Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-04 / 28. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! SZOLNOK MEGYEI | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É5 A MEGYEI TANÁrc 1APIA XV. évfolyam, 28. síim. Af~a 50 fillér 1964. február i. kedd. Félévi oszlóiyzatok Szombat egy új oktatá­si rendelet premierje volt. Félévi bizonyítvány he­lyett csak az ellenőrző könyvecskék rövid be­jegyzései árulkodtak az előmenetelről. A kis első­sök, akik most kóstolgat­ják az iskolát, nyugod­tan mentek az iskolába, semmiféle bizonyítványt nem kaptak. E rendelkezések jó vagy rossz voltáról csendes vi­ta folyik a pedagógusok között. A félévi bizonyít­vány eltörlése adminiszt­ratív szempontból kétség­telenül könnyebbség, több pedagógus szerint azon­ban nem éppen serkentő­leg hat a tanulókra. Aho­gyan egy idősebb peda­gógus mondotta: „nem minden diák egyformán érett és komoly annak meglátására, hogy a fél­évi bizonyítvány elmara­dása nem ok a szorgalom csökkenésére''. Mások sze­rint viszont nem jelent lé­nyeges hátrányt a tanu­lásban, előnyei pedig kéz­zelfoghatóak. Bármelyik félnek le­gyen is igaza, a jegyre való osztályozás és az ez­zel kapcsolatos kérdések napirenden maradnak ... Mert az osztályzat az el­lenőrző könyvben is osz­tályzat, amiért dicséretet vagy Szidást lehet kapni. Ilyenkor hallunk a peda­gógusoktól a szülői elfo­gultság elborzasztó pél­dáiról, az anyai könnyek­től egészen odáig, hogy a tanárt részrehajlással vá­dolják. Természetes en el ford ul — bár elenyészően keve­sebbszer — tanári elfo­gultság. ilyen, vagy olyan okból kedvezés, vagy túl­zott szigorúság. Az első kérdés tehát: mennyire lehet objektív rgy-egy osztályzat? Ugyanazt a tudást tükrö­zi-e Kovács Palinál, mint Nagy Marikánál? Meg­hízható-e a mérce? Hi­szen van egy átlagnorma arról, mi a jeles, mi az elégséges. Azt nagyon őszintén meg kell állapí­tanunk, hogy a pedagógu­sok egyéniségéhez, felké­szültségéhez, tapasztala­taihoz is arányítani kell ez osztályzatot. Ilyenfor­mán lehet jeles a magoló típus, meg az is, akinek érzéke van a tárgyhoz, összefüggéseiben képes azt megérteni és saját ér­telmi szintjén adni is hozzá valamit. Igen ör­vendetes, hogy egyre in­kább az utóbbi típushoz kezd kötődni a „jeles” fogalma, s az előbbinek meg kell elégednie a reá­lis „jó”, vagy „közepes” osztályzattal. Az egyre több szaktanár, a körze­tesítés megadja a lehető­ségét az osztályzat ilyen- értelmű egységesítéséhez. Több esetben lehet ta­pasztalni liberalizmust, fiz nem egyes személyek- . nek való kedvezés, kivé­telezés formájában jelent­kezik, hanem helytelen elvekből adódik. Különö­sen a felnőttoktatásban és a nyolcadik általános­ban tapasztalható ez a jelenség, ha nem is álta­lánosan. Itt nem a jeles, hanem ellenlábasa az „elégséges” megítélése kö­rül akadnak nehézségek A felnőtteknél: „megad­juk az elégségest, hiszen olyan szorgalmas”. Vagy: „ha már idáig eljutott...” Esetleg: „az állásának a megtartása függ tőle”. Ez, sajnos, azoknak kedvez, akik az iskolát bizonyítványgyárnak né­zik és úgy vágnak neki: majd csak átvergődöm valahogy. Pedig itt csak egyértelműen lehet dön­teni. Az „elégséges” jegy elégséges, tehát kielégítő, minimális tudást feltéte­lez. Akinél ez sincs meg, el kell buktatni, az iskola, a bizonyítvány »tekintélye és megbízhatósága miatt. És ez ismét egv kényes kérdést vet fél: az isko­la megítélését. Amely­• nél ha sok a bukás, az iskolát, annak vezetését vonják kérdőre. A tan­testületet hajlamos a fei- sőbbség a tanulmányi átlag alapján megítélni. Ez bizonyos határig he­lyes. Addig, amíg a tan­testület, a szülői munka- közösség lehetőséget ta­lál a feszített munkame­net mellett külön foglal­kozásra, szülőkkel, eset­leg a vállalat, üzem ve­zetőivel való beszélgetés­re. De' ha a tantestület mindent megtett és a bu­kási százalék mégis ma­gas lesz, ne marasztal­juk el érte. Végtére is azt az elvet is érvényesí­teni kell: A közösségi célok mellett mindenki magának, a maga érde­kében tanul. S ha már ennél a kér­désnél tartunk, azon is érdemes elgondolkozni, a több, a jobb, a minőségi tanulásnak van-e és mennyi a becsülete? Mert a jeles osztályzat, bizo­nyos ingadozással ugyan, de mégis átlagon felüli tudást tükröz. Aki azt megszerezte, abból a tárgyból többet, alaposab­ban tud, mint mondjuk • közepes eredményt elért diák. Ha pedig dolgozni kezd, ez bizonyos pluszt jelent. És itt elsősorban az egyetemi, főiskolai végzettségre gondolunk. Egészen biztos, hogy a jeles eredményt elért, kiemelkedő diplomamun­káit készített vegyész­mérnök egy fokkal köny- nyebben beleilleszkedik egy gyár kutatólaborató­riumába, mint az, akit nagy jóakarattal, mint mondani szokás „hat ökörrel” ráncigáltak ke­resztül a vizsgán, éppen a fentebb taglalt libera­lizmus okán. A valóság viszont a2, hogy gyakorlatilag mind­egy, milyen bizonyít­vánnyal a kezében lép ki a diák az „alma mater” kapuján. Többen mon­dották már, hogy áltós- balépésükkor mindössze a diplomájuk számára vol­tak kiváncsiak. A leg­ritkább esetben kérdez­ték meg, milyen ered­ménnyel Is kerültek ki az életbe? Ez sokaknak fájó problémája. Nem le- hetne-e erkölcsileg és anyagilag elismerni a je­les, vagy jó bizonyítványt a munkahelyeken? Külö­nösen ott, ahol szakkép­zettségének megfelelő munkaköri tölt be a vég­zett öreg- vág” fiatal diák? Hernádi Tibpr i j I Hia: A Tiszaliget krónikája Rágalmazók fegyelemsértők, vezetésre méltatlanok a társadalmi bíróság előtt É’féM'or a loronyban Az 51 forintos munkaegységnél sem állnak meg Zárszámadás a iászboldogházi Aranykalász Tsz-ben (Tudósítónktól) Ha valaki csupán annyit hall is, hogy a jászboldog- házl Aranykalász Tsz-ben az 1963-as évre 51 forin­tot osztottak ki egy mun­kaegységre, s az egy dol­gozó tagra jutó részesedés összege 25 85? forint: az kellő tisztelettel emeli meg a kalapját. Aki azonban megjelent a zárszámadó közgyűlésen és végig hallgatta a beszá­molókat, hozzászólásoka f bizonyosan egyetért Tisza József országgyűlési képvi­selőnkkel. a Termelöszövct kezeti Tanács titkárával, aki felszólalásában az Aranykalász Tsz gazdái­nak, vezetőinek hősies h elytállásáról beszélt. Konkoly Béla tsz elnök szakszerű tömörséggel szá­molt be arról, hogy 1983. valóban a nagy próbatétel e-z ende e volt. Márciusban a közös gazdaság területének pon­tosan fele víz alá került. A 487 termelőszövetkezeti családból 187-nek lakóhá­zát is elöntötte az ár. S 140 lakóépület az árvíz el­vonulása után is lakhatat­lan maradt. A szomszédos Zrínyi Termelőszövetkezet 1600 holdat kitevő terüle­tét egészében elborította a víz, a gazdasági épületek­kel, a tagok házaival, va­gyontárgyaival együtt. — Nyilvánvalóvá vált, hogy gondjaikat egyedül nagyon nehezen tudják megoldani. Ezért a két tsz egyesült. Amikor együtt felmérték az árví2 okozta kárt, meg­állapították, hogy az meg­haladja a hat millió forin­tot. Április első felében teljesen új tervet kellett készíteni, s a nagyüzemi gazdálkodás erejében bízva kellett nekifogni a mun­kának. Megszűnik a lenyéssáliatforgalmi Tallózás a Szolnok - Heves megyei 1A WWsW ÁlJatioigaimi Vállalat terveiben Eddig a termelőszövetkezetek, magánosok és a ház­táji gazdaságok tenyészállatellátását a megyei tenyész- áliatforgaimi irodák Végezték. Így teljesen különvált a te­nyésztői és a felvásárlót munka, noha a kettőt éppen kölcsönös összefüggéséért nem szabad szétválasztani. 1964-től kezdődően meg is szűnnek a tenyészállatfor­galmi irodák, és feladatuk jórészét az áUatfprgalmi vállalatok veszik át. Olymódon, hogy a volftMíyészál- latforgalmi irodák a mesterséges megtermékenyítő ál­lomások, és a törzskönyvelési felügyelőségek szakem­bereiből tervek szerint állattenyésztési felügyelőséget alapítanak. E szerv feladata lesz — a tanácsok irá­nyításával — a tenyészállat nevelés szakmai felügye­lete. Bár aZ egyesítésekre csak júniusban kerül sor, a Szol­nok—Heves megyei Állat­forgalmi Vállalat már fel- készülten tekint az időpont elé. A napokban különböző tenyészállatnevelői akciókat indítottak el. Pillanatnyilag sertéskoca kihelyezéssel nem foglalkoznak, viszont helyette hasznos más ak­ciót vezettek be. Ez abban áll, hogy a termelők a sa­ját tulajdonukat képező ko­cát leszerződtetik három évre. A szerződéses idő­szakban évenként három 9üldŐt kötelesek a vállalat­nak átadni. S ezekre az idő­szakokra termelési előleget kapnak, valamint takar- mánykölcsönt. — Mégpedig minden leszerződött koca után 600 forint előleg és a három süldő után egyen­ként 80 kilogramm takar­mány-juttatás jár. Ebben a szerződéses akcióban bár­melyik parasztember akár­hány kocával részt vehet. Ugyancsak a tenyészállat utánpótlására indították el a vemhes üsző szerződéses akciót. Miről van szó? Ar­ról, hogy az a gazda, aki te­henére, vemhesíthető üsző­jére szerződést köt az állat- forgalmi vállalattal, három és fél éves időtartamra és vállalja, hogy évenként a tehénszaporulatát az állat- forgalmi vállalatnak adja el, ugyancsak előleget kap. A tehénszaporulatát pedig szerződéses feláron vásá­rolják meg tőle, méghozzá igen jó áron, mert egy-egv üszőért 8500—11 000 forin­tot fizetnek a minőségi cso­porttól függően. Ráadásul, amennyiben a gazdák — és a termelőszövetkezetek is — időközben arra az elha­tározásra jutnak, hogy a borjúszaporulatot saját ma­guk állítják tenyésztésbe, a szerződést az előlegek és a takarmónyjuttatások ren­dezése ellenében felbont­hatják. Ezenkívül meg ugyancsaK a tenyészállatutánpótlás biz­tosítását szándékozza a vál­lalat kihelyezett üszőakció­ja. Szolnok megyében pil­lanatnyilag 1900 üszőt adott ki az állam felnevelésre, — amelynek szaporulatát jut­tatják vissza a szerződő fe­lek. A vállalat különösen a jászsági részen igyekszik sikerre vinni elgondolásait. A megye jászsági részén híres állattenyésztő embe­rek élnek, különösen Jász- boldogházán, Jásziványon, Jászszentandráson, ám az egész Jászságról az a ta­Vasárnap kezdődött meg országszerte a népfront-bi­zottságok újjáválasztása. Megyénkben az első, nagygyűléssel egybekötött választást Tiszaigaron .ár­tották meg. A község apra- ja-nagyjn vasárnap délelőtt , fél tízkor megjelent a szé­pen feldíszített kultúrház- S ban. Az úttörők énekszá- • mai után Mészáros Mihály, a népfront-bizottság közsé- ! gi titkára tartotta meg be­számolóját Ismertette négy év alatt végzett munkájukat. Töb­bek között hangsúlyozta, hogyan segítette a községi népfront-bizottság a háztá­ji árútermelóst, a ttz-tagok oktatását, a szövetkezet pasztalata a vállalatnak, hogy az megfelelő tenyész­állatnevelő bázis. Az akoiók során a válla­lathoz kerülő nőivarú te­nyészállatokat a megyén belül értékesíti az állatfor­galmi szerv. Azoknak a ter­melőszövetkezeteknek adják tovább, amelyek minőségi állattenyésztést akarnak alapítani. Tenyészállatokat az egész megyéből nem ex­portálunk, hiszen még a ha­zai igényeknek sem tudunk eleget tenni. A vállalat igen sokat tett azért, hogy minden paraszt- emberhez a legeldugottabb tanyákba is eljusson a té- nyészállatnevelés gondola­ta. ötvenkét Szolnok me­gyei felvásárló naponként járja a községeket, falva­kat, s keresi fel a gazdákat. Ezenkívül az írásos agitá­ció eszközével is élnek. Röplapokat nyomatnak, hir­detéseket, plakátokat he­lyeznek el, községi hangos bemondó útján közhírelik elgondolásaikat. Végezetül is úgy tűnik, a tenyészállatforgalmi irodák megszüntetése ellenére, jó kezekbe került a megye mezőgazdasága tenyészál­latellátásának ügye. munkafegyelmének megszi­lárdítását, valamint a tár­sadalmi ünnepségek rende­zését. Beszéde végén Is­mertette a népfront előtt álló feladatokat. Legfonto­sabb célként az egységes paraszti osztály megerősíté­sét, a közös gazdaságok to­vábbi megszilárdítását, a tsz-tagok továbbképzését jelölte meg. A hozzászólók elismerték a népfront munkáját. A községi tanács vb-elnöke külön köszönetét mondott a tavalyi tanácsválasztások­kor nyújtott segítségért. A hozzászólások után meeválas7to!tátr p népfront, új községi vezetőit. Az eredmények már ön­magukért beszélnek. Az Aranykalász Tsz 42, a Zrínyi pedig 23 forintos munkaegységet tervezett 1963-ban. Az év végi ered­mény: 51 forint munka­egységenként. Nemcsak a lagok jövedelme, hanem a fel nem osztható közös va­gyon is majdnem négy mi!-, lió forinttal emélkedett. Pedig szeptemberben még jelentős belvízkárt is szen­vedett a tsz. A terméseredmények 196-V évihez viszonyítva je­lentősen növekedtek. A kenyérgabona átlagtermése 10.7 mázsáról 13.10 mázsá­ra, a kukorica 17.73 má­zsáról 23.70 mázsára, a cukorrépa 112 mázsáról 244.60 mázsára emel ke ett. S ami ennél a kiváló állattenyésztő szövetkezetnél a legfonto­sabb: száz katasztrális holdra vonatkozva a telje­sített árúhús mennyisége .142 mázsáról 164 mázsára emelkedett. A hősies helytállás te­hát mindenképpen találó és helyes kifejezés és hoz­zá tehetjük, hogy csakis az egymást megértő és becsü­lő közösség tagjai képesek erre. Maguk a gazdák nyíl­tan hangoztatják, hogy s vezetőség magasszínvonalú munkája nélkül ebben a sok csapással telített esz­tendőben semmiképp sem boldogultak volna. A Veze­tők viszont azt állítják- nehéz lenne megmondani, hogy melyik üzetnág tag­jai dolgoztak lelkesebbe« önfeláldozóbban és eredmé­nyesebben. Az elnöki be­számolóban a dicséretnél a traktorosok és fogadósok kerültek az első helyre. Ebben a jó közösségben a gazdák is nyitott szem­mel járnak. Többen emlí­tették a hibákat, s egyet­értettek Sebestyén. Sándor­ral, hogy ezek nélkül még nagyobb lehetett volna az eredmény, s a munkaegy­ség. Szőrös Vendel így be­szélt: nem állunk meg az ötvenegy forintos munka­egységnél. A zárszámadó közgyűlé« végül örömmel szavazta meg a szintén jól gazdál- í kodó Bercsényi Termelő­szövetkezettel való lést. d. oy. Megyénkben is megkezdődött a népfront-bizottságok ú jljá választása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom