Szolnok Megyei Néplap, 1964. február (15. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-01 / 26. szám
Világ proletaries! egyesüljetek / SZOLNOK MEEXfj (A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Í5 A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 26. szám. Ara SO fillér 1964. február szombat, Az országgyűlés folytatja a költségvetés vitáját Tegnapi számunkban közöltük Czinege Lajos honvédelmi miniszter felszólalását, melyben a honvédelmi kiadások és fegyveres erők céljaira előirányzott összegek felhasználásáról és az idei előirányzatok rendeltetéséről tájékoztatta az országgyűlést. A csütörtöki ülésen a honvédelmi miniszter után Ollári István Borsod megyei képviselő kért szót, majd Mohácsi Imre Szolnok megyei képviselő beszélt. Mohácsi lenre Sxoinoh megyei képviselő A talajjavításhoz, a talaj- védelemhez nyújtott kedvezményekről, s az öntözési rendszer bővítéséhez, fejlesztéséhez előirányzott állami dotáció jelentőségéről beszélt Hangsúlyozta, hogy a kedvező agrárpolitika hatására tovább bővül a merőgazdasági üzemek állóéi forgóeszközeinek állománya. A mezőgazdasági termelés növelése és a műtrágya-felhasználás közötti összefüggésekről szólva a többi között a következőket mondottá: A műtrágya-felhasználás növelésére fordított beruházások végső soron a mezőgazdaságot segítik. Örömmel és megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a Tisza vidéki Vegyikombinát műtrágyagyára évi S55 ezer tonna nitrogénműtrágyát gyárt Ha ezt a mennyiséget 20,5 százalék hatóanyagtartalmúnak vesszük, akkor önmagában 710 ezer tonna kenyérgabona többletter- méflt jelent Felmerülhet persze a kérdés, vajon időben kapja-e meg a mező- gazdaság a műtrágyát Az eddigi jelek szerint jobb lesz a helyzet, mint az utóbbi években. A tavaszi fejtrágyázáshoz szükséges műtrágya nagy részét az AGROKER már leszállította, csak az a fontos, hogy a műtrágyát szaikszerűen — használják fel. A műtrágyaellátás összefügg az állattenyésztés színvonalával is. A szántóterület körülbelül 50 százalékán termelünk takarmánynövényt. Ez tény. Amint az sem vitatható, — hogy sok mezőgazdasági üzemben a műtrágya felosztásakor a szálas takarmányok mindig utolsóként jönnek számításba. Sok helyen olyan táblákba kerülnek, amelyek táplálóanyaga a leggyengébb, esetleg a talaj minősége is a legrosszabb. Persze nemköny- nyű eldönteni, végül is melyik kultúrákat soroljanak a sor végére A kenyér- és a takarmánygabona természetes«! nem, az Ipari növények sem, tehát — van ugyan némi előrehaladás a szálas takarmányok temesz- tése terén — rendszerint a sor végére maradnak, minden következménnyel együtt A takarmánytermesztés megoldása szorosan összefügg a műtrágya- ellátással. Végűi a mezőgazdaság gépesítésének néhány időszerű feladatát ismertette. Utána dr. Schnitzler Jósáéi Hajdú-Bihar megyei képviselő következet maid acc elnökló Pólyák János az országgyűlés csütörtöki ülését barekesztette. A törvényjavaslat vitáját pénteken délelőtt tíz órakor folytatták, melyről az alábbiakban számolunk be. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Mün- nich Ferenc, Római Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, s a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese szór lalt fel. I Kállai Gyula beszéde Az 1964. évi költségvetés a múlt év eredményeire támaszkodik — mondotta Kállai Gyula. — Országunk gazdasági élete a múlt évben is legfontosabb gazdaságpolitikai elveinknek, az ötéves tervben kitűzött . céljainknak megfelelően fejlődött. Néhány területen azonban lemaradás volt. Ezek felszámolása ez évi feladataink közé tartozik. Az ország gazdasági helyzetéről, a kormány gazdaságszervező tevékenységéről képviselőtársaim a legutóbbi ülésszakon elmondották véleményüket, és számos javaslatot tettek az észlelt hibák megszüntetésére, fejlődésünk gyorsítására. A kormány behatóan tanulmányozta ezeket a javaslatokat, és határozatokat hozott alapos megvizsgálásukra, illetve megvalósításukra. Elmondhatjuk, hogy az élénk vita, s a hasznos javaslatok segítették a kormány munkáját. Engedjék meg, hogy a kormány nevében e helyről Is köszönetét mondjak képviselőtársaimnak • kritikában, véleményekben és javaslatokban megnyilvánult segítségért. Idei tervünk — mondotta ezután — a népgazdaság reális helyzetének és az ötéves tervben erre az esztendőre kitűzött céloknak megfelelő, teljesíthető feladatokat tartalmaz. Új fényben a forradalmi jelszó Szocialista társadalmi rendünk alapvető célja, hogy az emberek jobban, boldogabban, kulturáltabban éljenek, mint a kapitalizmusban. Következetesen harcolunk e cél eléréséért. Nem értünk egyet azokkal, akik a szocialista társadalmi rendszerben élő népek életszínvonalának emelkedésétől a forradalom távlatait féltik, sem azokkal, akik attól a forradalmi tudat elhomályosodását várják. Nem, éppen ellenkezőleg, ttt azt tartjuk, hogy minél többet teszünk népünk életének további javításáért, annál jobban szolgáljuk a szocializmus eszméinek világméretű térhódítását is. Gazdaságpolitikánk egyik fő alapelve, hogy a termelés növekedésével párhuzamosan, folyamatosan emelkedjék népünk életszínvonala. 1956. november 4-e óta következetesen érvényesítjük ezt az elvet. Újra tisztává tettük az 1947—48-as évek forradalmi Jelszavát: „Tiéd az of- jság, magadnak építed r ■in nincs éjszaka autóbuszjárat Szolnokon dupla a íaxi-iarifa a vegyiművekhez kerül egy telefonbeszélgetés 2.40-be nem teljesítette tervét az építőipari vállalat csökkent a színház- és mozilátogatók száma ? Jelentés Sxoinoh Faros Tanácsának üléséről Tegnap a délutáni órákban ért véget a Szolnok Városi Tanács ülése, melyen a tanácstagokon, illetve a vb tagjain kívül részt vett Csáki István, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára, Sípos Károly, az MSZMP Szolnok városi Bizottságának titkára és Fodor Mihály, a Szolnok Megyei Tanács VB elnökhelyettese. összesen hat napirendi pont került megtárgyalásra, a különböző előterjesztések jóváhagyásán kívül. A Nyugat beseru csa'ódása Népünk életszínvonaléi természetesen még nem hasonlíthatjuk a nyugati országok ama kivételezett rétegeinek életnívójához, amelyek részesei a kapitalista és gyarmati kizsákmányolásnak vagy abból hozadékot kapnak. De már most vállaljuk az összehasonlításit a kapitalista országok nagy többsége munkás- és paraszttömegeinek életmódjával, mert ez az egybevetés a ml népünk jobb életét bizonyítja. Erről egyébként jő néhány nálunk járt nyugati újságíró dkke Is tanúskodik. Saját tapasztalataink is ezt igazolják. Rendszerünk ellenségei nagy reményeket fűztek a Nyugatra utazó turistáink nagy számához, mert arra gondoltak, hogy az úgynevezett „szabad világ" tömegével csábítja disszidálásra népköztársaságunk állampolgárait. Nos — egynéhány esettől eltekintve — keserű csalódás érte őket A világjáró magyarok elismeréssel adóztak Olaszország műemlékeinek, megnézték Párizs fényeit, megállapították, hogy (Folytatás • 2. oldalon) Hegedűs Lajos, a város- rendezési és építésügyi állandó bizottság elnöke eddig végzett tevékenységükről, az előttük álló feladatokról, ezen belül az ötéves várospolitikai terv ellenőrzése során észlelt tapasztalatokról terjesztett elő jelentést a, tanácsülésnek. Elöljáróban arról tájékoztatta a tanácsülést, miképpen dolgozik az állandó bizottság, majd ismertette annak néhány konkrét tevékenységét. Ezek közé tartozik például, hogy akciót folytattak a városban éjszakai autóbuszjárat beállítása érdekében a vegyiművekhez és Szandaszöl- • lősre. — Ugyanakkor szót emelteik az egységes autótaxi viteldíj bevezetése ügyében is. Hegedps Lajos Jelentésében hangsúlyozta: a város déli iparnegyedének lakói tíz év óta kérik, hogy az autóközlekedési vállalat állítson be egy éjfél körüli autóbuszjáratot. E lakónegyedeket este tíz óra után csak taxival lehet megközelíteni, az viszont igen drága. Ugyanis a vegyiművekhez a viteldíj a cukorgyártól számítva kétszeres összegbe kerül. Hasonló a helyzet, ha valaki Szandaszöllősre akar utazni este tíz óra után. Az állandó bizottság javasolta a végrehajtó bizottságnak, hogy a vizsgálatuk alapján intézkedjenek a város lakóinak e rég óhajtott problémája elintézésében. A jelentést kővető vitában többen hangsúlyozták: az AKÖV arra hivatkozik, hogy nem gazdaságos az éjfél körüli autóbuszjárat beindítása, ezért nem tettek még a vállalatnál intézkedést errevonatkozóan. Hiba hogy ezúttal a vállalat csak a gazdaságosságot nézi, és nem a város lakóinak érdekét. A városrendezési és építésügyi állandó bizottság elnökének jelentése a továbbiakban szólt az 1963. évben tervezett, és a folyamatban lévő kislakásépítkezések helyzetéről te. December 27-én az év végéig kiadott 226 építési engedélyből 181 megvalósult, vagyis ennyi új családi hajlék épült fel Szolnokon tavaly. Részletesen szőlt a jelen-' tés az ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat által végzett építkezések helyzetéről is. Megállapította, hogy lemaradása van a vállalatnak az 1964-ben épülő lakásoknál, melyeknek építését még tavaly meg kellett volna kezdeni, így lemaradás van a pártház építésénél is. Ugyanakkor az Ady Endre utca és a Ságvári kőrút sarkán épülő 75 lakásos épülethez még hozzá sem kezdtek, bár a vállalat főmérnökének táiékoztatása szerint 800 000 forint értékű épü- tetanyag ehhez az építkezéshez a helyszín közelében rendelkezésre áll. Jelentős helyet foglalt el a jelentésben a város telefonellátottsága is, amely egyáltalán nem kielégítő. A tanácstagok közül többen, főként Szandaszöllős képviselői hangsúlyozták: lehetetlen állapot, hogy délután négy órától nem tudnak telefonon érintkezni a város központjával. Ugyanakkor míg a város belterületén egy telefonbeszélgetés 60 fillérbe kerül, addig Szandaszöllősön 2.40 forintot kell fizetni egy szolnoki beszélgetésért. Az állandó bizottság javasolta, hogy a posta készítsen egy tanulányt a város távbeszélő ellátottságának jelenére és jövőjére vonatkozólag, figyelembe véve a várható nagymértékű ’ telefon-igényeket. — Ugyanakkor javasolta, hogy e taulmányt a végrehajtó bizottság terjessze fel a posta vezérigazgatóságához intézkedés végett. E tanácsülés legvitatottabb napirendi pontja Szolnok város népművelésének helyzetéről szóló jelentés volt, melyet Szur- may Ernő vb-elnökhelyet- les terjesztett elő. — A* 1963—64-es évben új ismeretterjesztési formákat indítottunk be — közli a jelentés —• a szabad- egyetemeket Hat tagozatot indítottunk be, közel ötszáz résztvevővel. Reméljük, hogy az első próbálkozás után a szabadegyetemeik városunkban is meghonosodnak és egyre több lesz azoknak a száma, akik napi elfoglaltságuk után művelődési vágyból, tanul- niakarásból, kellemes és hasznos időtöltésből részt vesznek előadásainkon, hogy ismerkedjenek a társadalomtudományok, a művészetek, a természettudományok és a technika megragadó eredményeivel. A jelentés részletesen foglalkozott a különféle akadémiák munkájával, a könyvtárak helyzetével. — Megállapította ez utóbbinál, hogy városunk könyvtáraiban a könyvállomány örvendetesen szaporodik. Bizonyítja ezt, hogy a Verseghy könyvtárnak 1957- ben 26 791 kötet könyve volt, 8 ezek száma , 1963- ban 52 061-re emelkedett. A fiókkönyvtáraknál hasonló jó eredményt könyvelhetünk eL Jelentősen emelkedett az olvasók száma. Míg 1961-ben 4078, addig 1963-ban 6647 olvasót tartottak nyilván. Szólt a jelentés a felnőttoktatás helyzetéről Is. Ezen belül kiemelte, hogy az üzemek általában biztosítják a tárgyi feltételeket azokhoz. Jelenleg városunk lakosságának mintegy 30 százaléka tanul különböző iskolákon, a ha a szakmai tanfolyamokat te számítjuk, akkor ez 42 százalékra növekszik. Helyet kapott e jelentésben a művésztélep és a múzeum munkájának értékelése is. Szólt a különböző kiállítások rendezésének jelentőségéről, mely egyik fontos tényezője a közízlés alakításának, fejlesztésének. A színházzal kapcsolatosan hibaként jelölte meg, hogy nemegyszer olyan darabot mutatnak be, amely nem szolgálja a szocializmus eszmeiségét, son a közízlés fejlesztését. A filmszínházak helyzetének, szerepének értékelésénél kitűnt, hogy csökkent a látogatók száma, bár a végleges statisztika még nem készült eL Ezt egyrészt a tv nagymérvű elterjedésével, másrészt a műsorok minőségével lehet magyarázni. A jelentés szólt a rádió* és eaj tó-előfizetés jelentőségéről te. Se ugyancsak erről szólt felszólalásában többek között Csáki István eivtáis, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának első titkára. A továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a színház műsortervének elkészítésekor mindenkor kérjék ki a közönség véleményéit te. Csak így lehet elérni, hogy a színház egyre több látogatót vonzzon, S mivel a jelentés szólt a szolnoki kulturális hetek rendezéséről te, Csáki elvtárs hangsúlyozta, hogy a megye pártvezetése minden segítséget megad annak sikeres lebonyolításához. Nagyon helyes — mondotta többek között —, hogy • nagyjelentőségű kulturális esemény fölött elsősorban a város tanácstagjai vállalnak védnökséget. Az ülés következő napirendi pontjában az 1963. évi városfejlesztési terv teljesítéséről, valamint az 1964. évi városfejlesztési terv irányelveinek meghatározásáról tanácskoztak. Szó került még a tegnapi tanácsülésen a Tisza-liget építéséről, valamint a városi tanács pénzügyi osztályának munkájáról. A tanácsülés valamennyi előteriosztett jelentést élénk vita utón elfogadta.
