Szolnok Megyei Néplap, 1964. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-27 / 73. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Diplomáciai pezsgés Ciprus körül Washington, George Reedy, a Fehér Ház sajtótitkára bejelentet­te, hogy Frazer Wilkins, az Egyesült Államok ciprusi nagykövete lemondott tiszt­ségéről. Utóda Taylor G. teelcher nagykövetségi atta­sé lesz, akit ez év elején ne­veztek ki a nicosiai ameri­kai nagykövetségre. A Fehér Ház szóvivője nem adott magyarázatot a változásról, csak annyit mondott, hogy Wilkinst „visszahívták, mert más megbízást kap". Belcher korábban már — 1957-től 1960-ig — konzuli tisztséget töltött be Cipru­son. New York-i jelentés sze­rint U Thant ENSZ-főtitkár szerdán este Genfből vissza­érkezett New Yorkba. A re­pülőtéren a ciprusi problé­ma megoldásához vezető je­lentős lépésnek minősítette azt, hogy az érdekelt kormá­nyok hozzájárultak Tuo- mioja finn diplomata kije­löléséhez. Az újságírókkal közölte, hogy az ENSZ köz­vetítésre felkért megbízottja hétfőn érkezik New Yorkba, majd a jövő hét közepén utazik tovább Ciprusra. Tuomioja, U Thanttal folytatott genfi megbeszé­lései után jelenlegi állo­máshelyére, Stockholmba utazott, hogy megtegye bú­csúlátogatásait. Elindulása előtt Genfben kijelentette, hogy új megbízatását igen érdekesnek, de sokkal nehezebbnek tart­ja. mint öt évvel ezelőtti ki­küldetését, amikor Laosz- ban működött az ENSZ megbízottjaként. Tuomioja — mint az AFP megjegy­zi —■ nem beszél görögül és nem ismeri Ciprust, de U Thant „friss embert” akart az éles • ellentétek által zaklatott vidékre kül­deni. Nicosiában, Ciprus fővá­rosában, Gyani tábornok szóvivője bejelentette, hogy ma döntenek véglegesen az időpontról, amikor a nemzetközi fegyveres erők megkezdik működésüket Cipruson. Nem határozták még meg a szigetnek azo­kat a részeit sem, ahol az ENSZ csaptait elhelyezik. Hozzátette: az ENSZ-csapa- tok parancsnoka a közel- > jövőben találkozik Maka- ! riosz elnökkel és Kücsük ' sdelnökkel. A finn ENSZ-kontmgens 43 tisztje és 707 főnyi le­génysége április 25-e körül lesz útra készen — mon­dotta Helsinkiben Ketti- nen alezredes finn újság­íróknak adott interjújában. Hét tiszt és két tiszthelyet­tes megfigyelői minőségben már elutazott Nicosiába, Iskenderunból érkezett hírek szerint a török flot­ta 25 egysége szerdán kifu­tott a város kikötőjéből és partraszállási gyakorlatot hajtott végre Törökország délkeleti partján. A gya­korlat — amelynek elneve­zése „Attila partraszállási gyakorlat” — a légierő közreműködésével bonyolí­tották le. 4%'«tJapfa* Legalitást az alkotmány szellemében Állítsák helyre a Német KP legalitását Talán nincs még egy or­szág Európában, ahol szel­lem és politika annyira idegenül élne egymás mel­lett, mint éppen Nyugat- Németországban, Fritz Re­né Allemann, a neves nyu­gatnémet publicista panasz­kodik így egyik legutóbbi cikkében, amelynek az a té­mája, hogy az NSZK leg­jobb koponyáit, akiknek különvéleményük volt Adenauer politikájával szemben, Erhard sem tud­ta megnyerni. Ellenzéki at­titűdjük abból táplálkozik, hogy a ,,fogyasztási demok­rácia” egyáltalán nem felel meg a demokráciáról alko­tott magasztos eszményeik­nek. Ezek az értelmiségiek mélységesen csalódtak, mert a nemzeti szocializmus bu­kása után nem következett be az a társadalmi és poli­tikai megújulás, amire szá­mítottak. Az új államban — fűzi tovább a gondolatot Allemann — a társadalom­nak ugyanazon rétegei, Sőt a legtöbb esetben pontosan ugyanazok a személyek uralkodnak, akik a hata­lom kulcspozícióiban ültek a hitleri harmadik biroda­lomban. Ezért vannak op- pozícióban a legjobbak, de ellenzékiségük, mint írja. ájult és gyümölcstelen. De az ellenzékiségnek ezt a furcsa jellegét már nem ve­szi bonckés alá a cikk szer­zője, holott a magyarázatért nem is kellene túlságosan messzire mennie. Elegendő volna, ha egyetlen röpke pillantást vetne az európai kontinens másik két vezető tőkés államára: Olaszor­szágra és Franciaországra. Az értelmiség színe-javá- nak ellenzéki beállítottsága itt egyáltalán nem mond­ható meddőnek, mert része a hatalmas tömegmozga­lomnak, amely ezekben az országokban meghatározó tényezője á politikának. Fritz René Allemann tehát éppen a lényegről feledke­zik meg, amikor nem emlí­ti a tömegmozgalom hiá­nyát Nyugat-Németország- ban. A tömegek fellépése pedig nem utolsósorban azért erőtlen és szervezet­ien, mert a Szövetségi Köz­társaság kormánya évekkel ezelőtt megfosztotta műk£- désd lehetőségétől az antiim- perialista, háborúellenes, demokratikus tömegmozga­lom legáldozatosabb szer­vezőerejét és motorját: a Német Kommunista Pártot Erről a témáról egyéb­ként mostanában egyre többször történik em­lítés Nyugat-Németország- ban. Tavaly, az év utolsó napjaiban a betiltott KP elnöke, Max Reimann le­vélben fordult Erhardhoz. Politikai amnesztiát, a szó­lásszabadság helyreállítását, a kommunisták választójo­gának biztosítását és a kom­munista párt működésének engedélyezését kérte a kan­cellártól. A levélben meg­fogalmazott óhaj találkozott a nyugatnémet közvéle­ményben itt is, ott is fel­bukkanó kívánsággal, amely arra vonatkozott, a kommunista párt legalizá- lásáyal szüntessék meg a bonni demokrácia legfőbb fogyatékosságát. Zweigert professzor, aki annak ide­jén maga is részt vett az 1956 augusztus 17-i ítélet meghozatalában, javasolta a párt legalitásénak hely­reállítását. Meyers Észak- najna-Westfália miniszter­elnöke nyilvános vitát in­dítványozott erről a kér­désről. S említsük meg dr. Sigurd Paulsen cikkét, amely a tekintélyes Bonner Aussenpolitische Korres­pondenz tavalyi 49. számá­ban szintén állást foglalt a betiltás hatálytalanítása mellett Max Reimam levelére a kancellár nem válaszolt, s kérdés, hogy egyáltalán válaszol-e. A bonni kor­mány politikájában sok jel mutat arra, mintha Erhard valóban véget ve­tett volna az: adenaueri korszaknak, miként ígérte. Mégis, a KP-re vonatkozó betiltás felülvizsgálatának gondolata újra és újra fel­bukkan. A kérdés „idősze­rűségét” sokan a közelítő választásokkal hozzák ösz- szefüggésbe. Van is ebben valami. De feltétlenül fel kell figyelni arra is, amit a már említett Aussen po­litische Korrespondenz ír erről: „1956 óta a Bundes­wehr felépítése olyan stádiumba jutott, hogy nem helytálló többé az az ag­godalom, amelynek alapján 1951 novemberében az NKP betiltását javasolták”. En­nek a cinikus beismerés­nek a tükrében elhomá­lyosul valamennyi jogi csűrés-csavarás, minden úgynevezett „érv”, amely- lyel a pártot betiltották Az Adenauer kormány már 1951-ben utasította jogá­szait, bizonyítsák be, hogy a kommunista párt műkö­dése ellentétes az alkot­mánnyal, holott e párt ép­pen az aloktmány szelle­mében szállt síkra az or­szág demokratikus átala­kításáért és a remilitari- zálás megakadályozásáért, S amikor 1956-ban meg­született á döntés, a bonni kormány megkapta a jogi alapot, hogy belefojtsa a szót mindenkibe — akár egyénileg, akár szervezet­ten jelentkezzék is — aki nem ért egyet a kormány politikájával, a Bundes­wehr felállításával és az NSZK remilitarizálásóval. Paulsen doktor indoko­lása szerint most elsősor­ban azért van szükség az 1956. évi ítélet hatályon kívül helyezésére, mert Bonn a kommunista párt legalizálásával járulhat hozzá legjobban a német­országi légkör enyhülésé­hez. Meyers miniszterelnök még nyíltabban fogalmaz: szerinte ez az ára annak, hogy megkezdqdhessenek az igazi tárgyalások Kelet- Németországgal. Ez a szö­vegezés némiképpen elta­karja a lényeget: az NSZK reményei az NDK erősza­kos bekebelezésére végleg meghiúsultak, a németor­szági és világpolitikai hely­zet alakulása napirendre tűzte a párbeszédet a két Németország között. Max Reimann levelében utal erre a világpolitikai hát­térre, s megjegyzi, hogy ha a német újraegyesítés nem is időszerű, a közele­dés azonban igen. Márpe­dig a közeledésnek az a feltétele, hogy kifelé is, de befelé is leküzdjék a hi­degháborús beidegződése­ket. Amikor az Egyesült Államokban a közelmúlt­ban véget vetettek a kom­munista párt „törvényes” üldözésének, vagy amikor Görögországban politikai amnesztiát hirdettek, pon­tosan ezt tették. A kom­munista párt legalizálása mellett szól az a körül­mény is, hogy az NSZK legtöbb szövetségese soha nem is tiltotta be ezt a pártot. Az idők folyamán kiderült, milyen nevetséges az az állítás, hogy a kom­munista p-'rt titkos össze­esküvést sző az államrend felforgatására, s az is be­bizonyosodott, hogy a jog- tipró ítélet előkészítésében főként az államapparátus­ban megbújt volt nácik, SS-ek és Gestapo-ügynökök működtek közre. Erich Mende, az FDP elnöke 1956-ban kijelentette: az ítélettel a kormány meg­fosztja magát a morális fölény egyik érvétől az össznémet megbeszélések során Ne firtassuk, vajon mikor volt morális fölény­ben az NSZK- bárkivé] szemben is, de az bizonyos, hogy most, amikor valóban elérkeztünk az össznémet megbeszélések stádiumába, a kommunista pást hiánya feltétlenül hátrányos Bomb szempontjától. Szemmel látható, hogy egyesek fejében nem egé­szen tisztességes hátsó gon­dolatok húzódnák meg, amikor a KP legalizálását szorgalmazzák. A párt' azonban nem ijed meg ezektől. A legalitás ugyanis minden esetre kevesebb kellemetlenséggel és zakla­tással jár, mint az illega­litás. Másrészt, a párt mű­ködésének törvényesitése teljesen megváltoztathatná a nyugat-németországi po­litikai helyzet alapképletét. Megindulhatna vagy meg­gyorsulhatna az igazi ellen­zék kikristályosodási folya­mata, amelynek során jól szervezett, céltudatos erők sorakoznának fel és száll­nának szembe a revans- és kalandorpolititoa hitleri időkből ittragadt képvise­lőivel, s az oppozíció is felocsúdhatva ájulásából. Zala Tamás Ügy ukrán erőmű, amely nekünk is ad áramot A burs tini hőerőmű, amely most épül Nyugat- Ukrajnában, évi egymilli- árd kilowattóra energiát termel majd, amelynek egy részét Magyarország, Csehszlovákia és Bulgária kapja. Az erőmű Gnyilaja Lipa folyó partján, Burs- tin városka külterületén épül. Csupán ahhoz, hogy első szakaszát üzembe he­lyezhessék, több mint hat és félmillió köbméter föl­det kell megmozgatni, 163 ezer köbméter betont és 9 ezer tonna fémelemet kell beépíteni. Az erőmű do- nyeci szénnel dolgozik majd. A tervek szerint az első gépegységet 1965 második negyedében helyezték vol­na üzembe, most azonban úgy látszik, hogy ez már az idén sikerülni fog. Az első gépegység egyébként 200 ezer kilowatt teljesít­ményű kazánja óránkint 640 tonna gőzt tud fejlesz­teni. A határidő előbbre hozása végett most számot­tevően meggyorsították és bővítették az építési és szerelési munkálatokat. Az építkezésen három­ezer munkás dolgozik, akiknek részére a közel­ben lakótelep épült. Ta­valy már nyolcezer négy­zetméternyi lakóterület ké­szült el, s az idén további 21 ezer lesz beköltözhető állapotban. Az új lakótelep .valószínűleg egyesül majd Burstin városával. A burstini az első olyan hőerőmű, amely az egysé­gesített építőelemek fel­használásával kerül tető alá. Korábban ugyanis minden egyes erőmű épí­tési tervét külön készítet­ték el, most azonban a körzeti hőerőművek típus­tervek alapján épülnek. — Ennek sok előnye van, s ami a fő: az erőmű üzem­be helyezésére is hamaro­san sor kerülhet. A legfontosabb munkála­tok három műszákban folynak. Az erőmű főépü­letének építési munkála­tait nemrégiben befejez­ték. (A főépületben van­nak a szolgálati helyiségek, a raktárak, a műhelyek, itt kapott helyet a vegyi vegytisztító' berendezés). Megkezdték a gát építését is. Hossza két és fél kilo­méter lesz, s ötvenmillió köbméter vizet tároló me­dencét zár majd körül. Borisz Szadekov Kényszer megoldás — Megengedi kisasszony, hogy átmenetileg ezt ajánljam fel. (Endrődi István rajza) Visszatérés Ruby elmezavaráhez Dr. Hubert Winston Smith, a halálraítélt Ruby legfrissebb védőügyvédje közölte, hogy visszatér a „pillanatnyi elmezavar” té­teléhez. Foreman, az előző ügyvéd sejtetni engedte, hogy ha sikerülne új pert kivívnia Oswald gyilkosá­nak ügyében, akkor a vé­delmet nem az elmebajra, hanem arra alapozná, hogy Ruby- „nem előre megfon­tolt szándékkal ölt”. Smith 'bejelentette: kérni fogja, hogy Rubyt szállít­sák az austini állami kór-, házba és vessék alá „elmé­lyült pszichiátriai vizsgála­toknak". Ezeknek eredmé­nyére vár az ügyvéd a fél- lebbezéshez. A dallasi ügyészség közölte, hogy el­lenezi az ügyvéd kérelmét és nem lát semmiféle ala­pot arra, hogy az ítélet után újabb vizsgálatokat végezzenek Rubyn. Május elején utazik Ben Bella \ Moszkvába Az algériai elnök az rLN-kongresszusról Párizs A párizsi Libération fő- szerkesztőjének interjúját közli Ben Bellával Az Al­gériai Köztársaság elnöke nyilatkozatában ismerteti a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) három hét múlva megnyíló kongresz- szusának előkészületeit, 8 elmondja: a kongresszus előkészítő bizottságban ki­dolgozott javaslatok nagy­mértékben megfelelnek an­nak a kívánságnak, hogy pontosan meghatározzuk szocialista célkitűzéseinket. A kongresszus tanácskozá­sainak eredményeként új alapokmány születik, s ez összehasonlíthatatlanul ha­tásosabb lesz, mint a ma már túlhaladott tripoli program. Ben Bella elmondotta még, hogy legutóbbi tanács­kozásai Titóval, De Gaulle- lal, Sékou Touréval ered­ményesek voltak, a nézetek közeledését vagy — mint a guineai elnök esetében — azonosságát mutatták. Leg­közelebbi útja május elején Moszkvába vézet, hazatérő­ben pedig megáll Szófiá­ban, JACKSONVILLE: Washington nem tesz központi lépést a néger-ügyben Washington Johnson amerikai elnök fogadta az igazságügymi­nisztérium vezető tisztvise­lőit, akikkel megvitatta a floridai Jacksonville-ben ki­alakult helyzetet. A város néger lakossága napok óta fokozódó erővel tüntetett a faji megkülönböztetés ellen. A tanácskozás után a Fehér Ház szóvivője közöl­te, hogy Johnson nem tart­ja szükségesnek a szövetsé­gi kormány beavatkozását, és a helyi hatóságokra bíz­za a rend helyreállítását. Jacksonville-ben szerdán este bejelentették, hogy Burns polgármester kezde­ményezésére a város fehér és néger lakosságának kép­viselőiből új vegyesbizott- fiág alakult, amely közvet­lenül- megalakulása után összeült, hogy megvitassa a teendő intézkedéseket. A letartóztatott tüntetők közül egyébként 205 sze­mély ellen indítják meg az eljárást. Szerdán a város­ban feszült volt a légkör, de tüntetésekre már nem került sor. A %világkereskedelmi értekezlet üléséről A világkereskedelmi ér­tekezlet tegnapi ülésén fel­szólalt Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy nem minden ország tud részt venni ezen a tanácskozáson. Nem hív­ták meg az értekezletre a Koreai Demokratikus Nép- köztársaságot és a Vietna­mi Demokratikus Népköz- társaságot sem. Patolicsev elvtárs ezután a szocialista országok gaz- ! daságának gyors fejlődé­séről beszélt. Kifejtette azt í is, hogy a Szovjetunió kész hozzájárulni a fejlődésben elmaradt országok gazda - ságának segítéséhez, hosz- szúlejáratú szerződések kö­téséhez. A szovjet küldött­ség vezetője a világkeres kedelmi konferencia elé terjesztette a kereskedelmi politikával foglalkozó szov­jet tervezetet. Beszélt azok­ról a gazdasági lehetősé­geikről is, melyeket az ál­talános és teljes leszerelés biztosítana. Megemlítette, hogy a nemzetközi keres­kedelemnek szüksége van "egy egységes, egyetemes szervezetre, mely az ENSZ égisze alatt működne

Next

/
Oldalképek
Tartalom