Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-12 / 35. szám

IMcrasSr 3te. ■BOLKOK MSßTH s 4 SZERKESZTŐSÉG ól vasóink Írják Beteglátogatás egy veteránnál A múlt hét szombatján megható és kedves ünnep­ség volt a Sütő utca 9. szám alatt. A Költői Anna úti általános iskola úttörői, Tári Erzsébet, Csikós Eszter, Csikós Éva és Balogh József meglátogatták Skultéti Kálmán hetvenéves, 1919-es veteránt, aki súlyos szem­műtéten esett át nemrégen. Az úttörők ajándékokkal kedveskedtek a lábadozónak, és versekkel, énekszámok- Izal szórakoztatták. S. K,, Szolnok Ötven éves a rákóexifalvai tűzoltó testület A rákóczifalvi tűzoltótes­tület február első hetében tartotta meg vezetőségvá­lasztó taggyűlését. Az új ve­zetőségben helyet kaptak régi tűzoltók is. Tapaszta­latukkal segítik a fiatalok munkáját Ez évben ünnepük meg­alakulásuk ötven éves jubi­leumát. A tagok közül van­nak egy páran, akik már a 25. évfordulón is részt vet­tek. A tűzoltók lelkiisme­retes munkáját a község la­kói megbecsülik. A testü­let elméleti- és gyakorlati felkészültsége, fegyelme eredményeként Rákóczifal- ván a tűzkár elenyészően csekély. Jvanics József Rákóczifalva A hassá nem értés gyakran okos bosssúságot F. Erzsébet tószegi lakos alig két hete TV készüléket vásárolt. A készülék nem működött. Elvitte a szerviz­be, ahol megállapították, hogy kifogástalan. Hazaszállította, de az újra makacskodott. F, Erzsébet sírva kért segítséget szomszédjaitól. Nem kellett nagy hozzáértés a baj meg­állapításához: hiányzott az antenna! Lévai Zoltán Tisza várkony Köszönet a szolnoki nyomdának Nagyon örült osztályunk, hogy meglátogatjuk a szolnoki nyomdát. Sok ér­dekességet tudtunk meg. megnéztük azt a nagy gé­pet. amely egy óra alatt 10 000 újságot nyomtat. Köszönetét mondunk a nyomdász bácsiknak, hogy olyan szívesen, részletesen mindent elmagyaráztak nekünk. A Kassai úti ált. Iskola rv/c. osztályának tanulói As első betű Úttörőcsapatunk Jóbarátság őrse elhatározta, hogy felkutatja a város analfabétáit. Kutatásunk eredmény- nyel járt, találtunk három ími-olvasni nem tudó felnőt­tet. A „tanítványok” nagyon örültek segítségünknek, szorgalmasan tanulnak. Már több betűt ismernek és tízig tudnak számolni. Az őrsi pénztárból vettünk nekik radírt, füzetet és más iskolai felszerelést. Cserép! Teréz, Jászberény A tükörfüxet Érdekes kísérlet folyik másfél év óta rajunkban. Bevezettük a tükörfüzetet. Nevét onnan kapta, hogy tükrözi munkánkat, visel­kedésünket. Beírjuk a di­cséreteket, megrovásokat Pontosan jegyezzük a tór- sa dalmi munkát az expe- díciós feladatokat, az anal­fabéta tanítást, az öregek segítését A jól végzett munkáért a tükörfüzet ké­szítői rajdícséretet kaptak. Bíró József Kolumbusz ő~s Jászberény kerítést lopott — megbüntették Kétszoba-konyhás családi otthonomat egy éve tiszta új fenyő kerítéssel vettem körül. Ez év januárjában R. J. kéményseprő kiemel­te a kaput, hogy így oldja meg az alágyújtós gondját A rendőrség segítségével megkerült tettestől sikerült á kártérítést megkapni. Tóth Kálmán posta szakkezelő Kisújszállás .Megalakult as Egyetértés Tss Jászfelsőszentgyörgy ön feb­ruár 1-én egyesült az Üj Haj­nal és a Petőfi Termelőszö­vetkezet. Elnöknek Bene Lászlót, Jőagronómusnak pe­dig Németh Miklóst választot­ták meg. A szövetkezeti ta­gok javasolták, hogy a veze­tőségbe csak jó szakemberek kerüljenek. Az Egyetértés Tsz vezetősége már készíti az évi terveket: fejlesztik a ker­tészetet, megépítik a meleg­ágy telepen az első hajtató­házat, megalakítják az öntöző brigádokat, növelik az állat­állományt is. Szarvas Gábor Jászfelsőszentgyörgy Megoldódik-e regre a P.-esalád problémája ? Két hónapnál régebben — múlt évi december 4-i lapszámunkban — „Üzenet a közgyűlésnek Tiszapüs- pökibe" címmel özvegy P. L.-né nagy gondiáról ír­tunk. Az aszony négy gyer­mekével él, azon a tanyán, melyet immár nem közön­séges szántóföld, hanem a tiszapüspöki Haladás Tsz rizsföldje ölel körül. Az öntözéses gazdálkodás meg­kezdése óta a tanya kűtjá­ban annyira felemelkedett — s megfertőződött — a víz, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált. Az öz­vegy emiatt vételre aján­lotta fel az ingatlant a tsz- nek. Nem tartotta magasra az árát, csupán annyira, amennyire a hivatalos becslés értékelte: 16 ezer 446 forintra. A nyár derekán megtar­tott vezetőségi ülésen meg­tagadták a vásárlást, mondván: tízezer forintnál többet nem fizetnek a ta­nyáért. A szorult helyzet­ben lévő asszony ráállott volna az egyezségre, ám a törökszentmiklósi járási tanács vb igazgatási osztá­lyának gyámügyi előadója — helyesen és törvényesen — tiltakozott az értéken aluli eladás ellen. Állás- foglalásával a kiskorúak érdekeit védte. őszig nem történt az ügyben semmi érdemleges, akkor P.-né levélben kérte szerkesztőségünk segítsé­gét. Ezt követően felkeres­tük a Haladás Tsz elnökét, Tóvizi Vince elvtársat. Beszélgetésünk során meg­ígérte, hogy P.-ek problé­máját a decemberi közgyű­lés elé terjeszti. Tegnap ismét tárgyal­tunk a Haladás Tsz elnö­kével. Sajnálattal közölte, hogy decemberben nem volt’ közgyűlés, a vezető­ségnek a vételárral kapcso­latos álláspontja pedig változatlan. Megígérte: rajta lesz, hogy a háromne­gyed éve húzódó ügy végre befejeződjék. A tiszapüspöki Haladás Tsz — a megelőző eszten­dővel ellentétben — most szép eredménnyel, harminc forintnál nagyobb értékű munkaegységgel zárta az évet. Ez így van rendjén; ez a fejlődés útja. A ter­melőszövetkezeteket a párt útmutatására parasztsá­gunk éppen a szebb jelen és mégszebb jövő érdeké­ben teremtette meg. Meg­engedhetetlen tehát, hogy a közös gazdaság fejlődé­sének egy szerény sorban élő parasztcsalád lássa tó- rát P.-né legidősebb fia —• a család egyetlen keresője — a törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalat megbecsült munkása. Mi­helyt Csizmadia István, a vállalat igazgatója arról értesült, hogy munkása ügyében járunk: nyomban rendelkezésünkre bocsá­totta gépkocsiját. Mint em­lítettük. úiabb biztató ígé­retet kaptunk a tsz elnö­kétől. Jószándékban tehát nincs hiány. Legközelebb már arról szeretnénk be­számolni, hogy jószándékú ígéret nvomán megtörtént a vásárlás, megoldódott, a P. család problémája. — b. z. — PANASZOK - INTÉZKEDÉSEK Szalma helyett tüzelőt kapott özvegy P. K.-né, a tisza- földvári Lenin Tsz tagja azzal a panasszal fordult hozzánk, hogy az 1963. évi szalmajárandóságát még nem kapta meg. Kérésünkre a szolnoki járási tanács vb mezőgaz­dasági osztályának vezetője intézkedett. Válaszában kö­zölte, hogy olvasónk szociá­Ismerjék meg as új dehádlanokat Nagy István, jászladányi olvasónk sérelmezi, • hogy falujáról keveset olvashat lapunkban; érdeklődik, miért? Panaszolja továbbá, hogy nem tud kiigazodni az új dekádlapokon. Ingázók—bejárók piacozók A megyeszékhely szívó hatása „Személyvonat indul az első vágányról balra Tó­szeg—Tiszavárkony — Ve- zeny — Lakitelek — Kiskun­félegyháza felé tíz perc múlva” — harsogja a szol­noki állomás hangszórója. Hétköznap délután fél 4— fél öt között valóságos em-. beráradat hömpölyög a peronon, ahol rövid szem­lélődés után ki-ki a vana­foglalkoztatni. A többi ag­rárvárosban és faluban a felnőtt férfiak és nők egy része nem talál igényei és képességei szerint való mun­kát, ezért Szolnok üzemei­be, gyáraiba és különböző intézményeibe özönlik. Az állomás kora reggeli és délutáni tömege a fen­tiek kényszerítő hatása miatt vállalja a naponltén­vándorlás aránya megyénk­ben a legnagyobbak közé tartozik.) Áz említett körön kívül eső községek és falvak be­járóinak száma tíz-ötven főre tehető, de ez a szám állandó jellegű. A Szolnok körüli területek kimondot­tan agrár jellegűek. Az ingavándor forgalom­ban rejlő összefüggések és Szolnok nagyobb ipari üzemeinek ingavándor forgalma (1 inm=40 fő) tok káoszából kiválasztja azt a szerelvényt, mely ha­zaviszi családja körébe. — Megszokott kép ez az ipar­városok pályaudvarán, így Szolnokon is. A megye városai közül csak Jászberény tudja la­kosságának jelentős részét a mezőgazdaságon kívül is lis helyzetét a tsz szociális bizottságával együtt felül­vizsgálta. Megállapították, hogy P. K.-né szalmát va­lóban nem — ahelyett vi­szont 168 forint tüzelötérí- tést kapott. Megállapították továbbá, hogy a tsz vezető­sége P. K.-nét rokkantsági járadékra is előterjesztette. Részére a havi-26f forintot már folyósítják. Munkánkra vonatkozó észrevételét köszönjük. A dekádlapok ügyében azt ja­vasoljuk, kérjen részletes tájékoztatást a tsz vezetői­től, kik bizonyára nem fu­karkodnak majd azzal. A hiba nem as S készülékében volt B. M.-né karcagi olva­sónk levelében beszámolt arról a tömérdek bosszú­ságról, mely félév leforgá­sa alatt Munkácsy-készülé- kével kapcsolatban érte. A tv-n hol képet nem látott, hol hangot nem hallott be­lőle. Bírálta a Karcagi Ál­talános Szerelő Ktsz-t, mely a javításokat nem végezte megfelelően, s melynek egyik .tagja — állítása sze­rint — súlyc« gorombaság­gal illette. Az ügyet a megyei tanács vb ipari osztálya és a me­gyei KISZÖV vizsgálta. Az utóbbi nem talált adatot arra vonatkozóan, hogy a panaszost valaki megbán­totta volna. Megállapította továbbá, hogy a hiba nem olvasónk tv-készülékében, hanem az antennában volt. Szerkesztői Szenetek Mihályi! Jenő, Martfű, Téglagyár: Kérjük, kísérje figyelemmel lapunk jövő heti szániát, ahol Családi körben című rovatunk közli a kért recepteket. N. M.-né, Fegyvernek: Sajnos, a küldött novellá­kat, karcolatokat nem kö­zölhetjük. Cseh Ferencnc, Mezőtúr: ügyében érdeklődtünk a megyei tanács kereskedel­mi osztályánál és a MÉ­SZÖV illetékeseinél. Azt a felvilágosítást kaptuk; önöknek kell érdeklődni kereskedelmi vállalatok­nál, hogy kívánnak-e szer­ződtetni tanulót kirakat- rendezőnek. Javasoljuk, érdeklődjenek még a helyi fmsz-nél, esetleg a kör­nyék nagyobb földműves­szövetkezeténél is, ti kétszeri utazást. Másfél­két órával korábban kel­nek és később érkeznek ha­za ezek az emberek, mint Szolnokon lakó munkatár­saik. A naponta ezrekre rú­gó tömeg a bejárók népes családjának országos mére­tekben csak egy csekély része. Viszont problémáik megegyeznek a más ipar­városokban munkát válla­lókéval. A reggel és délután egy­aránt siető embereket néz­ve, önkéntelenül felvető­dik a kérdés: vajon lehet-« változtatni ezen a kényel­met és időt rabló ide-oda utazgatáson? Meg lehet-e szüntetni a bejárást? A vizsgálatok azt mutat­ják, hogy elsősorban a va­sútvonal mellett lévő fal­vak lakói járnak munká­ba a megyeszékhelyre. Ért­hető is, hiszen a MÄVAUT járatok nem tudnák a tö­megméretű szállítást vállal­ni. Az ingázók számából és falunként: megoszlásából kitűnik, hogy a megyeszék­hely egy körülbelül húsz kilométer sugarú körből vonzza leginkább az embe­reket. Az egy-egy község­ből beutazók összlétszámát nehéz megállapítani, mert nemcsak ipari-, hanem ke­reskedelmi- és hivatali in­tézményeknél is sokan dol­goznak. Éppen ezért leg­célszerűbb csak az iparban és csak a nagyobb vállala­toknál foglalkoztatott be­járók számát figyelembe venni, hiszen nagyobb ré­szük itt talál munkaalkal­mat. (Járműjavító, papír­gyár, cukorgyár, vegyimű­vek, ÁMG, bútorgyár, fű­résztelep.) A húsz kilométer sugarú körön belül fekvő községek közül Tószeg ingázóinak a száma haladja meg a négy­százat. A második kategó­riába sorolható községek bejáróinak száma kétszáz­háromszáz fő között van, a harmadik kategóriában száz-kátszáz fő. A fenti ka­tegóriák alól kivételt ké­pez Űjszász, ahonnan mint­egy hat-hétszáz ember uta­zik szolnoki munkahelyére A húsz kilométer sugarú körön belül a fenti kate­góriáktól persze eltérések is vannak, ami azzal is ma­gyarázható. hogy több kis lélekszámú falu is van a megyében. Itt zömmel meg­maradtak a mezőgazdasági munka mellett, vagy az 1950-es évek közepén sokan az ország iparilag fejlett vidékeire vándoroltak és ott is telepedtek le. (Az el­törvémyszerűségek feltárása a közgazdászok és a föld­rajzosok feladata. Kutató munkájuk sok érdekességet tárt fel Szolnok ilyen for­galmának vizsgálata során. Többek között: Tószeg la­kói adják a munkaerő nagy részét, az új iparágat kép­viselő Tiszamemti. Vegyimű-/ veknek. A jászkarajenőieS szívesen dolgoznak a cukorgyárban a kampány időszakában. Az újszásziab főleg a járműjavító válla­latnál és a vasipari válla­latnál helyezkedtek el, a szandaszöllősiek és a rákó- czifalvaiak szinte Szolnok minden termelési ágazatá­ban képviseltetik magukat Feltűnő és örvendetes je­lenség, hogy számos falu s jól kvalifikált munkásokat igénylő vasiparban viszony­lag magas számmal képvi­selteti magát ingázói révén: A munkahelyükre uta­zók mellett meg kell emlí­teni a hetipiaci napokra Szolnokra érkezőket is. A számítások azt látszanak igazolni, hogy a hétnek van­nak olyan napjai, amikor tíz-tizenötezer idegen for­dul meg a városban. Ez a szám még országos mére­tekben is jelentős, különö­sen ha figyelembe vesszük, hogy az állandóan a város­ban lakók összléts zárna mindössze félszázezer. Mivel a nap nagyobb ré­szét az ingázók és a pia­cozók is itt töltik, számolni kell velük a közművesítés­nél és fogyasztási cikkek­kel való ellátásnál. (Az in­gázók nagyrésze hazafelé menet Szolnokon bevásárol.) Az ingázás — távlatok­ban^ nézve — megszüntet­hető. Ennek azonban felté­tele, a lakások gyorsütemű építése, mert csak így le­het a bejárókat letelepíte­ni, viszont ez súlyosbítja a megyeszékhely amúgy is szorongató lakáshelyzetét Ezért a megoldás kézen­fekvőbb módja a megyei agrárvárosok további ipa­rosítása, a helyi ipar ki­építése, raktárak, nem Szol­nokhoz kötött vállalatok, hivatalok vidéki kihelyezé­se. Megfigyelések szerint minden évben több és több bejáró települ be Szolnok­ra családjával és válik ál­landó lakossá. Addig is, amíg az ingázás véglegesen meg nem szüntethető, az utazás meggyorsításával és kényelmesebbé tételével nagymértékben javítani Tét hét a köriSlmérvi-ekep. Tóth László

Next

/
Oldalképek
Tartalom