervezésére bizottságot választ, amely tevékenységét a vezetőségével összehangolva végzi és a közgyűlés előtt felelős. Ezen keresztül lenne megoldható az is, hogy a százalékos művelést áru- hústermeléssel kapcsolnánk össze. Minden esetre előbbre kell lépni a háztáji árutermelés lehetőségeinek kihasználásában, meg kell állítani a mostani csökkenés folyamatát. Politikai munka támassza alá az idei terveket 6. Az 1984-es gazdálkodási, pénzügyi tervek megtárgyalása és közgyűlésen való megerősítése most folyik. 1963-ban sikerült megközelítően reális terveket készíteni. Most is arra kell törekedni, hogy a tervek reálisak legyenek. Külön és újra felvetjük a mezőgazdasági üzemek pártszervezetei felé a politikai intézkedési tervek fontosságát. A mai ülést kibővített járási és városi bizottsági ülések követik, ahova javasoljuk az összes tsz elnök, párttitkár, mezőgazdász és könyvelő meghívását. Utána nyilvános párttaggyűlések lesznek a KB határozatának megtárgyalása, a feladatok gondos meghatározása céljából. Az állami gazdaságokban, gépállomásokon, erdőgazdaságokban, vízügyi szerveknél a pártszervezetek hívják meg a szakszervezeti tagokat, KISZ tagokat- Hasonlóan a tsz-ekben is hívják meg mindenütt a KISZ szervezetek tagjait a taggyűlésekre. Itt terjesszék elő a pártszervezetek az 1964. évi feladatokra vonatkozó intézkedési tervüket. Ezzel megvetjük politikailag az 1964-es feladatok teljesítésének az alapját. A Közuonti Bizottság határozatában egész fejezetet szentelt a falusi pártmunkának. Ez egyben kifejezője annak, hogy a mezőgazdaság szocialista üzemeiben megerősödtek a pártszervezetek, a kommunisták a feladatok megoldásának éléh járnak és kifejezése annak is. hogy most az új feladatok végrehajtásában tovább kell erősíteni á pártmunkát, a vezetést minden alapszervezetben. A szóbeli jelentés további részében néhány , olyan kérdést vetett fel a beszámoló, ami 1964-ben is feladat, de megoldása időben több ennél. 1. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának eredményességéről megállapította: Legjobbak a szolnoki járás, Karcag város, Kisújszállás város, a jászberényi járás egy szántóegységre eső eredményei. Gyengébbek: Jászberény város, Túr- keve, Tiszafüred és Mezőtúr eredményei. Huszonegy tsz került kijelölésre, mint meg nem erősödött gazdaság. Ebből tíz tsz van, ahol a gyengeség oka nagyobb részben a vezetés állapotával függ össze. Részletezés nélkül mondom, hogy a gyenge tsz-ek felzárkóztatása képezi 1964-ben is egyik legnagyobb feladatunkat. Most újra fogjuk szervezni azokat a közvetett erőket, amelyek a belső — tsz-en belül lévő — erőket segítik a megerősítésben. Feladat a vezetés színvonalának általános emelése, aminek legnagyobb részét az alapszabály szerinti szövetkezeti élet fejlesztése képezi. — A vezetőség tervszerű, kollektív tevékenysége, a folyamatos és megszakítás nélküli vezetés. — A választott szövetkezeti szervek tevékenységét — ellenőrző bizottság, fegyelmi bizottság, szociális bizottság — terveszű munkája. — A közgyűlésnek a szövetkezet vezetésében, a dolgok eldöntésében legfelsőbb fórummá kell válni, határozatának megtartása a számadás elengedhetetlen követelménye2. A Központi Bizottság határozatából ismert, hogy 1965-ben a gépesítést a szövetkezeti kereten beiül oldjuk meg, s ezzel a kettős gépesítés egyirányúvá válik. A gépállomások gépjavítókká alakulnak át. A gépesítésben egy sor új vonás van és új feladat is jelentkezik. Ilyenek; Cél a komplex gépesítés — A traktorpark menynyiig; növekedését is megelőzi a korszerűség, a fejlettebb típusok arányának növelése. Ezek hasznosításához a feltételek a munkaeszközök ellátottsága miatt nem a legjobbak. A tsz beruházásokban jelentős összegeket kell a munkagépállomány növekedésére fordítani. — Nem minden termelési ágazat gépesítésének általános előbbrevitele a cél, hanem az egyes ágazatok, vagy termelési folyamatok komplex gépesítésének megoldása. A KB határozat kitűzi például a gabonatermelés komplex gépesítését és a kukoricatermelfs gépesítésének lényeges előre- vitelét. Ebbe a munkába megyei gépállomások, gépjavítók hatásosan segíthetnek. — Előbbre kell jutni az állattenyésztés gépesítésében. Ha valahol, itt a lemaradás igazán nagy. Nincs i* gazdája ennek a területnek. A gépállomásokon, gépjavítókon túl a patronáló üzemek erejét is e területre kell irányítani. 3. A szakosításra és a tájegységi kultúrák fejlesztésére van érvényes határozatunk. Az előrehaladás lassú, de a feltételektől nem is lehet elszakadni. Most azonban mégis előtérbe kell helyezni — a kialakított terveknek megfelelően — az egyes ágazatokban a tervszerűbb felosztást, szakosítást. E kérdésben a földművelésügyi kormányzattól nem kapunk segítséget, sem útmutatást. Az állásfoglalások változóak — ezért is kell nagyon megfontolni a lépéseket. Az általunk 1961-ben elfogadott szakosítási irányelvek jók, az szerint kell dolgoznunk, de szigorúan szem előtt tartva a népgazdasági igényeket. 4. A második tiszai vízlépcső első ütemének megvalósítása az öntözéses gazdálkodásban új helyzetet teremt. Információink szerint három év alatt megépül a duzzasztó, a nagykunsági főcsatorna keleti ága, a jászsági főcsatorna Zagyváig terjedő szakasza, s mintegy 140 ezer hold terület válik öntözhetővé. Ehhez szükséges az érintett területek vízhasznosítási tervezetének kidolgozása, öntözési szakmunkásképzés kiszélesítése, az öntözött kultúrák arányának kialakítása. Kormányszintű elhatározás után létre kell hozni olyan bizottságot, amely az építésszervezés megyei feladataival együtt feldolgozza a hasznosítás problémáit is. Tisztelt Elvtársak! Mielőtt a szót a felszólaló elv társak veszik át, ismét figyelmük központjába szeretném hozni a most jelentkező és 1964-ben megoldandó feladatokat. A feladat nagy. A tanácsi területen mintegy 200 ezer ka- tasztrális hold kalászos fejtrágyázása, gyomirtása, 66 ezer katasztrális hold takarmánygabona, 140 ezer hold kukorica, 21 ezer hold cukorrépa, 17 ezer hold napraforgó, 85 ezer hold rizs, 37,5 ezer hold vegyes ipari és más növény elvetése vár ránk. A tavasai munka ideje már rövidebb; mint ha normálisan búcsúzik a tél. Nagyon feszes szervezés és gondos politikai felkészülés szükségest Ügy tárgyaljunk a Központi Bizottság határozatának végrehajtásáról, hogy ez a tavaszi munka már ma feladatunk. Tisztelt Megyei Bizottság! A Központi Bizottság az elhatározását meghozta. Rajtunk a sor. Pártbizottságunk képes volt nagy feladatokban felszítani a lelkesedést, a tettrekészséget, a cselekvés lángját. Most adott a feladat, van miért lelkesedni. Szeretnénk, ha ülésünkön ez kifejezésre jutna, tízezrek lelkesedését váltaná ki, tízezrek az egész tsz tagság és családtagjaik lelkes hozzáállását formálná ki. Meggyőződésünk, hogy ez így is lesz. Most itt a tavasz, új remények, új feladatok, új erőfeszítések — és szintén meggyőződésünk — új eredmények születésének időszaka lesz ez. Ezt tervezte meg Központi Bizottságunk. Felszólalások a vitában A felszólalások során dr. Kurucz Gyula, a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója a vegyszeres gyomirtás, a gépi eszközök kihasználása, a szalmával való gazdálkodás egyes kérdéseiről, majd kísérleti tapasztalatairól szólt. Hangsúlyozta, tapasztalatok szerint a talaj hőmérséklete előreláthatólag lehetővé teszi, hogy április végéig a megyében elvethessék a kukoricát. Beszélt a lucerna öntözéséről, a műtrágyázásról. Ajánlotta, hogy minél több helyen alkalmazzák a lucerna hl- deglevegős szárítását. A továbbiakban a vöröshere és a lucerna termesztéséről legújabban szerzett tapasztalataikról beszélt. Kérte, hogy a különböző fórumok a mezőgazdasági szakoktatásnak nagyobb propagandát fejtsenek ki. Verbal Lajos, a KISZ megyei bizottságának titkára arról adott számot a pártbizottságnak, hogy tavaly az előző évihez viszonyítva országosán csaknem megkétszereződött a mezőgazdasági termelésben versenyző fiatalok száma és megközelítette a 14 ezret. Nyolcezren pedig a járási és helyi versenyekbe kapcsolódtak be. Ismertette a versenyekbe legjobbnak bizonyulók nevét és eredményeit, majd hangsúlyozta: az állami gazdaságok munkaerő hiányát a kiszesek tudnák enyhíteni. Ugyanis a megyéből nyaranta mintegy ezerkétszáz közéniskolás leány megy el más megyékbe nyári táborokba. Ezeket idehaza is foglalkoztathatnák. Befejezésül a szakmunkás és traktorosképzésről szólt. Búzás Imre, a törökszentmiklósi járási tanács vb elnöke a takarmány- növények termésátlaga növelésének lehetőségéről szólt, majd hangsúlyozta, hogy ebben az évben több gépi felszerelést kapott és kap a járás, mint az előző két évben összesen. Ez mind hozzájárul nagy feladataik megvalósításához. Felszólalása során Búzás elvtárs kifogásolta, hogy a termelőszövetkezetek jelenleg anyagilag nem érdekeltek a háztáji gazdaságokban hizlalt sertések számának növelésében és az állam felé való értékesítésében. Varga Illés, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke a gyümölcs- és zöldségfélék termesztéséről beszélt. A megtermelt termékeket, tároló-, aszaló-, savanyító-, feldolgozó segédüzemek létesítését javasolta, amelyek hozzájárulhatnának a jövedelmezőbb értékesítéshez. Szász Ferenc, az export árutermelésre vonatkozóan hangsúlyozta, hogy a jó minőség megköveteli a termelésben résztvevő dolgozók rendszerezettebb, fokozottabb szakmai képzését. Előrebocsátotta, hogy ennyien, mint napjainkban még soha nem tanultak a szakmában. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az oktatás nem mindenütt és nem mindenkor eléggé gyakorlatias. Hiányoznak az úgynevezett tanműhelyek a mezőgazdasági technikumok mellől. Javasolta, hogy az állami gazdaságok saját területükön bocsássanak a technikumok rendelkezésére területeket, ahol a tanulók gyakorlatban is megismerhetik az elméletben tanultakat. Grósz Ferenc, j ászai só- szentgyörgyi tsz-elnök a gépjavítás nehézségeiről szólt, arról, milyen kiesést jelent egy-egy javítás indokolatlan elhúzódása. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi időjárás a munka lehető legjobb megszervezését követeli a tepmelő- szövetkezetektől. Dr. Tóth Kálmán, megyei főügyész a közélet tisztaságáról, az ellenőrzésről szerzett tapasztalatait mondta el. Hangsúlyozta, vannak tsz-ek, ahol hónapokig nem tevékenykedik az ellenőrző bizottság. Munkájuk pedig sok bűncselekmény megelőzését segíthetné. Beszélt továbbá a termelőszövetkezetek jogvédelméről. Kun Andrásné, a jász- ladányi Szabadság Tsz párttitkára a tavaszi munkára való felkészülést, a szövetkezeti tagokkal való együttdolgozás fontosságát hangsúlyozta. Bereczki Lajos, a megyei. párt vb tagja felszólalásában hangsúlyozta, hogy a Központi Bizottság határozata megszabja mind- annyiunk feladatát, s — megmutatja hogyan lehet fejleszteni a mező- gazdaság anyagi-, műszaki ellátottságát. Szóit a termelőszövetkezetek tervkészítéséről is. Elmondotta, hogy például a törökszentmiklósi Dózsa, a szandaszöllősi Vörös Mező Tsz-ben s még néhány közös gazdaságban főként a tervezési hibákból adódtak a gondok. A tervezést még fokozottabban kell segíteni, ellenőrizni a megyei szerveknek is. Javasolta, hogy a közös gazdaságok — követve ebben az állami gazdaságok példáját — termelési-, pénzügyi tervük kiegészítéseként készítsenek technológiai tervet. Gazdálkodásukat, munkájukat könnyíti meg és teszi tervszerűbbé, ha előre meghatározzák mit, mikor és hogyan csinálnak. Nagyon fontos és szükséges a gazdálkodás rendszeres elemzése is. A megyei szervek és a KSH jobb együttműködésével lehet elérni, hogy az ösz- szegyűjtött, feldolgozott ndatók pontosak legyenek, azokból helyes következtetéseket lehessen levonni. Az ilyen elemzés nem oldható meg csupán matematikai módszerrel, szakmailag is elemezni kell az adott tsz gazdálkodósát. Arra is figyelmeztetett, hogy a hozamtervek időarányos ellenőrzéséről se feledkezzenek meg a közös gazdaságokban. • Megemlítette, hogy a termelőszövetkezeti pártszervezetek az idén először készítenek egész évre szóló politikai tervet, amely tartalmazza a termelési agi- tációval és a munkaver- sennvel kapcsolatos tennivalókat is. A pártszervezetek törődjenek azzal — tanácsolta Bereczki elvtárs —, hogy a szocialista munkaversenyben a fiatalok mellett az idősebb korosztályhoz tartozók is versenyezzenek, dolgozzanak a szocialista brigád-,, illetve munkacsapat címért. Kálmán István, az állami gazdaságok megyei igazgatójának helyettese arról számolt be, hogy a közelmúltban tartott párttaggyűlések és termelési tanácskozások hangulata is bizonyítja: az állami gazdaságok dolgozói egyetértenek a Központi Bizottság mezőgazdasági határozatával. Tájékoztatta Kálmán elvtárs a pártbizottsági ülést az állam] gazdaságok idei beruházásairól. Elmondotta; sok gondot okoz az, hogy a sokmillió forintos beruházások kivitelezését a jelenlegi műszak! felkészültséggel nem tudják megoldani. A vezetők erejét, idejét nagyon leköti az ügyintézés, s így kevés időt tudnak fordítani a termelés irányítására, ellenőrzésére. Szabó János, a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa az öntözés feltételeit elemezte. Tanácsolta, hogy az öntözéses termesztésnél a természeti adottságokat, a talaj típusait figyelembe- véve határozzák meg az öntözési módot. A műtrá- gyafelhasználáshoz, az öntözés megszervezéséhez is tanácsokat adott. A napirend vitáját Csáki István elvtárs iViol-,1*-, össze. Húsz városban terveznek új gyárnegyedet Az Országos Tervhivatal és az Építésügyi Minisztérium több ipari tárca segítségével új módszerre tér át a vidéki városok és települések iparosításában. Eddig az volt a szokás, hogy akkor is külön közműhálózatot, iparvágányt és különböző szolgáltató építményt kaptak az , új üzemek, ha egy városban egyszerre több gyár épült. Nem is lehetett mást tenni, mert általában a város különböző helyére települtek az új üzemek, tehát mindegyiknél a beruházási költség tetemes részét közművek építésére kellett fordítani. Az új módszernek az a célja, hogy a város legmegfelelőbb helyén egy gyárnegyed alakuljon ki, mivei így közös közművekkel, úttal, vasúttal, energiateleppel láthatják el az egymás közelében épített új üzemeket; Hasonló próbálkozás történt nemrégiben Rákospalotán, ahol három kereskedelmi vállalat építtetett közös szolgáltatásokkal ellátott raktárakat, s így a beruházási összeg 10 százalékát megtakarították. 20 város ipari beruházásairól adott előzetes adatokat az Országos Tervhivatal. A tervezők az új gyárnegyedek legnagyobb részéről már elkészítették tanulmányaikat, kiválasztották az. Ipari telepek helyét. Így már megkezdődtek a tárgyalások az illetékes minisztériumok és a tervhiva. tftil
