Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-29 / 75. szám
SZOLNOK MEGYEI NEPLAI 9 MM. március 2£ T arhonyás Vendel zsu-' gori ember hírében Síit faluszerte. Zsugoriságához következetesen hű maradt akkor is, amidőn a falu termelőszövetkezeti község lett. Ám ettől kezdve takar természete már nemcsak szűkebb családját, hanem cimboráit, fogatos társait is foglalkoztatta. — Meg kéne leckéztetni egyszer ezt a Tarhonyást — fordult társaiház egy alkalommal Kábái, a fogatos brigád vezetője — Csak azl nem tudom, hogyan? A minap aztán maga Tarhonyás akaratlanul is megadta az ötletet saját meg- leekéztetéséhez. Este volt. kifogás után, s míg a lovak a jászol mellett az illatos lucernát ropogtatták, a to- gatosok az istálló közepén cigarettázva diskuráltak. őröltetni való búzájával a ceglédi malomban járt, Kábái komoly ábrázattal állított be Tarhonyásékhoz. — Üzenetet hoztam — mondta az asszonynak. — Kitől? — kérdezte Tar- honyásné. — Vendeltől. — Csak nem történt vele valami baj? — Baj nincs, ellenben azt mondta, tegyem meg, ugorjak át a biciklivel, oszt' mondjam meg, hogy az öt gácsérból hármat vágjon !e vacsorára, mert az elnök, meg a fogatosok jönnek estére névnapot köszönteni. A z asszony jámbor, de kételkedő tekintettel nézett Kabaira, majd így szólt: — Ezt az este is megmondhatta volna. Aztán meg nem szokott az én A gi/ürűsnt/a gácsér Politikáról, időjárásról, valamint a háztáji hízók étvágyáról, súlygyarapodásáról. A beszélgetésbe Tarhonyás is bekapcsolódott. Di- csekvőleg közölte, hogy az ő disznaja már meghaladja a két mázsát, de még mindig úgy eszik, hogy alig győzi takarmánnyal. Hanem az öt gácsér, amelyet négy hete töm az asszony, az már kész! Kivált a gyű- rúsnyakú hízott meg nagyra, nerri akar sokat mondani, de testvérek között is megvan négy kiló! — Akkor a holnapi névnapodon ehetünk majd jó kacsapörköltet — jegyezte meg a többiek felé kacsintva Kábái. — Megvan már annak a helye — tért ki a provo- kálás elől Tarhonyás, s már bánta, amiért említést tett a hízott gácsérokról.-- Van rá öt liter borom, hogy megkóstolom a gácsérjaidat! — jelentette ki tenyerét fogadásra nyújtva Kábáit <— Nos, ezt már magam is szeretném látni — ment bele a játékba Tarhonyás. Óvatosságból, amint' hazaérkezett, első dolga volt a gácsérok megtekintése, majd miután meggyőződött róla, hogy megvannak valamennyien, fogta s a baromfiéiból áthordta őket a szerszámos kamrába. Rájuk zárta az ajtót, majd Marost, a téglavörös színű kuvaszt közvetlenül az ajtó elé kötötte őrnek. — Ügy hallom, lopják a kacsákat — magyarázkodott odabent asszonyának — ezért bezártam őket a kamrába — s átnyújtotta neki a kulcsokat. A fogadásról azonban hallgatott, s ez okozta vesztét. Másnap, ugyanis, miközben a tagok uram névnapot tartani. — Ez már nem rám tartozik — indult az ajtó felé Kábái. — Én az üzenetet átadtam. Hopp! — csapott hirtelen homlokára —. majd elfelejtettem, hogy még azt •is mondta, a gyúrúsnyakú gácsér feltétlenül közte legyen a három kacsának! Ez már hatott. Ha .Kábái a gyúrúsnyakú létezéséről is tud, akkor igaz lehet a dolog; Kábái csakugyan beszélt az emberrel. — Nem bánom — mondta nagyot sóhajtva. És mindjárt hozzáfogott a vacsorafőzés előkészítéséhez. így történt, hogy aznan este úgy hét óra felé, amikor Tarhonyás a malomból hazaérkezett, otthon már terített asztal, porcelántányér, s a tűzhelyén illatozó finom kacsapörkölt fogadta. — Hát itt meg mi történik? Az asszony egy cseréptálból éppen a galuskát szaggatta, ezért háttal állva válaszolt: — Mi történne? Az, amit üzentél. — Én? Kitől? Mit? — Azt, hogy vacsorára vágjak le három kacsát. Meg azt, hogy közöttük legyen a gyúrúsnyakú is.-— A gyúrúsnyakút is levágtad? — I.e hát. D’ most nem érek rá diskurálni, inkább gyere, oszt’ tartsd azt a tésztaszűrőt a vödör fölé, mert mindjárt jönnek a vendégek, és még sehogyan se állok a vacsorával. Tarhonyás a fejéhez kapott. — Vendégek? Ki hívott ide vendégeket? M ár éppen egy kacska- ringós káromkodásba kezdett, amikor kintről kutyaugatás, majd iábcsoszo- gás hallatszott, s a konyhaajtón Kertész Dani, az elnök, Kábái a brigádvezető, meg vagy öt tsz-fogatos i.Sok boldog Vendel estéjét” köszöntve lépett be. Valamennyien egy-egy üveg bort szorongattak a hónuk alatt, amit mindjárt az asztal közepére tettek. — Gondoltuk, elkél egy kis itóka a kacsapörkölt mellé — mondta Kábái, miközben az egyik széken Kényelmesen elhelyezkedett. Követték példáját a többiek is, csak a hirtelenében házigazdává előlépett Tarhonyás állt az ajtóban, mint akit fejbevertek. — Nyertél, Kábái! — nyögte ki végül verejtékezve. Majd hirtelen az asz- szonyra ordított: — Tálalj, Juli! A szemtanúk véleménye szerint Tarhonyás ezen az estén három púpozott tányér kacsapörkölíet fogyasztott el, majd úgy éjfél körül, amikor az utolsó pohár bort is kiöntötte a poharakba, átölelte Kábáit, megcsókolta, és azt követően az összes jelenlévőket meghívta disznótorra. Ati Kálmán Cyorsinterjn Karenina Annával A filmgyár felé vezető úton beszélgettünk Bara Margittal. ■«— A Tanúság című új filmben vállaltam szerepet, a forgatókönyvet Mesterházi Lajos írta, rendező Keleti Márton. Érdekes feladat, mert a történet több . évtizedet ölel fel, s így a filmben 20 éves fiatal lány is vagyok, meg negyvenes asszony, akinek 20 éves fia van. — És színházban milyen új szerepben látjuk még az idén? — Néhány kilométert utaznia kell, ha látni akar, mert áprilisban a győri Kisfaludy Színházban vállaltam vendégszereplést/ — Tolsztoj Karenina Annájának Székely Júlia által dramatizált. változatát játsszuk. Mindig szerettem a regényt és most minél többet olvasom, annál jobban megszerettem a darabot is. Játszottam már Tolsztojt, néhány évvel ezelőtt az Élő holttestet mutattuk be a Nemzetiben. Úgy érzem, a Karenina Anna eddigi színpadi pályafutásom legszebb szerepe. új Kömm * Berkest Andrást Játék a tisztességgel (Magvető Kiadó) Játék a tisztességgel — ez a címe Berkesi András új könyvének. Olyan probléma ábrázolását ígéri ez a cím, amely ma izgatóan és izzóan időszerű. Az olvasó nem is csalódik: a2 emberi és közéleti tisztességről és a szerelmi élet tisztességéről szól ez a regény. Hősei erről vitatkoznak, mert ez a probléma életünk mélyébe vág. Vívódnak és vitatkoznak, de nem fogalmaznak bölcs igéket, hanem tisztességesen akarnak élni. Ez az író gyik nagy erénye s ebben a tekintetben a Játék a tisztességgel előrehaladást jelent hasonló keretű Magány című regényével szemben. A Magány szerelmes jeleneteinek szen- timentalizmusát is alig találjuk már ebben az új regényben. Berkesi a kor ábrázolását is szerencsésen oldja meg. Néhol egészen kevés eszközzel, néhány mondatban is pontos meghatározását adja az 1956-tól 1963-ig terjedő évek tipikus jelenségeinek. Sokszor azonban terjengős részek túl magva rázzák a cselekmény társadalmi, politikai hátterét, önmagukban ezek is jól kidolgozottak, úgy véljük azonban, hogy inkább egy nagyobb regénybe illenének. Így bizonyos aránytalanságot látunk — többet mond el az író és többet mondat el a szereplőkkel, mint ami jellemük, cselekedetük Indító okainak megértéséhez szükségeseidé soroljuk azokat az oldalakat is, melyeken az író saját magyarázataival megszakítja a főhős első személyben elmondott történetét. Jutka már a regény elején megnyeri rokonszen- vünket, s ezt meg is tartja, csak éppen azon csodálkozunk később, hogy ez a fatal technikuslány erkölcsi, politikai ítéleteiben a regény valamennyi szereplője fölé emelkedik. A cselekmény mindvégig feszültségben van, anélkül hogy túl sok változat tarkítaná. A helyes korrajz, a problémák aktualitása, bátor tárgyalása, érzelgősség helyett a mélyreható lélekábrázolás Berkesi új regényének legfőbb értékei. fc. L r~ B EMUTATJUK Mező J. Ferencet Fiatal, tehetséges, induló költő kopogtatott szerkesztőségünk ajtaján. A fiatalember Mező J. Ferenc, a karcagi felsőfokú mezőgazdasági technikum hallgatója 1943- ban Mezőszemerén született. Érettségi után egy évet termelőszövetkezetben dolgozott, majd beiratkozott a felsőfokú technikumba. Mező lírai alkat, érzékenyen reagál a környezet apr változásaira, az élet megannyi rezdülésére. Nem mentes még az ifjúkori modorosságoktól, eredeti hangját most keresi. Most a Kisvárosi fények című ciklusából mutatunk be egy-két darabot. Kisvárosi fények Ismerkedés a kisvárossal A meleg, álomszerré délutánok lecsusszannak a házak ereszein és végigdőlnek a nyurga árnyakon. Egyszerű kép: faluszerú, alföldi város megszokott a kenyér, a víz íze is. A presszó világos, szokatlan, tágas de az ismerkedő zongorahangok üde ütemmel hozzánklépnek, bátran leülnek összetolt, víg asztalunkhoz és másnap már elénk állnak a tárgyak. Lábunkhoz igazodnak a huppanók és az úthajlatok kiegyenesednek. Ugratjuk egymást, vicceink harapós humora vág. És vidáman fejünk felett gyakorolnak a szuper szónikusok. Hangulat V.. A felhők napközben még feltartott fejjel konok, dacos könnyedséggel igyekeznek a havas hegyek felé, de reggelente letérdepelnek a fehér házfalak megett. Ma is láttam amint ködbe fúlt a hajnal. A hó-bóbitás, dermedt fák fénye vágyón megremegett. Hirtelen a korcsolyázó szél siklott elém és füttyöm elragadta. A kisváros fölébredt. Friss volt és vidám. .Idős néni lépkedett előttem, tejet vitt, azt hiszem. Derűsen fütyültem, mert egy kékszemú diáklány vissza mert nézni rám. V- _ - - \ " — HOGY AZ ÖRDÖG VINNÉ EL! BIBLIA VAN? NEM SZABAD A FALRA FESTENI BALESET ;Gácsi Mihály rajzai)
