Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-18 / 14. szám
i9®4!. január 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Kellős kötelezettség Az üzemekben, vállalatoknál a napokban folyó termelési tanácskozásokon két dolgot beszélnek meg a gazdasági párt és tömegszervezeti vezetők a munkásokkal. Részben az elmúlt év termelési eredményeit és tapasztalatait, részben az 1964-re kirótt feladatokat ismertetik. — Mindkettő rendkívül fontos, hiszen nem kevesebbről van szó, mint a dolgozókkal megbeszélni a tennivalókat. Szükséges, hogy a műhelyek munkásai ismerjék az egész gyár tervét, saját üzemrészük programját, de a legfontosabb az, hogy meghatározzák a feladatok megoldásának feltételeit. Főleg azt, hogy abból kire mi hárul. Kettős kötelezettségről van itt szó: a gazdasági és műszaki vezetőknek gondoskodni kell a termelés megszervezéséről, az anyagellátásról, a gyártmány- és gyártási ej- lesztésről és így tovább; a munkások meg vállalják o tervi eladatok végrehajtását. Tegye meg mindenki a magáét. S hogy kinek mit kell tennie, azt vitassák meg a termelési tanácskozások résztvevői. A munkásnak azt kell elmagyarázni, hogy a termelékenység fokozása megkívánja például a jobb munkaidőkihasználást. Növekedett az exportterv, jobban kell vigyázni a minőségre. A műhelyekben persze ezt konkrét példákon, részproblémákon keresztül szemléletesebbé lehet tenni. Nem felesleges tájékoztatni a dolgozókat arról sem, hogy a műszaki osztályok milyen gazdaságosabb technológia kidolgozásával foglalkoznak, íesz-e — és milyen irányú műszaki fejlesztés, milyen új gyártmányokat készítenek, s ez mit jelent egy- egy üzemrész számára. . A munkások csak így tudnak véleményt mondani, tapasztalatokat kijelezni, gondolataikat, hasznos tanácsaikat formába önteni. Ez pedig nélkülözhetetlen a gazdasági vezetők számára. De azért is így helyes ezt csinálni, mert a brigádok, munkások vállalásai átgondolta bbafe lesznek, a munkaversenyek szervezése egyszerűbbé válik. Jó elmondani azt is, hogy mit tegyenek a mérnökök, anyagbeszerzők, üzemszervezők, ügyintézők. Ha itt is szót értünk, akkor már csak dolgozni kell, hiszen mindenki tudja a maga tennivalóját. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy feltétlen ismertetni kell az eredmények mellett azokat a jó és hasznos tapasztalatokat, a termelés menetében felfedezett erőforrásokat, amelyeket ebben az évben Is hasznosítani kell. Biztos, hogy ezek a szakmunkások, brigádok, művezetők, mérnökök nevéhez fűződnek. A dicséret, a jó munka elismerése épp úgy kötelessége a vezetőknek, mint a hibák jeltárása, az elkövetett mulasztások kemény, tárgyilagos bírálata. Emberekkel tanácskozunk, akik érző — és nem csak értő lények. Ezért a jobb és több termelésre való agitáció, nevezetesen most a termelési tanácskozások során erről ne feledkezzünk meg. Szólni kell a szocialista brigádokról is. Azok a munkások, akik e kollektívákban dolgoznak, most mutassanak példát úgy, mint azt eddig is már sokszor tették. Munkástársaik tekintete rajtuk van, tőlük, a legjobbaktól várják a kezdeményezést, mondhatnánk, az ő vitorlájuk után mennek. Felelősség ez. A szocialista brigádok nemes felelőssége élenjárónak lenni. E termelési tanácskozásokon ennek az erőnek, öntudatnak kell kifejeződnie akkor, mikor a felndatváVnlásra kerül sor. A tervek készítői számítottak a szocialista brigád- mozgalomra. Mznak abban, hogy a szocialista módon dolgozó, élő emberek kipróbált értelme, ereje, szíve most is e termelési tanácskozások iránytűié lesz. <F. P.) Műszaki erdészetet szerveznek Az Erdészeti Értesítő legutóbbi száma közölte dr. Balassa Gyula miniszterhelyettesnek. az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjének utasítását ' arról, hogy az erdőgazdasági munkák nagyobb termelékenysége, a fejlettebb technológia elterjesztése, a nehéz fizikai munkák megkönnyítése, vagy megszüntetése, továbbá a balesetveszély hatékonyabb elhárítása érdekében az erdőgazdaságok ez év szeptember 30- ig mindenütt szervezzenek műszaki erdészetet Felvétel az ápolónőképző iskolák tanfolyamaira A Fővárosi Tanács Egészségügyi Osztálya felvételt hirdet a fővárosi általános ápolónőképző iskolák márciusban kezdődő tanfolyamaira. Felvételre jelentkezhetnek elsősorban budapesti leányok és asszonyok 17— 35 éves korig. A felvétel iránti kérelmeket február 20-ig kell az iskolák címére beküldeni A kérelemhez csatolni kell közép- vagy általános iskolai bizonyítványt, önéletrajzot, születési anyakönyvi kivonatot, orvosi igazolást és 2 darab fényképet. Az iskolában a hallgatók teljes ellátásban részesülnek. A budapestiek bejárnak, a vidékiek bentlaknak. Bővebb felvilágosítást az iskolák nyújtanak, az ápolónőképző iskolák címei a következők: Varga Katalin Ápolónőképző Iskola, Budapest, VIII., Puskin utca 28.; Vámos Tlona Apo- lónőkkénző Iskola, Boda- VMt» V. Váci utca «7, Fővárosi Betegápolónőképző Iskola Budapest, VIII., Szentkirályi utca 4. (MTI) VARIA H4Z A szentendrei kocsigyárban a múlt évben készült el a varia elnevezésű hétvégi ház mintapéldánya. Érdekessége, hogy a farostlemezből készített falelemek 17 négyzetméter alapterületen, tetszés szerint, tizenötféle formában állíthatók össze. A kétszobás, teraszos, mosdóval, főzőfülkével rendelkező, hét fekvőhelyes ízléses külsejű házacskának egyes egységei külön is mgvásá- rolhatók. Az üzemben a tavasszal kezdik , meg a hétvégi házak sorozatsvár- tását, s az idén kétszázat készítenek. Téli gépjavítás a vízig, gépüzemében A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói a tavalyi termelési tervet mintegy 15 millió forinttal túlteljesítették, A kedvező időjárás lehetővé tette, hogy gépeik még december elején is dolgozzanak. A szokásosnál így később kezdhették meg a gépjavítást. Most azonban teljes kapacitással dolgoznak. Hegedűs Lajos igazgató-főmérnöktől érdeklődtünk: hogyan haladnak a hatalmas géppark javításával? — Érzékeltetni szeretném, hogy gépüzemünk javító műhelyének milyen sokoldalú munkát kell elvégeznie. A javításra váró gépeket több csoportra oszthatjuk. — Az elsőhöz mintegy száz földmunkát Kovács Mihály sertésgondozó hat éve tsz-tag. Az Idén érte el a legtöbb munkaegységet. Nyoleszűztizenhat egységre részelt, a zárszámadáskor 18 306 forintot kapatt Milliomosok ■ár számadása Meóőhé’.íen (Folytatás az 1. oldalról) növényvédelmi- és egyéb kedvezmények címén. A tagoknak 19 103 000 forintot osztottak ki. Csupán földjáradék címén 500 000 forintot kaptak a szövetkezeti gazdák. Az egy tagra jutó jövedelem 23 282 forint, az 1962. évi 19.243 forinttal szemben. Egy munkaegység értéke — oe- leszámítva a 3 63 forint értékű terményt is — 45.63 forint. E beszédes számok is bizonyítják. hogy ismét jelentősét lépett előre a Táncsics Tsz. S hogy nem érdemtelenek a Földművelésügyi Minisztérium és a Termelőszövetkezeti Tanács elismerésére, amelyet Tisza elvtárs tolmácsolt. Dicsérő szavait azzal a javaslattal toldotta meg: a szövetkezet vezetői, tagjai tegyenek meg minden erőfeszítést az állattenyésztés fejlesztéséért. A zárszámadó közgyűlés után csaknem hétmillió forintot vittek haza a szövetkezeti gazdák. Már csak azok, akik nem vásároltak el legalább egy részét. Mert erre is volt mód. A mezőtúri földművesszövetkezet négymillió forint értékű árukészlettel tart háromnapos vásárt a tsz kultúrtermében. H«f év nt^n Egerben pénteken adták át a Dobó István vármúzeum hatáskörébe a helyreállított középkori várpalotát. A XV. században épült kétszintes építészeti emléket az Országos Műemlék Felügyelőség restauráltatta. Az erősen megrongálódott épület helyreállítása hat évig tartott, mert a szakemberek újabb kutatásokat is végeztek az épület faléinak feltárása végett. A helyreállított - várpalota termeiben történelmi múzeumot rendeznek majd be, ahol az egri vár középkori életének dokumentumait és a török időkből visszamaradt emlékeket mutatják be a nyilvánosságnak. A múzeumot még az idei nyáron megnyitják. Egymillió forintja! túliéijhitette 1963. évi tervét a jászberényi Vasipari Vállalat A jászberényi Vasipari Vállalat i963. december 31-ig egymillió forint túlteljesítést ért el. A nyereségmutató is a száz százalék felett van, s az előző évvel szemben tizenhét százalékos termelékenységnövekedést értek el. Lakosság szolgáltatási tervüket 120 százalékra teljesítették. Az egy munkásra jutó termelési érték közel 140 ezer forint, 50 ezerrel több, mint három éve volt. A vállalat kapacitása ezekkel az eredményekkel telítettnek fflondtmfó továbbfejlődésére alig lehet számítani. Az üzemben óriási a zsúfoltság, nagy a balesetveszély, a termelőterület elégtelen, alig 1200 négyzetméter. A nagyobb munkadarabokat csak a szabadban tudiák elkészíteni, mert a műhelyek befogadóképessége kicsi, A Diósgyőri Gépgyár kétmillió forintos exportmegbízását, valamint a különböző vasszerkezeti gyártmányok, öntözőtelepek kb. 50 millió forin* értékben való előállítását nem tudtak vállalni, a már említett okok miatt. ÍRJA meg — írja meg a Néplapban, ha nem tetszik! — ön kért rá, kedves főkönyvelő elvtárs, és én nem tagadom meg a kérését. Megírom, hogyan fogadott és milyen hangon beszélt velem ön, amikor az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatói irodájába bementem. Elöljáróban meg kell említenem, mielőtt az irodába léptem, a titkárságon kértem egy névsort. A titkárnő, amikor meggyőződött arról, hogy a Szolnok megyei Néplap munkatársa vagvok, készségesen átadta. Közben még egy kimutatást kértem, amit nem talált és bement László János igazgatóhoz — gondolom, megkérdezte, hol keresse. Visszafelé jövet szólt, hogy az igazgató elvtárs kéret, menjek be hozzá. Az irodában ketten tartózkodtak; az igazgató és a főkönyvelő. Előadtam, hogy mire vagyok kiváncsi, milyen ügvben járok náluk. Az igazgató elvtárs bólintott, de ön, főkönvvelő elvtárs, goromba hangon rám szólt, hogv „Mit akar és mi köze van ahhoz a dologhoz a Néplapnak?" — Egyébként is — mondta —■, a régi iratokat ez irattárban tartjuk és a maga kedvéért nem fogjuk azt feltúrni. Annyira meglepődtem, hogy hirtelen szólni sem tudtam. Lehet, nem a legiobb hasonlat, de rögtön arra gondoltam; mi lenne, ha a főszerkesztőmhöz valaki hivatalos ügvben jönne, és én, aki véletlenül az irodájában tartózkodom, durván elutasítanám az illetőt, mielőtt még a főnököm szóhoz jutna. Mindez néhánv pillanat alatt átvillant agyamon és csak azután válaszoljam: — Kérem szépen, én az igazgató elvtárshoz jöttem, vele beszélek, nem tudom, miért vág a szavamba és miért próbálja megnehezíteni a munkámat? — mondtam, maid hozzátettem; — Különben is, a névsor nincs az irattárban, mert egy kivételével már el is olvastam. Erre ön fmég érthetetlenebb1"!) újra rámtámadt. — Hogv jön maga abhoz, hogv az elvtársnőt kénvszerít«e arra. hosv a papírokat megmutassa? Az elvtársnőt behívtam, aki kérésemre elmondotta, hogy udvariasan kértem a névsert. Erre válaszolnia — azt hiszem, kedves főkönvvelő elvtárs. nagyon nehéz lett voMa, inkább haragosan kiáltott: — Tria meg n N^Manban. ha nem tetszik! önnel már más. úgv emiőkszem termelési, vagy anvagellátási vonatkozású témá^ró) beszélgettünk. Akkor rendesen, társadalmi érintkezés formáiát betartva tárgyaltunk. Vagy nem az volt ez igaz,- önie? — bognár — <0AVVVVy!A<WAWwVVWV>AWi>VVVW«<VVVVVVvVVW»vvyvvVvyyvvy^ végző erő- és munkagép tartozik. — SZ—100-asok, DT-k, szkréper ládák, dózerek, disztillerek, szántó- sáncoló- és csatornanyitó ekék, kotrók, világítóberendezések, kopmresszorok, lakó- és műhelykocsik, szállítószalagok és dömperek Várnak javításra, — hangzott a válasz. — A második nagy csoportba az öntözőszivattyúk tartoznak. Mintegy harminc gép, agregátok, erőgépek, szívó- és nyomó csövek, repülővezetékek, üzemanyagtartályok és vízmérő berendezések vannak a javítóműhelyben. — A következő csoport: mintegy 126 belvíz szivaty- tyú, illetve agregát, a negyedik csoporthoz különféle építőipari gépek, betonkeverők, vibrátorok, szállítószalagok, szivattyúk, — kompresszorok és légkalapácsok, végül mintegy 110 gépjármű javításáról kell gondoskodni. — Az említett géppark fele a tavalyi nagyobb igénybevétel miatt nagyobb javításra szorul A többieket fel kell újítanunk és karbantartanunk. — A javítóműhely 150 dolgozóján kívül a javításban részt vesz 70 öntözőgépész és 60 gépkezelő is. A munkálatokat úgy szerveztük meg, hogy minden gépész, illetve kezelő ott legyen a saját gépe javításánál. A javítást valamivel későbben, december közepén kezdtük meg. Eleinte alkatrészhiánnyal küzdöttünk, végül megoldódott ez a problémánk. — Leghamarabb a belvíz elleni védekezésre kell felkészülnünk. Ezért a belvízszivattyúk és az öntözőszivattyúk egyrészét már február elsejéig ki kell javítanunk. A beivízszivattyúk felújításával, karbantartásával, jelenleg 90 százaléknál tartunk. — Az öntözőszivattyúk javítását február 15-ig kell befejeznünk. Jelenleg 80 százaléknál tartunk ezzel a munkával. A gépjárműpark 50 százalékát javítottuk ki eddig. Március 1-ig teljes egészében befejezzük ezt is. — A földmunkagépek és az építőipari gépek felújítását, karbantartását március 15-re tervezzük befejezni. Jelenleg 30 százaléknál tartunk ezekkel. — Érdekességként említhetem, hogy a Jászságban január 2-án ismét munkába álltak a földmunkagépeink. Építik a Zagyva és a Tárná gátjait és a csatornát. Mondanom sem kell, hogy ez fontos részét képezi az ár- és belvíz elleni védekezésnek. — A téli időszakot felhasználjuk dolgozóink szakmai és politikai továbbképzésére. A műhelymunkások és gépkezelők részére szakmai továbbképző tanfolyamokat szerveztünk. Itt alkalmuk van a technikai ismereteik gyarapítására és oktatást kapnak a balesetelhárításról is. A gépek javításával határidőre elkészülünk és idejében hozzáfoghatunk az öntözőtelepek építéséhez — fejezte be nyilatkozatát Hegedűs elvtárs. Automata sebváitó Kocsis Ferenc, a járműfelszerelési intézet főmérnöke pénteken bemutatta az újságíróknak az intézet szabadalmát, a hidromekan nevű hidromechanikus automata sebességváltót. Az újfajta sebességváltó a kocsi gázpedáljának lenyomása után egy hidraulikus szerkezet segítségével lép működésbe, s az adagolt gáz mennyiségének megfelelően önműködően szabás lyozza a sebességet
