Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-18 / 40. szám
iSM. február 16. SCOLNOK MBGTEÍ NfiFLAF S SHAKESPEARE! LEAR KIRÁLV Bemutató a Szigligeti Színházban ■borszakok keresztútjón H emlékmű a Lear Ki- ^ rály: időszámításunk előtt hét évszázaddal játszódik a renaissance négyszázesztendő óriásának lélegzetelállítóan modern, napjaink legégetőbb kérdéseivel birkózó drámája. Az irodalomtörténet számon- tartja a dráma forrásait, a kelta mondát és a kortársi Zeir királyt, a népek emlékezete pedig megőrizte az agg királyról és a három lányáról szóló mese hamvát. Shakespeare műhelyében azonban mindebből történelmi dráma született. Történelmi dráma, ahol a régmúlt idézése csak ürügy arra, hogy a színészek felmutathassák „a század testének tulajdon alakját és lenyomatát” — a középkorból az újkorba való átmenet sorsokat őrlő, embereket tipró, feltartóztathatatlan, fájdalmas és felemelő .szükségszerűségét A Globe Theatre közönségének a XVII. század hajnalán esz- méltető élményt jelenthetett az agg király tragédiája — ez a nemzedékek őrségváltását, annak középkori , barbárságát kendőzetlen igazsággal és izzó szenvedéllyel ábrázoló renaissance história. S most, amikor ajándékul a drámaköltő négyszázadik születésnapjára — nem Shakespeare-nek, hanem a városnak! — a Lear király előadását adta a szolnoki Szigligeti Színház —- ismét a dráma mához szóló aktualitása hökkent meg. Az időszerűségnek a jelenségek szférájában nyo- monkövethető vonulata a hétköznapok ezer egyéni tragédiáját idézi: a gyermekeik segítségét hiába váró, elhagyatott, kisemmizett öreg szülők, a hálátlanság marta sebeket némán vagy sírva viselő édesanyák és apák gondját Lear szerepe a mindenkori Rómeók legmerészebb álma, a Hamletok becsvágya, a Prosperok legszebb emléke. Lear király trónjára a magyar színpadon is a legnagyobbak jutottak fel: Egressy Gábor, Odry Árpád, Bartos Gyula, Som- iay Arthur, legutóbb Szegeden Kiss Ferenc. A Lear szerepdráma — abban az értelemben, "hogy a dráma minden mozzanata a birodalmát önként szétosztó, datal mavesztett agg király tévedését, felelősségét és hiúságának rettenetes árát szuggerálja, hogy minden szereplő jellemét a Lear- hoz való hűség vagy hűtlenség választóvizében teszi próbára. Mégis, Shakespeare drámáinak rendjében talán.az. egy Hamlet kivé- elével egy sincs, ahol ilyen ;ok,- több-dimenziós jellem mérkőzik, s főként ahol lyen gazdagon és következetesen végigvitt melléktéma kísérné a tragédia £ő- émáját. Gloster grófjának íletútja a Lear-i vétek és negtisztulás teljes skáláját 'elidézi. Ahogy a királyt :1 vakít ja két idősebb lá- lyának szavakban sziporkázó, színlelt szeretete, és :Uaszítja a tiszte szerinti gyermeki szeretetet szívéjen hordozó Cordéliát — Így vét Gloster is, mikor ítélt adva elvetemült faty- vú-fia fondorlatainak, el- ízi a törvényes ágyban temzett, becsületes Edgárt, lakhegy amíg a mesebeli egkisebb királylány megta- álta azt, aki őt egy szál ngben is királynőjévé tet- e. az elűzött ifjú grófnak érdig kell járni a valóság rónában, a megaláztatás sa- •ában, és bolondot színlel- -e kell kóborolnia az or- ;zágutakon. Lear is, Glos- er is végzetes' árat fizet évedéséért: a gyermeki há- átlanság Shakespeare színpadán démoni erővé, a kép- mrtotáű, baján ság és kegyetlenség fúriáinak szövetségévé nő. 4 Lear király előadása hatalmas vállalkozás. S hogy mégsem ezt dicsérjük, annak elsősorban az az oka, hogy a vállalkozás dicsérete kritikánkban rendszerint az eredmény tagadásának bevezetője. Ezúttal azonban a vállalkozást és eredményét egyszerre kell, hogy méltassuk. A Szigligeti Színház művészeinek elsőrendű törekvése a Shakespeare-i modern Lear király megteremtése volt. Annak bizonyítása, hogy ez a kettős célkitűzés voltaképpen egy: a drámához való hűség csak a korszerű előadásban fejeződhet ki. Berényi Gábor rendezésében ez a törekvés elsősorban azt jelenti, hogy az előadás minden momentumában a lényegre koncentrál. Hogy a színpad felépítésében és a színészi .játék irányításában is eltekint minden felesleges vagy akárcsak elhagyható sallangtól. Abból indul ki, hogy minden szín, minden gesztus, ami elhagyható — már felesleges is. Shakespeare gondolatainak és nyelvének együttes gazdagsága önmagában is kimeríthetetlen. A lényegre törekvő rendezés vizuális bizonyítéka Fehér Miklós nagyvonalú egyszerűséggel megépített, a játékot hűen keretező díszlete is. A díszlettervező ezúttal lemond a tróntermek csillogásáról, a vihar-tépte kulissza fák látványos rajzáról, a naturalista díszletelemek hiteltelen hitelességéről — inkább csak a jelenetek színhelyét és hangulatát érzékeltető kereteket teremtett, s ezzel módot ad a nézőnek arra, hogy a Shakespeare-i szc vak és szug- gesztív díszletelemek serkentette képzeletével maga színezze ragyogóra is, félelmetesre is a hősök környezetét. A korszerűség másik ismérve az előadás ritmusa. A hazai Shakespeare-tradíciók általában a lassúbb, részletezőbb játék útját taposták ki: az angol Shakespeare-előadások sokszor órákkal rövidebbek. A megfelelő tempó nemcsak a mai közönség igényéhez való alkalmazkodást jelenti — bár ez sem lebecsülendő szempont — hanem a művek drámaiságának, dinamizmusának hangsúlyozását is. Ha valahol, hát a Lear királyban világos, hogy a népmeséi alapszituációból végzetdrámába átcsapó cselekmény megköveteli az űzött test és lélík szívdobbanását követő, gyorsuló s végül zaklatott crescendóba ívelő játékot. Ezt Berényi Gábor nem elsősorban szöveg-húzással, hanem a játékon belüli üresjáratok, színpadi változások kiiktatásával biztosította. A szereposztás — erről a mű kapcsán szóltunk — különösen nehéz feladat, s a színház együttesének szól az elismerés, ha azt mondjuk: Berényi Gábornak majdnem sikerült megoldania. Mádi-Szabó Gábor többévtizedes színészi pályájának legjelentősebb állomásához érkezett az első szolnoki szezonban. Learje töretlenül ivei felfelé a tragédia során. A hatalmát vesztett uralkodó tévedését, emberi gyengeségét, ér- zelmességét és szenvedését sok húron szólaltatja meg. Adósunk marad azonban a figura végletes nagyságával. A szenvedélyek tomboló viharában nem tudja követni a Shakespeare-i szöveg mélységeit és magasságait. Mikor a birodalmái felosztja — háttal áll a közönségnek. Ezt a vitatható rendezői megoldást csak a kimondott szavak felfokozott súlyával lehetett volna igazolni. Lear átkának még keserűbben, szívettépőbb szenvedéllyel kellett volna szólni, hogy sejtesse: ebben a meggörnyedt testben egy hajdani despota, egykor hatalmas formátumú férfi lelke tombol. 5 hakespeare szereplőinek hierarchiáját a szövegen túl nagymértékben befolyásolja az előadás. Ezúttal Glosterrel való találkozásunk döbbentett erre rá. Mensáros László — aki az előadás legteljesebb és legemlékezetesebb színészi élményével ajándékozott meg —, olyan megrázó erővel, orgánummal és formátummal járja Lear útját, hogy néha úgy érezzük — Shakespeare az ő sorsában egy, a királyéval egyenértékű tragédiát teremt. Kerülve a szerepében kínálkozó látványos hatásokat — pL a megvakítás jelenetében — a testi és lelki vakság félelmetes szintézisét teremtette meg. A bolond szerepében egykor Petőfi búcsúzott a színpadtól. A Nemzeti Színházban a ma legnagyszerűbb Hamletje, Gábor Miklós adott alakítására — Somlay Learje mellett — előleget. A fiatal Győry Emil erejét még meghaladta e szerep gondolati gazdagsága. Kerülte a kitaposott utakat, fanyarságában néhol egészen egyéni színeket hozott, songjaiban azonban sokszor a szentimentalizmus árnya is kísértett. Edgár és Edmund szenvedélyekben gazdag kettőse (XJpor Péterés Fonyó István) viszont erőssége az előadásnak. Téri Árpád Kentje a tragédia sodrában levetette kezdeti zavaró merevségét és egyre gazdagabbá vált Lear leányainak hármasa a rendezői elképzelést is dicséri. Regan és Goneril figuráját a rendező úgy polarizálja, hogy mindkét asz- szonyi figura megmarad önmagában is teljes, különálló emberi jellemnek. Nemcsak a gonoszság jelképei őlc, hanem eleven emberek is. Goneril buja szenvedélyességét, korlátolt kaján- ságát Győri Ilona kitűnően érzékelteti, de mintha túlságosan kisszerű lenne, gonoszságában nem elég királynői, gyermeki hálátlanságában nem elég démoni. A testvérgyilkosság perceiben viszont fegyelmezettsége félelmetesen jó. Hegedűs Agnes Reganja mindvégig sikerrel növeli Shakespeare-i méretűvé a benne megtestesített emberi tulajdonságokat, a szép szavakkal takarózó álnokságot, b kígyóként is megmarad asszonynak. Gloster meg- vakításának kezdeményező, egy pillanatig szótlan tanújaként szemével mondja el legdrámaibb monológját Gyöngyössy Katalin Cordé- lia szerepében szépségével, hamvas megjelenésével, tisztaságával hatott. Lirai színeiben már igazi Shake- speare-tündér, de Cordélia több ennél: igaz ember, egyéniség, aki vállalja hallgatásának, őszinteségének következményét, s ezt még Gyöngyössy Katalin nem tudta maradéktalanul megoldani. Vágó Nelly látványosan szép, stílusos, színekben és vonalakban a jellemek lényegét kifejező — bár néhol kicsit túlságosan is dekoratív — jelmezeket tervezett. Sugárzó fehér fénykéve hull a sötét színpadra, a világ kínpadáról a halálba f nyújtózó apa és hűséges, j halott leányának egybefo- , nódott alakjára. Ezt a záróképet soká nem fogj t;< ! elfeledni. A szolnoki Lear király méltó vállalkozása a 'i Szigligeti Színháznak és méltó nyitánya a hazai Shakespeare-ünnenség°knek m. Földes Aon* Fiatalok a színpadon Megkezdődik villamosenergia-hálózatunk automatizálásának tudományos előkészítése A fiatalok egy része ismeri a fellépések boldog izgalmát, s akik még nem éltek át, ilyen izgalommal teli perceket, azokkal minél előbb meg kell ismertetni. Erre vállalkozott nemrég a Középtiszai Állami Gazdaság kétszáz tágű KISZ-szervezete. Sok-sok próba után műsorukkal szombaton este mutatkoztak be. Nagy sikerük volt, talán, még nagyobb is, mint amilyenre számítottak. Fél hatkor kezdődött az előadás. (És tartott egyfolytában — egyetlen tízperces szünettel megszakítva — egészen féltizenegyig!) Harminchat önálló műsorszám szerepelt a programban. Sok olyan számot láttunk, amit kár volt bemutatni. A hiba legtöbb esetben nem a szereplőkben, hanem a bemutatott darabban volt. Hétfőn reggel kétnapos ankét kezdődött a Technika Házában villamosener- gia-hálózatunk automatizálásáról. A tanácskozás összehívását az tette szükségessé, hogy a legfontosabb műszaki kérdések tisztázásával már most meg kell alapozni a következő évek rendkívül gyorsütemű fejlődését. Az ankét feladatait dr. Kovács Károly Pál egyetemi tanár, á Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Villamosenergiaipari Kutató Intézet igazgatója vázolta. Dr. Gádor László kandidátus, a Villamosipari Kutató Intézet laboratóriumvezetője arról számolt be, hogy az elmúlt esztendőkben sikerült megtalálni a módszereket az elosztóhálózaton futó áram feszültségének automatikus szabályozására, s a most következő feladat e megoldásoknak a gyakorlatba való átültetése. Dr. Nagy István kandidátus, a Magyar Tudományos Akadémia automatizálási kutató intézetének tudományos főmunkatársa pedig azokat az új magyar automatikus berendezéseket ismertette, amelyek a nagy generátorok szabályozása útján biztosítják, hogy a hálózaton mindig az előirt feszültséggel jusson el az energia a fogyasztókhoz. A délelőtti ülésen még két előadás hangzott el, — majd megvitatták a rült kérdéseket. A népitáncosokat csak dicsérni lehet. Azonban az énekszámoknál nem volt minden rendben. A legtöbben érzelgős magyar nótákat énekeltek, de akadt olyan szereplő is, aki első világháború előtti (nem tudom, honnan szedték elő!) végtelen hosszú sanzonszerű dalt adott elő. Majd a táncdalosok következtek. Jó ritmusérzékkel és hanggal adták elő műsorszámaikat. Azonban cseppet sem volt kellemes a cigányzene kíséret. A zsűri külön díjjal jutalmazta az ipari és mező- gazdasági tanulók kerületi KISZ szervezetének „Az első kereset" című jelenetét. Ez volt az egyetlen igazán jól megválasztott, fiatalokhoz illő darab az egész műsorban. Jó lett volna még sok hasonlót látni. Két - év helyett négy év tanulmányi idő a gyors- és gépíróképzésnél A Művelődésügyi Minisztérium illetékesei tervet dolgoztak ki a gyors- és gépíróképzés színvonalánál* emelésére. A már jóváhagyott tervek szerint a köz- gazdasági szakközépiskolákban különleges osztályokat szerveznek, amelyeknek tanulói négy évig — az általános műveltséget nyújtó tananyaggal együtt — gyors- és gépírást is tanulnak majd. A követelmény az, hogy a diákok négy év után gyorsírásból legalább percenként 200, gépírásból Falugyűlést tartottak Öcsödön A Hazafias Népfront községi bizottsága vasárnap délelőtt 9 órakor falugyűlést tartott Öcsödön. Beszámolót Méri János, a községi népfront bizottság elnöke tartott A falugyűlésen megjelent mintegy háromszáz résztvevő előtt felszólalt Ragó Antal országgyűlési képviselő is. Az új vezetőség megválasztása után baráti beszélgetésen vettek részt a járási pártbizottság, a járás tömegszervezeteinek; vezetői, valamint a községi párt-, tanács- és tömegszervezetek vezetői, munkatársai, melyen Ragó Antal főként a legutóbbi ország- gyűlésen elhangzottakat ismertette. pedig 80 szótagos sebességet érjenek el. A jelenleg működő kétéves gyors- és gépíróiskolák egy részét — a tárgyi és személyi feltételektől függően — ilyen szakközépiskolákká szervezik át. Másik, kisebb részét a jövőben is fenntartják a felnőttek továbbképzésére. A szakközépiskolai rendszerben a gyors- és gépíróképzés két típusát alakítják ki. Egyikben a gyors- és gépírnitudó általános adminisztratív munkaerőket képzik, a másikban a gyors- és gépíráson kívül egy idegen nyelvet is tanítanak. Ez utóbbiakban a külföldi vállalatokkal, ’ intézményekkel kapcsolatban álló gazdasági szervek, intézetek, gyárak, üzemek részére képeznek gép- és gyorsírókat, akik az idegen nyelvet a középfokú nyelvvizsga szintjét megközelítően sajátítják el, s az adott idegen nyelvből szöveget is tudnak gépelni. Ebből az • újtípusú szakközépiskolából kerülnek majd ki elsősorban a felsőfokú külkereskedelmi szakiskola hallgatói. Egyszer az a hivatalsegédek is Van nekem egy kis hallónéma tanítványom. Rendkívül mozgékony srác, akinek zsebei mindig a legképtelenebb dolgokkal vannak tele. Az ötméteres madzagtól kezdve egészen a svéd golyóscsapágyakig minden megtalálható nála és sokat nem adnék, ha egyszer valami égi hatalom felvilágosítana, honnan a manóból lehet mindezeket összeszedni. Nos, mellesleg ez a kis kölyök még jóképű is és nincs a világon olyan meg- átalkodottan szigorú gyógypedagógus. aki nemet tudna mondani, mikor ez a kis istenátka a számolási szemléltetésre szánt kukoricamatériából egy-egy marékkai félre nem érthető hasveregető mozdulatokkal evés céljából kiku- nyerál. A történethez hozzátartozik egy másik ember rövid jellemzése is. Ez pedig az öreg Szappanos Pista bácsi, a mi régikeletű hivatalsegédünk, aki nemcsak a hivatali éveket summálja magas kalkulussal nálunk, hanem a nyugdíjkorhatárnak is jócskán felette jár. Egyébként az öreg az illemtankönyvekből összeollózható mintaember sematikus megtestesítője. Mellé járul még mindehhez legendás kevésszavúsága és abszolút blazírtsága. Hát én ezt a két fentebb jellemzett embert ma reggel bizalmas beszélgetésben találtam együtt. Na, persze, a hallónémaság fennforgása miatt ez a beszélgetés meglehetősen egyoldalú, képet mutatott. Pista bácsi — a szótlanság és blazírtság prototípusa egy kis fényes tízfillérest nyomogatott a kisfiú kezébe, nem az érték, de a szarkai csillogás okából és a kisfiú orrát tö- rölgette egy zsebkendővel, és szólogatta őt Jóskának, habár a szent keresztség- ben az Attila nevet kanta annakidején. Nem tudom, ti, akik majd olvassátok ezeket a sorokat és simogattátok időnként gyerekek feiét, érzitek-e mit jelent az, egy szőke kisgyereket Attila helyett Jóskának nevezni. Az Attilák — boesássa- n«k meg a hasonnevűek — valahogy mindig királyaikat vagy költőket idéznek nálunk, de a Jóskák olyan miféle Jóska-szerű emberek, akik mindkét lábukkal a földet tapossák és még a kisujjukat is csak ritkán emelgetik az ég felé, hogy onnan villámokat csiholjanak elő. Nem mintha az égremutogatás nem volna haladó tendencia. Nem akartam kilesni ezt a Jóska-féle barátságot, mégis akaratlanul meg kellett látnom azt a cserét, mikor a kis gyó- gvos zsebébe elsüllyedt egy kis fényes tízfilléres és a Pista bácsinak nagy kormos zsebébe a cserébe kapott. rejtélyes eredetű, félbetört fejű gipsz lenin- szobor. Nem nagy ügy. Csak úgy jutott az eszembe. hogy ma olvasom a Népszava ötödik oldalán: ..Az orvost azzal vádolták, hogy segédkezet nyújtott Hitler euthanasia programjának végrehaitásáboz. közreműködött százezernél több fogyatékos elméjű ember meggyilkolásában. Hasonlítsátok össze őket. Rézsó V*'
