Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-12 / 9. szám

tt#i január 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP % A SZOLNOKIAKAT ÉRDEKLI Téli áruellátás, tüzelőgoiidok, közlekedés Ahogy a Vß elnök hely cites tátja A zárszámadások sikeréért vár a falusi pártszervezetekre Lapunk munkatársa fel­kereste Szigeti László elv­társat, a Szolnoki Városi Tanács VB elnökhelyette­sét, s a következő kérdése­ket tette fel neki: — Szeretnénk, ha az el­nökhelyettes elvtárs tájé­koztatná a Néplap olvasóit a megyeszékhely téli árú- ellátásáról. a kiskereskede­lem felkészüléséről. — Szolnok városnak je­lenleg közel 53 000 lakosa van — válaszolta Szigeti elvtárs. — s így a lakos­ság ellátása pontos, 'elki- ismeretes munkát igényel mind a kereskedelmet irá­nyító, mind a lebonyolító szervektől. Megítélésem szerint a megyeszékhely téli áruellá­tása ez idő szerint jónak mondható. A legfontosabb élelmiszerek forgalmában 1962-höz képest növekedés figyelhető meg. Pl. cukor­ból 3.1 százalékkal, ke­nyérből 1,8 százalékkal nö­vekedett a forgalom. Hen­tesárú és húskészítmények forgalombahozott mennyi­sége több, mint 8 száza­lékkal emelkedett. örvendetes — és az egészséges táplálkozás je­leként könyvelhető el —. hogy az étolajfogyasztás 50 százalékkal növekedett. Az élelmiszerforgalomra egész évben az egvenletes fejlő­dés volt jellemző. Jó jelnek tartjuk a jö­vőt illetően azt, hogy az Élelmiszerki skereskedelmi Vállalatnak jelenleg is több hetes raktárkészlete van a legfontosabb élelmiszerek­ből. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogv a tél hátra­lévő részében is kielégítő mennyiségben kerülnek for­galomba a mindennapi élelmiszerek. Némi zökkenőktől és fő­leg a, nyári hónapokban néhány magas piaci ártól eltekintve kielégítőnek mondhatjuk, a burgonya-, zöldség-, gyümölcsellátást. Elsősorban a szolnoki föld­művesszövetkezetek boltjain keresztül több, mint 105 vagon burgonya, 103 va­gon zöldség, s közel 96 vagon gyümölcs került a fogyasztókhoz. Jelentős az élőbaromfi forgalma is, meghaladja az 5 és fél va­gont. Ami a jövőt illeti, ezek­ben az árúféleségekben je­lentős raktárkészlettel ren­delkezünk. A Szolnok és környékén tárolt 82 vagon burgonya, a 752 mázsa zöldség, az 535 mázsa sár­garépa és a 300 mázsa al­ma jó alapot nyújt ahhoz, hogy kijelenthessük: 1964. téli és koratavaszi hónap­jaiban nem lesznek külö­nösebb nehézségeink. Az élelmiszerellátás ja­vítása érdekében 1963-ban a város peremkerületein négy új boltot építettünk és nyitottunk meg. Ez év január 2-án a Vosztok úton adtunk át rendeltetésének egy ideiglenes jellegű ve­gyed élelmiszerboltot, ame­lyet másfél év múlva egy modern, korszerű, 105 négy­zetméter alapterületű élel­miszerbolt foe felváltani. — Mi a helyzet a téli ruházati ellátás és a ve­gyesipari cikkek területén? — Ügy gondoljuk, hogy a téli ruházati ellátással — néhány árúcikk kivéte­lével — elégedettek lehe­tünk. örülünk, hogy a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskede’mi Vállalat közel 3 százalékkal túltel­jesítette éves tervét, de bosszankodunk azon. hogy időnként, főleg gyermekru­házati cikkekben ínl. cipó. melegítő, kötött kesztyű, gyermekkabát) hiány van, nem tudtuk a lakosság igényeit megfelelően kielé­gíteni. örvendetes, hogy a tartós fogyasztási c-'kkrk forgal­ma tovább riKiTeVpft'sft. így sL rádióból 818-at vásá­roltak tavaly, szemben az 1962. évi 783-mal. Televí­zióból — bár egész évben folyamatosan nem lehetett kapni — csak a kiskeres­kedelmi vállalat boltjaiban 119-el adtak többet el, mint 1962-ben. Egyébként a televízió forgalma éves szinten a kiskereskedelmi vállalatnál elérte a rád'ó eladási számát, ami azt mutatja, hogy igen gyorsan közkedvelt lett. — Biztosított-e Szolnok téli tnzelőellátása? Milyen gondok vannak? — A város téli tüzelőellá­tásával kapcsolatosan nem lehet egyértelműen nyilat­kozni. Bár 1962-höz viszo­nyítva 14,6 százalékkal több tüzelőszert hozott a TÜ?ÉP forgalomba, mégis több mint 3700 kielégítetlen megrendelés volt a TÜ- ZÉP irodákban január 1-én. Az is igaz, hogy december 31-én 272 vagon, szén, 116 vagon brikett, 27 vagon koksz volt a TÜZÉP raktá­raiban és így a megrende­lések zömét a raktárkész­letből is ki tudjuk elégíteni, mégis kell számolnunk ese­tenként nehézségekkel. Ezek a nehézségek részben szűk szállítási kapacitás­sal, részben pedig a lakos­ság részéről bizonyos túl- vásárlással kapcsolatosak. Ugyanis egyesek túlzott óvatosságból, a szokottnál lényegesen több tüzelőt vásárolnak, s ez zavarja és a következő hónapokban is zavarni fogja némileg a folyamatos tüzelőellátást. — Szeretnénk tájékozta­tást kapni a közlekedés helyzetéről. Véleménye sze­rint hogyan lehetne az autébnszközlekedés jelen­legi nehézségeit áthidalni? — A városi közlekedés az utóbbi 10 év alatt jelen­tős fejődésen ment keresz­tül. Pl. amig 1953-ban 882 000 ember utazott autó­buszon. addig 1962-ben 7 187 000. Különösen a repseli és a délutáni csúcsidőszakban mintegy 60 százalékkal nö­vekedett az utaslétszám. A város jelenlegi autóbusz- parkja csak nagyon nagy nehézségekkel, az utazékö- zönségnek sok bosszúságot okozva teljesíti feladatát. A helvzet vizsgálatából azt a következtetést kell levonnunk, hogy elsősor­ban a ialanlng késlekedő korszerűtlen autóbuszokat kell fokozatosan kicserélni sokra. TI ven pl. az Ikarus 620-as ticus. Azonkívül az ipari üze­mekhez több cél járat be­vezetése válik szükséges­sé. A tömegközlekedés ja­vítása érdekében az eddigi­ekhez hasonlóan — de le­hetőleg nagyobb mértékben — új, elterelő útszakaszok építését kell folyamatosan az elkövetkezendő években megöl dalni. — Szinte megszokott ut­cakép Szolnokon a feltört úttest, kő és fagyott földku­pacok, amik csak nehezítik az amúgy is nehéz téli köz­lekedést. Másrészt gyakran tapasztalható, hogy egy-egy 'utcán újra bontanak, nem sokkal a járda, az úttest le­rakása után. Vajon mi az oka ennek, miért van ez a tervszerűtlenség? — Valóban, úgymond „megszokott utcakép’“ Szol­nokon a feltört úttest, ez­zel együtt a, kő- és földku­pacok. Sajnos ebben alig kevesebb a bosszúság, mint az öröm. öröm az, hogy városunk­ban is korszerű, földalatti közműrendszer lesz, ugyan­akkor bosszúság, hogy ezek a szükséges korszerűsítési munkák esetenként nagyon elhúzódnak, sőt egy-egy ki­rívó esetben egymást ke­resztezik. A kétségtelenül meglévő hiányosságok legfőbb oka az, hogy a különböző válla­latok tevékenységét nem sikerült ez idő szerint teljes mértékben koordinálni. A koordinálással kapcsolatos nebéz^év^jret tovább fokoz­za a kivitelezők „vállalati érdeke”, amely esetenként arra ösztökéli a vállalatok vezetőit, hogv olyanra, mint pl. a minőségi munka, vagy elvonulással kapcso­latos fuvarok, ne fordítsa­nak különösebb figyelmet és főleg anyagiakat. E mellett — és ’ez is az igazsághoz tartozik. — álta­lános szálb'tési, anyagbe­szerzési problémák, s nem utolsósorban munkáskéz hiánva miatt jelentős ne­hézségeket kellett minden kiviteledének leküzdenie. A városi tanács véCTre- haitó bizottsága énftésj és közlekedési osztálva is igyekszik mindent elkövetni annak érdekében, hogv a különböző véli eletek mun­káját koerdlnúHúk. Csak olvnn utakat én'tlink már évek éta, am elvek alatt a közművesítés is meofSrtént így az általunk épített, vagy feléi {tett utakhoz «^7 »minin' 'T**^'* v> ír All V* r\’7'7-' r“* "u inj — fejezte be Szigeti elvtárs. Nagy feladat Zárszámadási közgyűlé­seink sikeres lebonyolítása rendkívül fontos gazdasági és politikai tett. E fontos esemény jó politikai, gazda­sági és szervezeti előkészí­tésén sok múlik. Ezért vár most különösen sok tenni­való a tsz-ek pártszerveze­teire, hiszen a falu kom­munistáinak kell elsősor­ban segítséget nyújtaniuk a tsz-tagoknak és a vezetés nek is ahhoz, hogy helye­sen ítéljék meg a végzett munkát és minden vonat­kozásban levonják a szük­séges következtetéseket. A kommunisták aktív tevé­kenysége, politikai előké­szítő munkája nélkül egyet­len közgyűlésen sem szá­míthatnak a vári, sikerre, alapos elemzésre, alkotó és aktív, a közöst erősítő vi­tákra. Talán az év egyetlen időszakában sem kínálko­zik annyi kedvező lehetőség a tsz-tagok véleményének megismerésére, hangulatá­nak formálására, mint ép­pen most, a zárszámadások előkészületei során. Főleg két nagyon lénye­ges területen segíthetnek a zárszámadások jó előkészí­tésében és lefolytatásában a tsz kommunistái: a tsz- tagok előzetes tájékoztatá­sában, véleményük, tapasz­talataik, javaslataik megis­merésében, másrészt a be­számoló végleges formába öntésében. Ott, ahol egész évben rendszeresen megtartották a közgyűléseket, a brigád- és munkacsapat-értekezleteket, a tájékoztatókat, ott köny- nyebb dolga van a párt- szervezetnek, De még ilyen tsz-ekben is — a zárszám­adás már ismert számai, tényei alapján — feltétlen hasznos a részeredménye­ket megismertetni a tsz- tagokkal. Méginkább szükség van erre azokban a közös gaz­daságokban, amelyekben valamilyen oknál fogva nem tudták folyamatosan tájékoztatni a tagságot a gazdálkodás helyzetéről, a várható eredményekről, a hibákról. Ezek az egyéni, vagy csoportos beszélgeté­sek kitűnő alkalmak a kö­zösségi élet valamennyi te­rületére vonatkozó tapasz­talatok kicserélésére. Az ilyen eszmecserék — akár brigádértekezlet, e^-éni be­szélgetés, vagy munkacsa­pat- összejövetel formájában zajlanak is le — a véle­mény-gyűjtésnek, a legkü­lönfélébb javaslatoknak a fórumai lehetnek. Kisebb kollektívában többen, rész­letesebben és kötetlenebbül szólhatnak hozzá a tsz-ta­gok közül, nemúgy, mint a közgyűlésen. Sokszor per­sze az ilyen formában kez­deményezett beszélgetések vitákba csapnak át, de et­től nem szabad félni! Sőt, egyenesen jó dolog, ha felszínre kerülnek az akár tájékozatlanságból, akár a régi paraszti világ hagyo­mányaiból táplálkozó hibás nézetek is, amelyek esetleg ■ rossz irányba befolyásolhat­ják a tagság gondolkodását, cselekedeteit. Türelmesen, logikus érvekkel kell meg­győzni az ilyen álláspontot valló tagokat. Különösen élénk vitákat válthatnak ki az egyéni, a csoport és az ország érde­keinek összhangjával kap­csolatos problémák. Fontos dolog, hogy a tsz-tag tisz­tességes jövedelemhez jus­son. erősödjön a közös gazdaság, de legalább any- nyira fontos az is, hogy bol- dogulion az ország is. amely jelentős anyagi áldozatokat hozott és hoz ezután is a modern, szocialista mező- gazdaság megteremtéséért, a parasztság, a falu életé­nek folytonos javításáért. A falu kommunistáira hárul az a feladat is, hogy min­den ilyen vitában helyes- magyarázatot adjanak a tsz-tegoknak és megnyug­tatóan zárják le ezeket a beszélgetéseket. Hiszen az egyéni boldo­gulás elválaszthatatlan a termelőszövetkezet erősödé­sétől, az ország egészséges fejlődésétől. Már ebben a perióausoan alkalom nyílik arra, hogy előzetesen is véleményt nyilvánítsanak a tsz-tagok a termelőszövetkezeti élet, a gazdálkodás valamennyi sarkalatos kérdésében. Minden tagot érintenek ugyanis az adott tsz-ben alkalmazott jövedelemel­osztási. munkadíjazási for­mák, a munkaszervezés es munkafegyelem problémái, a vezetők tevékenysége, a szakmai vezetés gondjai, a korszerű termelési eljárá­sok bevezetésének, alkalma­zásának lehetőségei. Ezek­ben a kérdésekben is sok­féle néz»t kerülhet napvi­lágra. Előkerülhetnek az egyéni sérelmek is, ame­lyek némelykor alaptala­nok, máskor pedig való­diak. Ha ezek a megelőző be­szélgetések, viták közmege­légedésre zárulnak, a köz­gyűlések valóban a leg­fontosabb dolgokkal foglal­koznak majd. Egyetlen zárszámadó közgyűlés sem lehet igazán produktív, ha nem előzi meg széleskörű beszélgetések, tájékoztatá­sok egész sora, és ha ezek tanulságait nem tükrözi maga a beszámoló. A ta­gok figyelmét így a közös gazdálkodás, az őket érin­tő legfontosabb problémák megvitatáséra, lezárására, felelősségteljes határozatok megalkotására lehet irányí­tani. A termelőszövetkezetek jelentős részében már be­vált gyakorlat, hogy min­den ilyen esetben a beszá­molót először a pártszerve­zetben rágják át alaposan. Nemegyszer izzó viták tüzében kristályosodnak azután ki a zárszámadó közgyűlés beszámolóinak fő vonalai, tételei és el­maradnak a semmitmondó, a csupa számokkal teli sok­oldalú összefüggések nél­küli részek, amelyek csak untatják a tagságot és mellékvágányra juttatják ezt a fontos eseményt. A zárszámadó közgyűlé­sek előkészítésében, az említett feladatok elvégzé­sében legtöbb pártszerveze­tünknek már kellő gyakor­lata és tapasztalata van. Ez a tény, valamint a do­log szükségessége mondat­ja azonban, hogy mindez kevés. Nem csak a gazdasági év zárszámadását kell ugyanis elvégezni, hanem a párt- szervezetnek a maga szám­adását is. Igaz, hogy a párt- munka hatékonyságának legfőbb mércéje a terme­lés emelkedése, a közös va­gyon és az egyéni jl ijedel­mek növekedése, de ez a mérce önmagában kevés. Ahol nagy volt az előreha­ladás. ott ezért, ahol gyen­gébb eredmények voltak, ott pedig a kudarc okainak vizsgálata miatt szükséges, hogy a pártszervezet ele­mezze:. milyen volt egész évben a termelés pártirá­nyítása és ellenőrzése, mi­lyen volt a kommunisták kezdeményezése, példamu­tatása, a szocialista verseny, hogyan folyt a pártszerve­zetben a párttagok és pár- tonkívüliek nevelése, az agitáció és politikai felvilá­gosítás. És ami a legfonto­sabb, mindez hogyan tük­röződik a gazdasági év anyagi eredm'nyeiben. He­lyes tehát, ha a közgyűlést, megelőző taggyűlésen ilyen napirendi pontot is megtár­gyalnak pártszervezeteink. Nagy feladatok megoldá­sa vár közös gazdaságaink­ra a most kezdődő évben. A falu kommunistái akkor mondhatják el, hogy jól dolgoztak a zárszámadások politikai, szervezeti előké­szítésén, ha a most kezdődő közgyűlések együtt járnak az élmúlt év helyes értéke­lésével: Ha nemcsak feltár­ják a hibák gyökereit, ha­nem meg is Szüntetik azo­kat és utat mutatnak az úi évben elvégzendő tenniva­lók legsikeresebb megoldá­sához is. Tanulnak a jövő tanítónői t?rf^k^pző intézetben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom