Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-01 / 51. szám

1094.. március SZOLNOK MEGTEL NÉPLAP HALLOTTUK LÁTTUK KEPES KERESZTREJTVÉNY A művelődési házak szerepe a karcagi kultúrában Hogyan működnek a kar­cagi művelődési házak? — Milyen köztük az össz­hang? Helyes lenne-e egy központi művelődési ház létesítése? Ezekre a kérdé­sekre kerestük a választ. HALOTTUK: Kárpáti Jenő, városi tanács műve­lődésügyi osztályának veze­tője szerint megoldatlan kérdés a három művelődé­si ház működésének össze­hangolása. A rendezvények közt túl nagy a táncos ösz- szejövetelek aránya (köz- is nert ok:' «^ek jelentős anyagi bevételt hoznak). Szakköröket leginkább a városi művelődési házban tartottak fent. Előrehala­dás volt itt a művészeti cso­portok. befelé fordulásának megszűnése — idén már a városi iskolákban, Tilal­mason és máshol is szere­peltek, A szakszervezetek művelődési házában szép eredményt értek el az is­meretterjesztő előadások szervezésében és a dolgo­zók esti iskoláival. Az If­júsági Ház csak az ifjúság­gal foglalkozik, így szere­pe különbözik a másik ket­tőétől. A művelődési házak egyesítéséről már többször volt szó. Gazdaságilag ez mindenesetre sok előny­nyel járna. Déryné Városi Művelődési Hát. LÁTTUK: Az épületen csak a Déryné Városi Mű­velődési Ház és a Déryné Filmszínház feliratokat lát­juk, de sehol semmi kira­kat vagy felirat nem tudó­sít a műsorokról. Azaz mégis. Fent a magasban a transzparensek októberi és novemberi műsorokat hir­detnek. Most február van. HALLOTTUK: Az irodá­ban N á n á s i Mihállyal beszélünk. Február elseje óta vette át a vezetést. Eddig úgyszólván csakis a gazdasági ügyekkel tudott foglalkozni. Most készíti majd el az új terveket — rendszeres működésről így csak ősszel, a jövő évadban lehet szó. Elgondolásai: szorosabb kapcsolat a ter­melőszövetkezetekkel, ott­honosabb klubélet, az ér­telmiség fokozottabb bevo­nása a népművelési mun­kába, képzőművészeti kör és irodalmi színpad létesí­tése, az énekkar régi hír­nevének visszaszerzése. Az egyesítést jónak tartaná. ifjúsági Ház LÁTTUK: A színes pla­kát álarcosbált hirdet. A földszinti nagyterem padló­ja gyönyörűen felsikálva, úgyhogy minden lyuk szé­pen látszik rajta. Lépé­seink alatt süpped, mint egy szőnyeg. Ezt a padlót nem jól használják ki. Csak tüzelésre volna alkalmas. Egy kisebb teremben né­hány gyerek ping-pongozik. HALLOTTUK: Sáfár László igazgató jól szerve­zett szakköri munkákról és rendezvényekről beszél. Az Ifjúsági Akadémia tíz elő­adását átlag 40—50 hallga­tó látogatta. A Kulturális Akadémia következő elő­adásain Thomas Mann. Rad­nóti. Arany János, József Attila műveit ismertetik. A foglalkozások nagyobb része klubnapok keretében törté­nik, utána tánc. Nagy gon­dot fordítanak az erkölcsi nevelésre, a viselkedésre, illemre és igyekeznek be­vonni azokat a fiatalokat, akik nem tagjai a Kisi­nek. Szakszervezetek Művelődési Házf, HALLOTTUK: Kurucz Péter igazgató különösen a TTT előadások és a mozi­üzem szép eredményeit emeli ki. (Az eddigi hét ismeretterjesztő előadáson 180 volt a látogatók átla­gos létszáma, a mozit a múlt évben 75 ezernél töb­ben látogatták.) A tíztagú tánccsopurtoan és a 25 ta­gú színjátszó csoportban ifjúság-nevelő munkát is végeznek. Jól működik a 14 tagú fotoszakkör és ugyancsak 14 tagú zenekar. Az egyesítést elvileg he­lyesli, gyakorlatilag azon­ban nehezen tartja keresz- tülvihetőnek a helyhez és az eddigi szervezethez szo­kott közönség átcsoportosí­tását. LÁTTUK—HALLOTTUK: A kis teremben hat hege­dűs próbát tart. Vezetőjük Mészáros Ferenc zenetanár. Klasszikus kamaradarabok­kal készülnek a Ságvári Endre kulturális szemlére. LÁTJUK, hogy a karcagi kultúra felelősei nagy gond­dal munkálnak a népmű­velés mennyiségi és minő­ségi eredményeinek érde­kében. Mégis, a sok rész- eredmény összességében nem kielégítő, nem felel meg a nrfei igényeknek. A művelődési házak egyesíté­se, közös vezetése sok prob­lémát adna, de végülis megérné a fáradtságot és úgy gondoljuk, csakis eb­ben az irányban kell ke­resni a további fejlődés útját. E pillanatban azon­ban az egyesítést nem lát­juk időszerűnek. A Déryné Művelődési Háznak először saját külön problémáit kell megoldania. El kell készí­teni az új terveket és meg kell kezdeni az újonnan szervezett munkát. Az új igazgatónak is alaposabban meg kell ismernie felada­tait és az adott lehetősége­ket. A fontolgatási, mérlege­lési időt jól fel lehetne használni a megerősödésre, a hiányok pótlására. A megerősödés és az utóbbi időben fejlődést mutató együttműködés jó előfelté­tel Ilenne a szervezetileg is egyesített közös munkához. Jó példát mutat Jászbe­rény. ahol három különbö­ző szerv gazdaságilag és szervezetileg is megtalálta az egyesítés módját. Java­soljuk, hogy a városi és szakszervezeti kulturális vezetők a helyszínen tanul­mányozzák a jászberényi példát. Ha az előkészítést már most megkezdik, úgy véljük az egyesítés egy éven belül sikeresen meg­oldható. Lőrinc Lóránd o <3 46 49 22 24 Q 19 31 33 A3 48 Q. 64 73 81 a? 40 o 47 Q Q 56 o 44 44 o o 25 27 42 Q 65 o 95 o 23 Q 28 o 44 w o 74 o o 20 o 34 66 o 82 88 o 42. 48 o o 32 Q 54 75 o 09 o 45 26 o 30 50 o 67 83 o o 24 59 o 76 90 o 54 68 o 45 o 94 35 o 52 o 77 84 36 46 o 60 69 O 37 S3 o 70 o o 96 30 64 78 o 92 3 9 o 62 85 40 56 o 79 41 74 o 93 42 o 63 86 o o 55 o 80 96 o o 47 71 Zavartalan a betegellátás Besenyszögön Új orvoslakás és orvosi rendelő épült A régi orvosi rendelő olyan alacsony volt, hogy az ember beverte volna a fejét, ha belépéskor le nem hajtja. Hullott a vakolat is. A szűk váróhelyiségben együtt várakoztak a betegek és a tanácsadásra érkező asszonyok. A rendelőhöz tartozó orvoslakás sem volt jobb. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között új orvos nem szívesen jött ebbe a faluba. Pedig na­gyon elkelt volna a segít­ség Mészöly doktornak. Hi­szen a 18—20 000 holdas ta­nyavilág népe és a falu la­kói tőle várták az orvosi el­látást. Szerencsére elmúlt ez az idő. Felépült a modern or­vosi rendelő, védőnő lakás­sal. Most húzzák a tetőt a gyógyszertárra. Ez utóbbi építését Szur- mai Lajos tanácselnök he­tenként többször is meg­nézi. Ott jártamkor is az építkezésnél találtam. Vi­dáman tárta szét a karját, és a házakra mutatott. — örülök, hogy végre nálunk is zavartalan lesz az orvos ellátás. Az orvos­j lakást 1962-ben építettük l fel, 275 000 forint község­fejlesztési alapból. A lakos­ság 77 000 forint értékű tár­sadalmi munkával járult hozzá. — A szép orvoslakásba hamarosan orvos is érke­zett? — Igen! Viszont a két orvos a régi szűk helyiség­ben nem tudta jól végezni munkáját. Tavaly március­ban aztán hozzá is fogtunk egy korszerű rendelő felé­pítéséhez. — És volt elegendő pén­zük rá? — összesen 350 000 forint állt rendelkezésünkre. A lakosság is segített ebben. — Miben? — Főleg a földmunkák­nál dolgoztak 95 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek Besenyszög lakói. Megnéztem az orvosi ren­delőt. Kérem a következő be­teget — szólt ki a rendelő­ből egy fehérköpenyes fia­tal lány. Megnézte a biz­tosítási igazolványt. — Min­dig elfelejti, hogy a másik doktor úrhoz tartozik. Rendelés után dr. Mé­szöly Andrással megnéztük büszkeségüket, a vizsgálót és a laboratóriumot. A laboratórium felszere­lése még nem teljes, de a legfontosabb vizsgálatokat már el . tudjuk végezni. Közben dr. Varga Ferenc is megkezdte a rendelését. Szerinte már csak egy prob­léma van, az, hogy a la­kosság még mindig nem szokta meg az új rende­lési időbeosztást. — vi — E heti képes, könnyű keresztrejtvényünknek nincs képszövege, csak címe. A cím „A”-val kezdődik, s a füg­gőleges 21-gyel, 13-mal, vízsz. 46-tal folytatódik. Nyerési esélyét növeli, aki a cím mellett a vízsz. 75, függ. 25 he­lyes megfejtését is beküldi. VÍZSZINTES: 1. Fafajta. 7. Gyilkol. 8. Eleven. 9. Két római ötve­nes. 10. Ragyogó. (Középső négyzetben két betű.) 14. Sportoló. 16. Mássalhangzó fon. 18. Fordított előidéző. 19. Tagadás. 20. Labdarúgó. 22. Ügyvéd, orvos címe. 23. Csini hölgy nagyatyáink ko­rában. 24. L-el elején szekér része. 26. Zamat. 27. Prózai műfaj. 29. Állat. 30. Szemé­lyes névmás, 31. Épület - ré­sze. 32. Tasak. 33. Menyasz- szony. 34. Zeneszerzőnk. 35. Kábítószer; cigarettát tesz­nek vele még mérgesebbé. (Zárt betűk: M. A.) 43. Ok­tatnod. 46. A kép címének utolsó szava. 49. Keleti név. 50. Görög sziget. 53. Azonos mássalhangzók. 54. Felsóhaj­tás. 55. Helyhatározó rag. 57. Vonatkozó névmás. 59. Üt le­het ilyen. (Első négyzetben két betű.) 41. Gyógyászati eljárás. 64. Fölé ellentéte. 66. ANR. 68. ViZ. 69. Figyelmez­tette. 71. Fölé. 73. Női név. 75. Harminc éve, március 9- én született szovjet űrrepülő. 78. Hőtől lágyult-e. 81. Bib­liai hősnő. 83 Tud. 84. Val- lásröv. 85. Morse-jel. 86. Vissza: mondabeli bárkaépí­tő. 87, D...1: énekel. 88. Pa­rancsoló. 90. Test része. 92. Befejeződött. 94. Tiltás. 95. Vallomás. 96. Fiatal élőlény. FÜGGŐLEGES: 1. Tág.. 2. Manó a skandi­náv mitológiában. 3. Mimó­zaszerű. (Középső négyzet­ben két betű). 4. Férfinév. 5. YL. 6. Remek helyezésű. 11. Rend lehet ilyen. 12. Keleti pénznem. 13. A kép címének harmadik szava. 15. Ruha- 'darab. 17. Prém. 20. Értéke. 21. A kép címének második szava. 25. Száznegyven éve, március másodikén született cseh zeneszerző. 28. Táplál­kozó. 29. Terus. 30. Bánya­város. 31. Ez is bányaváros. 32. Tárna mássalhangzói. 34. Erkölcstan. 36. Besorolás­jelző. 37. Foggal őröl. 38. Gyógyszer, tánc is lehet. 39. HA. 40. Elején M-mel vi­gad. 41. Abesszínia középső része. 42. A nátrium vegyje­le. 44. Ilus. 45. Ostoba. 47. Francia zeneszerző. (Zárt be­tűk. M, S, T.) 51. Elpusztít. 52. Fordított előd! 55. Kurta megszólítás. 56. Névelős nö­vény. 58. Ruhadarab. 60. Töl­tésen láthatók. 62. Találtál. 63. Férfinév. 64. Bölcsődalt dúdol. 65. Magyar történelmi­alak. 67. Fogoly. 74. Csacsi- zengzet. 76. Kultuszára a Pál utcaiak egyletet alapítot­tak. 77. Gépelek. 79. Olykor lebírhatatlanul erős. 80. Hal­fajta. 82. Utca franciául. 89. Azonos mássalhangzók. 91. Helyhatározó rag. 92. Vesd össze. 93. Eö. Beküldési határidő: már­cius 5. Múltheti képrejtvé­nyünk cime: Szokatlan ka­land az országúton. A sorso­láson könyvet nyert: Cson­tos Béla, Szolnok. (A köny­vet postán küdjük el.) Szolnok megyei Néplap REJTVÉNYSZELVÉNYE. '964. március 1. Az otthon visszafogadta őket Annak idején a barátok, az ismerősök szinte meg- 1 rőkönyödve vették tudomá­sul a hírt: Ne mondd... hát 6 is disszidált? Kicsit elmélkedtek: miért tette, hiszen itthon is megvolt mindene... aztán teltek a j napok, s az egykor fris- ; sen ható hír már elvesz­tette minden jelentőségét. Amikor azután közülük mind többen visszatérnek a nyugati világban tett sike­res, vagy sikertelen kísér­letek után ismét elhang­zott egy csomó „miért?” Miért jöttél haza? De en­nél többet nem igen kér- j deztek egyiküktől sem, nem faggatták őket. Elkönyvel- ■ ték a közmondás igazsá- ; gát és ismét visszafogadták ; őket maguk közé. Köztudomású. hogy kor­mányunk rendelete után — mely amnesztiát ad mind­azoknak. akik meetévedve elhagyták az országot — egyre többen térnek vissza otthonukba. Hogy élnek? Mi van ve­lük? Hisz azonkívül, hogy eset’pe az újságokban írtak róluk amikor hazatértek, a nagyvilág vajmi keveset tud sorsuk alakulásáról. Éppen ezért örömmel üd­vözölhető a Szolnok me­gyei tanács vb egészségügyi osztályának kezdeményezé­se: beszélgetésre hívtak néhányat a hazatérők kö­zül. Ezek a beszélgetések — éppen mert közvetlen, szinte baráti légkörben zaj­lottak le — sok mindenre fényt derítettek. De ezek között is a legfontosabbra, melyet kivétel nélkül min­den hazatérő hangsúlyozott: egykori botlásukat sénki sem magánéletükben, sem munkahelyükön nem érez­teti velük. Budai András 18 éves volt, amikor elhagyta az országot. Elmondása sze­rint minden cél, minden különösebb terv nélkül. A kalandvágy, az utazás láza hevítette. Nyugat-Németor- szágba került szakács volt egy maeynr étteremben. Amikor egyre-másra ér­keztek hazúlró1 a szülői le­velek. döntött — és ha­zajött. Nem is olvan ré­gen, alig fél esztendeje. Itthon is szakács Öcsödön, a szülőfalujában, ahol ap­ja, testvérei a termelőszö­vetkezetben dolgoznak. S úgy hírlik, mindenki, aki csak betér ebédre, vacso­rára a földművesszövetke­zeti vendéglőbe elégedett az űj szakács főztjével. Az NSZK-ban élt Rivasz Tóth Mihály is. Tizenhat éves legényke volt amikor elhagyta otthonát és talán éppen a mesebeli vándor- legénynek érezte magát, aki elindult világot látni, s elnyerni egy királykis­asszony kezét és az öreg király fele királyságát. De a mese csak mese. S a valóság az egészen más. Egy magánkertészetben, dísznövény és gyümölcsfa­iskolában vállalt munkát, havi 300—350 márka fize­tésért. Aztán tavaly már nem hírta tovább, kérte: had lőhessen haza. S hogv nem volt ott idegenben könnvű életé — bizonyít­ja ; amikor hazaért, először Irórtiázha ment meeoooríi- ta-fnin maeét, Rivasz Tóth Mihály ma sem végez könnyű munkát: Oroszlányban dolgozik, mint segédvájár. Már elvégezte a vájártanuló iskolát, s havi fizetése eléri a 2500 forintot. Legényszálláson lakik havi 75 forintért. Há­rom hetenként pedig haza­látogat Törökszentmiklósra édesanyjához, meg két kis testvéréhez. Nyolc emberrel beszéltelv az egészségügyi osztály dol­gozói: Klein Sándor prob­lémája az volt, hogy Nyu- gat-Németországban vég­zett két éves szakiskoláját itthon is elismerjék. Bozsó Lajos viszont azt kérte: tegyék lehetővé, hogy visz- szakerül hessen az MHS-hez ejtőernyősnek. Hiszen disz- szidálás előtt is azt a spor­tot űzte, ezt szereti. A megyei tanács sokrétű feladatának végzése köz­ben sem feledkezett meg róluk. Érdeklődik életük, gondjaik felől, hogvha szük­ség van segít is. Mint ahogy azt a kisúiszállási városi tanács is tette, ami­kor tudomást szerezve a Franciaországból hazatérő Janó család anyagi gond­jairól, pénzzel segítette őket. Jó érzés a hazaérkezet­teknek is. hogy gondjaik­kal, problémáikkal nyugod­tan fordulhatnak a taná­csokhoz. Ott mindig ember« ségeel. segíteni -- ’ — fogadják őket. Varga Viktória

Next

/
Oldalképek
Tartalom