Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-09 / 33. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Miért suliyedt el a Titanic? Századunk legnagyobb és legszömyűbb hajószerencsétlensége a Titanic nevű angol óceánjáró 1912. évi elsüllyedése volt. A hajó, mint tudjuk, első útján összeütközött egy jéghegygyei és olyan gyorsan elsüllyedt, hogy 1500 utas életét vesztette. Az életben maradottak azonban azt állították, hogy már jóval hamarább meglátták a jéghegyet, mint a kémlelő matróz, aki csupán fél perccel a katasztrófa előtt jelezte a veszélyt. Ezeknek a vallomásoknak alapján most egy német orvos, dr. Heinrich Wietfeldt azt az érdekes elméletet állította fel, hogy á Titanic kémlelő matróza farkasvakságban szenvedett, vagyis sötétben a szokásos mértéknél rosszabbul működött a látása. A Titanic matrózának esetében valóban fennállhatott a farkasvakság, mivel a hajószemélyzet zömmel egy munka nélkül töltött, nyomorúságos kemény tél után szerződött a hajóra. — Feltehető, hogy nagy részük rosszultáplált volt. Ismerkedési irodák nyílnak Csehszlovákiában A Práce és a Zemedelske Noviny című csehszlovák lap közölni kezdte azon állampolgárok hirdetéseit, akik szerettek volna ismeretséget kötni házasság céljából. Január 15-én Prágában megnyílt az első „Ismerkedési Iroda”, amelynek feladata elősegíteni az egymáshoz illő egyedülálló nők és férfiak megismerkedését. A megismerkedés Csehszlovákiában eme eddig ismeretlen formája bevezetésének helyességét a statisztikai adatok is igazolják. Az 1961-ben végrehajtott népszámlálás szerint Csehszlovákiában 453 000 egyedülálló állampolgár él. A 30 évnél idősebb haja- donok száma 250 000, — (a még nem férjezett nők összlétszámának csaknem 10 százaléka). Az országban a nem férjezett nők száma 333 000- rel több, mint a nőtlen férfiaké. A legutóbbi 5 esztendőben Csehszlovákiában több mint 75 000 házasságot bontottak fel. 1961-ben a 16 427 válás között 10 436 olyan eset volt, amikor gyermekes családok bomlottak fel. Csehszlovákiában évente körülbelül 10 000 házasságon kívüli gyermek születik. Ez a születések számának megközelítőleg 5 százaléka. — Csehszlovákiában az egyedülálló állampolgárok számának csökkentése nagyon időszerű probléma, amelynek társadalmi és gazdasági jelentősége van, mivel egyes körzetek iparágak szerinti specializálása folytán helyenként hiány mutatkozik hajadonokban, helyenként pedig nőtlen férfiakban. A megfelelő partner keresésével összefüggő nehézségekben rejlik az egyik oka annak, hogy egyes falusi lakosok, különösen a fiatalok, a városokba települnek. E problémák megoldását hivatottak elősegíteni a megnyíló ismerkedési irodák. Nehéz helyzetben az amerikai indiánok Mostoha körülmények gj elmaradottság H rezervátumok Az Egyesült Államokban élő néger lakosság helyzetével már évek óta foglalkozik az amerikai és nemzetközi közvélemény. Az országban azonban nem csak a négerek, hanem az őslakosság utódai, az indiánok is rosszabb helyzetben vannak, mii t az európai származású fehér bőrű lakosság. A néger kérdés anr-ira előtérbe került, — hogy az indiánok helyzetével csak elvétve foglalkozik valaki, jóllehet Washingtonban van egy intézet, amely kizárólag indián ügyekkel foglalkozik. Dél-Florida mocsaras vidékein él egy indián törzs, amelyre alig volt valami hatással az utóbbi száz évben elért haladás. Ezek az indiánok, mondhatni, csak nemrég kezdtek a XX. század vívmányaival megismerkedni. Az indián őslakosság 1750 után élet-halál harcot vívott ag amerikai telepesekkel, nem egyezett bele az erőszakos kitelepítésbe, és inkább a nehezen megközelíthető mocsaras vidéket választotta. Az egyenlőtlen harcban ezerszámra hullottak el, de néhány száznak mégis sikerült elrejtőznie a nádasokban. Ezeknek az utódai sem voltak hajlandók megegyezni a hatóságokkal, és teljesen elszigetelődtek a világtól. Valószínűleg van köztük olyan is, aki még sohasem beszélt fehér emberrel. A hatóságok az utóbbi időben lépéseket tettek az indiánok rezervátumokba tömörítésére. Igyekeznek lehetővé tenni a gyerekek iskoláztatását. Az utazó talán azt gondolná, hogy Florida e részét áthatolhatatlan őserdő borítja, ha már a világhírű Miami fürdőhelytől alig 100—150 kilométerre még mindig így elrejtőzve élhetnek az őslakók. Csakhamar azonban nyilvánvalóvá válik, a vidék a keletafrikai síkságokra emlékeztet, olykor embermagasságú fű borítja és a táj egyhangúr'gát csak itt-ott szakítja meg valami bozót, cserje, vagy facsoport. — Csak közelebbről látható, hogy a növényzet vízben gyökerezik. A víz néhol — csak 10—12 centiméter mély, másutt egy méter. Az indiánok partosabb helyeken, csak csónakkal megközelíthető szigeteken ütik fel tanyájukat. A vidéken elégmostohák az életkörülmények, sok .a szúnyog és a kígyó. Az indiánok azonban még így sem hajlandók elhagyni megszokott környezetüket. Az indiánok többsége még mindig vadászattal keresi meg a megélhetést. Csapdákat állítanak a különféle vadak elejtésére. Foglalkoznak azonban már forró égövi növények termesztésével és itt-ott, elsősorban rezervátumokban jószágtenyésztéssel. Mind többen mint útépítők, vagy favágók vállalnak idénymunkát A nők bábukat, háziszőttesből készült ruhákat és más tárgyakat készítenek, aminek idegenforgalmi szempontból nagy keletje van. Legtöbben közülük még mindig kerek, hegyes kunyhókban élnek A kunyhó oldala rendszerint nyitott, lakói mintegy méter magas emelvényeken alszanak. Sokan még mindig a hagyományos életmód mellett vannak, mások azonban igyekeznek felhasználni a modern kor vívmányait, a a mosógépet, hűtőszekrényt televíziót, stb. — természetesen a hatóságok által fenntartott rezervátumokban. Fenn áll a veszély azonban, hogy valamennyi- üket idegenforgalmi látványosságra használják fel. AZ IGAZI 1 UDÁS: ELŐRELÁTÁS J. D, Mengyelejev — születése 130. évfordulójáról emlékezik a világ — a legnagyobb, az előrelátó tudósok közé tartozik; periódusos rendszerében azoknak az elemeknek a helyét is kijelölte, amelyeket csak sokkal később fedeztek fel. A tobolszki iskolaigazgató fia 23 éves korában magántanárként tartott előadásokat a pétervári egyetemen. Külföldi tanulmányai után ugyanitt katedrát kapott. Akadémiai tagságát elgáncsolták, az egyetemről is távoznia kellett, mert vállalkozott arra, hogy a diákforrongások idején az ifjúság kérvényét átadja Gyeljanov gróf közoktatás- ügyi miniszternek. Mengyelejev ekkor már világhírű tekintély, számos külföldi egyetem és intézet tiszteletbeli tagja, szívesen látott előadója. Hazájában maradt, annak felvirágzásáért küzdött a természetében gyökerező szenvedélyes hűséggel, az emberiség történetében szinte páratlan sokoldalú érdeklődéssel és tudással. Vitatták: fizikus volt vagy kémikus? De mi mindennel foglalkozott még emellett! Mechanikával, csillagászattal, állat- és növénytannal, agronómiával, meteorológiával, hajózási és tüzérségi technikával, festészettel, pedagógiával. Soha nem maradt a felszínen, hanem saját szavai szerint mindig „a szem elől rejtett lényeget” kereste. A természetet egységes egészként igyekezett megismerni, kutatta a jelenségek összefüggését, s ahol törvényszerűséget észlelt, rögtön azt vizsgálta: hogyan lehetne azt az ember javára hasznosítani. így jutott legnagyobb, a tudomány történetében örökre maradandó felfedezéshez, az elemek periódusos rendszeréhez. Észrevette, hogy az atomsúly növekvő sorrendjébe rakott elemek tulajdonságai megszabott rend — periódus — szerint ismétlődnek. Akkor még csak mintegy hatvan elemről tudtak, ma már száznál többet ismerünk. Mengyelejevnek nemcsak ahhoz volt bátorsága, hogy rendszere alapján helyesbítse a tévesen ismert atomsúlyokat, hanem a még felfedezésre váró elemek helyét is merészen kijelölte. Halála után sok évtizeddel sorra fedezték fel — a „hiányzó”, valóságban meglévő, csak még ismeretlen elemeket, ahogy Mengyelejev megállapította tulajdonságaikat és sorrendjüket. Az elemek a világegyetem építőkövei; egységes és törvényszerű összefüggésüket Mengyelejev látta meg, későbbi koroknak nyújtva útbaigazítást arról, ami a maga és kortársai számára még „elrejtőzött a szem elől”. Nem riadt vissza a maga korában túlságosan merésznek látszó elképzelésektől. A cári Oroszország elmaradott ipari viszonyai között hirdette, hogy a szenet a föld alatt kell elégetni, így hőenergiáját csővezetékeken át, célszerűbben hasznosíthatjuk. Mert „fűteni részvényekkel is lehet’* — mondotta, megvető oldalpillantással a tőkés mohóságra. Fél évszázad múltán napjainkban érkezett ri az ideje, hogy a tudósok foglalkozni kezdenek a szén elgázosításának nehéz, de nagyszerű távlatú problémájával. Nagy személyes bátorság kellett ahhoz, amire Mengyelejev 1887rben vállalkozott. Minden előképzés, tréning nélkül, egy léggömb zárt kosarában felszállt a magas levegőrétegekbe, és értékes megfigyelésekkel gazdagította a meteorológiát. Beszámolójában azt írta, hogy „az oroszok fogják meghódítani a légi- óceánt”. Az igazi tudás — előrelátás. Az első szputnyik és az első űrhajós szovjet földről indult a világűr meghódítására. Gyenes István Használjunk papírtörülközőt A düsseldorfi orvosi akadémia kutató csoportja mikroszkopikus vizsgálatnak vetette alá az üzemekben, hivatalokban, iskolákban és vendéglőkben lévő mosdók közösen használt kéztörlőit. Megállapították, hogy a kéztörlőkön négyzetcentiméterenként 16 507 kórokozót, főleg gennykeltő és bélfertőzést okozó baktériumokat lehet találni. , ________________ J elentésükben a kutatók szorgalmazzák a „kollektív kéztörlők” megszüntetését, de azt sem javasolják, hogy helyettük meleg levegőt sugárzó készűékeket használjanak kéztörléshez. Azt állítják, hogy ezek a „légi törlők” is baktériumokat fújnak az ember kezére. — Szerintük egyedül higiénikus a papírtörlő, amelyet használat után azonnal eldobunk. Elektronikus orr Mit tudunk a szagokról és illatokról? A természetben megközelítőleg 110 010 szag és illat fordul elő. Az ember a szagok óceánjának csupán kis részét tudja érzékelni. Nem lehetne valamiféle olyan szagló-készülé- ket szerkeszteni, amely ob- jektívebb és érzékenyebb, mint az emberi orr? Ezen a problémán dolgoznak többek közt a bionika szakemberei. Szerkesztettek egy elektronikus-vegyi degusztátort, amely elemezni tudja a szagokat és meghatározza a virágok, a borok, a dohány, a kávé, a benzin, a gyógyszer, az élelmiszerek és illatszerek fajtáit. Az elektronikus orr tökéletesebb az emberi orrnál. ÉPÜL A BARÁTSÁG VASÚTVONAL Kelet-Szlovákiában, körülbelül 60 kilométerre a csehszlovák-szovjet határtól már emelkednek a Keletszlovákiai Vasmű hatalmas csarnokai. Itt lesz a legnagyobb csehszlovák kohómű, amelynek jelentős szerep jut a szocialista országokkal való együttműködésben és a kapitalista világgal folytatott gazdasági versenyben. A fő nyersanyagot — a vasércet — a Szovjetunióból fogják behozni. A hatalmas szovjet vasúti koesik szüntelen áradata — melyek szélesebb nyomtávú sínpárokon közlekednek, — állandóan mozgásban lesz a szovjet bányák és a csehszlovák üzemek között. Hogy ez felesleges határmenti megállások, felesleges átrakodások és idő s energiaveszteség nélkül történjen, csehszlovák területen, kb. 90 km hosszúságban ugyanilyen széles nyomtávú vasútvonalat építenek a határtól egészen a kohókombinát szivéig. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága ezt a feladatot ifjúsági építkezésnek jelentette ki. 1963. decemberében, — amikor további húsz évre meghosszabbították Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést. A Barátság vasútvonalnak kiépítésén a csehszlovák üzemekben és falvakon dolgozó szocialista munkabrigádok legkiválóbb tagjai vesznek majd részt a lenini Komszomol lelkes tagjaival együtt. Már jelentkeznek az első brigádok, tapasztalt és ügyes fiatal iparosok, munkások és szocialista s kommunista munkabrigádok bevált szervezői. A munka nem lesz könnyű, mivel Kelet- Szlovákia területe dombos vidék. Ezenkívül a vasútvonalnak több folyót kell átszelnie. Körülbelül 3,5 millió m3 föld áthelyezésére kerül sor. Szovjet szakemberek tökéletes műszaki segítséget készítenek elő: daruval felszerelt speciális vasútépítő vonatot, amely lassan halad majd a szovjet határtól nyugat felé és az előkészített talajra maga elé rakja a síneket egészen Kassán tűiig. Már bejelentették a határidőket is: az építést 1964 áprilisában kezdik meg, a vasútvonalat a tervek szerint 1966 május elsején helyezik üzembe. Már emelkednek a Keletszlovákiai Vasművek, e legnagyobb kombinátnak falai Kassa mellett csehszlovák kohó-
