Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-05 / 29. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! 5Z01M0K MEEYEI [a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja XV. évfolyam. 29. szám. Ara Só fillér 1.964. február S„ Siefda. 78 kilométer járda, 63 kilométer villanyhálózat, 30 kilométer vízvezeték, 19 általános iskolai tanterem, űj tanyai kollégium épalt a megyében t>7 millió forintos község fejlesztési alapból Tavaly összesen 67048000 forintot fordítottak Szol­nak megyében községfej- l66ZtéSF6. Elkészült 78 828 folyómé­ter járda, 63 749 folyómé­ter villanyhálózat, 30 533 folyóméter vízvezeték há­lózat. Törpevízművek épí­tését kezdték meg Jászfel- sőszentgyörgyön, Jászdó- zsán, Tiszatenyön, Török- SZentmiklóson. Kilenc köz­kút fúrását végezték el a megye különböző pontjain. Egészségügyi létesítmé­nyek egész sora készült el tavaly. Átadták rendelteté­sének a kunszentmártoni mentőállomást, a beseny- svögi orvosi rendelőt, több községben körzeti orvosi rendelőt, körzeti- és szak­orvosi rendelőt. Egy híján hússzal bővült a megyében az iskolai tan­termek ' száma, ugyanakkor több politechnikai műhely építésével járult hozzá a lakosság az általános isko­lai oktatás színvonalának emeléséhez. A tanyai kis­iskolások részére diákott­hont létesítettek Kisújszál­láson és még a múlt évben megkezdték a százhúsz sze­mélyes karcagi- és hatvan személyes törökszentmikló­si általános iskolai tanyai kollégiumok építését. Jelentős összeget fordítot­tak kultúrház építésekre és bővítésekre. Tavaly feje­ződött be a Nagykörű-csa- taszögi kultúrház építése. Kétmillió forintot fordítot­tak eddig a kenderes! kul­túrház létesítésére. Strandfürdőit bővítésére, fejlesztésére hatmillió fo­rintot meghaladó összeget fordítottak a megyében. Bővült a törökszentmiklósi, a kunhegyesi, a tiszaföid- vári, a jászárokszállási és a karcagi fürdő. Befejező­dött a tiszafüredi strand­fürdő főbb létesítményei­nek építése. örömmel és elismeréssel állapíthatjuk meg, hogy me­gyénk lakossága tavaly az előző éveknél sokkal na­gyobb számban és nagyobb összegű társadalmi mun­kával járult hozzá szűkebb hazájának gazdagításához. Néhány szám erre vonat­kozólag. 69 000 ember 12 961 000 forint értékű társadalmi munkát végzett Szolnok megyében. így az egy főre jutó társadalmi munka ér­téke meghaladta a 28 fo­rintot. Jelentős segítséget nyúj­tottak a községfej 1 esztési létesítmények mielőbbi megvalósításához a mű­szakiak is, akik közül száz­negyvenen társadalmi mun­kában készítették el az egyes — községfejlesztés­ben meghatározott — lé­tesítmények kiviteli ter­vét. Munkájuk értéke 1 320 000 forint volt. Az 1963. évi községfej­lesztési verseny eredmé­nyei még nem ismeretesek. Annyi azonban máris meg­állapítható, hogy Török- szentmiklós város — mely 1962-ben első lett — tavaly ismét eredményes munkát végzett. A kitűzött felada­tokat legrosszabb eredmény­ivel Túrkeve és Jászberény városok oldották meg, ahol a községfejlesztési alap fel- használása csupán a 43,9, illetve a 67 százalékot érte el a megyei 113,3 száza­lékkal szemben. A kitűzött feladatok végrehajtásában a járások közül legjobb eredményt a jászberényi-, a törökszentmiklósi- és a kunhegyesi járások közsé­gei érték el. Itt a legrósz- szabb munkát a szolnoki járás végezte 88,6 száza­lékos felhasználással. Befejezésül szóljunk né­hány szót arról, hogyan készültek fel tanácsaink az 1964. évi községfejlesztési feladatok végrehajtására. Az 1964. évi községfej­Elkészült a tiszai magasfeszültségű távvezeték Korszerűsítik a vízkivételi műveket belvízátemelő szivattyútelepeket lesztési terveket még ta valy, a novemberi tanács üléseken jóváhagyták. El- ! készültek a kiviteli tervek, ugyanakkor a szerződése- : két is megkötötték már többségében á kivitelező Vállalatokkal. ! Tanácsaink az elmúlt évi anyaghiány és szállítási i problémák tapasztalatain tanulva — az 1964. évi épít­kezésekhez —- melyeket há­zilagos kivitelezéssel vé­geznek el — jelentős meny- nyiségű építőanyagot vásá­roltak a télen. így tehát koratavasszal megkezdőd­het a községfejlesztési ter­vek végrehajtása. Kovács István jól bírta a telet a 120 ezer tonna kapacitású szolnoki kénsavgyár Több mint há'forrt éve á Nehézipari Minisztérium úgy intézkedett, hogy a mind gyakoribb külföldi mintára telepítsék a sza­badba azokat az új vegy­ipari üzemeket, berendezé­seket, amelyeknek munká­ját a középeurópai időjárá­si viszonyok nem akadá­lyozhatják. 1960-ban kiadott ren­delkezés figyelembevételé­vel szabad ég alá telepített első vegyi üzemek kevés kivétellel tavaly készültek el és kezdtek munkához. Az idei tél tehát az a pró­baidőszak, amely eldönti, beválik-e az új telepítési mód, károsítja-e a hideg a szabadtéri berendezéseket, bénítja-e munkájukat. Az átlagosnál jóval erősebb, kisebb megszakításokkal több mint két hónapig tar­tó kemény hideg alaposan próbára tette a szabadtéri vegyi üzemeket. A próba azokat igazolta, akik úgy foglaltak állást, hogy a Kárpát-medence éghajlatán is lehet érzékeny gyárbe­rendezéseket szabadban üzemeltetni. Különösen nagy érdeklő­déssel várták a szolnoki Ti- szamenti Vegyiművek ta­valy üzembehelyezett 120 ezer tonna évi kapacitású, szovjet tervezésű és szállí­tású szabadtéri kénsavgyá- rának első telét. A gyár, amelyet mindössze vasszer­kezetű tető véd, s amely­nek csupán műszerei van­nak zárt helyen, különben minden oldalról nyitott, ed­dig a legnagyobb hidegben is jól működött. Az elma­radhatatlan kisebb elfa­gyások, amelyek zárt üze­mekben is előfordulnak, nem akadályozták munká­ját. A Borsod megyei Ti­szai Vegyikombinát karbid- üzeme reaktorainak elsőíz- beni szabadba telepítését a robbanásveszély is indokol­ta. Ez a gyárrészleg is áll­ja az átlagosnál erősebb hideget. A Borsodi Vegyi­kombinát Nitrogénműtrá­gya-gyárának szabadtelepí­tésű földgázbontója már tavaly túlesett a téli pró­bán, Az akkori tapatsztala­tok Során néhány berende­zést most erősebb szigete­léssel láttak el, s így már nincs vele baj. Korrekciót hajtottak végre Tiszavas- váriban, az Alkaloida Ve­gyészeti Gyárban is, ahol a j tavaly előtt szabadban fel- : állított nagyméretű extrák- j tornak 1962—1963 telén te- ! termes volt a hővesztesége és kezelői között gyakori volt j a hűléses megbetegedés. Az idei tél kezdete előtt a berendezés vasvázára po­liészter hullámlemez tetőt és oldalfalat szereltek. Ez most már kellő védelmet nyújt a gépeknek, meg a személyzetnek is és az üzem zavartalanul dolgozik. A BVK berentei PVC-gyárá- ban a sűrűkezelést kívánó gépeknél hullámpalát füg­gesztettek fel a vasvázra, így javították a különben komoly zavarral nem fe­nyegető üzemi viszonyokat A Biztonsági Tanács ülése Pakisztán kérésére hét­főn összeült a Biztonsági Tanács, hogy megvitassa a a kasmiri kérdést. A2 ülé­sen Bhutto pakisztáni kül­ügyminiszter kifejtette kor­mánya nézetét a kasmiri kérdésről és hangoztatta, „beláthatatlan következmé­nyekkel járhat” ha nem sikerül rendezni az India és Pakisztán közötti vitát. Mivel a "Biztonsági Ta­nács tagjai közül nem je­lentkezett senki sem felszó­lalásra, a kasmiri kérdés vitáját mára halasztották. A KGST tudomás nyos és műszaki bizottságának ülés* A KGST tudományos és műszaki kutatásokat össze­hangoló bizottsága a napok­ban a szovjet fővárosban megtartotta ötödik ülését. { Mezőgazdasági nagyüze­meink meinden évben na­gyobb területre terjesztik ki az öntözéses gazdálko­dást, ezért nagyobb igény­nyel lépnek fel a Középti- szavidéki Vízügyi igazgató­sággal szemben is. Az idén már több mint százezer ka- tasztrális hold öntözéséhez kell biztosítani a vizet. A másik nagy feladatot a ta­vasszal jelentkező belvíz elvezetése jelenti. Szolnok megye ugyanis a Nagy Al­föld legmélyebb pontján terül el, ezért a legtöbb bel­víz ezen a vidéken keletke­zik. Több mint hatezer négyzetkilométer kiterjedé­sű terület belvízmentesíté­sére kell gondot fordítam- ok. Az elmúlt, években szá­mos vízkiviteli művet bel­víz átemelő szivattyútelepet építettek a Tisza mentén. A szivattyútelepek egyré- sze azonban ma már nem felel meg a fokozott köve­telményeknek, energiarend­szere elavult, teljesítmé­nye alacsony. Ezért, a kö­zeljövőben fokozatosan át­térnek az olcsó villamos- energia használatára. Szol­nok es Tisztförinéiiy közölt már elkészült a 62 kilomé­ter hosszú magasfeszültsé­gű távvezeték. A tizenkét és fél millió forintos költ­séggel kialakított elektro­mos hálózat közvetlenül a Tisza mentén húzódik és így lehetővé válik, hogy a vízkivételi művek, gátőrhá­zak fogyasztóit is rákap­csolják. A távvezeték sza­kaszos rendszerben épült, ezért a vízkivételi műveket is fokozatosan így alakítot­ták át. Elektromos energiá­val működik már a milléri, a tiszasülyl és a tiszaderzsi belvízátemelő egység, vala­mint a tiszabői, kőtelki és a tiszasülyi vízkivétéli mű. Az idén és a következő években tovább folytatják a villamosenergia felhasz­nálását. A VIZITERV most készíti a dohai szivattyú- telep korszerűsítésének a tervét. A2 olcsó villamosenergiá­val ellátják majd a kőtelki és a makkosi vízkivételi műveket, és ennék segítsé­gével folyik a tiszabői te­lep korszerűsítése is. A következő évek kor­szerűsítési terveinek meg­valósítása majd lehetővé teszi a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnak, — hogy a termelőszövetkeze­tek és az állami gazdasá­gok vízigényét hiánytala­nul biztosítsa, a belvizek gyorsabb elvezetésével pe­dig biztonságosabbá tegye a mezőgazdasági termelésű Kiprianu átnyújtotta Londonban a ciprusi kormány válaszát Kiprianu ciprusi külügy­miniszter felkereste hivata­lában Duncan Sandys brit gyarmatügyi és a nemzet- közösségi ügyek miniszte­rét és harmincperces meg­beszélést folytatott vele. A megbeszélésen jelen volt Lord Carrington tárcanél­küli miniszter és David Bruce, az Egyesült Álla­mok londoni nagykövete. Kiprianu átnyújtotta San- dysnak a ciprusi kormány válaszát a NATO-csapatok- ra vonatkozó javaslatra. — Nagyjából ezzel egy időben Makariosz elnök is eljut­tatta a választ Pickard he­lyettes angol főmegbízott­hoz. A ciprusi válasz lényege az értesülések szerint a kö­vetkező: 1. Makariosz elv­ben elfogadja a nemzetközi haderő kiküldetését; 2. Ra­gaszkodik azonban ahhoz, hogy ezt a haderőt az ENSZ Biztonsági Tanácsa irányítsa; 3. Az érsek haj­landó megegyezni a haderő összetételében, mielőtt az ügy a Biztonsági Tanács elé kerülne. A válasz egyéb kérdések tisztázását is kéri, de a fentieken kívül nem érint elvi kérdéseket. Mint a válaszból kitűnik*' további megbeszélésekre lesz szükség, s úgy. tudják, hogy ezeket szerdán már megkezdik az angol ható­ságok Kiprianu ciprusi kül­ügyminiszterrel. Újságírók kérdésére vá­laszolva a ciprusi külügy­miniszter elmondotta, hogy egy ideig még Londonban marad. Arra a kérdésre,— * hogy tovább folytatódik-e majd a cipruri értekezlet Kiprianu kijelentette, hogy ezt még ő sem tudja. • A TASZSZ és a Pravda tudósítói még a nyilatkozat közzététele előtt felkeresték Makariosz köztársasági el­nök palotáját és a kor­mány szóvivőjével beszél­getést folytattak. A szóvi­vő kijelentette, hogy Cip­rus semmilyen feltétel mel­lett nem egyezik bele NATO- csapatok jelenlétébe, * ha kell, fegyverrel is ellenáll bármilyen határsértési kí­sérletnek. Hetvenezer nádkéve A Nádgazdaság Vállalat cibakházi . telepén befeje­zéshez közeledik a nád be­takarítása. A napok óta Teljes kapacitássá! termel a papucsgyár Jászberényben A jászberényi Ruházati és Háziipari Vállalat új üzemében a papucsgyárban tegnap reggel teljes lét­számmal megkezdődött a termelés. Az üzem már két hét óta dolgozik, azonban a végle­ges létszám foglalkoztatá­sára csak tegnap került sor. A futószalagszerű termelés­sel naponta 200 pár papu­csot készítenek. Ezt a mennyiséget áprilistól — ekkorra a dolgozók begya­korolják magukat az egyes munkafolyamatokba — 400 párra emelik. A kisüzem létszáma hu­szonnyolc fő, ebből mind­össze kettő a férfi munka­erő. A papucs gyár férfi és M kockái bázipapucBokat készít, mindkettőt nyelves, csatos és pomponos kivi­telben . 1964. I. negyedévében a jászberényi üzemnek 35.000 házicipőt kellett volna gyártania. A november vé­gére tervezett indulás azon­ban az építkezés elhúzódá­sa miatt csak tegnap való­sult meg. Ezért a begyakor­lásra szükséges idő a ne­gyedév eredményét leront­ja. Mindössze 10.000 pár papucs fog készülni az el­ső három hónap alatt. A Ruházati és Háziipari Vállalat vezetői és a fiatal üzem dolgozói vállalták, — hogy az előírt 125.000 pár házicipőt az év végére hi- j ánytalanul átadják a ke- , raskedelemnek. | tartó enyhébb időjárástól megvékonyodott a Holt-Ti- sza jégtakarója. A nádvágó gépet és a nádarató munkásokat még néhány napig megbírja a jégpáncél, de az idény már végéhez közeledik. — Még négy-öt napig tu­dunk dolgozni — válaszolta kérdésünkre Efbauer Jó- zsefné, telepvezetőhelyettes. — Mennyi nádat takarí­tottak be a télen? — Hetvenezer kévére te­hető a levágott nádmeny- nyiség. — Hányán aratták? Minden idényben huszon­öt, harminc szerződött dol­gozót foglalkoztatunk. — Mi lesz a begyűjtött értékes nád további sorsa? — Az áru javát kiválo­gatjuk, kötegeljük és elő­készítjük a szállításhoz. Az első osztályú nádat kévébe kötve exportáljuk. A többi­ből nádpallőt gyártunk az építőipar részére. — A feldolgozó üzem egész évben dolgozik? — Igen. Tíz állandó dol­gozója van a telepnek. — Négy, öt, nádpallószövő-gé- pünkön “<?ész évben készül a nádpalló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom