Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-16 / 12. szám
1964. január 16. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAF s Nekik nem lehet tévedni Egyenes beszélgetés kemény emberekkel Közös tehervagonpark kölcsönös előnyök A MÁV helyettes vezériqazqalóyának nyilatkozat* A szolnoki fűtőház mozdonyfelvigyázói irodájába nyitottam be. Az iroda előterében mint mindig, jó- néhány mozdonyvezető és fűtő tanyázott. Bent meleg volt, ők mégis bundában ültek. A hidegtől átjárt csontjaik áhítozták a hőséget. Háromnégy ember alkotott egy beszélgető, viccelődő vagy vitatkozó csoportot. A hangok összekeveredtek, érthetetlen zsongással töltötték be a helyiséget. Főleg arról beszéltek, hogy mely jelzőberendezések a legjobbak, bederesedik-e a jelzőlámpa üvege és ha igen, milyenre változik tőle a vörös fény. Egyszerű emberek. Beszédük, modoruk nem finomkodó, hanem egyenes és kemény. Kemény, mint a szolgálat, amelyet ellátnak. Fent a gépen és lent — Tápiószentmárton? — kapta el fülem az egyik mondat végét — rettenetes, milyen rossz helyen van az a petróleumlámpa. — így van — kontrázott Bolyhos József. — Hogy megfogadtam, milyen erőshangú bejegyzést fogok tenni én a szolgálati könyvbe, ha hazajövök. Nem a szolgálati őrhely mellett volna annak a helye, hanem jó 200 méterrel előtte. — Akkor legalább valami támpontot adna ködös időben is. Tudnánk, hogy utána hat vagy nyolc kocsival meg kell állni. így meg néha túlszalad az ember és kész a baj. — Van egy nagy bajunk, gyerekek — így Németh. — Nem szeretünk írni. Olyankor, ott fent a gépen gyilkolni tudnánk, aztán ha letesszük a szolgálatot, mint a kámfor, úgy elillan a mérgünk. Pedig be kellene írni, ha egyeseknek nem szúr szemet, hogy nem jó helyen van a lámpa. Este 7-től má«nap •.társadalmi“ Tárak ozás Kényelmesen, ráérősen beszélgettek. Nem tudtam eldönteni, szolgálat előtt vagy után vannak-e. Megkérdeztem. — Ez kérem, társadalmi munka — mondta Németh Béla. — Megszoktuk — toldotta meg Langó Imre. — Valamelyik nap este hétre rendeltek be és másnap délután négyig kellett várakoznom a gépre. Ezután ;n- dultam csak el Debrecenbe és indulás után még 32 órát voltam távol. — A budapesti igazgatóságon lévő vontatási irányítónak pontosabban és megbízhatóbban kellene dolgoznia. Múltkor is jelezték, hogy át kell venni • szolnoki, személyzetnek egy Debrecenből érkező mozdonyt. Vártuk egy tél napig, mig a végén Pest felől érkezett a jelzett gép. A várakozás helyett mi is szívesen mennénk moziba vagy néznénk televíziót. — Egy debreceni út két- három napig tart. Akit oda vezény ’nek, az olyan arcot vág, mintha aknát szedni küldenék. Izgatott az is, mi lehet ezeknek az embereknek a véleménye egy olyan moz- don, vezetőről, egy olyan emberről, Aki igyelmetlen- ségből számtalan ember halálát okozta. — Azt hiszem, megért bennünket, ha azt mondjuk, igaz-e. fiúk — fordult a többiekhez —, nem tudjuk feltétel nélkül elítélni a kollégánkat. Mi tudjuk, mit jelent vor.atot vinni. Nálunk nem lehet selejt Nálunk nincs papírkosár, hogy az elrontott iratot oda dobjuk. Nincs esztergapad, hogy az elrontott alkatrészt alá lökjük. Ha mi hibázunk, az végzetes következményekkel jár. — Nehéz, és pontosan nekünk nehéz ítéletet mondani. Mégis azt tartjuk: nagy hibát követett el és ezért büntetést érdemel — mondta egyikük. A ve*ér és a fűtő — Bolyhosnak nagy szerencséje volt — szólt közbe valaki. — Miért? — kérdeztem. — Tápiószele és Tápió- györgye között a leszakadt vezetékek miatt megszűnt az összeköttetés. Ez decemberben . jrtént. Személyvonatot vittem Pestre. Velem szemben meg gyorsvonat jött. Az volt a szerencsénk. és sok ember szerencséje, hogy jó látási viszonyok voltak. Egymástól kétszáz méterre tudtunk leállni. Én hatvannal, a gyorsvonat nyolcvan kilométeres sebességgel ment — mesélte. — Mennyi jutalmat kaptál, Józsi? — Hatszázat. De kérdezzétek meg a fűtőmet is — mondta haragtól izzó hangon. — Egy fillért, de még egy köszönetét sem — mondta Szabó Ferenc. — Na, látja, ez fáj nz embereknek — mondta Németh. Együtt vannak a bajban, ha valami történik, együtt viszik a bőrüket a vásárra, mert a fűtőt is éppen úgy felelősségre vonják, mint a vezetőt. — Nem baj, gyerekek — szólt közbe valaki viccesen. — Az a fontos, hogy lassan már minden traktoron ultrarövidhullámú adó-vevő készülék van. De félre a viccel, azért a vasútnak is elkelnének ilyen készülékek. Jelző és elője ző Sokmindenről szó esett ezen a délelőttön. Beszéltek arról is, hogy nincs megértés a vontatás és a forgalom között és ez még a régebbi idők bérezésének az eredménye. Arról, hogy ilyen nagyon kellemetlen időjárásnál miért nem állomástávolságban közlekednek a vonatok. Sokkal bizA templom mögött mintha végt lenne a városnak, eltűnnek a házak, s nem látni mást, csak hatalmas, havas-fehér fákat. Egy szinttel mélyebben kezdődik a liget. Kihalt, téli minden. A zúzmarától nehéz gallyak között szinte valószínűtlennek hat egy felfelé szivárgó vékony füstcsik. Most már oda kell figyelni. Pici. lapos tetejű ház van alatta, nyáron nagyon szép, zöldebb színű, mint az erdő, de most jóformán ki sem látszik a hóból. Csak egy-két szánkónyom visz oda. Az asszony áll a kályha mellett, kabátját fázósan maga köré csavarta, de már I nem reszket, arcán, kezén J sem látszik a hideg borzongása, mert azt is megszokja az ember, s egy idő múlva észre sem veszi. j — Mep lehet itt fagyni — ! mondom —, jobban kéne 1 tüzelni. Ingerültség szakad fel belőle. A napokban az európai szocialista országok gazdasági együttműködésének, a szocialista nemzetközi r :in- kam?gosztás fejlődésének újabb jeléről, sikeréről adott hírt a sajtó. A kormány, a KGST Végrehajtó Bizottságának egyezménye alapján — jóváhagyta, és az elnöki tanács elé terjesztette a KGST országok közös teherkocsi-parkjának megteremt'sére vonatkozó csatlakozásunkat. A magyar vasúti forgalom jelentős eseményével kapcsolatban felkerestük Under’ József MÁV ve- zérigazgatóhelyettest és Be - ki Bé'a MÁV forgalmi és kereskedelmi szakosztályvezetőt, akik kérdéseinkre az alábbi felvilágosítást adták. tonságosabb lenne a közlekedés és semmivel sem lenne lassabb. Beszéltek arról, hogy a két sárga fényből álló régi előjelző berendezés sokkal jobb volt, mint az új, egy sárga fényű. Persze, ez is filléreskedés miatt v.an — mondták. Minek két lámpa, ugye, egy is elég. Viszont a jelzőlámpák bezuzmarásodnak és olyankor a vörös lámpa fénye nagyon megközelíti a sárgáét, stb. * Ezek az emberek nap, mint nap helytállnak, hidegben, esőben, ködben. Mindegyiküket hazavárják szeretteik. Milliós értékek, emberéletek vannak kezükre bízva. A régi vonalakon megtöbbszöröződött forgalom és a rossz időjárás méginkább egész embert kíván. A műszer, is meghi- básodhat. az automata is elromolhat, de a mozdony- vezető sohasem tévedhet. A mozdonyvezetők tisztában vannak ezzel, ezért is foglalkoznak annyit a biztonságos közlekedéshez szükséges feltételekkel, ezért bírálnak őszintén és sokszor talán keményebben a kelleténél. Tisztában vannak szolgál."tűk hatalmas felelősségével. Kemény, körültekintő, biztoskezű és jó idegzetű emberek. — Jobban, jobban, tudnám én azt. Ha ezzel a vödörrel ráönthetném, az igen... De akor holnap mi lesz? Be se gyújthatok. Akkor nem nyit ki. Hidegben nem lehet árulni. (A túrkevei Vörös Csillag Tsz gazdái is mintha elfelejtették volna, hogy a ligeti fák tövében az ő zöldségboltjuk van, nem másé.) Lehet, hogy hoznak szenet, legalábbis ígértek — de Szőke Lászióné, a boltvezető crak gyengén hisz ebben. Idézem: — Majd kialakul. azt mondta az elnök, én meg nem járok folyton a nyakukra. Tudom, mennyi a dolguk ilyenkor, nyakig vannak a zárszámadási munkában, és úgysem érnének rá velem bajlódni. — S ezt olyan meg- adóan mondja, mintha -a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy neki fagyos- kodnia kell. Nem is haragos. Sőt! — Megértem én őket. Nagyon. Hiszen az én Milyen szükségesség indokolta, és mi a lényege a közös teherkocsi-parkra vonatkozó megállapodásnak? A KGST kocsiközösség létrehozásának terve néhány éve a magyar kormány javaslataként került a KGST Végrehajtó Bizottsága elé. A vb 1962-ben megvizsgálta, kimunkáltatta s távol d~c'irr-' - országok képviselőinek útján azt egyezményben rögzítette. Eszerint Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió vasútai — az egyes országok forgalmának nagysága szerint — 1964-ben létrehoznak 100 ezer kocsiból álló közös vagonparkot. Sok alapos indok szól a közös park kialakítása mellett. Az érvényes egyezmények szerint a nemzetközi forgalomban a tehervauram is bent dolgozott még tavaly az irodában. Télidő- ben sokszor éjfélkor, meg hajnalban járt haza. Tudom, mi van ott, azért is nem szólok neki. Inkább magam megyek el a szénért. Homloka, s fáradt szemei tükrözik csak a gondokat, egyébként fiatalos, látszik, hogy azért a jókedv sem múlt ki egészen belőle. Negyven éves sincs még Hol az egyik, hol a másik oldalát melengeti a kályhánál. Unatkozik is sokszor. Javasolnám, hogy olvasson könyveket — ideje van, ilyen hidegben alig néz erre egy-két vevő — de mindjárt elhárítja. Nincs kedve, S igaza van. Látni nem lehetne csak közvetlenül az ablaknál (ami soha nem olvad ki), de ott meg olyan dermesztőén hűvös c levegő, hogy — inkább nem. Az a jó. ha jön valaki, aki rá is ér, és lehet beszélgetni. Délben hazaszalad főzni a két gyereknek, meg az otthon fekv" beteg urának. azután siet vissza. 4z este már hamar eljön. Sötétedéskor be kell zárni mert nem lát, villany nincs, gonokat, kiürítésük után, azonnal vissza kell küldeni a tulajdonos országba. A késedelem jelentős kocsihasználati díj fizetésével jár, s így a vasutak —, hogy csökkentsék a népgazdaság valuta fizetési kö- I elezettségeit — rendszerint üresen küldik vissza a tehervagonokat. Bizonyos esetekben a be’íö’di forgalomban sem vehetik igénybe azokat a szocialista országok vasútai. Ez a rendszer végeredményben igen költséges, hiszen a MÁV vonalán a szomszédos országokba visszatérő kocsiknak alig 25—30 százaléka szállít rakományt, s a hazatérő vagonoknál is hasonló az arány. A magyar viszonyok között évente 80 millió kilométert futnak üresen a nemzetközi kocsik. A meddő fuvardíj összege a szocialista országok viszonylatában többszáz millió forintot tesz ki. Az egyezmény aláírásával ezt s azt még csak nem is ígértek. Bánatos az asszony megint, hogy aztán, mikor vevő érkezik, egy szemvillanás alatt megvidámodjék. Imre bácsi az, Kovács Imre, a tsz egyik idős nyugdíjasa. Körbepillant a teletömött zöldséges zsákokon, befőttes üvegeken, majd odadörmögi, hogy tíz deka mákot kér, meg egy pár tojást. Kell az ebédhez. Állandóan beszél. Tiszta gondűző. Ilyen kell a szomor- kodó Szókénének! Hanem a mákot, ahogy mérik, ke- j vesli: — Annyi ez, húgom, mint egy vadbogárnak a szeme Én bizony el nem viszem! Hogy megverjen az asszony... — Incselkedik csak, azon vedig nevetni kell. — Holnap, vagy holnapután — mondja — jövök újra, mert biztos elzavarnak. Itt leszel? — Itt, persze. Jöjjön csak I nyugodtan, Imre bácsi — felel rá mosolyogva az asz- i szony. \zt, hogy nem sokkal előbb olyasmit említett, ' miszerint holnap már nem j fc kinyitni, teljesen elfelejtette. — Inkább maga megy szénért... (F. M.) a költséges rendszert változtatták meg a baráti országok vasútainál. Milyen kölcsönös előnyökkel jár a kocsi-közösség létrehozása? Az árúszállítások minden szocialista országban állandóan emelkednek. A jó együttműködés révén a vasutak forgalmának nehézségeit ilyen módon is enyhíthetjük. A közös kocsipark létrehozásának főcélja a vagonok üres futásának csökkentése, s ezzel a vasúti forgalom gyorsítása, olcsóbbítása. A megoldás módja és az együttműködés lényege abban van, hogy a részvevő országok a nemzetközi forgalomban részt vevő teherkocsijaik egy részét — megfelelő arányban — a közösség rendelkezésére bocsátják. A kocsik tulajdonjoga ugyan fennmarad, de az egyes országok az OPV- jellel ellátott valamennyi vagont, saját kocsijukként korlátozás nélkül használhatják. Rendelkezhetnek azokkal saját belföldi forgalmukban, rakományaikkal elküldhetik más, az egyezményben résztvevő országok vonalaira, sőt a nyugati államokba is. Egy ország a kocsiparkból any- nyi vagont használhat naponta díjmentesen, ameny- nyivel belépett a közösségbe. Bizonyos számítások és tapasztalatok alapján az üresen visszatérő vagonok száma ilymódon 25—28 százalékra csökkenthető. S tekintettel arra, hogy a 100 ezer vagon évente 20—30 esetben is felhasználható, nagy megtakarítások jelentkezhetnek. Csökkennek a felesleges vontatások, hiszen a kocsipark a kiürítés után bárhol megrakható. Optimális becslések szerint az üres futások 20 százalékos csökkenése egy év alatt több száz millió forint megtakarítást eredményezhet a szocialista, országokban. Mikor lép életbe ** egyezmény, s milyen lesz a kocsipark irányításának szervezeti felépítése? Miután a kormányok minden országban jóváhagyták, Prágában, a szervezet székhelyén összeül az elvi irányító szerv, a közös kocsipark tanácsa. — Megtárgyalja és jóváhagyja a működési szabályzatot. az ügyrendet, s kijelöli a végrehajtó szerv, a közös kocsipark üzemi irodája feladatait. Az iroda a közös vagonok napi ki- egyenlítését, és a pénzügyi elszámolásokat végzi. Majd a személy és a technikai feltételek biztosítása után még ebben az évben működésbe lép a KGST közös vagonparkja. Folynak-e tárgyalások a KGST-ben a vasútat érintő más kérdésekben? Természetesen. A megbeszélések a személyforgalom megjavításáról, meggyorsításáról, a közös határállomások létesítéséről jó mederben haladnak. A tagországok közös erőfeszítéseket tesznek a nemzetközi áruforgalom további gyorsításával, és a nemzetközi gyors-tehervonatok hálózatának szélesítésével kapcsolatban is. Meggyőződésünk, hogy a szocialista nemzetközi munkamegosztás a vasút vonalán további sikereket eredményez. Bognár János A Szolnok megyei tsz-clnökők zárszámadás-előkészítő tanfolyamon vettek részt Hajdúszoboszlón. Képünkön — a hallgatók egy csoportja A %e/i
