Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-17 / 13. szám

I. Január 17. SZOLNOK MEGYEI NfiPtAP 3 Az észt nép gazdája köztársaságának A Szolnok megyei Néplap számaid íita: Aleksej Munsep, Észt Szovjet Szocialista Köztáisaság Legfelső Tanácsa -Elnökségének elnöke Észtország munkásai és parasztjai vállvetve harcol­tak az orosz proletariátus­sal a cárizmus, a kizsák­mányolás és a jogtalanság ellen 1917. novemberében ez a harc győzelemmel végződött és Észtországban is megszületett a szovjet hatalom. Igaz, a Baltikum népei nem sokáig élvezhették a szabadság gyümölcsét. A nyugati imperialista álla­mok fegyveres intervenció­ja Lettországot, Litvániát és Észtországot elszakította a fiatal szovjet államtól. Sötét napok következtek a munkásokra és. parasztok­ra. ők azonban nem szün­tették be a harcot. A Bal­tikum népei kommunista pártjaik vezetésével maga­biztosan haladtak a szociá­lis és nemzeti felszabadu­lás fényes napja felé. 1940. év július napjai fordulópontot jelentettek az észt nép életében. Új­ból a dolgozók kezébe ke­rült a hatalom. Észtország önként csatlakozott a Szov­jet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének nagy családjához. A fasiszta Németország hitszegő támadása megsza­kította Észtország békés, szocialista fejlődését, s mint a Szovjetunió minden népének, a mi népünknek is hatalmas anyagi veszte­séget okozott soraink kö­zül több tízezer embert ragadott el. S ime, mégis milyen hatalmas ugrást tett a szocialista Észtország összehasonlíthatatlanul rö- videbb idő alatt, mint a burzsoá Észtország. A burzsoá Észtország ag­rár-kapitalista állam volt. Most a testvéri népek egyenlő családjában az egyik leghatalmasabb fo­kon iparosított köztársa­sággá lett Csak az utolsó tíz évben több mint 250 új üzem kezdett munkához a köz­társaságban. A Szovjetunió tervszerűen fejlődő népgaz­dasága lehetővé tette, hogy Észtország speciális helyet foglaljon el a palaipar fejlesztésében. Az éghető palát olyan hatalmas vil- Sanyerőműveknél is alkal­mazzák, mint a Baltikumi GRESZ, mely gázt állít elő a cement- és kémiai ipar részére. Gyors ütemben fejlődik köztársaságunkban a gép­gyártás, a szerszámkészítő- és az elektromos ipar. Ezeket a termékeket több csak 25 százalékát a me­zőgazdaság. Emellett azon­ban a szocialista mezőgaz­daság, amely a haladó tu­dománnyal és technikával van felvértezve, jelentősen több árút termel, mint a burzsoá agrár-Észtország. mint hatvan országba ex­portálják. Mély szociális és gazda­sági változások mentek végbe a mezőgazdaságban is. Szovjet-Észtországban az össztermékek körülbelül 75 százalékát adja az ipar és Például, a köztársaságban egy főre kétszer annyi tej és háromszor annyi vaj jut, mint az Egyesült Ál­lamokban. A fejlett kultúra, egvre gazdagítja a mai észt dol­gozók lelki világát. Csak egy példát említek: az is­kolákban kétszer annyi gyermek tanul, mint 1940- ben és minden tízezer la­kosra százhuszonöt egyete­mi hallgató jut (az USA- ban: 106, az NSZK-ban: 34.) Sokan ismerik az észt kultúra és művészet alko­tóit, többek között a Szov­jetunió népművésze, G. Er- nesks vezette férfikórust, Georg Ots és Tijk Kuusik énekeseket. A szocialista rendszer nem csak beláthatatlan táv­latokat nyitott meg Észtor­szág alkotó erői előtt, de olyan anyagi és erkölcsi gazdagságot is adott a dol­gozóknak, amilyet azok a múltban nem ismertek, s részeseivé tette őket a hatalomnak is. A burzsoá Észtországban, melynek körei csakúgy, mint nyugati védelmezőik, dicsekedtek demokráciájuk- , kai, nem adtak sem de- , mokráciát, sem szabadságot j a népnek. Igazi néphata- j lom és demokrácia csak \ akkor következett el min­denki számára, mikor ná­luk is megalakult a szov­jet köztársaság. Az Észt Szovjet Szocia­lista Köztársaság ■— mint a Szovjetunió tizennégy más köztársasága — független, szuverén állam, mely sa­ját maga intézi ügyeit. Köztársaságunknak van saját alkotmánya, parla­mentje, minsztertanácsa, legfelső bírósága és más ! állami vezetőszerve. Szovjet Észt«' r.- zugot a j Szovjetunió Legfelső Taná- ; csának Nemzetiségi Taná- j csában ugyanolyan létszá- i mű küldött képvisel« mint például az Orosz Föderá- ■ ciót. | A szövetséges köztársa­ságok legfelső tanácsai el­nökségeinek képviselői egy- , úttal a Szovjetunió Leg- ) felső Tanácsa Elnöksége j elnöke helyettesi tisztét is betöltik. Minden szövetsé­ges köztársaság minszter- tanácsának képviselője egy­úttal tagja a Szovjetunió Minisztertanácsának is. Teljes meggyőződéssel ' mondhatjuk: az észt nép ' büszke arra, hogy más szovjet népekkel együtt 5 j is a kommunizmust építi. Négyezer for'nt gazdát keres Ennyi ugyanis az értéke annak a nagyméretű ponyvának, amely hónapok óta a szolnoki Kossuth téri Irodaház udvarának a kövezetén hever. Néhány hónap­pal ezelőtt vitték oda, hogy a szabad ég alá kitett bú­torokat megóvják az időjárás viszontagságaitól. Nos a szóbanforgó bútorok régóta biztos fedél alatt vannak, a ponyvát viszont eszi az enyészet. A kérdés úgy hiszem indokolt: Egyetlen egy vál­lalatnak, intézménynek a leltárából sem hiányzik a ponyva? Ügy vélem, érdemes volna utána nézni, s ha netalán hiányoznék, a Kossuth téri irodaház ud­varán megtalálható. Február 1-tól Ißfoßi jßlßnikßzni szakmunkás- tanulónak Az ipari és mezőgazdasági üzemek, a kereskedelmi vállalatok januárban közük a Munkaügyi Minisztérium­mal és a szaktárcákkal, hány új szakmunkás tanu­lóra (ipari tanulóra) lesz szükségük az 1964—65. tan­évben Szakmunkás tanulónak február 1-től lehet jelent­kezni. Ebben az évben gyorsabban bonyolítják te a jelentkezéseket és a fel­vételeket, mint az előbbi esztendőkben. Az idén el­ső ízben együttesen közzé­tett középiskolai és szak­munkás tanuló intézeti fel­vételi rendelkezés meg­szünteti az iskolai jelent­kezési lapok visszaküldését, hogy megkímélje a szülő­ket a sok utánjárástól. Ha a jelentkezési lapon első helyen megjelölt kö­zépiskola, vagy szakmun­kás-tanuló intézet nem tud­ja felvenni a jelentkezőt, akkor jelentkezési ívét köz­vetlenül a második helyen megnevezett intézménybe továbbítják. Az új rendelkezés sze­rint tehát a középiskola mellett a második helyen meg lehet jelölni szak­munkás-tanuló iskolát, vagy szakmunkás-tanuló iskola mellett gimnáziumot. A szakmurkás-tanulók jelent­kezési lapján Ismertetik a mezőgazdasági szakmákat és azokat az ipari szakmá­kat. amelyekben a fiatalok tanuló-otthoni elhelyezést kaphatnak. A mezőgazda- sági szakmunkás-tanulók­nak minden szakmában adnak tanuló-otthoni he­lyet. A szakmunkás-tanuló fel­vételeket az iskolák az üzemektől, vállalatoktól beérkezett igénylések alap­ján, a nyolc á'^lános osz­tályt végzettek számára március 1-től április 30-ig, az érettségizettek részére pedig — beleértve az 5 plusz 1-es oktatásban részt- vett szakmai minősítő vizs­gát tett érettségizetteket is — június 20-tól augusztus 15-ig bonyolítják le. A Munkaügyi Minisztéri­umhoz tartozó szakközépis­kolákba március 1 és áp­rilis 15 között veszik fel a tanulókat. Mind a szak­munkás-tanuló intézetek­ben, mind a szakközépis­kolákban arra törekszenek, hogy leányokat a foglal­koztatásukra alkalmas szak­mába minél nagyobb szám­ban vegyenek fel. A nőfanács megyei titkárainak értekezle e A Magyar Nők Országos Tanácsának székházában csütörtökön megkezdődött a nőtanács megyei titkárai­nak kétnapos országos ér­tekezlete. A tanácskozást, amelyen az Országos Pe­dagógiai Bizottság tagjai, i valamint a megyei nőtaná­csok mellett működő peda­gógiai bizottságok vezetői is részt vesznek, Ortuta.y Zsu­zsa, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának titkára nyi­totta meg. Ezt követően Makoldi Mihályné, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsa Pedagógiai Bizottságának elnöke, a nőtanács alelnö- ke, tartott előadást. A nő- ; tanács pedagógiai bizottsá­gainak munkája a családi nevelés segítésében címmel. A háztáji gazdaságodban is megszüntethető a baromJiiaritís idény jellege Óvó ninanyút kész enek li^afnrfdrn Kártyavári« ént omlott &M»ze egy h emeletes ház Párizsban Párizsban szerdán dél­után összedőlt egy épülő lakóház. A 12 emeletes épület befejezés előtt ál­lott. A vas- és betontörme­lékek maguk alá temették az építőmunkásokat. Csü­törtök reggelig 19 halottat és 15 sebesültet húztak ki a romok alól. Mintegy 10— 12 munkás még hiányzik, kevés a remény, hogy élet­ben vannak. Az áldozatok főleg algé­riai, marokkói és lengyel származású munkások. Az építkezési iroda is a ro­mok alá került és így nem tudják pontosan megálla­pítani, hányán dolgoztak az építkezésen a szeren­csétlenség pillanatában. A szemtanúk szerint a 40 méter magas épület 2—3 másodperc alatt kártyavár­ként omlott össze, alig egy-két munkásnak volt ideje, hogy elmenekü^ön a katasztrófa színhelyétől. A vizsgálat még nem ál­lapította meg a szerencsét­lenség okát, a szakembe­rek valószínűnek tartják, hogy az építővá'lalat nem végzett megfelelő talajvizs- Sálatot, A téli csirkenevelést el­sősorban a kotló hiánya gátolja a háztáji gazdasá­gokban. Naposcsirkét most is szállítanának a keltető­állomások, ám a pihés jó­szágoknak egyenletes me­legre van szükségük. S ezt felszerelés hiányában nem tudják biztosítani a háztáji gazdaságokban. A tiszafüredi földműves­szövetkezet házi brigádja megkezdte a műanvák gyártását, melyeket rövi­desen kölcsönözni fognak az érdeklődő helyi lakos- 5 Ságnak. A „műkotló" egy­szerű megoldáson alapul, szerkesztője Szigeti József, az fmsz igazgatóságának elnöke. — Mi adta az ötletet a műanya elkészítéséhez? —• Hattagú családom van, — válaszol Szigeti elv­társ, — mindannyian sze­retjük a» csirkehúst. Saját szükségletre nevelünk ba­romfit. A műanyát hulla­dékanyagból készítettem I két évvel ezelőtt. Inén jól bevált. Száz naposcsibéből kilencvenegy rántani való csirke lett április közepére. Június végén a következő százas csoportból kilenc­vennégyet neveltünk fel. A műanya egyszerű meg­oldású. Egy 50x60x80 cen­timéteres ládát belül hul­lámpapírral béleltek ki. A láda elejéről egy 12 centi­méteres deszkát levettek, itt a hullámpanír függöny- szerűen lelóg. Ez a feltá­masztható kifutó. A láda tetejét felül átfúrták és villanyt vezettek bele. Egy pléh cukorkásdohozba he­lyezték el a foglalatot, alul-felül nyolc centiméte­res átmérőjű lyukakat fúrtak. A 60-as égő 30—32 Celsius fokos meleget és elegendő fényt ad. A do­boz lvukaio át egyenletesen áramlik a felmelegedett levegő. Az egyszerű műanya nagy érdeklődést váltott ki Tiszafüreden. Előállítási költsége nem több 80 fo­rintnál — Sok látogatója akadt — mondja Szigeti elvtárs. — Helybeliek, sőt a szom­szédos községekből is. Má­sok is alkalmazták. Tudok olyan személyről, aki na­gyobb ládában egyszerre kétszáz csirkét nevelt fel. kiváló eredménnyel. Szö­vetkezeti közgyűléseken a tagság sürgetett bennünket, hogy gyártsunk és kölcsö­nözzünk hasonló műkotlót Ezért készít házi brigádunk tizenöt műanyát. Raktáron is tartunk naposcsibét, s az igénveket innen elégítjük ki. Az érdeklődőknek be­mutatjuk a műanva kezeié, sét és használatát. Tudo­másunk szerint az FJK a járás többi községeiben is eRarieszti a mőanvét. s a téli baromfinevelésre ösztö­nöz. A tiszafürediek műanvá- ja elterjesztésre méltó kezdeményezés. A MÉ­SZÖV és a földművesszö- vetkezeték feladata lesz, hogy mielőbb megyeszerte megismerjék. PUfcMuUkéy a Megy«1 Tanács R- ’ «aöiuiéxclének 1*> burató i urnából

Next

/
Oldalképek
Tartalom