Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-14 / 37. szám

ISM, fe&nsfe M. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az eredményes gazdasági munka alapja a jó tervezés Áss ipari üzemek a következő évre való felkészü­lést már hónapokkal előbb elkezdik annak érdekében, hogy a tervezésbe az üzem dolgozóit is bevonhassák. Ebben a munkában a Tisza Cipőgyár párt- és gazda­ságvezetésének már jó tapasztalatai vannak. Az iparvállalatok tervei a népgazdasági tervnek szerves részét képezik. Ennek az elvnek megfelelően a párt- bizottság intézkedési tervet készített az utóbbi évek­ben, így volt ez 1963-ban is, az 1964. évi tervfelada­tok kialakításakor is. A pártbizottság intézkedési terve vek kialakításához is, mert nagyon sok hasznos javas­lattal tudják dolgozóink ezirányú munkánkat előse­gíteni. Üzemünk nagyon fontos feladatnak tartja a műsza­ki intézkedési tervek meg­valósítását, hiszen végered­ményben ezen múlik, ho­gyan sikerül egy-egy gaz­a termelés társadalmi ol­daláról nyújtott megfelelő segítséget. Ez abban is ki­fejezésre jutott, hogy a vállalat vezetősége kilenc munkabizottságot alakított. A bizottságok feladata az volt, hogy a műszaki intéz­kedési tervet fejezetenként dolgozzák ki; a termelési, műszaki-fejlesztési, anyag, önköltség, munkaügyi, be­ruházási és felújítási ter­vet. A beruházási és fel­újítási tervet a felügyele­ti hatóság határozza meg. E bizottságok feladata az volt, hogy az összeget leg­ésszerűbben használja fel a vállalat műszaki és szo­ciális célokra. A bizottsá­gokban mintegy kilencven fő vett részt, műszaki szak­emberek és szakmunkások. Az üzem dolgozóinak vé­leményét közvetlenül is kérte a párt- és vállalat­vezetőség olyan formában, hogy kérdőíveket adtunk ki, amelyeknek hátlapjára a dolgozók feljegyezték a javaslataikat, esetleges ké­résüket a tervekkel kap­csolatosam. Ilyen módon többszáz javaslat került hozzánk, a műszaki intéz­kedési tervhez. A javasla­tok közül jónéhányat a vállalalati intézkedési terv­be be is dolgoztunk. Kaptunk javaslatokat a munka jobb megszervezé­séhez, egyes munkáik gé­pesítésére, az anyagmoz­gatás korszerűsítéséhez. — Több szociális természetű javaslat is volt, igy a munkásnők (anyák) kérték kéthetenként a szabad szombatot. Többen felve­tették a termékele minősé­gének javítása érdekében a szakmai oktatás kiszéle­sítését. A bizottságok terveit és az üzem dolgozóinak javas­latait a csúcsbizottság dol­gozta fel és alakította ki a végleges vállalati intéz­kedési tervet. Ezt miután a minisztérium jóváhagy­ta, termelési tanácskozáson ismertetjük, illetve megvi­tatjuk, hogy a terv ma­radéktalan végrehajtásá­ban az üzemrészeknek, mű­helyeknek mi a felada­tuk. A pártbizottság, a válla­lat vezetősége az intézke­dési tervet, illetőleg a fő tervmutatókat negyedéven­ként, illetve havonként ér­tékeli. A mozgalmi szer­vek a legfontosabb teen­dőkre mozgósítanak, mint például: a minőség javí­tására, a termelékenység fo­kozására, az exporttervek teljesítésére, az anyaggaz­dálkodás javítására. A dolgozók bevonása a tervek elkészítésébe nagy­ban növeli az üzemi demokráciát, a tervfeladatok eredmé­nyes elvégzését. Uzemünk- nék 1963-ban mintegy hu­szonkét millió forint érté­kű beruházási-, felújítási terve volt. Ezt az összeget igen körültekintően hasz­náltuk fel, olyan gépeket rendeltünk, amelyek a tervfeladatok teljesítését elősegítik. Ugyanakkor e téren még sok a tennivaló, mert az új gépek nem ke­rülnek mindjárt a terme­lésbe, így kedvező hatásuk a termelékenység és a gaz­daságosság javításában csak később jelentkezik. E hiá­nyosság nem általános, bár egy-egy új gép esetében előfordult. Összegezve: a dolgozók véleményét nemcsak a ter­vek végrehajtásához kell kikérnünk, hanem a ter­dasági évet lezárnunk. Az 1963-as év eredményesnek mondható, amit igazol az a tény is, hogy a minisz­térium által előirányzott 34 millió forint többletnyere­séget 50 millió forintra túl­teljesítettük. Ez gyárunk­ban 14—IS napi nyereségrészese­dést jelent Nagyon fontos, hogy a mozgalmi szervek a terme­lési mutatók ismeretében megtegyék a szükséges po­litikai intézkedéseket, hogy társadalmi részről a meg­felelő segítséget a műszaki gárda és a dolgozók meg­kapják. Márton József, a Tisza Cipőgyár pártbizottságának titkára Horváth Ferencné és Réz Ferencné szállítás előtt vakcinálja a csibéket, hogy pestis ellen védetté tegyék a kis szárnyasokat ÉPÜL A TISZAFÜREDI ŰJ VASÜTALLOMAS a termeiszivslkzäH WimúnnlMZi alap- és eredményességi pótlék jár Deák József, a jánoshi- dai Vörös Hajnal Termelő- szövetkezet tagja kérdés­sel fordult szerkesztősé­günkhöz a növénytermelési brigád vezetőnek járó jöve- delmezéssel kapcsolatban. A termelőszövetkezeti ve­zetők feladatairól és java­dalmazásáról szóló minisz­tertanácsi határozat, amely a munkaegységkönyvben is megtalálható, tartalmazza a növénytermelési brigádve­zetők alap- és eredményes­ségi javadalmazását. Ha például a gabona és szálastakarmányok vetés­Ahol az asszonyok szava dönt Hímzett vászon borító védi á könyvnek is beillő füzetet, amelynek lapjai ti­zenhét ember, nagyszerű vállalását, a munkában el­ért sikereit, az együttérzés és egymás iránti megbe­csülés epizódjait őrzik A brigádnapló első bejegyzé­se 1962-es keltezésű, s ar­ról az elhatározásról szól, hogy a kis kollektíva év végére megszerzi a szocia­lista brigád megtisztelő cí­met. Ez sikerült is. Tavaly az­tán újabb vállalást tett a szocialista brigád, a kelte­tés! terv túlteljesítésére, a kelési százalék növelésére. 3 év végén Pásztor Károly brigádvezető beírhatta a naplóba: 620 ezres csibe- keltetési tervüket — 78,5 kelési százalék mellett — 115 százalékra teljesítettük. Még egy érdekes bejegy­zés, amelynek dátuma 1963. június 20. Ezen a napon brigádgyűlésen határozták el az asszonyok, hogy a \ világ első női űrhajósáról nevezik el brigádjukat, ez­zel is kifejezve tiszteletü­ket Valentyina Tyereskova iránt. A brigádban az asz- szonyok szava dönt, mint ahogy nagyrészt az 6 helyt­állásuktól, jó munkájuktól függ a terv teljesítése is. Eddig még nem okoztak csalódást, sőt évről évre növelik járásszerte a MÉK csibekeitetőjének jó hírét. A tíz gépes keltetőállomás kollektívája az idén 580 ezer naposcsibét ad a ti­szafüredi járás közös és háztáji gazdaságainak. Ed­dig már 26 ezer csibét kel­tettek, most több mint 41 ezer tói ás van a gépek­ben. A brigádvezető, Szűcs László állomásvezető, vala­mint Magyar Sándor mű­szaki vezető kivételével nőkből áll a brigád. Mind­annyian a jobb eléréséért fáradoznak. területe együttesen megha­ladja a 400 holdat, havi 20 munkaegység jár a brigád­vezetőnek alapjövedelem­ként. Ha a hüvelyesek, ipari és kapásnövények ve­tésterülete például 301—400 hold között van, 26 mun­kaegység ' írható jóvá egy hónapban a brigádvezétő- nek. Az öntözéses vagy szárazkertészet, valamint a szőlő és gyümölcsös terü­letre is meghatározza a munkaegységkönyv sz alapjövedelmet. Ha azonban a növényter­melő brigádon belül a ker­tészet, szőlészet és a gyü­mölcstermelés munkáinak szakirányítását és felügye­letét szakmai képesítéssel, vagy szakmai gyakorlattal bíró munkacsapatvezető, vagy más termelőszövetke­zeti tag látja el, a növény- termelő brigádvezetőt az ezen területek után járó munakegységnek csak 40 százaléka illeti meg, 60 százalékét pedig a szak- irányítást végző dolgozó javára kell elszámolni. A brigád reális tervének teljesítése, illetve túltelje­sítése esetén a munkaegy­ségkönyv szerinti százalék­ban eredményességi mun­kaegységet kell felszámol­ni a függetlenített brigád­vezető javára. Például 10 százalékig történt tervtúl­teljesítés esetén az alap- munkaegvségek 15 százalé­kát, 11—25 százalékig tör­tént ' tervtúlteljesítés ese­tén az alapmunkaegységek 25 százalékát. 25 százalé­kon felül tervtúltéljesítés esetén pedig 35 százalékát lehet eredményességi mun­kaegységként a brigádve­zetőnek jóváírni. A közgyűlés határozata alapján a függetlenített növénytermelő brigádveze­tőtől a termelési terv min­den nem teljesített egy százaléka után alapmunka- egvségének egy százalékát lehet levonni. Az összes levonások azonban nem haladhatják meg az alap- munkaegységek 15 százalé­Do'goznek a müfrácfyaszóró gépek A mezőtúri Magyar— Mongol .Barátság Tsz-ben 2300 hold őszi búzát és ár­pát fejtrágváz.nak. A szö­vetkezeti gazdák igyekez­tek még a fagyos talajon elvégezni ezt a munkát, s napokon át öt génnel szór­ták a műtrágyát. Eddig 1200 holdon végeztek ezzel a munkával. Az öntözési brigád tag­jai sem tétlenkednek, ké­szítik az öntözőcsatorná­kat. hogv a szántóföldi nö­vényekre maid elúittat­hassák a mesterséges csa­padékot. A szövetkezeti gazdák egyrésze az erdő­sávok tisztítását, a fák gallvalását, kiszedését végzi. A majorban is adó­dik munka, kukoricamqr- zsolás, takarmány előkészí­tés. A műhelymunkáinknak, traktorosoknak is bőven van tennivalói?. Tizennyolc erőeénnel. sok munka'"m- pel rendelkezik a közös gazdaság-. November - óta folvametosan javít5ák a eónekef a szerelőknek, műhelymunkáinknak hat ; traktoros segít abban, hogy s munkák me?kozdó- , sóig fizemkópessé tegvók é az erő- és munkagépeket, i Szépek, egészségesek a csibék — állapítja meg elégedetlen Magyar Istvánná kát. A brigádvezetőknek az egy tsz-ben eltöltött idő után nem jár kiegészítő ja­vadalmazás. ez az elnököt, a mezőgazdászt és a köny­velőt illeti meg. Michelancje'o haWlnnak -400. • évfordulóra j ~ Minden idők egyik leg- j nagyobb művésze, a szob- I rász, festő, építész, költő Michelangelo Buonarotti 1475-ben született és 1564. február 18-án, SO esztendős korában hált meg. A na­pokban van tehát halálá- , nak 400. évfordulója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom