Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-09 / 33. szám
1964. február ». »KÖLNÖK MEGYEI NÉPLAP 5 Egy sok arcú község Az iskolából most mennek hazafelé a gyerekek. Jókedvűek. Elözönlötték és végig ricsajozzák az utat. Felnőtt nem is nagyon van a láthatáron. A tanácsházán Fülöp Ferenc népfrontelnök fogad bennünket. Hamarosan ösz- szesereglenek a községi vezetők. Nevetnek, élcelőd- nek. De a nevetés, a jó- k xlv mögül is csalhatatlanul kicseng az izgalom: vajon megtelik-e a háromszáz személyes mozi? A hátsó sorok már foglaltak. És épp most jön az orvos, az iskolaigazgató. Itt a Dózsa Tsz elnöke is. Tsz- tagok legalább százan. Középen egy kis sziget. Tíz- tizenkét fiatal cigány nő és férfi. Jól megnéznek minden idegent. Olyan természetes, hogy itt ülnek, mint az, hogy kast kötnek a tsz-ben. Most télen csak ez a munkájuk. De nyáron a tapasztástól kezdve sok más egyéb is. Bradács Mihálynak, a népfront községi elnökhelyettesének beszámolója közben kuncognak egymás közt, de valaki mindig figyel. A gyűlés végén pedig mindannyian megvárják, míg Kállai Gizi elmehet a községi bizottság alakuló üléséről. A beszámoló nem hosszú. Csend követi. Aztán egy bácsi elkezdi: Milyen jó is, hogy összefogással orvosi lakást építettek. S együtt ők itt a község gazdái. Ha valamit egyakaratúlag nagyon elhatároznak, biztos, hogy véghezviszik. — Én bírálnék egy kicsit. — Fazekas László kezdi így, de az ígért bírálatból csaknem rövid felvásárlási tájékoztató kerekedik.,Nem muszájna ezt, de hát egy jó fmsz-es minden lehetőséget megragad, hogy szervezzen. A pesti küldött, dr. Fábián László is szól: — Jó itt lenni, különösen ebben az épületben, amelynek fundamentumától a tetejéig mindenhol benne van Tószeg népe szorgalmának, akaratának egy-egy kis része. Gondolatát tovább szövöm. Azzal, hogy épp a napokban tartottak a Dózsában öregek napját, ahol 270 ezer forintot osztottak szét az idős tagoknak. Ez nyug- díjkiegészítés. Hadd érezzék az öregek is: Jól gazdálkodtak az utódok. Tizenhétezer forint jut átlag egy tagnak. Miért ne lepjék meg néhány százassal az öregeket is. Sorolhatnám: Az összetartozás, az egymás iránti gondoskodás jegyében a szolnoki üzemekbe bejáró munkásoknak klubszobát rendeztek be a tanácshá- eán. A művelődés jegyében százkét embert tanítanak az esti iskolán a községi pedagógusok. Ezen túl gyűjtöttek régiségeket a szolnoki múzeumnak, s az anyagok helyi kiállítására kétezer látogatót toboroztak. Fásítottak és traktorosokat, szakmunkásokat képeznek. Az összeforrott erőből sok mindenre telik ... Más nem kér szót. Mészáros József sietteti az eseményeket. Már a bizottságot is, a küldötteket is megválasztották. Nincs ellenvetés ... Kedves meglepetés: Pallai Sándorné, a Hazafias Népfront megyei titkára oklevelet ad át a szorgalmasak közül is legszorgalmasabb aktiváknair. Többször jártam már Tószegen. Nemzeti ünnep alkalmával, munkás és „üres” hétköznapokon egyaránt. Hallgattam tépelődésüket, maguk és mások gondjai miatt. Láttam őket dacolni a megáradt Tisza háborgásával. Körömszakadtáig védték a falut. Ök voltak, akik most már hazafelé tartanak. i Csak most ismét új arcukat mutatták. — borsi — A pénzes asszonyok Jászberényi asszonyokat láttak vendégül néhány na- pig a jászboldogházi Aranykalász Tsz gazdái. Évek óta elvárják őket zárszámadáskor a közösben. Igaz, nem önzetlenül, mert ami azt illeti, alaposan megdolgoztatják őket. De az is bizonyos, hogy sokkal több pénzt „vágnak zsebre” a „vendégek”,, mint a legtöbb munkaegységet teljesítő tagok. Hogy kik ezek a pénzes asszonyok? __ Az OTP járási fiókjának dolgozói. Először 1959-ben jártak itt — akkor meghívás nélkül jöttek és felajánlották, megkímélik a gazdákat attól, hogy a későbbre tartalékolt pénzüket maguk vigyék Berénybe, a takarékhoz, azért jöttek helyükbe. Jónéhányan megfogadták akkor a tanácsot, s azonnyomban betétkönyvet váltottak. A következő években már kihívták őket, s azóta évről évre több a jelentkező a kihelyezett pénztárnál. A héten három napot töltöttek kint, s a tagok részére kifizetett összegnek mintegy 35 százalékát gyűjtötték be betétbe. Egy nap alatt több, mint 550 000 forintot, a három nap közel másfélmilliót. Pedig árvíz is sújtotta az elmúlt gazdasági évben a csíkosbelieket. ■— A legtöbben hozták régi betétkönyvüket és a tavaly, tavalyelőtt berakott pénzhez íratták a mostanit. Volt olyan brigád, melynek minden tagja 10—10 000 forintot tett be — mesélik a „pénzes asszonyok”, ahogy odakint nevezik őket. — Volt aki hazavitte a pénzt megmutatni, s otthon még ki is pótolta a szekrényben tartogatott százasokkaL — Ha nem sértjük meg a betétek titkosságát, megtudhatnánk, mennyi pénzt tartanak takarékbetétben a boldogháziak? — Itt, a tanyai postahivatalban közel 4 millió forintjukat tartják nyilván. S bent, a járási fióknál is van néhány milliójuk Ez a milliomos falu jól gazdálkodik a pénzével! A Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat 1964. február 19-én MŰSZAKI BECSLEST tart Szolnok városban. írásbeli bejelentések«! kérjük a Magyar Hirdető kirendeltsége clméret Szolnok, Beloiannisz utca 13. sz. beküldeni. Budapesti elmünk: Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat Budapest. VI., Népköztársaság útja 28. Telefon: 127—731. Foglalkozunk használt mezőgazdasági és egyéb gépek, kompresszorok, műszerek, stb eladásával, vételével és közvetítésével. MlfTKUC ŐSÉ*. IOI-. tOTASI KAROK«/ fOVAÍSA « vetítő ti at UTAK» L.T.. s Átesett» %UTÓCASCOBIXTOSÍTÁS ■-ívűit anyagi veoetMr CftVKAGOSltASl At A|tAM> W7f05fT0 nr*'--’ I át E.M. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat felvételre keres ács és kőműves szakmunkásokat : Munkásszállást és napi egyszeri étkezést biztosít • JELENTKEZNI LEHET | a vállalat munkaügyi osztályán, Szolnok, Beloian- 1 uisz u. 14. szám. Az E.M. 41. sz. Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel keres budapesti változó munkahelyeire vizsgázott Marabu és Mobil! kazánfűtőket, — E—153 típusú kotrógépekhez kotrómestert, — gépkocsivezető jogosítvánnyal rendelkező autódarukezelőt kompresszor javításban jártas motorszerelő* Továbbá esztergályosokat kovácsot, lánghegesztőt karbantartó villanyszerelőt valamint kubikosokat, férfi és női segédmunkásokat Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán, Bp. V.. József Attila u. 18. Vidékieknek tanácsi igazolás szükséges. Kétezer közepes diák az élet küszöbén A félévi beszámolók a megye legnagyobb szakmunkásképző intézetében, a szolnoki MŰM. 605-ös Iparitanuló Intézetben is befejeződtek, az izgalmak egy időre elcsitultak. A közel kétezer tanuló összesített tanulmányi eredménye azonban a vizsgák feszült légköre után sem jelenthet a nevelők részére elégedett megnyugvást. Sem a tavalyi félévhez, sem az elmúlt évekhez viszonyítva nem következett be a várt javulás. A szakmai ismeretek 3.16-os átlageredménye nem mondható jónak, még ennyire Az intézet igazgatója elmondotta, hogy a nyolcadik általánosból többnyire azok a gyerekek jönnek ipari tanulónak, akiknek kettes vagy hármas bizonyítványuk lett. E fiúkat a szülők azzal a helytelen, régi szemlélettel indítják a szakmunkás pályára, hogy fiam, te „nem fogsz tovább tanulni”, hanem autószerelő vagy vízvezetékszerelő leszel. Az ilyen „útbaigazítás” aztán meg is látszik a gyermek szorgalmán, igyekezetén. Sajnos, sok szülő még nem tud kellő különbséget tenni a régi és mostani szakmunkás nevelésben. Nem tartják fontosnak és nem is ösztönzik gyermeküket b gyakorlati szakmai ismereteken túl egy bizonyos íokú általános műveltség megszerzésére. Pedig ma már — az ür- repülés századának a küsem az egyéb, általános műveltséget nyújtó tantárgyak 2.38-as iskolaátlaga. A gyenge tanulmányi színvonal évek óta ismétlődik. .. Miért? Túlzottak talán a követelmények? Van-e elegendő és megfelelő tanerő? Mennyiben felelősek a szülők? Az intézet KISZ szervezete elegendő segítséget nyújt-e az oktatáshoz? Erről beszélgettünk Rácz Gyulával, a tanintézet igazgatójával, Rontó Gyula KISZ igazgatóhelyettessel, valamint Bartha Józseffel, az építőipari szakma igazgatóhelyetteséveL szobán — nem elegendő az, hogy tegyük fel, valakiből jó erejű kazr.nkováes, vagy ügyeskezű villanyszerelő legyen. Legjobb példa erre énpen az üzemekben az idősebb szakmunkások által szívesen látogatott munkásakadémiai előadások változatos témaaazdaff- sága, ahol az előforduló újdonságok és változások megismerésén túl, természettudományi, csillagászati és kulturális kérdésekre várnak és kapnak is feleletet. Az ipari tanulók kötelező tananyaga nem támaszt egyetlen leendő szakmunkással szemben sem túlzott követelményeket. Talán az elektrotechnika az, amely az általános iskolai tananyagban nem képvisel olyan nívót, hogv megfelelő alapot ad ion további tanulásához. Ebből a tárgyból az iskolaátlag — 1.97. az új szakma oktatási tematikáját illetően — ami nem valószínű ilyen ütemű munka mellett —, akkor is az első szakmunkás csak 1968-ban kapná meg a szakmunkás bizonyítványt. EreUaéari bi»ony*lvány éret éneknek Összegezve az iparitanulóképzés Szolnok megyei tapasztalatait, megállapíthatjuk, hogy a tanulmányi eredmények nem kielégí- tőek. Ennél a megállapításnál feltétlen ki kell térnünk az érettségizett ipari tanulók félévi osztályzataira is. Az intézetnek hatvankilenc érettségizett tanulója van, s átlageredményük 3,5—3,6 között mozog. Elképesztő hanyagság és nemtörődömség kell ahhoz, hogy az elektrotechnikából még a hármas átlagot sem érik el. ök, akik a gimnáziumban érettségi bizonyítványt kaptak...! Ezek után a hibák okait egészen máshol kell keresni. Az ipari tanuló mindent megkap, ami a gondtalan tanulást biztosíthatja. Az üzemekben fillérekért ebédet, ingyen munkaruhát, védőruhát, az iskolában tíz forintért tankönyvet. Szórakozási, sportolási lehetőség a lesmesszebbmenőkig biztosított. Öííeiiíőlíb öxztondíiat »c^k“ «zfíkmíít (anu'nak Bifonyíívány — általános i*$«o ai tanárok rés»í;re De mivel lehet magyarázni a 2,51-es magyart? Ennél a tárgynál nem is az irodalom megy nehezen, hanem a helyesírás. Sajnos, az általános iskolákból ide kerülő tanulóknál egyszerűen nem lehet a szó szoros értelmében helyesírásról beszélni. Tudjuk, a rossz helyesírás országos jelenség, csakhogy itt ezen javítani — a hetenkénti kétszeri tanítási napon — már kimondhatatlanul nehéz. Nevelőink persze nem adják fel a harcot. Az intézet tanulói hatvanegy osztályra oszlanak húszas, harmincas létszámmal. A huszonöt nevelő lelkiismeretesen és jó módszerekkel tanít. Az ipari- tanuló-intézet diákotthonában a háromszáz-három- százötven tanulóra azonban csak nyolc tanár ügyel. A nevelők és tanulók aránya még rosszabb akkor, ha tudjuk, hogy az otthonban hatvan-hetven állami gondozott van elhelyezve, akikkel jóval többet és elmélyültebben kellene foglalkozni. Kevés a nyolc nevelő. Az oktató elegendő, nyolcvanhét adja át szakmai tudását. A színvonal azonban mégsem a legjobb. Ugyanis az oktatók kis hányada rendelkezik csak technikusi képesítéssel. egy részük most végzi technikumi tanulmányait, a túlnyomó többségnek azonban csak szakmunkásbizonyítványa van. Az érettségizett iparitanulókkal még kijelölt oktatók sem foglalkoznak, a szakma fogásait valamelyik szakmunkás mellé beosztva kell elsajátítaniuk. A 87« (íU Ipívfoiilosubb ««re Nos, ami a szülőket illeti — az utolsó szülői értekezleten — már nagy számmal résztvettek, mivel kü- lön-külön meghívó levelet kaptak Rácz Gyula igazgatótól. Ez már eredménynek számít, mert eddig a kétezer szülő közül csak néhány volt kíváncsi fia szakmai tanulmányi előmenetelére, és az intézetben. valamint az fizemh«>n tanúsított magaviseletére. Ezek után az lenne a legfontosabb, ha a szülők sokkal több gondot fordítanának gvermekük otthoni tanulására. Az intézet KTSZ szervec, for>toe’'f-”1of+Y»1 pefirnft sokat tesz azért, hogy javuljon a tanulmánvi eredmény. Ezt szolgálják: a rendszeresen megrendezett ..Ki mit tud?” és ..Ki tud többet?" vetélkedők, valamint a Rontó Gvula által kidolgozott és lüktetővé rokonszenvessé tett ISZP kiértékelési rendszer is. Az oktatókat is keR'en felkészítették a próbák vezetésére. ismerik a követelményeket és megfelelően pontozzák Is az egyének és a csoportok versenyét. Bartha Józseftől, az építő szakma igazgatóhelyettesétől a korszerű építkezésben mind nagyobb és fontosabb szerepet betöltő új szakmáról, az éoületsze- relésről érdeklődtünk. Bartha József — aki egyébként a Munkaügyi Minisztérium Módszertani intézet építőipari tagozatának tagja — elmondotta, hogv az új szakma tantervének összeállítása még nem történt meg. Mindösz- sze annyit tettek, hogv a tanterv kidolgozásához társadalmi munkások segítségét kérik, azt, hogy tapasztalataikat közölték a módszertani intézettel. Egyelőre még azt sem tudja, mikorra várható az új szakma tanításának elkezdése. Addig betanított kubikosok végzik a munkát, úgy, mint eddig. Az énftő- ipari tanulók pedig továbbra is az elavult falazás} módszert tanulták, aminek néhány év múlva csupán a válaszfalazásoknál látják maid hasznát. Ha egv éven belül dűlőre jutnának Hiba azonban az, hogy az ösztöndíjat — igaz, valamivel- kevesebbel — a bukott tanuló is megkapja. Vajon mi ösztönzi a szülői intelmeken, a nevelők ösztönzésén kívül, ha ugyanúgy részesül az anyagiakban, mint a többi? Szigorúbb elbírálást kellene alkalmazni azokkal szemben, akik az állam pénzén henyélnek. Magasabb követelményeket kellene szabni az érettségizett iparitanulók részére is és a KISZ szervezetnek nagyobb erőt kellene fordítani a fiataloknak a tanulással szembeni jelenlegi felfogásának megváltoztatására. Bognár János Tisztelt öregek Február 13-án öregek napját tartanak a kisújszállási Ady Tsz-ben. A szövetkezet több mint száz nyugdíjasát vendégelik meg ezen a délutánon. Náluk ez már szinte hagyomány, ami minden évben új és új kedvességet tartogat a szövetkezet veteránjainak. Távhífszo Igáit áfás A Nehézipari Minisztérium operatív szerve, az Országos Energiagazdálkodási Hatóság június 30-ig kialakítja a távhőszolgál- tató vállalatok egységes országos szervezetét. A szervezet termelő üzemeit, a fűtő erőműveket a terv szerint a Magvar Villamosművek fogja majd össze és irányítja együttműködésüket. Tizenöt-tizenhat városban alakul ilven vállalat. Az eddigi elképzelések szerint az első között Pécsett. Székesfehérvárott, Nvíregvházán, Tatabányán. Gvőrött. Kecskeméten, Tiszaszederkénv- ben. Kazincbarcikán. Du- naúivárosban alakítanak távbőaznltrálfató vállalatot* vagy részleget.
