Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-12 / 35. szám
IMcrasSr 3te. ■BOLKOK MSßTH s 4 SZERKESZTŐSÉG ól vasóink Írják Beteglátogatás egy veteránnál A múlt hét szombatján megható és kedves ünnepség volt a Sütő utca 9. szám alatt. A Költői Anna úti általános iskola úttörői, Tári Erzsébet, Csikós Eszter, Csikós Éva és Balogh József meglátogatták Skultéti Kálmán hetvenéves, 1919-es veteránt, aki súlyos szemműtéten esett át nemrégen. Az úttörők ajándékokkal kedveskedtek a lábadozónak, és versekkel, énekszámok- Izal szórakoztatták. S. K,, Szolnok Ötven éves a rákóexifalvai tűzoltó testület A rákóczifalvi tűzoltótestület február első hetében tartotta meg vezetőségválasztó taggyűlését. Az új vezetőségben helyet kaptak régi tűzoltók is. Tapasztalatukkal segítik a fiatalok munkáját Ez évben ünnepük megalakulásuk ötven éves jubileumát. A tagok közül vannak egy páran, akik már a 25. évfordulón is részt vettek. A tűzoltók lelkiismeretes munkáját a község lakói megbecsülik. A testület elméleti- és gyakorlati felkészültsége, fegyelme eredményeként Rákóczifal- ván a tűzkár elenyészően csekély. Jvanics József Rákóczifalva A hassá nem értés gyakran okos bosssúságot F. Erzsébet tószegi lakos alig két hete TV készüléket vásárolt. A készülék nem működött. Elvitte a szervizbe, ahol megállapították, hogy kifogástalan. Hazaszállította, de az újra makacskodott. F, Erzsébet sírva kért segítséget szomszédjaitól. Nem kellett nagy hozzáértés a baj megállapításához: hiányzott az antenna! Lévai Zoltán Tisza várkony Köszönet a szolnoki nyomdának Nagyon örült osztályunk, hogy meglátogatjuk a szolnoki nyomdát. Sok érdekességet tudtunk meg. megnéztük azt a nagy gépet. amely egy óra alatt 10 000 újságot nyomtat. Köszönetét mondunk a nyomdász bácsiknak, hogy olyan szívesen, részletesen mindent elmagyaráztak nekünk. A Kassai úti ált. Iskola rv/c. osztályának tanulói As első betű Úttörőcsapatunk Jóbarátság őrse elhatározta, hogy felkutatja a város analfabétáit. Kutatásunk eredmény- nyel járt, találtunk három ími-olvasni nem tudó felnőttet. A „tanítványok” nagyon örültek segítségünknek, szorgalmasan tanulnak. Már több betűt ismernek és tízig tudnak számolni. Az őrsi pénztárból vettünk nekik radírt, füzetet és más iskolai felszerelést. Cserép! Teréz, Jászberény A tükörfüxet Érdekes kísérlet folyik másfél év óta rajunkban. Bevezettük a tükörfüzetet. Nevét onnan kapta, hogy tükrözi munkánkat, viselkedésünket. Beírjuk a dicséreteket, megrovásokat Pontosan jegyezzük a tór- sa dalmi munkát az expe- díciós feladatokat, az analfabéta tanítást, az öregek segítését A jól végzett munkáért a tükörfüzet készítői rajdícséretet kaptak. Bíró József Kolumbusz ő~s Jászberény kerítést lopott — megbüntették Kétszoba-konyhás családi otthonomat egy éve tiszta új fenyő kerítéssel vettem körül. Ez év januárjában R. J. kéményseprő kiemelte a kaput, hogy így oldja meg az alágyújtós gondját A rendőrség segítségével megkerült tettestől sikerült á kártérítést megkapni. Tóth Kálmán posta szakkezelő Kisújszállás .Megalakult as Egyetértés Tss Jászfelsőszentgyörgy ön február 1-én egyesült az Üj Hajnal és a Petőfi Termelőszövetkezet. Elnöknek Bene Lászlót, Jőagronómusnak pedig Németh Miklóst választották meg. A szövetkezeti tagok javasolták, hogy a vezetőségbe csak jó szakemberek kerüljenek. Az Egyetértés Tsz vezetősége már készíti az évi terveket: fejlesztik a kertészetet, megépítik a melegágy telepen az első hajtatóházat, megalakítják az öntöző brigádokat, növelik az állatállományt is. Szarvas Gábor Jászfelsőszentgyörgy Megoldódik-e regre a P.-esalád problémája ? Két hónapnál régebben — múlt évi december 4-i lapszámunkban — „Üzenet a közgyűlésnek Tiszapüs- pökibe" címmel özvegy P. L.-né nagy gondiáról írtunk. Az aszony négy gyermekével él, azon a tanyán, melyet immár nem közönséges szántóföld, hanem a tiszapüspöki Haladás Tsz rizsföldje ölel körül. Az öntözéses gazdálkodás megkezdése óta a tanya kűtjában annyira felemelkedett — s megfertőződött — a víz, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlanná vált. Az özvegy emiatt vételre ajánlotta fel az ingatlant a tsz- nek. Nem tartotta magasra az árát, csupán annyira, amennyire a hivatalos becslés értékelte: 16 ezer 446 forintra. A nyár derekán megtartott vezetőségi ülésen megtagadták a vásárlást, mondván: tízezer forintnál többet nem fizetnek a tanyáért. A szorult helyzetben lévő asszony ráállott volna az egyezségre, ám a törökszentmiklósi járási tanács vb igazgatási osztályának gyámügyi előadója — helyesen és törvényesen — tiltakozott az értéken aluli eladás ellen. Állás- foglalásával a kiskorúak érdekeit védte. őszig nem történt az ügyben semmi érdemleges, akkor P.-né levélben kérte szerkesztőségünk segítségét. Ezt követően felkerestük a Haladás Tsz elnökét, Tóvizi Vince elvtársat. Beszélgetésünk során megígérte, hogy P.-ek problémáját a decemberi közgyűlés elé terjeszti. Tegnap ismét tárgyaltunk a Haladás Tsz elnökével. Sajnálattal közölte, hogy decemberben nem volt’ közgyűlés, a vezetőségnek a vételárral kapcsolatos álláspontja pedig változatlan. Megígérte: rajta lesz, hogy a háromnegyed éve húzódó ügy végre befejeződjék. A tiszapüspöki Haladás Tsz — a megelőző esztendővel ellentétben — most szép eredménnyel, harminc forintnál nagyobb értékű munkaegységgel zárta az évet. Ez így van rendjén; ez a fejlődés útja. A termelőszövetkezeteket a párt útmutatására parasztságunk éppen a szebb jelen és mégszebb jövő érdekében teremtette meg. Megengedhetetlen tehát, hogy a közös gazdaság fejlődésének egy szerény sorban élő parasztcsalád lássa tó- rát P.-né legidősebb fia —• a család egyetlen keresője — a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat megbecsült munkása. Mihelyt Csizmadia István, a vállalat igazgatója arról értesült, hogy munkása ügyében járunk: nyomban rendelkezésünkre bocsátotta gépkocsiját. Mint említettük. úiabb biztató ígéretet kaptunk a tsz elnökétől. Jószándékban tehát nincs hiány. Legközelebb már arról szeretnénk beszámolni, hogy jószándékú ígéret nvomán megtörtént a vásárlás, megoldódott, a P. család problémája. — b. z. — PANASZOK - INTÉZKEDÉSEK Szalma helyett tüzelőt kapott özvegy P. K.-né, a tisza- földvári Lenin Tsz tagja azzal a panasszal fordult hozzánk, hogy az 1963. évi szalmajárandóságát még nem kapta meg. Kérésünkre a szolnoki járási tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője intézkedett. Válaszában közölte, hogy olvasónk szociáIsmerjék meg as új dehádlanokat Nagy István, jászladányi olvasónk sérelmezi, • hogy falujáról keveset olvashat lapunkban; érdeklődik, miért? Panaszolja továbbá, hogy nem tud kiigazodni az új dekádlapokon. Ingázók—bejárók piacozók A megyeszékhely szívó hatása „Személyvonat indul az első vágányról balra Tószeg—Tiszavárkony — Ve- zeny — Lakitelek — Kiskunfélegyháza felé tíz perc múlva” — harsogja a szolnoki állomás hangszórója. Hétköznap délután fél 4— fél öt között valóságos em-. beráradat hömpölyög a peronon, ahol rövid szemlélődés után ki-ki a vanafoglalkoztatni. A többi agrárvárosban és faluban a felnőtt férfiak és nők egy része nem talál igényei és képességei szerint való munkát, ezért Szolnok üzemeibe, gyáraiba és különböző intézményeibe özönlik. Az állomás kora reggeli és délutáni tömege a fentiek kényszerítő hatása miatt vállalja a naponlténvándorlás aránya megyénkben a legnagyobbak közé tartozik.) Áz említett körön kívül eső községek és falvak bejáróinak száma tíz-ötven főre tehető, de ez a szám állandó jellegű. A Szolnok körüli területek kimondottan agrár jellegűek. Az ingavándor forgalomban rejlő összefüggések és Szolnok nagyobb ipari üzemeinek ingavándor forgalma (1 inm=40 fő) tok káoszából kiválasztja azt a szerelvényt, mely hazaviszi családja körébe. — Megszokott kép ez az iparvárosok pályaudvarán, így Szolnokon is. A megye városai közül csak Jászberény tudja lakosságának jelentős részét a mezőgazdaságon kívül is lis helyzetét a tsz szociális bizottságával együtt felülvizsgálta. Megállapították, hogy P. K.-né szalmát valóban nem — ahelyett viszont 168 forint tüzelötérí- tést kapott. Megállapították továbbá, hogy a tsz vezetősége P. K.-nét rokkantsági járadékra is előterjesztette. Részére a havi-26f forintot már folyósítják. Munkánkra vonatkozó észrevételét köszönjük. A dekádlapok ügyében azt javasoljuk, kérjen részletes tájékoztatást a tsz vezetőitől, kik bizonyára nem fukarkodnak majd azzal. A hiba nem as S készülékében volt B. M.-né karcagi olvasónk levelében beszámolt arról a tömérdek bosszúságról, mely félév leforgása alatt Munkácsy-készülé- kével kapcsolatban érte. A tv-n hol képet nem látott, hol hangot nem hallott belőle. Bírálta a Karcagi Általános Szerelő Ktsz-t, mely a javításokat nem végezte megfelelően, s melynek egyik .tagja — állítása szerint — súlyc« gorombasággal illette. Az ügyet a megyei tanács vb ipari osztálya és a megyei KISZÖV vizsgálta. Az utóbbi nem talált adatot arra vonatkozóan, hogy a panaszost valaki megbántotta volna. Megállapította továbbá, hogy a hiba nem olvasónk tv-készülékében, hanem az antennában volt. Szerkesztői Szenetek Mihályi! Jenő, Martfű, Téglagyár: Kérjük, kísérje figyelemmel lapunk jövő heti szániát, ahol Családi körben című rovatunk közli a kért recepteket. N. M.-né, Fegyvernek: Sajnos, a küldött novellákat, karcolatokat nem közölhetjük. Cseh Ferencnc, Mezőtúr: ügyében érdeklődtünk a megyei tanács kereskedelmi osztályánál és a MÉSZÖV illetékeseinél. Azt a felvilágosítást kaptuk; önöknek kell érdeklődni kereskedelmi vállalatoknál, hogy kívánnak-e szerződtetni tanulót kirakat- rendezőnek. Javasoljuk, érdeklődjenek még a helyi fmsz-nél, esetleg a környék nagyobb földművesszövetkezeténél is, ti kétszeri utazást. Másfélkét órával korábban kelnek és később érkeznek haza ezek az emberek, mint Szolnokon lakó munkatársaik. A naponta ezrekre rúgó tömeg a bejárók népes családjának országos méretekben csak egy csekély része. Viszont problémáik megegyeznek a más iparvárosokban munkát vállalókéval. A reggel és délután egyaránt siető embereket nézve, önkéntelenül felvetődik a kérdés: vajon lehet-« változtatni ezen a kényelmet és időt rabló ide-oda utazgatáson? Meg lehet-e szüntetni a bejárást? A vizsgálatok azt mutatják, hogy elsősorban a vasútvonal mellett lévő falvak lakói járnak munkába a megyeszékhelyre. Érthető is, hiszen a MÄVAUT járatok nem tudnák a tömegméretű szállítást vállalni. Az ingázók számából és falunként: megoszlásából kitűnik, hogy a megyeszékhely egy körülbelül húsz kilométer sugarú körből vonzza leginkább az embereket. Az egy-egy községből beutazók összlétszámát nehéz megállapítani, mert nemcsak ipari-, hanem kereskedelmi- és hivatali intézményeknél is sokan dolgoznak. Éppen ezért legcélszerűbb csak az iparban és csak a nagyobb vállalatoknál foglalkoztatott bejárók számát figyelembe venni, hiszen nagyobb részük itt talál munkaalkalmat. (Járműjavító, papírgyár, cukorgyár, vegyiművek, ÁMG, bútorgyár, fűrésztelep.) A húsz kilométer sugarú körön belül fekvő községek közül Tószeg ingázóinak a száma haladja meg a négyszázat. A második kategóriába sorolható községek bejáróinak száma kétszázháromszáz fő között van, a harmadik kategóriában száz-kátszáz fő. A fenti kategóriák alól kivételt képez Űjszász, ahonnan mintegy hat-hétszáz ember utazik szolnoki munkahelyére A húsz kilométer sugarú körön belül a fenti kategóriáktól persze eltérések is vannak, ami azzal is magyarázható. hogy több kis lélekszámú falu is van a megyében. Itt zömmel megmaradtak a mezőgazdasági munka mellett, vagy az 1950-es évek közepén sokan az ország iparilag fejlett vidékeire vándoroltak és ott is telepedtek le. (Az eltörvémyszerűségek feltárása a közgazdászok és a földrajzosok feladata. Kutató munkájuk sok érdekességet tárt fel Szolnok ilyen forgalmának vizsgálata során. Többek között: Tószeg lakói adják a munkaerő nagy részét, az új iparágat képviselő Tiszamemti. Vegyimű-/ veknek. A jászkarajenőieS szívesen dolgoznak a cukorgyárban a kampány időszakában. Az újszásziab főleg a járműjavító vállalatnál és a vasipari vállalatnál helyezkedtek el, a szandaszöllősiek és a rákó- czifalvaiak szinte Szolnok minden termelési ágazatában képviseltetik magukat Feltűnő és örvendetes jelenség, hogy számos falu s jól kvalifikált munkásokat igénylő vasiparban viszonylag magas számmal képviselteti magát ingázói révén: A munkahelyükre utazók mellett meg kell említeni a hetipiaci napokra Szolnokra érkezőket is. A számítások azt látszanak igazolni, hogy a hétnek vannak olyan napjai, amikor tíz-tizenötezer idegen fordul meg a városban. Ez a szám még országos méretekben is jelentős, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az állandóan a városban lakók összléts zárna mindössze félszázezer. Mivel a nap nagyobb részét az ingázók és a piacozók is itt töltik, számolni kell velük a közművesítésnél és fogyasztási cikkekkel való ellátásnál. (Az ingázók nagyrésze hazafelé menet Szolnokon bevásárol.) Az ingázás — távlatokban^ nézve — megszüntethető. Ennek azonban feltétele, a lakások gyorsütemű építése, mert csak így lehet a bejárókat letelepíteni, viszont ez súlyosbítja a megyeszékhely amúgy is szorongató lakáshelyzetét Ezért a megoldás kézenfekvőbb módja a megyei agrárvárosok további iparosítása, a helyi ipar kiépítése, raktárak, nem Szolnokhoz kötött vállalatok, hivatalok vidéki kihelyezése. Megfigyelések szerint minden évben több és több bejáró települ be Szolnokra családjával és válik állandó lakossá. Addig is, amíg az ingázás véglegesen meg nem szüntethető, az utazás meggyorsításával és kényelmesebbé tételével nagymértékben javítani Tét hét a köriSlmérvi-ekep. Tóth László
