Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-15 / 11. szám
Sf64. január 15. KÖLNÖK KEGYEI NÉPLAP s jogos a prémium, mégis elvonják Panaszos levelet kaptunk özvegy Veres Simonné- tól, a kenderesi Haladás Tsz tagjától. Megírta, hogy elégedetlen a részére kifizetett prémiummal, s úgy érzi, hogy megkárosították. Először csak 35,80 forint prémiumot adtak neki, majd később — a tiltakozás után —- újból kifizettek 105 forintot. A szövetkezeti vezetők tehát félmunkát végeztek, nem intézték el megnyugtatóan az idős asszony prémium ügyét Eltűrik, hogy If ólairól 80 mázsa hcsemaszéna Öntözéses takarmánytermesztési tapasztalatok Kunszentmártonban Az idős asszonynak menye és lánya segített a kapások művelésében. 583 négyszögöl mákot, 1270 négyszögöl cukorrépát, 806 négyszögöl hagymát és kukoricát ápoltak. Munkájukra nem volt kifogás, a szövetkezet vezető* is elismerik, hogy pontosan, lelkiismeretesen dolgoztak. „Cukorrépája — abban a táblában — a legszebb volt, s a legmagasabb eredményt érte el. A holdanként! területre átszámítva 148 mázsát adott” — ezt írja róla Be- reczki János, a tsz elnöke és Fülöp Ferencné főkönyvelő. Két ízben is voltunk a szövetkezetben Veresné ügyében. Előkerültek a premizálási utalványok is. A cukorrépa prémium-jegyzékbe utólag írták fel a panaszos nevét, s azt, hogy a részesedés alapja 10,5, a munkadíj (prémium) értéke 105 forint. Kissé furcsának tűnik, hogy a többi tsz-tagtól eltérően a jegyzék egyéb rovatai üresek. Nem tüntették fel, mekkora területet művelt, a tervezett és tényleges termés- eredményt. Szóvá is tettük a könyvelőnek e szabálytalanságot. Bizonylat nélkül hogy fizethették ki a répa utáni prémiumot? A jegyzéket minden bizonnyal Veresné tiltakozása után töltötték ki, s fizették ki az utólagos prémiumot. Csupán ebből a tényből is látszik, hogy nem sok gondot fordítanak a tsz-be® az idősebb tagok jogos panaszainak intézésére. Veresné nem kapott prémiumot a mák műveléséért. Ezt azzal magyarázzák a szövetkezet vezetői, hogy nem vett részt a betakarításban. Ez igaz, mert abban az időben beteg volt, kórházban feküdt. Családja sem tudta helyettesíteni, mert vője állami gazdaságban dolgozik. A tsz vezetők érvelése csak akkor lenne elfogadható, ha másokkal nem kivételeznek. Ám azok is kaptak mákprémiumot, akik szintén nem voltak ott a gubók törésénél. Kintjártunkkor nem tudtuk elintézni Veresné panaszát, a tsz elnöke még akarta hallgatni a brigádvezetőt is. így írásban válaszoltak a szövetkezetből. Az elnök és a főkönyvelő közölte: „Veres Simonná 148 mázsas átlagtermést ért el cukorrépából. Az elért eredmény után a részére jogosan járó prémiumot megkapta.- Ezt vele együtt számítottuk ki és „részére megmagyaráztuk”. Ám a tsz-vezetők levelével egyidőben a panaszostól kaptunk levelet. Ebben közli, hogy valóban bení- vatták, s az agronómus fe lelősségre vonta a répaátvevőt. A vita után megállapították, hogy további 21 forint összegű jogos prémium követelése van a panaszosnak. „Mit tegyek most, lehet-e még reményem?” — kérdezi tőlünk a levélíró. Ellenőr - 100 - 250 fokon Nagyon „okos” rendkívül precíz elektronikus készüléket, úgynevezett automata hőniérsékletszabályzót szerkesztett Mészáros Pál elektromérnök, a Közleite- dési Mérőműszerek Gyára elektromos laboratóriumának vezetője. Az új magyar készülékből eddig két típus mintapéldányai készültek el. Az egyik a műanyagfeldolgozó gépekre szerelve 100 és 250 Celsius fokra hevített kemencék belső hőmérsékletét tartja állandóan az előírt hőfokon. A Cinzano cég elfogadja a meghívást A 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás alkalmából az idén ismét megrendezik — augusztus 10—20. között — a már hagyományos budapesti nemzetközi borversenyt. Az előkészületek már megkezdődtek: a világ valamennyi szőlőtermelő országába a jelentős bortermelő és borkereskedő régekhez elmentek a meghívók, összesen mintegy kétezer levél. A napokban megérkeztek az első jelentkezések is. A világhírű olasz Cinzano- cég 4 féle vermuttal és kétféle pezsgővel szerepel. Elküldte nevezését a francia Courvoisier konyakgyár és az ugyancsak francia Tait- tinger pezsgőgyár, s több más külföldi cég is bejelentette részvételét. A nemzetközi borverseny hazai „részvevőit” a megyei és országos versenyek alapján jelölik ki. Csaltak a mérlegelők? . Január 9-én tíz hízót adtam át egy tételben az ; Állatforgalmi Vállalat helyi kirendeltségének. Szállítás előtt, a sertéseket egy tételben lemértük a községi tanács mázsáján. Rajtam kívül még három személy is láthatta, hogy a mérleg 13.6 métermázsát mutatott. Fél óra múlva újból mérték a sertéseket a vállalat mérlegén. Most már a darabonkénti mérlegelés 41 kilogrammal kevesebbet mutatott. Azonnal szóltam a kirendeltségnél, hisz a súlykülönbözettel 676.50 forinttal kevesebbet számoltak el. A vállalat emberei azonban makacsul ragaszkodtak az ő mázsájukhoz mondván, hogv az a hiteles. A községi tanácsnál ugyanezt mondták, s ezt a hivatalos mérlegelési jegyzékkel is igazolták. Nem tudom elképzelni hogy a sertések fél óra alatt hogyan lettek 41 kilogrammal kevesebb súlyúak Mondanom sem kell. hogy a 676 50 forint nekem is pénz és nem akarok lemondani róla. Kérem a szerkesztőséget, hogy legyen segítségemre a panaszom elintézésében. Szaszkó Mária Kunszentmárton < ^Aá<vv»vwyyvvws^vvvvvyvvvvvvwwwvvvvvw>v»vwvvwyvwvvvvA egyesek felelőtlenül bánjanak az emberekkel. Jó lenne, ha a kunhegyesi járás mezőgazdasági osztálya felülvizsgálná a kenderesi Haladás Tsz-ben a prémium kifizetéseket és pontot tenne a panaszos ügyére. — m. L A kunszentmártoni Zalka Máté Tsz-ben tavaly 9,5 millió forintos költséggel elkészült a 883 holdas öntözőtelep. A közös gazdaságban nagy hagyományai vannak az öntözésnek. Sok éves tapasztalatuk igazolja, hogy legjobban a takarmánynövények hálálják meg a mesterséges csapadékot. így az új öntözőtcle- pen — 110 hold kivételével —■ kukoricát, lucernát és silókukoricát vetnek. ILYENKOR MINDENNAPOS FALUN A DISZNÓ- VÁGÁS. KÉPES RIPORTUNKBAN MEGÖRÖKÍTETTÜNK EGYET PUSZTAI SÁNDOR JÁSZBERÉNYI NYUGDÍJAS HÁZÁBAN Áldomást iszik a gazda a böllérrel Megelégedve méri a szalon na vastagságát a gazda V U* 90 lóerős In altlor A nagysikerű 65 lóerős D—4—K tipusú traktort a hazai és a külföldi szakemberek is elismeréssel fogadták. Bár az első nagyobb sorozat csak tavaly készült el, az idén már több mint 1400-at gyártanak belőle, ennek körülbelül felét az NDK és Lengyelország részére. Tekintve, hogy a gépnek igen nagv a jövője, újabb változatait is kialakítják, hogy a különböző országok a talajviszonyaiknak legmegfelelőbb traktort vásárolhassák. Most készült el a gén új' változatának kilenc mintapéldánya, amelveket 65 lóerős helvett hathengeres. 90 lóerős motorral szereltek fel, s a nagyobb motornak megfelelően alakították át a traktor szerkezetét is. (MTI) Am kor öívefss/fresére »hízik« a telefondrót A tél a postának többmilliós kárt okoz évente. A nagy hideg elsősorban az ország negyedmillió kilométernyi telefon légvezeték-hálózatát teszi minduntalan próbára. A 2—3 milliméter átmérőjű telefondrótok a hófúvásban, a zúzmarától és a ráfagyott víztől hihetetlen mértékben megdagadnak. Legutóbb Nagykőrös környékén láttak 8 centiméter átmérőjű jégtől .,hízott” vezetéket. Nagykanizsa és Le- tenye között 14 centiméterre, csaknem ötvenszeresére hizlalta a 3 milliméter vastag bronzhuzalt a zúzmara. A kora-téli hatalmas hófúvás idején fordult elő az fs, hogy Nagykőrös környékén egy-egy szakaszon az oszlopok között 2.60x1.00 méter egységes tömböt alkotott a vezeték közé szorult 1.ótömeg. míg csak le nem szakadt. Ilyen körülmények között nem csodálkozhatunk, ha elpattannak a drótok. Hgy-egy ötvenméteres oszlopközben 28, vagy 56 szál vezeték fut. amelyeknek az összsúlya 84, illetve 168 kilogramm. A drótok, számítva az időjárás-változásokra, természetesen nincsenek húrként kifeszitve, a hazai viszonyokat figyelembe véve lazán „kötik” azokat. A két oszlop között null foknál mintegy 27 centiméternyire „lóg be” a vezeték. Plusz 40 foknál 59 centiméterrel ereszkedik meg, mínusz 25 foknál viszont csak 19 centire téré el a »ötszintestől. A posta a légvezeték-hálózatot általában háromszoros• biztonsággal építi, vagyis a drótok saját súlyuk háromszorosát bírják el. A vezetékekre rakódó jégpáncél, s a feszí'5- erő változása, növekedése képes a vezetékek önsúlyát harmincszorosára is növelni. s ez a nótteher már kicsit sok. Hiszen, ha a két telefonoszlop közötti 56 szál j vezeték 168 kilogrammos súlyát vesszük figyelembe, a pótsúly több mint 5 tonn-i. A drótokról lelógó csillogó jégcsapok, vagy a szikrázó, ragyogó zúzmara-szakállal bevont vezetékek egyébként a téli időszak legpompásabb látványosságai közé tartoznak. A postások azonban nem tudják élvezni ezt a látványt, hiszen csak a múlt év végi | nagy hóviharolf. jegesedé- sek mintegy 17 000 kilométernyi telefondrótot szaggattak le. 5 István agronómusokkal, hogyan hasznosították a telepet, s milyen eredményt hozott az öntözés a szálas- takarmányféléknél. — A tavasszal 130 hold lucernát telepítettünk — mondta Szabó Ferenc. — Ezt takarmányborsóval vetettük felül. Az első kaszálás meglepő eredményt hozott: Í2 vagon szénánk lett. — Kiváló takarmány lett, mert a borsószemek már kifejlődtek benne — kapcsolódott a beszélgetésbe Szirom István. — Darálva a sertések etetésére használjuk. — Hányszor kaszálták meg az újtelepítésű lucernát? — Háromszor — válaszolt Szabó elvtárs. — Szénában átszámolva —> 80 mázsás átlagterméssel — 48 vagon takarmányunk lett. A 100 forintos elszámoló áron ez 400 000 forint jövedelmet hozott a tsz-nek. — Telepítettek-e tavaly szárazművelésű lucernái? Ha igen, mit mutat az ösz- szehasonlító eredmény? — Százharmincöt hold lucernát vetettünk az I-es brigád területén — mondta Kómár István. — A szikes földön csak az őszi esőzések segítettek a növény megerősödésében. Harminc holdat csak sertéslegelőnek használtunk, mert gyér volt a növény. A többit is csak egyszer tudtuk megkaszálni. Azt hiszem, ez elég szembetűnő különbség a szárazföldi és az öntözött lucerna között. Az idén azonban ezt a táblát is öntözni fogjuk. A Zalka agronómusai különösen büszkék az egyik 30 holdas, másodéves öntözött lucernatáblájukra. Ezt hatszor kaszálták meg tavaly. Széna értékben ez a terület 80 mázsa átlagtermést adott holdanként. Ez rekorderedménynek számít. — Hogy sikerült ezt elérni? — Az ÖRKI támogatásával — válaszolt az öntözési agronómus. — Botos László, az intézet szakelőadója szinte hetenként járt nálunk. A 30 holdat zöld futószalagként hasznosítottuk. Késő Őszig innen élt három tehenészet és a sertéstelep. Mintegy 250 tehenet, 500 süldőt és 800 hízót takar- mányoztunk a fagy beálltáig. Minden kaszálás után — három holdas szakaszonként — 1,5 mázsa pétisót szórtunk ki és 120 milliméter öntözővizet adagoltunk. A Zalka Tsz másik büszkesége az 59 holdas mesterséges legelő. Ezt egy kiélt szikes riz«telepen ■ telepítették 1962 tavaszán, szintén az ÖRKI segítségével. Tizenegy fajta szálfű van benne, zömmel szarvas- kerep és fehérhere. Csupán a vetőmag 114 ezer forintba került. Az első évben nehezen fakadt meg a gyep. A tagság szidta a vezetőséget, amiért felesleges kiadásokba' keveredtek. És tavaly? Már 107 tehenet és 50 növendékmarhát legeltettek rajta szakaszosan. De azok se győzték. Mintegy 600 mázsa szénát és 17 mázsa fűmagot takarítottak be róla. Csupán a mag értéke 42 500 forint; — Ezt négyszer öntöztük — mondták az agronómu- sok és előtte 150 kiló pétisót szórtunk ki. Kétszázötven hold kiélt rizstelepünk van, fokozatosan mesterséges legelőként fogjuk hasznosítani. Az új öntözőtelep egy részét már tavaly tavasszal birtokba vették. Arról beszélgettünk Szabó Ferenc öntözési agr'Hiór '».sssl, Szirom István és Kómár
