Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-07 / 56. szám

1964. március 7. SZOLNOK MBQYIS NfPMl d A Nagykunsági Állami Gazdaság központjában napanta 200—250 mázsa nitro­gén műtrágyát szcmcséznck. A szemcsézett műtrágyát fejtrágyaként rögtön felhasználják Mire várnak? — Egy rendkívüli közgyűlésről — Amíg az elnök beszélt, pisszenés sem volt. Úgy vélte az ember, hogy a ter­met betöltő szövetkezeti gazdák, férfiak, asszonyon egyetértenek azzal, amit a maguk közül választott ve­zető mond. — Emlékezzenek! Amikor néhány héttel ezelőtt meg­választottak, azt mondtam: csak akkor vállalom az el­nöki tisztet, ha mellettem állnak és segítenek. S mi történt azóta? Napról nap­ra, estéről estére csak vi­tatkozunk, a munka meg nem halad. Március van. Egy percet sem várhatunk a melegágyak elkészítésé­vel, a palántaneveléssel. Nem kell magyaráznom, hogy miért, jól tudjuk azt mindannyian. — Ezért beszéltünk arról a brigádgyűléseken, s ajánljuk itt, -a rendkívüli közgyűlésen is, hogy a ker­tészetet, a kapásnövényeket és a lucernát részesműve­lésre vállalják a tagok vágj' a munkac. -iátok. Ezután az elnök felolvas­ta a már sokak által is­mert szerződésmintát, amely pontosan tartalmazza, me­lyik növényből hány négy­szögöl jut egy tagra, s mi­lyen munkát kell elvégezni a termés 40, 33 vagy 25 százalékáért. Azzal fejezte be móndókáját, hogy a gaz­dák segítsége, munkája nél­kül nem vállalhatja a fele­lősséget a tsz sorsáért. Nem támogatják — ezért ő le­mond. A döbbent csendet tör­ték meg az első hozzászó­lók: Három megye gyógynö­vény felvásárlói részére szerveztek tanfolyamot Tö- rökszentmiklóson a Vasas kultúrházban- A három, egyenként egyhetes időtar­tamú oktatáson a szakmai ismeretek gyarapítása volt a fő cél. A hallgatóknak mintegy 80 gyógynövény preparált és szárított faj­táját mutatták be. Ismer­— Az idő múlik, csele­kednünk kell, s ha nem ter­melünk, kenyér nélkül ma­radunk — érvelt az elnök, 6 a vezetőség igaza mellett Nagy András. — Szó sem lehet arról, hogy az elnök lemondjon! Azért választottuk meg Koczka Pált, mert bízunk benne — mondta Czeglédi Sándor. — Igaza van! Nem en­gedjük el Koczkát! — Ki­abálták többen is. — Ez ám nem elég! Az­zal támogathatja az elnököt a tagság, ha vállalja a munkát — kontrázott Dá­vid Sándor brigádvezető. Menyhárt Imre is meg­fontoltan figyelmeztette tár­sait: — Nincs idő várakozásra. Dolgoznunk kell. Mert aki nyáron a szilvafa alatt hs- verészik, annak még garas se jut a zsebébe. Én válla­lom 400 négyszögöl paradi­csom, ugyanennyi paprika megművelését, meg a többi növényből is azt, ami jut. Zsámboki Sándor is amellett kardoskodott: most döntsenek, nem lehet hete­kig vitatkozni. A maga ré­széről vállalta azt a terüle­tet, ami a szerződésben sze­repel. A józan paraszti ész dik­tálta szavakat mindinkább elnyomta a zaj, ami akkor érte el tetőfokát, amikor szavazásra került a sor. — Nem szerződök! Akkor megyek dolgozni, amikor akarok! — kiabálta valaki. tették azt is, milyen nagy jelentőségű a gyógyszeripar és a gyógynövény export Szempontjából a felvásárló­hálózat bővítése. 1963-ban mintegy kétmillió . dollár értékben exportáltunk gyógynövényt. A tanfolyam résztvevői már a tavaszi gyűjtés során hasznosíthatják a most meg­szerzett újabb ismereteiket. — Mi csinálnánk a meleg­ágyat, de a fogatosok nem hoznak trágyát — méltat­lankodott egy asszony. — Mi, kocsisok sem dolgozunk ám munkaegységért. Adja­nak részt — s ki győzné so­rolni, mi mindent kiabál­tak. S nem szavaztak sem arra, hogy részért vállalják a munkát, sem pedig arra, hovy munkaegységért dol­goznak. Mit akarnak? S mire vár­nak? Jogos ez a kérdés, hi­szen a jászfényszarui em­berek kertészkedő hajlama, tudása közismert. S azok is akik most a Lehelkürt Tsz- ben vitatkozással töltik a napokat, jól tudják, mit je­lent a korai palántaneve­lés, a korai termelés. S mégis, csak alig-alig fog­tak hozzá a melegágyak ké­szítéséhez. A 4Q hold pap­rikából 20 holdat, a 60 hold paradicsomból pedig csak 17 holdat vállaltak el a kedden tartott közgyűlésig. Érthető, hogy a vezetősé­get aggasztja ez a helyzet. Meg az is, hogy mi lesz az 50 hold cukorrépa, 15 hóid takarmányrépa, a 300 nőid közös kukorica és 250 hold lucerna megművelésével. De vajon a szövetkezeti gaz­dák goi dolnak-e arra a vitatkozás, az indulatok he­vében, hogy az ő zsebük érzi meg, ha a késlekedés miatt kevesebb lesz a ter­més, a jövedelem, vagy idegen munkaerő viszi el a hasznot. Vitatkozni lehet, de most dolgozni is kell. A Lehel­kürt Tsz-ben jelenleg az a legfontosabb, hogy percnyi késedelem nélkül munká­hoz fogjanak, s ne csak ki­mondják, hogy bíznak az elnökben, hanem tetteik is ezt példázzák, (nk) Hatszáz férőhelyes üzemi étkezde épül a Nagykunsági Állami Gazdaság központjában. Az építkezést az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőinari Váll l'' végzi. Kivitelezésben járta­építész mérnököt vaoy építész technikust azonnali felvételre keres szolnoki munka­hellyel a 7> sz. Autóközlekedési Vállalat, Szolnok. Jelentkezés a vállalat műszaki osztályán, Verseghy u. 5 szám alatt. Hogy sikeresebb legyen a gyógynövénygyűjtés Boldog lesz e Kcrékg^fáfíÓtté ? Asszonyéin ökot választottak a jákóhaimi Béke Tsz-ben Megszokásból már írnám is a neve mellé, hogy párttitkár. De a szó felénél visszafogom a ceruzái. Eszembe jut, néhány hete már más a tiszte Kerék­gyártó Mihálynénak. Ügy adódott, hogy a jász- jákóhalmi Béke és Petőfi Tsz házasságra lépett. Az egyesítést kimondó közgyű­lés előtt — amint az len­ni szokott — vitatkoztak, töprengtek az emberek, hogy s mint legyen, kit válasz- szanak elnöknek. Kerék- gyártóné neve is szóbake- rült. Volt aki azt mondta: — Csak nem választunk asszonyelnököt? Inkább fér­fi kezébe adjuk a vezetést. Akik jobban ismerték, azok viszont azt mondo­gatták: — Ez az asszony megcá­folta azt a mondást, hogy senki sem lehet próféta a saját falujában Hét éve a község párttit­kára, mindig közöttük és értük dolgozott. Az idősebbek még azt is hozzátették: — Itt nőtt fel a sze­münk előtt. Jól ismerjük, a munkáját is. tudását is. hallgathatunk rá. A közgyűlésen nem volt ellenvetés. A szövetkezeti gazdák bizalmat szavaztak Kerékgyártónénak, aki ta­valy jött haza az egy éves pártisko’áról, ahol mezőgaz­dasági ismereteket is szer­zett. — Nagy gondban vagyok, de ugyanakkor bizakodom is — vallja be a fiatal- asszony. — Hatezer hold­ért, többszáz család sorsá­ért vállaltam felelősséget. Tudom, hogy a kezdet mindig nehéz. De nagyon bízom abban, hogy az em­berek mellettem állnak, se­gítenek­— Erről győzött meg az első vezetőségi ülés és a brigádok gyűlése is, ahol a tavaszi munkáról és a jövedelemelosztás hogyan­járól beszélgettünk. Vagya mai nap is. Most került hozzánk főagronómusnak Muhari Károly. Vele és né­hány vezetőségi tag tár­saságában indultunk lovaskoesival határjárásra Lékó István bácsi vezető­ségi tagunk azért vállalko­zott a fogat hajtására, hogy közben elmondhassa taná­csait. Ügy ismeri a határt, mint a tenyerét. El is so­rolta, hol melyik részen, melyik tábla földön mit érde­mes termelni, melyik nö­vény fizet jobban egy-egy részen. — Az is a napokban történt, hogy Tajti Sán­dor bácsinak említettem: 15 hold uborkának még nincs gazdája. így vála­szolt: — Ne aggódj kislányom, majd mi nyugdíjasok el­vállaljuk azt az uborkát. Meg más munkában is segítünk. — S azóta már Csőke Lajosné, Kovács Béla és még több idős tagunk szólt, hogy vállalja a mun­kát iCtében túlteljesítette az előírt feladatokat. Ebben a két hónapban átadták az iparnak a tíz darab gumi- keverőgénet, befejezték a Lenin Kohászati Művek rekonstrukciójához koope­rációban vállalt görgőso­rokat és kormánypadot, továbbá a Tisza Cipőgyár­ba kerülő gumikeverőt. Az első negyedévi terv­teljesítés most már nem maradhat el, annál is in­kább, mert anyagigényes munkák várnak az üzemre és csak 2,1 mniió forintot — Megérdemlik ezek az emberek, hogy értük dol­gozzunk. Együtt megküz- dünk a gondokkal, bajok­kal, a napi munkával. Ha sikerül as érünk s én hiszem, hogy így lesz, én leszek a legboldogabb asszony a faluban. Otthon a férj, a mama, s az első gimnazista fiú igyekszik minden gondot levenni az elnökasszony válláról. Ha a nagy csa­lád tagjai is ilyen megér­téssel, egyakarattal állnak mellette, teljesül Kerék- gyártóné vágya. S ez a szövetkezeti gazdáknak is jó lesz, mert elnökük bol­dogsága a közös gyarapo­dásával, erősödésével, vagy­is a szövetkezeti gazdák sorsával függ össze. gácsológépekről kapkod­ják le az alkatrészeket. Ez nincsen jól így, hiszen az volna kedvező ha legalább egy hónapi eíőretartás lenne. Helytelen lenne az első kéthónapi eredményekből azt a következtetést levon­ni, hogy minden rendben van, s az éves tervteljesí­tés már bizonyos. Inkább azt mondhatjuk: lehetsé­ges. A rajt jól sikerült, sokkal jobban, mint más­kor — s ez megnyugtató előleg a folytatáshoz. Nagy Katalin A rajt jól sikerült.. A jászberényi Aprító­gépgyár vezetői már ta­valy, a negyedik negyed­évben azon igyekeztek, hogy az 1964. évi rajtot jól készítsék elő. A gyárt­mányok technológiáját elő­re feldolgozhatták, s a jó anyagellátásnak sem vojt akadálya. A gyártáselőké­szítési osztály biztosította a szükséges készülékeket és szerszámokat. Ez a : szervezési időszak tehát I eredményes volt. hosszú j évek óta nem kezdtek el ; ilyen adottságok között tervet megvalósítani. S mindjárt jóii; a kész­áru tervet 108,6 százalék­ra, az export tervet 101,6 százalékra, a teljes terme­lési tervet 100 százalékra teljesítették januárban. A í folytatás is kedvező, hi- ] szén a februári mutatók azt jelzik, hogy a gyár knllpktíváia mindpn rész­kell termelniök. Ám ápri­listól már munkaigényes termékek szerepelnek a programban, amelynek ma­radéktalan végrehajtásá­hoz a jelenlegi létszámke­ret a számítások szerint kevés. A vállalat felké­szült erre az időszakra is, s erejéből telhetőleg segí­teni igyekezett önmagán: az alkalmazotti létszám­ból elég sok embert he­lyeztek vissza a termelés­be. Ez azonban még nem oldja meg a problémát, hiszen a szakmunkások éppen a szűk keresztmet­szetű előgyártásból hiá­nyoznak. Lemezlakatosok­ra és esztergályosokra van szükség. Ez már ta­valy bebizonyosodott, s az idén is áz a jellemző, hogy az elő- és készre- gyártás szinte azonos ütemben történik, ezért a szerelők jóformán a for­I

Next

/
Oldalképek
Tartalom