Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-18 / 14. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! * & ifc o 5Z0LN0K MEGYEI {a MEGYE! PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁf* ■ nma XV. évfolyam, 14. szám. Ara 50 fillér 1964. január 1&, szombat. Megérkeztek észt barátaink Tegnap pontosan déli 12 óra 15 perckor a menet­rendszerinti járattal meg­érkezett a budapesti Feri­hegyi repülőtérre a ha­zánkba, illetve Szolnok megyébe látogató Észt Szovjet Szocialista Köztár­saság hattagú küldöttsége. A delegációt Green Ar­nold Karlovics, az Észt SZSZK Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, az Észt SZSZK külügyminisz­tere, az SZMBT köztársa­sági tagozatának elnöke vezeti. Tagjai: Vaht Viktor Alekszejevics, a Harjuszki kerület „A. Szommerling” szovhozának igazgatója, Karp Ljelo Paulovna, az Észt Állami Filharmónia művésze, Kuuzik Tijt Ja- novics, a Tallini Állami Konzervatórium professzo­ra, az Észt Állami Opera­ház szólistája, Kuuszberg Paul Augusztovics, az Észt SZSZK írószövetsége veze­tőségének titkára, Rootsz Valdur Valterovics, az Észt Állami Filharmónia kon­certmestere. A vendégeket a repülő­téren Erdélyi Károly kül- ügyminiszterhelvettes, Kris­tóf István, az MSZBT fő­titkára, és V. A. Guszev, a Szovjet Nagykövetség ta­nácsosa fogadta. Részt vett e fogadáson Zagyi János, az MSZMP Szolnok me­ggyei Bizottságának titkára, Oláh György, a Szolnok megyei Tanács vb. elnöke, Hack Márton, az MSZBT megyei elnöke, valamint a Külügyminisztérium, az MSZBT Országos Elnöksé­ge és a Szovjet Nagykövet­ség vezető munkatársai. Észt barátaink a késő délutáni órákban érkeztek gépkocsikkal Szolnokra. Fogadásukra itt Váczi Sán­dor, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának tit­kára, Antal István, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának osztályveze­tője, Fodor Mihály, a Szol­nok Megyei Tanács vb el­nökhelyettese, Szigeti Lász­ló, a Szolnok Városi Ta­nács vb. elnökhelyettese és Győri Tibor, az MSZBT Szolnok megyei titkára jelent meg. A vendégek rövid időt töltöttek az MSZBT me­gyei klubjában, ahol Győri Tibor mondott üd­vözlő beszédet. Hangsú­lyozta: nagy szeretettel kö­szönti kedves vendégeinket és reméli, hogy észt bará­taink kellemes napokat töl­tenek hazánkban. Majd is­mertette a barátsági napok programját, melyben ki­állítások megnyitása, nagy­gyűlések, üzemlátogatások, hangversenyek szerepel­nek. A delgáció nevében Green Arnold Karlovics köszönte meg a szíves ba­ráti fogadtatást. Az észt delegáció négy napot tölt megyénkben. A barátsági napok még jobban elmélyítik a barátság as össsetartosás érsését és Arnold Greennek az tiszt SZSZK Minisztertanácsa elnökhelyettesének, az SZMBT észt tagozata emöJcének nyilatkozata Kedves magyar barátaim! Szívből örülök, hogy mó­domban áll a Szovjet-Ma­gyar Baráti Társaság észt tagozatának nevében üdvö­zölni önöket. A mi baráti társaságunk még csak rö­vid ideje működik, de tevé­kenységünk máris sok po­zitívumot mutathat fel, ami nemzeteink közötti baráti kapcsolatok fejlesztését szol­gálja. Szovjet-Észtország- ban számos lépést tettek annak érdekében,, hogy meg­ismertessék a széles töme­gekkel a Magyar Népköz- társaság és szorgalmas né­pének életét. — Szovjetköztársaságunk Milliomosok zárszámadása Mezőhéken A mezőhéki Táncsics Tsz hatalmas kultúrterme ki­csinek bizonyult a zárszám­adó közgyűlés alkalmával. Akik nem voltak elég fris­sek, vagy úgyis mondhat­nám, koránkelők, már csak a folyosón álldogálva hall­gathatták meg egy eszten­dő munkájának elemzését. Megyénk első zárszám­adó közgyűlésén a zsúfo­lásig megtelt teremben el­csitult a zsongás, amikor Csótó István tsz-elnök me­leg szavakkal köszöntötte a zárszámadó közgyűlés részt­vevőit, a vendégeket, közöt­tük is Tisza Józsefet, a Termelőszövetkezeti Tanács titkárát, megyénk ország- gyűlési képviselőjét, a Föld­művelésügyi Minisztérium részéről megjelent Vasadi Jánost és Tresser Pált, valamint Komjáthi Ala­dárt, a járási tanács me­zőgazdasági osztálya veze­tőjét. Milyen eredménnyel gaz­dálkodtak a csaknem ti­zenháromezer holdas tsz gazdái? Erről Mózes Már­tim főagronómus adott szá­mot. Az Ismertetett adatok tanúsága szerint eredmé­nyesen zárták az évet A korábbi aszályos esztendő, s a hosszú tél náluk Is gondokat okozott. mégis őszi búzájuk több mint háromezer hold átlagában 13.9 mázsával fizetett. Őszi árpából 15.1, tavasziból pe­dig 21.1 mázsát takarítot­tak be holdanként. A ku­korica és cukorrépa ter­méseredményével is elége­dettek. Nem így a napra­forgóval és a lucernamag­gal. Az előbbi nem érte el a tervezettet, a lucerna- magfogás pedig nem si­került. A sok sikert és kudar­cot megért szövetkezeti gazdák jól tudják, hogy nem csak az eredménye­ket, hanem a gondokat Is közösen kell vállalniuk. Mint ahogy az ősszel is közös erőfeszítést tettek a 3388 hold búza, 873 hold őszi árpa elvetéséért, min­den talpalatnyi föld fel­szántásáért. Csaknem öt­ezer hold mélyszántás el­végzéséről számolt be a főagronómus és arról, hogy 4500 holdra műtrágyát. 930 holdra istállótrágyát juttat­tak. Mennyivel szaporodott a tsz vagyona, hogyan alakul a Jövedelem? Ezek az úgy­nevezett zsebbevágó kér­A klubszobában 7500 forint értékű könyv között válo­gathattak a szövetkezeti gazdák A férfiak is szeretik a szépet, kényelmeset. Papp Fe- apósávai együtt a bútorok kösött válogatott dések, érthető tehát, hogy a Táncsics gazdái is nagy figyelemmel hallgatták Né­meth Gyula főkönyvelő be­számolóját. A rengeteg adat közül a következőket biztosan nagyon sokan meg­jegyezték: A közös gazda­ság összes vagyona1 66 mT- lió 331 000 forint. A tiszta vagyon 44 759 000 forint, az utóbbi egy év alatt 11 mil­lió 509 000 forinttal nőtt. Gazdagok a táncsicsbeliek, minden tagra mintegy 45 merne forint jut a tiszta va­gyonból. A fel nem oszt­ható szövetkezeti alap el­érte a 24 644 000 forintot. A bevételnek több mint a felét a növénytermesz­tés adta. Mindjárt ide is kívánkozik az, amit a szö­vetkezet vezetői is látnak, hogy az állattenyésztés fejlesztése, az onnan szár­mazó jövedelem gyarapítá­sa a legfontosabb felada­tuk. Az államtól 1 815 000 forintot kaptak az árúérté­kesítési terv teljesítéséért, (Folytatói a í oldalién) számos üzeme, tanintézete és kulturális intézménye baráti kapcsolatot létesített a testvér magyar üzemek­kel, tanintézetekkel és kul­turális intézményekkel. Re­mélem, hogy ezek a baráti kapcsolatok a jövőben to­vább erősödnek és széle­sednek. A Szolnok megyében megrendezésre kerülő szov­jet-magyar barátsági napok alkalmával szeretném meg­jegyezni azt, hogy azok a dolgozóink, akik Magyar- országon jártak, mindig nagy szeretettel emlékez­nek vissza arra a szívélyes fogadtatásra, — amelyben Szolnokon volt részük. Két­ségtelen, hogy ezek a ba­rátsági napok még jobban elmélyítik a barátság és az összetartozás érzését, amely már eddig is kialakult né­peink között. Közös célunk, az emberiség ragyogó jö­vőjéért, a kommunizmusért, a különböző országok bé­kés egymás mellett éléséért és barátságáért vívott harc biztosítja baráti kapcsola­taink további fejlődését. Szovjet-Észtország dolgo­zói a múlt év során újabb eredményeket értek el a gazdasági és kulturális élet fejlesztésében. Köztársasá­gunk mezőgazdasági dolgo­zói gazdag gabona- és bur­gonyatermést takarítottak be, sokkal több tejet és húst adtak az országnak, mint tavaly. Köztársaságunk ipari ter­melése az 1940. évinek több mint tizenötszörösére emelkedett. Gyorsan fejlő­dik az energiatermelés, a petrokémia, a műszergyár­tás és az építőipar. Dolgo­zóink örülnek ezeknek az eredményeknek, s ugyan­akkor szívből örülnek a magyar nép eredményeinek is. Nagyon sok hasznosat ta­nulhatunk egymástól, ami további lendületet adhat fejlődésünknek. — Ennek szemléletes bizonyítéka a magyar műanyagkiállítás, amelyet nemrégiben ren­deztek meg nálunk. Ezért szeretnék kifejezést adni annak a szilárd meggyőző­désemnek, hogy kulturális kapcsolataink fejlődésével párhuzamosan a köztársa­ságaink közötti gazdasági tapasztalatcsere is fejlődni fog. A baráti társaság észt ta­gozatának nevében enged­jék meg, hogy sok sike t kívánjak a Szolnok megyei szovjet-észt barátsági na­pokhoz. Ugyanakkor enged­jék meg azt is, hogy sok szerencsét és bodogságot kívánjak a szocializmust építő magyar népnek. A kohó* és gépipar idei tervéről A Vas- és Fémipari Dol­gozók Szakszervezetének Központi Vezetősége pénte­ki ülésén meghallgatta dr. Horgos Gyula miniszter be­számolóját a kohó- és gép­ipar múlt évi eredményei­ről és idei feladatairól. A tanácskozáson részt vett Brutyó János, a szaktanács főtitkára, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának póttag­ja is. A kohó- és gépipari mi­niszter elmondotta, hogy bár a múlt év második fe­lében jelentős elmaradáso­kat sikerült pótolni, a tár­ca nem teljesítette 1963-as tervét. A termelékenység a tervezett 5 százalék he­lyett csak 3,1 százalékkal növekedett s az önköltség kisebb mértékben csökkent az előírtnál. Számos intéz­kedés történt a szervezett­ség javítására, s több ipar­ágban jelentős lépéseket tettek a gyártás műszaki színvonalának emelésére, ezek az Idei tervben már éreztetik hatásukat. A hír­adástechnikai iparban si­került megoldani az átvi­teltechnikai berendezések és egész mikrohullámú Táncok gyártását, s ezeknek az ér­tékes cikkeknek az export­ja is megindulhatott. ■ 1964-ben jóval nagyobb feladatokat kell megolda­nia a kohó- és gépiparnak, mint az előző években — mondotta a miniszter. A gépipar termelése körülbe­lül 10, az export pedig 14 százalékkal lesz magasabb, mint tavaly. — Különösen nagy mértékben növekszik az autó- és traktoripar, a híradástechnika és a szer- Bzámgépipar exportja. Az 1964-es év több szempont­ból jobban indult, mint a tavalyi. A külföld rendelé­seinek értéke általában na­gyobbak, anyag- és félkész­áruellátás is számos helyen jobb, mint a múlt év ele­jén. Szükséges azonban, hogy valamennyi vállalat maga is mindent megte­gyen új piacok, további ex­portrendelések szerzéséért. Az ipar műszaki és gazda­sági szakembereinek szemé­lyes közreműködése, a szál­lítási határidők csökkenté­se lényegesen megkönnyít­heti a külkereskedelmi vál­lalatok értékesítési mun­káját. Az anyagellátásban elsősorban a kohászatnak kell segíteni azzal, hogy javítsa termékeinek minő­ségét és bővítse a választé­kot. A minisztériumban kooperációs főosztályt hoz­tak létre, amely kidolgozta az üzemek együttműködé­sének részletes tervét és támogatja e terv végrehaj­tását. A feldolgozó üzemek is sokat tehetnek az alkat­részellátás javításáért, ha konstrukcióiknál a nyugati import csökkentésére töre­kednek. Tájékozatlanság­ból gyakran olyan alkatré­szeket is tőkés országokból akarnak vásárolni, amelyek szocialista országokban is beszerezhetők. A Szovjetunió és más szo­cialista országok nagy se­gítséget nyújtanak iparunk anyag- és o&k javításához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom