Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-18 / 14. szám

i9®4!. január 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Kellős kötelezettség Az üzemekben, vállala­toknál a napokban folyó termelési tanácskozásokon két dolgot beszélnek meg a gazdasági párt és tömeg­szervezeti vezetők a mun­kásokkal. Részben az el­múlt év termelési ered­ményeit és tapasztalatait, részben az 1964-re kirótt feladatokat ismertetik. — Mindkettő rendkívül fon­tos, hiszen nem kevesebb­ről van szó, mint a dol­gozókkal megbeszélni a tennivalókat. Szükséges, hogy a műhe­lyek munkásai ismerjék az egész gyár tervét, saját üzemrészük programját, de a legfontosabb az, hogy meghatározzák a feladatok megoldásának feltételeit. Főleg azt, hogy abból kire mi hárul. Kettős kötele­zettségről van itt szó: a gazdasági és műszaki ve­zetőknek gondoskodni kell a termelés megszervezésé­ről, az anyagellátásról, a gyártmány- és gyártási ej- lesztésről és így tovább; a munkások meg vállalják o tervi eladatok végrehaj­tását. Tegye meg mindenki a magáét. S hogy kinek mit kell tennie, azt vitas­sák meg a termelési ta­nácskozások résztvevői. A munkásnak azt kell elmagyarázni, hogy a ter­melékenység fokozása meg­kívánja például a jobb munkaidőkihasználást. Nö­vekedett az exportterv, jobban kell vigyázni a minőségre. A műhelyekben persze ezt konkrét példá­kon, részproblémákon ke­resztül szemléletesebbé le­het tenni. Nem felesleges tájékoztatni a dolgozókat arról sem, hogy a műszaki osztályok milyen gazdasá­gosabb technológia kidol­gozásával foglalkoznak, íesz-e — és milyen irányú műszaki fejlesztés, milyen új gyártmányokat készíte­nek, s ez mit jelent egy- egy üzemrész számára. . A munkások csak így tudnak véleményt mon­dani, tapasztalatokat kije­lezni, gondolataikat, hasz­nos tanácsaikat formába önteni. Ez pedig nélkülöz­hetetlen a gazdasági veze­tők számára. De azért is így helyes ezt csinálni, mert a brigádok, munkások vállalásai átgondolta bbafe lesznek, a munkaversenyek szervezése egyszerűbbé vá­lik. Jó elmondani azt is, hogy mit tegyenek a mérnökök, anyagbeszerzők, üzemszer­vezők, ügyintézők. Ha itt is szót értünk, akkor már csak dolgozni kell, hiszen mindenki tudja a maga tennivalóját. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy feltétlen ismertetni kell az eredmények mel­lett azokat a jó és hasz­nos tapasztalatokat, a ter­melés menetében felfede­zett erőforrásokat, amelye­ket ebben az évben Is hasznosítani kell. Biztos, hogy ezek a szakmunká­sok, brigádok, művezetők, mérnökök nevéhez fűződ­nek. A dicséret, a jó mun­ka elismerése épp úgy kö­telessége a vezetőknek, mint a hibák jeltárása, az elkövetett mulasztások ke­mény, tárgyilagos bírálata. Emberekkel tanácsko­zunk, akik érző — és nem csak értő lények. Ezért a jobb és több termelésre való agitáció, nevezetesen most a termelési tanács­kozások során erről ne fe­ledkezzünk meg. Szólni kell a szocialista brigádokról is. Azok a munkások, akik e kollektí­vákban dolgoznak, most mutassanak példát úgy, mint azt eddig is már sok­szor tették. Munkástársaik tekintete rajtuk van, tő­lük, a legjobbaktól várják a kezdeményezést, mond­hatnánk, az ő vitorlájuk után mennek. Felelősség ez. A szocialista brigádok nemes felelőssége élenjá­rónak lenni. E termelési tanácskozásokon ennek az erőnek, öntudatnak kell ki­fejeződnie akkor, mikor a felndatváVnlásra kerül sor. A tervek készítői számí­tottak a szocialista brigád- mozgalomra. Mznak abban, hogy a szocialista módon dolgozó, élő emberek ki­próbált értelme, ereje, szí­ve most is e termelési ta­nácskozások iránytűié lesz. <F. P.) Műszaki erdészetet szerveznek Az Erdészeti Értesítő legutóbbi száma közölte dr. Balassa Gyula miniszterhe­lyettesnek. az Országos Er­dészeti Főigazgatóság veze­tőjének utasítását ' arról, hogy az erdőgazdasági munkák nagyobb termelé­kenysége, a fejlettebb tech­nológia elterjesztése, a ne­héz fizikai munkák meg­könnyítése, vagy megszün­tetése, továbbá a balesetve­szély hatékonyabb elhárítá­sa érdekében az erdőgazda­ságok ez év szeptember 30- ig mindenütt szervezzenek műszaki erdészetet Felvétel az ápolónőképző iskolák tanfolyamaira A Fővárosi Tanács Egész­ségügyi Osztálya felvételt hirdet a fővárosi általános ápolónőképző iskolák már­ciusban kezdődő tanfolya­maira. Felvételre jelentkezhet­nek elsősorban budapesti leányok és asszonyok 17— 35 éves korig. A felvétel iránti kérelmeket február 20-ig kell az iskolák címére beküldeni A kérelemhez csatolni kell közép- vagy általános iskolai bizonyít­ványt, önéletrajzot, születé­si anyakönyvi kivonatot, orvosi igazolást és 2 darab fényképet. Az iskolában a hallgatók teljes ellátásban részesülnek. A budapestiek bejárnak, a vidékiek bent­laknak. Bővebb felvilágosí­tást az iskolák nyújtanak, az ápolónőképző iskolák címei a következők: Varga Katalin Ápolónőképző Isko­la, Budapest, VIII., Puskin utca 28.; Vámos Tlona Apo- lónőkkénző Iskola, Boda- VMt» V. Váci utca «7, Fő­városi Betegápolónőképző Iskola Budapest, VIII., Szentkirályi utca 4. (MTI) VARIA H4Z A szentendrei kocsigyár­ban a múlt évben készült el a varia elnevezésű hét­végi ház mintapéldánya. Érdekessége, hogy a fa­rostlemezből készített fal­elemek 17 négyzetméter alapterületen, tetszés sze­rint, tizenötféle formában állíthatók össze. A kétszo­bás, teraszos, mosdóval, főzőfülkével rendelkező, hét fekvőhelyes ízléses kül­sejű házacskának egyes egységei külön is mgvásá- rolhatók. Az üzemben a tavasszal kezdik , meg a hétvégi házak sorozatsvár- tását, s az idén kétszázat készítenek. Téli gépjavítás a vízig, gépüzemében A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói a tavalyi termelési tervet mintegy 15 millió forinttal túlteljesítették, A kedvező időjárás lehetővé tette, hogy gépeik még december elején is dolgozzanak. A szoká­sosnál így később kezdhették meg a gépjavítást. Most azonban teljes kapacitással dolgoznak. Hegedűs Lajos igazgató-főmérnöktől érdeklődtünk: hogyan haladnak a hatalmas géppark javításával? — Érzékeltetni szeret­ném, hogy gépüzemünk ja­vító műhelyének milyen sokoldalú munkát kell el­végeznie. A javításra váró gépeket több csoportra oszthatjuk. — Az elsőhöz mintegy száz földmunkát Kovács Mihály sertésgondozó hat éve tsz-tag. Az Idén érte el a legtöbb munkaegységet. Nyoleszűztizenhat egységre részelt, a zárszámadáskor 18 306 forintot kapatt Milliomosok ■ár számadása Meóőhé’.íen (Folytatás az 1. oldalról) növényvédelmi- és egyéb kedvezmények címén. A tagoknak 19 103 000 fo­rintot osztottak ki. Csupán földjáradék címén 500 000 forintot kaptak a szövetke­zeti gazdák. Az egy tagra jutó jövedelem 23 282 fo­rint, az 1962. évi 19.243 forinttal szemben. Egy munkaegység értéke — oe- leszámítva a 3 63 forint ér­tékű terményt is — 45.63 forint. E beszédes számok is bi­zonyítják. hogy ismét je­lentősét lépett előre a Tán­csics Tsz. S hogy nem ér­demtelenek a Földműve­lésügyi Minisztérium és a Termelőszövetkezeti Tanács elismerésére, amelyet Tisza elvtárs tolmácsolt. Dicsérő szavait azzal a javaslat­tal toldotta meg: a szövet­kezet vezetői, tagjai tegye­nek meg minden erőfeszí­tést az állattenyésztés fej­lesztéséért. A zárszámadó közgyűlés után csaknem hétmillió fo­rintot vittek haza a szö­vetkezeti gazdák. Már csak azok, akik nem vásároltak el legalább egy részét. Mert erre is volt mód. A mező­túri földművesszövetkezet négymillió forint értékű árukészlettel tart három­napos vásárt a tsz kultúr­termében. H«f év nt^n Egerben pénteken adták át a Dobó István vármúze­um hatáskörébe a helyre­állított középkori várpalo­tát. A XV. században épült kétszintes építészeti emlé­ket az Országos Műemlék Felügyelőség restauráltatta. Az erősen megrongálódott épület helyreállítása hat évig tartott, mert a szak­emberek újabb kutatásokat is végeztek az épület faléi­nak feltárása végett. A hely­reállított - várpalota termei­ben történelmi múzeumot rendeznek majd be, ahol az egri vár középkori életé­nek dokumentumait és a török időkből visszama­radt emlékeket mutatják be a nyilvánosságnak. A múzeumot még az idei nyáron megnyitják. Egymillió forintja! túliéijhitette 1963. évi tervét a jászberényi Vasipari Vállalat A jászberényi Vasipari Vállalat i963. december 31-ig egymillió forint túl­teljesítést ért el. A nyere­ségmutató is a száz száza­lék felett van, s az előző évvel szemben tizenhét százalékos termelékenység­növekedést értek el. La­kosság szolgáltatási tervü­ket 120 százalékra teljesí­tették. Az egy munkásra jutó termelési érték közel 140 ezer forint, 50 ezerrel több, mint három éve volt. A vállalat kapacitása ezekkel az eredményekkel telítettnek fflondtmfó to­vábbfejlődésére alig lehet számítani. Az üzemben óriási a zsúfoltság, nagy a balesetveszély, a terme­lőterület elégtelen, alig 1200 négyzetméter. A na­gyobb munkadarabokat csak a szabadban tudiák elkészíteni, mert a műhe­lyek befogadóképessége kicsi, A Diósgyőri Gépgyár kétmillió forintos export­megbízását, valamint a kü­lönböző vasszerkezeti gyártmányok, öntözőtele­pek kb. 50 millió forin* értékben való előállítását nem tudtak vállalni, a már említett okok miatt. ÍRJA meg — írja meg a Néplapban, ha nem tetszik! — ön kért rá, kedves főkönyvelő elvtárs, és én nem tagadom meg a kérését. Megírom, hogyan foga­dott és milyen hangon beszélt velem ön, amikor az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat igaz­gatói irodájába bementem. Elöljáróban meg kell említenem, mielőtt az iro­dába léptem, a titkárságon kértem egy névsort. A tit­kárnő, amikor meggyőződött arról, hogy a Szolnok megyei Néplap munkatársa vagvok, készségesen át­adta. Közben még egy kimutatást kértem, amit nem talált és bement László János igazgatóhoz — gondo­lom, megkérdezte, hol keresse. Visszafelé jövet szólt, hogy az igazgató elvtárs kéret, menjek be hozzá. Az irodában ketten tartóz­kodtak; az igazgató és a főkönyvelő. Előadtam, hogy mire vagyok kiváncsi, milyen ügvben járok náluk. Az igazgató elvtárs bólintott, de ön, főkönvvelő elv­társ, goromba hangon rám szólt, hogv „Mit akar és mi köze van ahhoz a dologhoz a Néplapnak?" — Egyébként is — mondta —■, a régi iratokat ez irattárban tartjuk és a maga kedvéért nem fogjuk azt feltúrni. Annyira meglepődtem, hogy hirtelen szólni sem tudtam. Lehet, nem a legiobb hasonlat, de rögtön arra gondoltam; mi lenne, ha a főszerkesztőmhöz va­laki hivatalos ügvben jönne, és én, aki véletlenül az irodájában tartózkodom, durván elutasítanám az ille­tőt, mielőtt még a főnököm szóhoz jutna. Mindez néhánv pillanat alatt átvillant agyamon és csak azután válaszoljam: — Kérem szépen, én az igazgató elvtárshoz jöt­tem, vele beszélek, nem tudom, miért vág a szavam­ba és miért próbálja megnehezíteni a munkámat? — mondtam, maid hozzátettem; — Különben is, a név­sor nincs az irattárban, mert egy kivételével már el is olvastam. Erre ön fmég érthetetlenebb1"!) újra rámtámadt. — Hogv jön maga abhoz, hogv az elvtársnőt kénvszerít«e arra. hosv a papírokat megmutassa? Az elvtársnőt behívtam, aki kérésemre elmon­dotta, hogy udvariasan kértem a névsert. Erre vála­szolnia — azt hiszem, kedves főkönvvelő elvtárs. na­gyon nehéz lett voMa, inkább haragosan kiáltott: — Tria meg n N^Manban. ha nem tetszik! önnel már más. úgv emiőkszem termelési, vagy anvagellátási vonatkozású témá^ró) beszélgettünk. Akkor rendesen, társadalmi érintkezés formáiát be­tartva tárgyaltunk. Vagy nem az volt ez igaz,- önie? — bognár — <0AVVVVy!A<WAWwVVWV>AWi>VVVW«<VVVVVVvVVW»vvyvvVvyyvvy^ végző erő- és munkagép tartozik. — SZ—100-asok, DT-k, szkréper ládák, dó­zerek, disztillerek, szántó- sáncoló- és csatornanyitó ekék, kotrók, világítóberen­dezések, kopmresszorok, la­kó- és műhelykocsik, szál­lítószalagok és dömperek Várnak javításra, — hang­zott a válasz. — A második nagy cso­portba az öntözőszivattyúk tartoznak. Mintegy har­minc gép, agregátok, erő­gépek, szívó- és nyomó csö­vek, repülővezetékek, üzem­anyagtartályok és vízmérő berendezések vannak a ja­vítóműhelyben. — A következő csoport: mintegy 126 belvíz szivaty- tyú, illetve agregát, a ne­gyedik csoporthoz különfé­le építőipari gépek, beton­keverők, vibrátorok, szállí­tószalagok, szivattyúk, — kompresszorok és légkala­pácsok, végül mintegy 110 gépjármű javításáról kell gondoskodni. — Az említett géppark fele a tavalyi nagyobb igénybevétel miatt na­gyobb javításra szorul A többieket fel kell újítanunk és karbantartanunk. — A javítóműhely 150 dolgozóján kívül a javítás­ban részt vesz 70 öntöző­gépész és 60 gépkezelő is. A munkálatokat úgy szer­veztük meg, hogy minden gépész, illetve kezelő ott legyen a saját gépe javítá­sánál. A javítást valami­vel későbben, december kö­zepén kezdtük meg. Eleinte alkatrészhiánnyal küzdöt­tünk, végül megoldódott ez a problémánk. — Leghamarabb a belvíz elleni védekezésre kell fel­készülnünk. Ezért a belvíz­szivattyúk és az öntözőszi­vattyúk egyrészét már feb­ruár elsejéig ki kell javí­tanunk. A beivízszivattyúk felújításával, karbantartásá­val, jelenleg 90 százalék­nál tartunk. — Az öntözőszivattyúk javítását február 15-ig kell befejeznünk. Jelenleg 80 százaléknál tartunk ezzel a munkával. A gépjárműpark 50 százalékát javítottuk ki eddig. Március 1-ig teljes egészében befejezzük ezt is. — A földmunkagépek és az építőipari gépek felújí­tását, karbantartását már­cius 15-re tervezzük befe­jezni. Jelenleg 30 százalék­nál tartunk ezekkel. — Érdekességként említ­hetem, hogy a Jászságban január 2-án ismét munká­ba álltak a földmunkagé­peink. Építik a Zagyva és a Tárná gátjait és a csator­nát. Mondanom sem kell, hogy ez fontos részét képe­zi az ár- és belvíz elleni védekezésnek. — A téli időszakot fel­használjuk dolgozóink szak­mai és politikai továbbkép­zésére. A műhelymunkások és gépkezelők részére szak­mai továbbképző tanfolya­mokat szerveztünk. Itt al­kalmuk van a technikai ismereteik gyarapítására és oktatást kapnak a baleset­elhárításról is. A gépek ja­vításával határidőre elké­szülünk és idejében hozzá­foghatunk az öntözőtelepek építéséhez — fejezte be nyilatkozatát Hegedűs elv­társ. Automata sebváitó Kocsis Ferenc, a jármű­felszerelési intézet főmér­nöke pénteken bemutatta az újságíróknak az intézet szabadalmát, a hidromekan nevű hidromechanikus automata sebességváltót. Az újfajta sebességváltó a kocsi gázpedáljának lenyo­mása után egy hidraulikus szerkezet segítségével lép működésbe, s az adagolt gáz mennyiségének megfe­lelően önműködően szabás lyozza a sebességet

Next

/
Oldalképek
Tartalom