Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-15 / 38. szám

1VM. február 15. SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP S Korszerűbb takarmányozás, lerövidült hizlalási idő, gazdaságosabb állattartás A tiszafüredi járás termelőszövetkezetiben a brut­tó bevétel egy negyedét a sertéstenyésztés és a hizla­lás adja. Nyilvánvaló, hogy a tagok jövedelmének je­lentős hányada szintén a hizlalásból származik. Erről tanúskodnak a termelőszövetkezetek megerősített zár­számadásai. Könnyebb megérteni mini betartani a munkát örvényt ? Többször lehet hallani a járás közös gazdaságaiban: Faragó Ernőnek, a járási tanács mezőgazdasági osz­tályvezetőjének „vesszőpa­ripája” a sertéstenyésztés. A tapasztalt állattenyésztő nem tiltakozik emiatt, hisz inkább dicséretnek, mint bírálatnak szánják a szö­vetkezetek vezetői. — Valóban volt és még ma is tapasztalható náluk egészséges türelmetlenség. A legtöbb szövetkezetben sokáig ráfizetéses volt a hizlalás, a korszerűtlen tar­tási és hizlalási körülmé­nyek miatt. Szűcs elvtárs­sal, a járási pártbizottság titkárával együtt határoz­tuk meg a tennivalókat. A pártbizottság munkatársai és a tanács szakapparátusa is segítette e terv megvaló­sulását. Mégsem mi, hanem a tsz-ek vezetői és tagjai tették a tenyésztést és a «hizlalást gazdaságossá. Szí­vesen fogadták el javasla­tainkat. Ahol idegenkedés­sel találkoztunk érveltünk, bizonyítottunk. Két évvel ezelőtt a já­rás szövetkezetiben átlago­san öt-hat kilogramm ab­rakból állítottak elő egy kilogramm sertéshúst. A helytelen takarmányozás, rossz gondozás miatt nagy volt a malacok elhullása. Különösem Nagyivánon és Tiszaőrsön. A ráfizetés megszünteté­sére, majd a jövedelmező tartásra törekedtek. Ehhez első lépésként a tápok használatát terjesztették el. Viszonylag könnyen ment. A kezdeti ellenállás gyor­san megszűnt, a gondozók is' megismerték a korsze­rűbb takarmányozás elő­nyeit. Jelenleg szinte 10« százalékig tápot etetnek a hizlaldákban. Az ellátás gyakran akadozik, a kar­cagi üzem nem mindig tudja a megnövekedett igé­nyeket kielégíteni. A kocák főként a vemhesség első időszakában kapnak gaz­dasági abrakot. Azután azo­kat is táppal etetik. — A korszerűbb takar­mányozás elterjedésével jár&i átlagban 4,8 kilo­grammra csökkent az egy kilogramm hús előállításá­hoz felhasznált takarmány mennyisége — mondja az osztályvezető. — Még ez is sok, tovább kell csök­kenteni. Ez húsz százalékos értékesülés körül mozog. A tiszaszöllősi Petőfi Tsz- ben 4,05, a tiszafüredi Pe­tőfiben 4,04, a tiszaigari Petőfiben és a füredi Sza­bad Földben 4,03 • kilo­grammra csökkent az egy kiló súlygyarapodáshoz fel­használt takarmány meny- nyisége. A járás szövetkezeteiben kezdenek áttérni a önetetők alkalmazására. A füredi Hámán Kató Tsz-ben, a szentimrei Ezüst Kalász Tsz-ben, a derzsi Kossuth Tsz-ben és a szöllősi Pe­tőfi Tsz-ben már önetetői használnak. A já’ás közös gazdasá­gaiban örvendetesen csök­kent a hizlalási idő. Két évvel ezelőtt 12—15 hó­napos korban adták el a hízókat. Egyes helyeken, például a Füred-kócsi Pe­tőfi Tsz-ben 16—20 hóna­pos sertések is akadtak. Ebben a tsz-ben jelenleg kilenc hónapos átlag kor­ban szállítják el a 106—110 kilogrammos hízókat. A tiszaörsí Rákóczi Tsz-ben volt olyan falka is mely hét és félhónapos korban került a vágóra. Járási átlagban 8—10 hónapra csökkent a hizlalási idő. (A megyei átlag 11—12 hó­nap) A járás tizennyolc termelőszövetkezete közül mindössze egy helyen nem ^került még a idő lerövidítése. A füredi járás tsz-ei tehát az élre törtek, nem etetik fölös­legesen, nem pocsékolják u takarmányt. Hogyan sikerült ezt el­érni? Faragó elvtárs így válaszol: — Javasoltuk, hogy a lehetőségek szerint gyak­rabban etessenek: a vá­lasztásig sokszor, utána 30 kilós súlyig négyszer, 60 kilós súlyig háromszor, s efelett csak kétszer na­ponta. Sajnos, ez még nem általános a tsz-ekben, mert nem megfelelőek a férőhe­lyek, a tartási körülmé­nyek. Ezenkívül, a rövid őszi-téli napokban nem le­het sűrűn takarmányozni. A járás közös gazdasá­gaiban az úgynevezett ko­caforduló meggyorsult, job­ban kihasználják az anyá­kat: megyei átlagban 1,3, a füredi járásban 1,4-ről 1,7-re növekedett. Ez azt jelenti, hogy a kocákra évenként átlag 1% utód jut. Vannak kiugró te­nyésztési teljesítmények is. A tiszaderzsi Kossuth Tsz- ben a kocák évente két­szer malacodnak. Az anya­állatok jobb kihasználásá­val elérték, hogy az egye­denkénti szaporulat 17,6-re növekedett. — Kiselejteztük a nem megfelelő egyedeket — mondja az osztályvezető—, a kevert mangalica és Corn­wall anyákat fehér hús­sertés anyákkal cseréltük ki. Ezek igényesebbek, ám jóval szaporábbak, tehát gazdaságosabban tarthatók. A felsorolt eredmények önmagukért is beszélnek. Még többet mondó szára­Elet és értékek veszedel­me miatt csak nagyritkán szólal meg a mezőtúri ál­lami tűzoltóság riasztó- csengője. — Sok esz­tendő következetes fel- világosító munkájának köszönhetően jól áll a megelőző tűzrendészet; s így a szirénázó, vágtázó ki­vonulásra is csupán néha kerül sor. Tavaly például összesen nyolcszor... A tűz­oltók napjai mégsem tel­barbárság lenne azt műve­letlen emberek kezére ad­nunk. Amit itt tanulnak az elvtársak, annak szolgála­ton kívül is hasznát lát­ják ... — A hallottak alapján, például taníthatjuk a gye­rekeinket — veti közbe Gombás Sándor őrvezető, ki természetesen négyesz­tendős lluska lányára gon­dol. A közbeszólás senki fülé* sem sérti. Beszélgetés köz­ben teljesen egyenrangú a beosztott s a parancsnok. — Másként néznek az emberek is az egyenruhá­ra, ha tapasztalják, hogy j művelt, munkaszerető em- I bért takar — toldja meg 1 Fülemen Tivadar őrvezető. | — A mi kis könyvtárunk- j ban állandó a cserebere; s emellett gyakran megfordu- j lünk a városi könyvtárban. ( Biztos, hogy igazat mond; mellén ott villog a József Attila Olvasómozgalom lei­adatok: a járás termelő- szövetkezetei 1961-ben 6953, 1962-ben 7696, 1963-ban pedig 10451 hízót adtak a népgazdaságnak. — m, L — Jé esztendeje már annak, hogy a MÉSZÖV Igazgatósága a KPVDSZ megyei bizottságává] karöltve a megye va­lamennyi földművcsszö- vetkezeténél megvizs­gálta: hogyan hajtják végre a munkaügyi mi­kezőket — említi a pa­rancsnok. — Egyik elvtár­sunk nyugdíjba megy; ná­lunk ötvenöt év a korhatár. Ketten tiszti iskolán tanul­nak. Érdeklődőben nincs hiány; testületünk becsüle­te viszont arra kötelez ben­nünket, hogy alaposan meg­nézzük, kit fogadunk ma­gunk közé. Alapfeltétel ter­mészetesen a tisztesség, ál­lampolgári becsület, teljesí­tett katonai szolgálat. A nyolc általános iskolai vég­zettséget szintén megkíván­juk. hiszen a jelentkezőnek szellemi rátermettségéről is bizonykodnia kell. Akiről úgy látjuk, hogy eredmé­nyesen pótolja a korábban mulasztottakat, s erős ben­ne a lelkesedés, azzal szin­tén szívesen megpróbálko­zunk. Még segítjük is a ta­nulásban ... A mezőtúri tűzoltók kö­zül nem egy a kötelezőnél is többet lanul. A parancsnok elvtárs és Fülemen őrvezető — pél­dául — közgazdasági tanul­mányokat folytat. És: külö­nös érdeklődéssel néz végig minden tv-műsorszámot, ami ismeretterjesztő. Talán maholnap — s ez nagyon jó lenne! — a szolgálat pi­henőiben is nézheti. A fel­sőbb parancsnokság juttat­ta könyvtár, rádió, sport­eszközök, biliárdasztal mel­lett tv-készülék is vidámit- hatná a lelkiismeretes me­zőtúri tűzoltóik életút. niszter 14/1962-es, túl­munkával kapcsolatos, valamint a SZÖVOSZ elnökének 14/1963-as számú, a túlmunka egyes kérdéseit szabá­lyozó rendelkezéseit. A vizsgálat igen sok hiá­nyosságot hozott felszínre. Ezért járásonként összehív­ták az igazgatósági elnökö­ket és az szb. titkárokat, s megvitatták velük a tör­vényesség betartásának he­lyes módszereit, a hiányos­ságok felszámolásával kap­csolatos teendőket. Egy fél év elteltével a ’ fenti szer­vek utóvizsgálatot tartot­tak, s 14 földművesszövet­kezetnél még mindig fellel­ték a korábban észlelt hiá­nyosságokat. A rendelkezések be nem tartása végett, a vizsgála­tot végző szervek közös megállapodása alapján, a MÉSZÖV Igazgatósági el­nöke saját hatáskörében több fmsz igazgatósági el- noicet — cibakház!, jász­árokszállási, újszászi — fe­gyelmi úton vonta felelős­ségre, míg a csépai igaz­gatósági elnök esetében prémiumcsökkentés szank­cióját alkalmazta. További felelősségrevonás végett a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának munkavédelmi főfelügyelőjéhez továbbí­tott jelentésében a vizsgá­latot végző szervek fele- lősségrevonásra felterjesz­tették a többi törvénysértő igazgatósági elnököt is. Mikből adódnak ezek & törvénysértések? A FOLYÓK, PATAKOK árterein garmadával talál­hatók a védfü zesek, ame­lyek kedvelik a vizenyős, hordaléké« talajt, hosszú évtizedekig eredményesen szolgálják az árvédelmi cé­lokat. Az úgynevezett ka­rógyökerű füzeseket min­den tavasszal megritkft- ják, az öreg fűzfákat el­távolítják, helyükre fiatal csemetéket telepítenek. Az úgynevezett „rontott füzesek” irtása eddig ne­héz fáradságos fizikai munkával járt. A fát elő­ször tarra vágták, majd a földben levő gyökerét bal­ták. ásók segitségével for­dították ki. Egy tuskó el­távolításához általában há­rom ember hosszas mun­káiéra volt szükség, de volt olyan mélyebb, erő­sebb gyökér is, amelyet csak robbantással tudtak kiemelni. Ezt a nehéz, fáradságos munkát igyekezett gépi erővel megkönnyíteni Éliás Lajos, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság terme­lési osztályának mérnöke és Molnár Lajos műszaki főelőadó, ötletes kiemelő­gépet szerkesztettek. A gép vágófogakkal van ellátva, amely rézsutosan hatol be a földbe és Sz—100-as trak­Az idén első ízben hir­dettek versenyt „a szakma kiváló tanulója” címért a mezőgazdaságban. A KISZ, a MEDOSZ és a Földmű­velésügyi Minisztérium er­re vonatkozó felhívása hangsúlyozza, hogy a mind­össze néhány évvel ezelőtt kezdődött mezőgazdasági szakmunkás-képzés rend­szere biztatóan fejlődik. Az eddigi eredmények fel­mérését. a képzés színvo­nalának további emelését segíti a most meghirdetett A jelenléti ívek szabály« talanságából, vagy nemlé­téből; a túlórák engedély nélküli pénzbeni megváltá­sából (Jászfényszaru); sza­bálytalanul, szóban elren­delt túlórákból (Rákóczi- falva), illetve a túlmunkák meg nem térítéséből. Ti- szaföldváron a központi igazgatás dolgozói részére rendkívüli túlórakeretét nem igényeltek, így egy dolgozó havonta átlagosan 42 órát is túlmunkában végez. Ezt szabadidőben képtelenek kiadni. Van olyan vendéglátó- egység (Jászladány), ahol a dolgozók szabad vasár- il­letőleg pihenőnapját nem biztosították. Másutt a lel­tárakhoz beosztott dolgozók túlóráját nem térítették, vagy a munkaidőn túli áruátvételek esetére nem állapítottak meg és nem fizettek túlóraátalányt — Cserkeszöllő. Valamennyi eset, — az itt említettek és a fel nem soroltak — ellentétes a dolgozók érdekeivel, sérti a munkaügyi törvényeket. Elkövetője — főleg, ha a korábbi figyelmeztetés el­lenére sem számolja fel ezeket a hibákat, — mél­tán vonható felelősségre. Az SZMT munkavédelmi főfelügyelője élhet, és kell is hogy éljen bírságolási jogával. Csak így növelhe­tő a vezetőkben a dolgo­zók iránti felelősségérzet, a törvények iránti tiszte­let — túri — ‘orra! húzatva kiszalsdít- ja a füzesek karógyökt: eit, HZ újítást három napja alkalmazzák a Tisza ár­terének óballai részén és igen kedvező tapasztalato­kat szereztek. Két ember irányításával általában négy-öt perc szükséges egy fűzfa gyökér kifordításához, de tíz perc alatt a leg­mélyebben elhelyezkedő tuskókat is kiemeli anél­kül, hogy előzőleg tarra vágták volna. Három nap alatt 150 gyökeret távolí­tottak el. A KÉT SZOLNOKI szak­én bér újítása tehát bevált, hibája mindössze az, hogy a lombos fák terpesz gyö­kereinek az eltávolítására a jelen formájában még nem alkalmas. Az újítók azonban — a műszaki fej­lesztési program keretében — ezt a nehézséget is át­hidalják. Már hozzáláttak a tuskó-kiemelő gép mó­dosítási tervének kilúgo­zásához. Átalakításokkal univerzális munkagéppé fejlesztik, amely szinte va­lamennyi fafajta gyökerei­nek az eltávolítására al­kalmassá teszi. Előrelátha­tólag egy hónap múlva ké­szül él a gép módosított változata. országos verseny, amelyen a harmadéves tanulók el­méleti és gyakorlati fel­adatok megoldásával ve­hetnek részt. A mezőgazdasági szakmá­kat jelenleg több mint 13 000 fiatal tanulja, közü­lük 2600 a harmadéves. — „A szakma kiváló tanu­lója” címért induló ver­senybe 13 szakmából 204- en neveztek be. A ver­senyre májusban és iónul*, bau kerül sor. (MIF Készül a foci a gyerekek részére. A tiszafüredi já­rási építő és vegyesipari ktsz szíjgyártó részlegében évente 2504 darab ifjúsági labdát készítenek a Sport- Hangszer Nagykereskedelmi Vállalat rendelésére Fontos poszton vidám élet A h'vatásszerető mezőtúri tűzoltók között A tűzol+óság mind korszerűbb *echnikával rendelkezik nek tétlenségben, unalom­mal. Napjukat a szolgálat át­adás-átvételével kezdik. Délelőtt taktikai, politikai, műszaki, megelőző tűzren­dészed, egészségügyi isme­reteiket gyarapítják, sőt ál­talános műveltségüket is növelik — Beszélünk fizikáról, irodalomról, kémiáról, tör­ténelemről — sorolja Pályi Lajos őrnagy, a parancs­nok. vénye. Szép, cseppet sem kopott zubbonyán villog. Csikós Lajos őrvezető el­mondja, hogy nem nehéz az állami tűzoltónak ele­gánsnak lennie. Évente a fizetésen felül 4900 forintot kap ruházatra. AW vigyáz a holmijára, az jócskán megtakaríthat abbóL S ami a fizetést illeti, nem lebecsülendő A hathónapos — kölcsönös — próbaidőre 1250 forint. A hetedik hónapban már jóval több, hiszen beszámít­ják a munkában másutt el­töltött éveket is. Dukál a korpótlék, meg a félárú vasúti jegy. A tűzoltóság megalapo­zott s növekvő becsülete, a rendszeretet, a szép egyen­ruha, a biztos megélhetés sokakat vonz a testülethez. — Hosszú évek óta elő­ször vehetünk fel új jelent­Egy jelentős újítás: Egy okos gép négy pete alatt emeli ki a fűzi u skót Több mint kétszáz versenyző a mezőgazdaságban a «szakma kiváló tanulója* címért

Next

/
Oldalképek
Tartalom