Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-28 / 74. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! SZOLNOK MEGYEI ( a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja XT. évfolyam, 74. szám. Ára 50 fillér 1964. március 28., szombat. 165 millió forint a javító-szolgáltatásra Társadalmi üggyé kell'tenni a beiskolázást megyénkben Ülésezett a Szolnok megyei Tanács r A Szolnok megyei Tanács tegnapi ülésén többek között megvitatták az 1964 évi helyi iparpolitikai tervet, a felnőtt lakosság iskolarendszerű oktatásának helyzetét. Szó volt a kunhegyesi járási tanács ál­lamhatalmi- és tömegszervezési munkájáról, a me­gye 1964. évi összesített és központi költségvetésének megállapításáról. A tanácsülésen beszámolt a megyei tanács művelődésügyi állandó bizottsága a múlt évi munkákról és megvitatták az arankairtást, vala­mint a lucerna- és' vöröshere magtermesztés minő­ségének javítását. Az 1964. évi helyi ipar- politikai tervet a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga nevében dr. Polónyi Szűcs Lajos, a megyei ta­nács vb elnökhelyettese terjesztette a tanácsülés elé. A tervek szerint az idén tovább korszerűsítik és bővítik a lakosság ja­vító-szolgáltató igényeinek kielégítését célzó iparága­kat. A hálózat a tavalyi­hoz képest 7.3 százalékkal bővül, elsősorban az elekt­romos háztartási gépek ja­vításánál. Más szolgáltatási ágak sem szorulnak háttérbe, így többek között az idei építőipari termelési terv a múltévihez viszonyítva mintegy negyvennel több lakás építését teszi lehe­tővé. Nagy gondot fordítanak az idén a felvevéhálózat bővítésére is. A megyében negyvenkét új felvevőhely­re viheti majd a lakosság a javításra szoruló külön­böző háztartási gépeket és más szükségleti cikkeket. Mindezekre a kellő anyagi fedezet is biztosított. Eb­ben az évben — a minisz­tériumi- és tanácsi iparban együttesen — több mint 160 millió forintot fordíta­nak a javító-szolgálat bő­vítésére. A terv elkészítését ala­pos, mindenre kiterjedő vizsgálat előzte meg. A vizsgálat eredményét fi­gyelem bevéve, az Igények­nek megfelelően bontották le a tervet. így többek kö­zött Szolnokon csaknem 35 millió forintot, Jászberény­ben és a járásban több mint 38 millió forintot, Karcagon 10.5, Törökszent- miklóscm 10 millió forint­nál is többet fordítanak e célra. Élénk vita követte a megye iskolarendszerű fel­nőtt-oktatás helyzetét tár­gyaló jelentést. A számok eléggé hullámzó eredmé­nyeket mutatnak. Különö­sen a községekben nem volt egyenletes a beiskolá­zás. Ettől eltekintve há­rom év alatt, 1960-tól 1964- ig megduplázódott me­gyénkben a felnőtt tanulók száma. Ez a tény azonban nem jelentheti a megelége­dettséget, s azt sem, hogy nincs fehér folt megyénk­ben. Vonatkozik ez elsősorban a törökszentmiklósi és a kunhegyesi járásra, ahol nagyon lassan halad a beiskolázás. Az előbbieket igazolja az is, hogy míg tavaly 2400-an jelentkeztek megyénkben az általános iskolákba, az idei tanévre mindössze 800-an. Ennek okait vizsgálva az a meg­állapítás, hogy csökkent, vagy nem megfelelő a propagandamunka, elsősor­ban a mezőgazdasági és női dolgozók körében, de az üzemekben’ nem. Ez egyben akadályozója a továbbtanulásnak és a szakmunkásképzésnek is. Érdemében volt szó arról is, hogy a jelenlegi hely­zet nem biztosit kellő alapot az MSZMP Szolnok megyei végrehajtó bizott­sága 1963. márc. 23-i hatá­rozata megvalósításának, miszerint 1966-ra fel kell számolni megyénkben az analfabétizmust. Éz azt jelenti, hogy évenként mintegy 2500 analfabéta oktatása szükséges. Mivel a tanácsok és a Gzakigazgalási szervek e feladat megoldására egye­dül képtelenek, a társada­lom nagyobb segítségére van szükség. A nyereségrészesedés ett van a raktárban * Történet a vezetés lélektanáról * Némi húsvéti intelem a gépjárművezetőknek * Családi körben A vasút felkészült az ünnepi utas-csúcs- forgalomra Szolnokon is felkészült a MÁV a húsvéti, s az április 4-i ünnepek na­gyobb utasforgalmának le­bonyolítására. A főútvona­lakon, ahol szükséges, men­tesítő vonatokat állítanak be. A mellékvonalakon a személyvonatok szerelvé­nyeihez pótkocsikat kap­csolnak. Ä szakszervezet segítse elő a dolgozók alkotó kezdeményezését Tegnap délelőtt Szolnokon ülést tartott a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa, amelyen megtárgyalta a megyei pártbizottságnak az építőipar és a mezőgazda­ság további fejlesztéséről hozott határozataiból adódó olyan feladatokat, amelyek a megye szakszervezeti szerveire várnak. Az ülést Fodor Sándor, az SZMT elnökségének tagja nyitotta meg, majd Lázár Mihályné, az SZMT vezető titkára az elnökség beszá­molóját terjesztette elő. A : beszámoló bevezető része fő­leg a megye iparának és me­zőgazdaságának 1963. évi j eredményeit elemezte. A to­Arad a Tisza, de nincs veszély A Tisza és mellékfolyói­nak vízgyűjtő körzetében 400—500 méteres magassá­gokban március 20-án 25 centiméteres hó volt. Az ennél még magasabb te­rületeken a hótakaró vas­tagsága elérte a 30—45 centimétert is, s a benne lévő csapadék 15—140 mil­liméterig terjedt A folyókat fedő jégpán­cél március 20-ra elolvadt. Jelenleg a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén minden folyó jégmentes. Azonban a Tiszán Tisza­Begyágyítják a járdák sebeit Szolnokon sok helyen új kábelt és gázvezetéket fek­tettek le. A feltört járdák, útkereszteződések betonjá­nak rendbehozását március 31-re vállalta a házilagos építő vállalat. Az aszfaltozási, betono­zási munkákat az F. Bede, a Kossuth Lpjos utcában 85—90 százalékban már el­végezték. Teljesen helyre­állították a Táncsics és a Szigligeti utcák járdáját. A Dózsa György, az Arany János és a Jókai utca ke­reszteződésénél az útátvá­gás betcffiburkolatát csak akkor tudják kijavítani, ba a TITÁSZ befejezi ott a munkát. A közlekedési építő vál­lalat gázt vezetett be, il­letve régi vezetékeket cse­rélt ki a város területének egy részén. így elkészült az új út burok, a Kossuth Lajos utca és a Szigligeti utca, továbbá a Táncsics és a Kossuth Lajos utca kereszteződésénél. Igen rossz útviszonyok voltak a Beloiannisz utcán a vasútállomás felé. A vál­lalat úgy próbált ezen se­gíteni, hogy leaszfaltozta a fahelyeket, helyenként kijavították a járdát lök és Vásárosnamény kö­zötti szakaszon még álló jégréteg van, melynek vas­tagsága 22—38 centiméter. Ezen a részen jelenleg jégtörőhajók dolgoznak, hogy megindítsák a zaj- lást. Ugyancsak áll még a jég a Hernádon és a Szamoson is. A március közepére be­köszöntött enyhe időjárás hatására az olvadás mind a Tiszán, mind annak mellékfolyóig megkezdő­dött Ezért árhnllám vonult le elsősorban a Zagy­ván és a Tárnán. Jelenleg már azonban a Tárná 1* és a Zagyva Is apad. A felső-Tiszán kialakult árhullám hatására Tiszalök a duzzasztott vízből eddig 410 centiméter magas víz­oszlopot engedett el. Ezért a vízügyi Igazgatóság terü­letén a Tiszán erős áradás észlelhető. Szolnokon 48 óra alatt 360 centimétert emelkedett a víz állása. A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság területén jelenleg a Hortobágy—Be­rettyó főcsatornán van I. fokú árvédelmi készültség. A vízügyi szolgálatosok felkészültek az árvízveszély elhárftására. Tavaly beruházási hitel­ből megépítették a Zagyva balparti töltését a szászbe­rek! híd és Jásztelek kö­zött. több mint 13 ezer folyóméter hosszúságban, Felkészült a Tárható tavaszi áradásra a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Tamaőrs község belsősé­gének védelmére 800 fo­lyóméter hosszú keresztgá­tat épített a vízügyi igaz­gatóság. Körgátak épültek Já- noshida, Jászdózsa, Tarnazsadány és Nagy- füged községek védel­mére. Hatvanban és Boldog köz­ségben helyreállították az árvíz által okozott ká­rokat, úgyszintén a Galga balparti töltésén, a Tama jobb- és balparti töltésén, az Ágó-ér, a Tápió jobb­parti, a Nagyér töltésén valamint a Bene-Tarnóca deltájában. Helyreállították egy kilométer hosszúságban a közös főcsatorna balparti töltését és a tiszabői nyári gátat is. A vízügyi igazgatóság a rendelkezésre álló felújí­tási hitelekből megépítette az abádszalóki töltésfala­zatot, a tiszaiigetl körtöl­tést, valamint a Német­éri töltést és műtárgyakat. Töltésfejlesztést végez j tek a Tisza jobbpart­ján Terzseny község határában. Másfél kilométer hosszúsá- , got meghaladó töltéspad­kát készítettek a Hármas­Kőrös mentén, Kungyalu határában. És ugyancsak töltésfejelést végeztek a Mezőtúr—túrkevei szaka- ‘ szón, egy kilométer hosszú­ságban. vábbiakban feltárta azokat a hibákat, amelyeket a ter­melés során tavaly elkövet­tek, s főleg azokat emelte ki, amelyekért a szakszervezeti szerveket külön is felelősség terheli. „A nagymérvű túlórázta­tásért szakszervezeti bizott­ságaink is felelősek, hiszen részt vesznek a tervek ki­alakításában, már akkor le­hetnek észrevételeket, ja­vaslatokat, de évközben is segíthetnek. Éppen ezért a jövőben olyan légkört kell teremteni, hogy a dolgozók ne tűrjék az indoko­latlan túlóráztatást; a termeléskiesés pótlására szervezett társadalmi mun­kát” — mondotta ezt a részt lezárva, majd a baleseti sta­tisztika alakulására tért ki. Ebből megtudtuk, hogy a megyében tavaly 2246 baleset történt, s emiatt többezer munka­nap esett ki a termelésből. Ennek okáról az előadó a következőket mondta: „A bekövetkezett balese­tek összefüggésben vannak az üzemekben tapasztalható szervezetlenséggel, kapko­dással, azzal, hogy üzemeink egy részében még mindig nagy a rendetlenség”. Ezután a szocialista brigád- mozgalommal, a szakszerve­zeti bizottságok termelést segítő és munkaverseny- szervező tevékenységével foglalkozott, majd a tegnapi ülés lényegét legfőbb, tenni­valóját határozta meg. Az ülés feladata, hogy a párthatározatokból adódó követelmények tudatában, azt megyénkre kimunkálja és a végrehajtás érdekében a társadalmi összefogást megteremtse. Azért készített elnökségünk intézkedési tervjavaslatot, hogy az épí­tőipari és mezőgazdasági szakszervezeti szervek fel­adatán túl, de azzal össze­függésben, más szakmák szakszervezeti bizottságai­nak kötelességét is megje­lölje. Mai ülésünkön felhí­vással fordulunk megyénk szervezett dolgozóihoz: ki-ki a maga munkaterületén, ké­pességéhez mérten, járuljon hozz® a mezőgazdaság és építőipar előtt álló célkitű­zések megvalósításához Ezt követőleg az 1964. évi tervfeladatok fontosságáról« a terv teljesítésének feltéte­leiről, s az eddig még ki­aknázatlan lehetőségekről szólt a beszámoló. Többek között javasolta, hogy a szakszervezeti bizottságok vizsgálják meg a brigádmoz­galom helyzetét, 9 az eddi­ginél jobban vegyék igény­be a mozgalom erejét a ter­melésben. Ne tűrjék a szak- szervezeti szervek, — hogy szervezetlenségből adódóan a brigádokat megbontsák, — tagjaikat ide-oda helyezges- sék. Az építőiparra külön ki­térve megemlítette, hogy a szakszervezeti bizottságok az eddiginél jobban segítsék elő a kivitelező és szerelő válla­latok együttműködését, tá­mogassák azokat a kezde­ményezéseket, amelyek a be­ruházások átadási határide­jének előrehozását eredmé­nyezhetik. A mezőgazdaság ügyéről is szólt az előadó. Külön felhívta a figyelmet a kö­vetkezőkre: A tavasz késik, ezért a mezőgazdasági mun­kában mindenképpen torló­dás lesz. A szakszervezeti bizottságoknak tehát a leg­fontosabb feladata most, — hassanak oda, hogy a ked­vezőtlen időjárás ellenére a tavas«! mankókat szorgalmazzák és jó minőséggel végezzék el a gazdaságok dolgozói. Szervezzenek munkaver­senyt a fejtrágyázás, a gyomirtás és a még hátra lévő gép javítási feladatok megoldására. A beszámoló helyesnek tartja, ha a ME- DÖSZ megyei bizottsága mozgalmat hirdet a kukori­ca április 30-ig való elveté­sére, valamint a rét- és le-’ gelőgazdálkodás megjavítá­sára. A vitában a hozzászólók egyetértésüket fejezték ki a beszámolóval és számos ér­tékes javaslatot terjesztettek elő. A vita és a hozzászólá­sok anyagát Lázár Mihályné foglalta össze. Ezután a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa a beterjesztett intéz­kedési tervjavaslatokat — amelyek a mezőgazdaság és építőipar fejlesztésére irá­nyuló konkrét szakszerveze­ti feladatokat tartalmazzák — határozatra emelte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom