Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-09 / 33. szám
\ 1964. február 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ö tödször készültek zárszámadás! mérlegek Szolnok megye termelőszövetkezeteiben azóta, hogy végbement falun a nagy átalakulás, megtörtént a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A szövetkezeteknek közel felében megtartották, a többiekben a közeli napokban, hetekben tartják a közgyűléseket. Most vagyunk tehát a derekán annak — a falu életében nagyjelentőségű — eseménysorozatnak, amely- lyel egy teljes gazdasági év nagy erőfeszítésének, hősi küzdelmének eredményeit összesítjük, belőlük a szükséges következtetéseket levonjuk, s ezzel együtt a szövetkezeti gazdák megvitatják és végső formájában jóváhagyják az év során elért termelési, gazdálkodási eredmény felosztását. Átfogó, minden részletre kiterjedő összesítők az 1963-as gazdasági évről még nincsenek. Az elkészült mérlegek és már megtartott közgyűlések alapján azonban egyre teljesebb, egyre világosabb lesz a kép az elmúlt év gazdálkodásáról, gazdasági eredményeiről, s ez a kép kedvező, bizalomkeltő. Nincs alap — és főleg nincs szükség — „hurrá” hangulatra, „győzelmi” kiáltásokra, mert úgy logikus, úgy természetes, úgy felel meg pártunk politikájának, hogy a szocialista nagyüzemek évről évre nagyobb termelési eredményeket érnek el, s ezzel évről évre szilárdabb gazdasági alapokat teremtenek a nagyközösség, a kis kollektíva és az egyének, a szövetkezeti családok boldogulásához. Nem vitás — ezt elbizakodottság nélkül mondhatjuk —, hogy az az erőfeszítés, amelyet a szövetkezeti gazdák most már több éven keresztül együtt, a párt vezetésével, a munkásosztály, a társadalom egészének sokoldalú, erkölcsi, politikai és anyagi támogatásával folytatnak, 1963-ban nagyobb eredményt hozott, mint az előző években, noha az év során ismét sok nehézséggel, viszontagsággal kellett megküzdeni. Csak néhány számadatot hozunk fel ennek bizonyítására: 4 termelőszövetkezetek üzemi bevételi terveiket összességében teljesítették, bár a kenyér- gabona gyenge termése miatt az év első felében jelentős kiesés keletkezett. Ezt a kapások terméseredményei és az állattenyésztés bevételei pótolták. A kapások közül kiemelkedő a cukorrépa közel 200, és a kukorica mintegy 17 mázsás holdanként! termésátlaga. Első esztendő, hogy megyei átlagban ilyen eredményt értek el a termelőr szövetkezetek. Gondos, felelősségteljes munkáról tanúskodnak ezek a számok azzal együtt is, hogy az év második felében aránylag kedvezőbb volt az időjárás. Tovább fejlődött az árutermelés, nőtt az állam felé értékesített áruk meny- nyisége. Ezt azzal együtt is megállapíthatjuk, hogy — sajnos — árugabona tervünknek egyharmadával adósak maradtunk. Más terményekből és termékekből ugyanakkor többet értékesítettek a szövetkezetek, mint ami eredeti tervükben szerepelt. Napraforgóból 41, rizsből 26 százalékkal több árut adtak a tsz- ek, mint az előző esztendőben, zöldségből, gyümölcs- félékből 37,8 százalékkal értékesítettek többet az eredetileg tervezettnél, örven- det sen emelkedett az állati termékek termelése és értékesítése. Hízósertésből és hízómarhából együttesen mintegy 3—3 és fél, ezen belül a tsz-ek több mint 16 százalékkal, vágóbaromfiból összességében 14, ezen belül a tsz-ek több mint 27 százalékkal értékesítettek többet az állam felé, mint 1962-ben. Nem vitás, hogy a termelőszövetkezetekben egyre szilárdabb bázist és faltételeket teremtenek «2 Zárszámadás közben... Irta: CSÁKI ISTVÁN árutermeléshez, s ezzel még jobban megvetik a jövedelem alapját. Miközben tovább emelkedett a termelőszövetkezeti tagság közösből származó jövedelme — ami igen örvendetes és egyben évről évre jellemző folyamat — egy esztendő alatt mintegy 18—20 százalékkal növekedtek a közös alapok, ami a további előrehaladáshoz, a gazdálkodás színvonalának további emeléséhez igen fontos és kedvező feltétel. r ermelőszövetkezetei nk — még - gyengébben gazdálkodók is — lényegesen jobb adottságokkal, lényegesen jobb feltételekkel rendelkeznek, mint egy esztendővel ezelőtt, s ez a zárszámadó közgyűlések légkörében, hangulatában kifejezésre is jut. Egyértelműen pozitív, előretekintő és bizalommal telített a légkör falun. A szövetkezeti gazdálkodásban szándékát, számítását megtaláló, sorsát, jövőjét megalapozottnak és biztosnak látó parasztság hangulata ez. A párt, a tanács megyei vezetése örömmel látja ezt s biztatással, további útmutatással szándékozik hozzájárulni ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek túlnyomó többségét jellemző jó eredmények megszilárduljanak és továbbfejlődjenek, s a még gyengébb eredményt elérő szövetkezetek az eddigieknél gyorsabban zárkózzanak fel, » ahol ma még az átlagosnál nagyobb gonddal és nehézséggel küzdenek, ebiben az évben sikeresen megbirkózzanak azokkal. Az 1963-as esztendő sikereinek megteremtésében számos fontos tényező játszott közre. Ilyenek: — A szövetkezetek túlnyomó többségében kialakultak a nagyüzemi növénytermelés és állattenyésztés alapvető feltételei. — Az állam sokirányú támogatását géppel, műtrágyával és más eszközökkel való ellátását egyre ésszerűbben és célszerűbben használják feL — Három esztendőn keresztül tartó nem kis erőfeszítés eredményeként kialakultak a jövedelem elosztásnak azok a formái, amelyek a munkaegységben biztosított érdekeltségen túl további érdekeltségeket teremtenek és így jó munkára ösztönöznek. szövetkezetek egyre szilárdabb közösségbe forrnak össze, ahol már nem az elnök, nem is csak a vezetőség, hanem • kollektíva képes követelményeket felállítani, s azokért következetesen harcolni. A sok példából kiemeljük az 1963-as üzemi gazdálkodási, pénzügyi terveket, azok realitását és a megvalósításukért folytatott következetes harcot. Ez azt is mutatja, hogy a termelőszövetkezetek túlnyomó többségében a vezetés szilárd, évek során nagy tapasztalatokra tett szert, a szövetkezeti élet szabályainak figyelembevételével és betartásával szervezi és vezeti a tagság munkáját, tevékenységét. A szakemberek — mezőgazdászok, állattenyésztők, gépészek, közgazdászok, könyvelők és más ipari szakképesítésűek — megtalálták helyüket a közös gazdaságokban, jórészt kialakult munkamódszerük, s a tagság meg is becsüli tevékenységüket. — A szövetkezeti párt- szervezetek vezetői tapasztalatokra tettek szert, egyre inkább képesek arra, hogy sokoldalú politikai felvilágosító, nevelőmunkával, gazdasági szervező tevékenységgel teremtsék meg a tagság körében, az emberek elhatározásában, cselekvési készségében azokat a feltételeket, amelyek végső soron anyagi értékekben, terményekben, termékekben realizálódnak. — Nem utolsó sorban fontos tényező az is, hogy az állami irányítás terén lényegesen élőrehaladtunk. A járási és városi tanács végrehajtó bizottságok, mezőgazdasági osztályok nagy körültekintéssel szervezik a munkát, váltják valóra a párt agrárpolitikájának fontos tételeit, a terül éti pártbizottságok határozatait, útmutatásait. Mindezek — és még sok más tényező — vetette meg az alapját az 1963-as esztendő számottevő sikereinek, következésképpen ezeket a feltételeket kell továbbra is biztosítani, gyarapítani, erősíteni ahhoz, hogy a mostani helyzetet kihasználva újabb és nagyobb sikereknek vessük meg az alapját. em lenne azonban teljes a helyzetkép, ha csak az eredményekről, a pozitív jelenségekről szólnánk. Ünneprontás! szándék nélkül, mégis megalapozottan vetjük fel, hogy helyenként és esetenként, a kétségtelen figyelemreméltó eredmények mintha jobban lekötnék a figyelmet a szükségesnél, s mintha a kelleténél kevesebb szó esne a problémákról, a jövőről, a tenniválókról, a „hogyan tovább”-ról. Mert — ki tagadja — voltak, vannak problémák, nehézségek bőven. Többek között a szövetkezetek aránylag kisebb része most is gyengén zárja az évet, még mindig nem volt képes a többéves nehézséget, elmaradást leküzdeni. Jól tudjuk, hogy a zárszámadó közgyűlést követni fogja egy másik, ahol az 1964-es esztendő gazdálkodási, pénzügyi terveit vitatja meg a tagság. De vajon jó lenne-e, ha a zárszámadáson csak a múlt és jelen kérdéseiről folyna a vita, s az azt követőn pedig csak a jövő feladataival foglalkoznánk? — Ügy hisszük, helyesebb eljárás az, ha a zárszámadás alkalmával is — miközben elemezzük egy teljes esztendő munkáját — már a jövőre következtetünk, a holnap és holnapután tennivalóit szervezzük. Az az aránylag kedvező helyzet, ami. most a termelőszövetkezeti gazdaságokban van, több esztendő kemény, következetes munkájának gyümölcse. Most, amikor a gazdálkodás feltételei lényegesen jobbak, mintakár egy esztendővel ezelőtt, most kell új erőfeszitéssel, új lendülettel, akarattal és elszántsággal megragadni a lehetőségeket s felkészülni arra, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban rejlő tartalékokat még jobban feltárjuk és gyümölcsöztessük. Most zárszámadás közben kell erre felkészülni. A párt és a tanács megyei vezető szervei már több formában foglalkoztak a mezőgazdaság 1964-es megyei feladataival. Legutóbb a tanács végrehajtó bizottsága kidolgozta azokat az irányelveiket, javaslatokat, melyeket a tavaszi feladatok sikeres elvégzése érdekében a termelőszövetkezeteknek ajánl. Milyen szemszögből nézzük, milyen alapról szervezzük az 1964- es esztendő feladatait? A mezőgazdaságban mosit egészében jobbak a feltételek, mint az előző években, s ha a szervezőmunka és a szakmai, közgazdasági tevékenység ezzel párosul, az eredmények fokozhatók és tovább növelhetők. — A kenyérgabona ősszel megerősödött és eddig jól telelt. Jelentős mennyiségű nitrogén műtrágya van máris kint a termelőszövetkezetekben, hogy alkalmas pillanatban fejtrágyaként felhasználásra kerüljön. A : em vitás 1963-ban a ! kenyérgabona alacsony termése nagy gondot okozott a népgazdaságnak. Most kilátás és lehetőség van jobb eredményre. Ezt nerp szabad elmulasztani. — Az árterületek kivételével a mélyszántás ősszel elvégzésre került. Cukorrépa, kukorica jól ülepedett, csapadékkal telített talajba fog kerülni. A cukorrépa és kukorica ezévi terméseredményei köteleznek is bennünket. Nem visszafelé, hanem előre kell menni, ez a népgazdaság, a szövetkezet és az egyén egyetemleges érdeke. — Az öntözés fejlesztésének újabb feltételei értek meg a megyében. Évről évre új területeket építenek be a tsz-ek. Évről évre nagyobb mennyiségű műtrágya használható fel az öntözésben. Már ezer fölé emelkedett azoknak a tsz-tagok- nak a száma, akik öntözési szakmunkás képesítést kaptak, s az évek során nagy tapasztalatra tettek szert Egy sor olyan feltétel teremtődött meg, amelyek köteleznek arra bennünket, hogy tovább menjünk előre az öntözéses gazdálkodásban, részben az öntözött területek növelése, főképpen pedig az öntözés hatékonyságának fokozása útján. — A növénytermelés minden ágazatában égetően fontos feladatként jelentkezik a növényi és rovarkártevők elleni védekezés. A gabona vegyszeres gyomirtásával, a kukorica és más kapások vegyszeres védelmével együtt — de kiemelkedően fontos feladatként — jelentkezik a lucerna fő kártévője, az aranka elleni védekezés. Elég utalni arra a szomorú képre, ami helyenként a múlt nyáron szemünk elé tárult. A védekezést a kitavaszodással egyidőben kell megszervezni, és nem akkor, amikor a lucerna táblákat már sűrűn tarkítják a sárga foltok. tavaszi munka első részének — fejtrágyázás, vetés, vegyszeres gyomirtás — sikere jórészt függ a gépek, a traktorok és traktoristák munkájától. Most a legsürgősebb mindenütt a gépek és munkaeszközök kijavítása a tsz-ekben is és a gépállomásokon is. Nem lehet e pillanatban megnyugvással, megelégedettséggel szólni az erő- és munkagépek javításának helyzetéről. Feltétlenül a tempó fokozását követeli a tavasz közelgése. A gépállomások munkájáról, másfél évtizedes tevékenységükről csak elismerően lehet szólni. A múlt évben azonban időnként zavar jelentkezett tevékenységükben. Az világos, hogy nem túl hosszú időn belül a gépek a tsz-ekbe kerülnek át. Ez azonban nem jelenthet zavart a gépálloFÁSÍTÁS A SZOLNOKI ÁLLAMI ERDŐGAZDASÁG SZAKASZOS fásítást végez A 4. SZÁMÜ FŐÜT- VONAL MELLETT. K1S- ÜJSZÁLLÁSTÓL KARCAG HATÁRÁIG ELŐKÉSZÍTIK A TALAJT AZ ŐSZI TELEPÍTÉSHEZ másokon. A traktoros elv- társak, meggyőződhettek, hogy a nagyüzem nemcsak igényli munkájukat, hanem képes eltartani, foglalkoztatni, megbecsülni őket. Ha az átszervezés kezdeti é9 nehéz időszakában a traktorosokat megbecsülés illette. akkor a fejlődés magasabb fokán — amikor a mezőgazdaság mai kettős gépesítése helyett egyirányúan a tsz-ek gépesítése valósul meg — ez csak fokozódhat Semmiképpen nem lenne indokolt — még rövid átmenetre se — valamiféle aggályoskodás a gépállomásokon a jövőt illetően. Nem kevesebb, hanem évről évre több gépész szakember kell a mezőgazdaságba. Most az a döntő, hogy kerüljön mihamarabb kijavításra és üzemképes állapotba minden gép és minden munkaeszköz, hogy az idő nyílásával fokozatosan munkához kezdhessenek. Az állatállomány áttelet- tetésének még fontos és nem könnyű időszaka hátra van. Beosztással, szakszerű gondozással el lehet érni, hogy a haszonállatok jó kondícióval teleljenek ót. Most és az elkövetkező hetekben lehet és kell a feltételeket megteremteni ahhoz, hogy az idén tovább növekedjen a hústermelés sertésből, szarvas- marhából és baromfiból. Most a közeli hetekben kell a baromfitenyésztés évi sikerét megalapozni. 4 tavaszi és majd az évi feladatok végrehajtásának sikere a közeli napok, hetek felkészülésétől nagyban függ. A megyei bizottság azt javasolta a termelőszövetkezeti pártszervezeteknek, hogy a zárszámadó közgyűlés előtt gondos elemzés alapján készítsék el maguk is politikai tevékenységük „zárszámadását”, a szövt .kezetek megszilárdításéért, a magasabb terméseredményekért folytatott tevékenységük, küzdelmük mérlegét. A még hátralévő zárszámadó közgyűlések előtt a párt- szervezetek feltétlenül végezzék el ezt a munkát és a közgyűlésen is mondják el a kommunisták a fő következtetéseket. Ahol már megvolt a zárszámadó közgyűlés — fokozatosan pedig minden termelőszövetkeztben — meg kell gyorsítani a terv- készítést és a tavaszi feladatokra való felkészülést Naptár szerint még tél van, de közeleg a tavasz, a készületlenség és várakozás nagyon megbosszulná magát. A termelőszövetkezetek gazdálkodási, pénzügyi terveivel együtt készüljenek el az agronómiái, növény- védelmi, állattenyésztési, állategészségügyi jövedelem- elosztási és más részlettervek. A közgyűlés után pedig a pártszervezetek is készítsék el tervüket mindarra, amit az 1964-es feladatok megvalósítása tőlük a politikai felvilágosításban, a gazdasági munka politikai alátámasztásában követel. Ilyen tervkészítés új módszer a szövetkezeti pártszervezetek munkájában. A munka tervszerűségéhez és haté- konyságához azonban elengedhetetlenül szükségét lápjuk. 4 mikor a termelőszövetkezeti szervezés folyt, a kommunisták sokoldalúan bizonyították, hogy a nagyüzemi gazdálkodás többre képes a termelésben, mint a kispar- cella, s hogy a parasztság felemelkedésének ez az egyetlen lehetséges útja. Ma már a falu lakossága ezen az úton messze előrenyomult Most ezt a sikert kell kifejleszteni. Ennek a munkának az 1964-es esztendő nagyon fontos idő- szaka. Ne tévesszük ezt és az ezzel járó feladatokat egy percig sem szem elől most zárszámadás közben.
