Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-11 / 8. szám
ft. SZOLNOK MEGYEI RtPUF A méz Mit mivel tisztítsunk ? az orvos A mézfogyasztás végighúzódik az emberiség történetén. Az ókorban a híres attikai mézet a Himmetos déli lejtőjén viruló ajakos virágokból gyűjtötték a méhek. A Mel Hyblena Szicília különleges méze volt. A középkor és a reneszánsz mézes tésztái, édes süteményei, a későbbi idők citronyos, mézes bora, mézes pálinkája még pár évtizeddel ezelőtt is kedvencei voltak a fogyasztóknak és ha a mézes-bábos ipar hanyatlóban van is, a „Szív küldi szívnek” mézeskalács — egy kis néprajzi színezettel — ma is érdekessége a vásároknak és ünnepségeknek. No de mi az igazság a méz hasznossága körül? Mit mond a laboratórium? A méz vízben nem kristályosodó cukorféleségek keveréke, melyekhez illóolajok, aroma- tikus nedvek, bizonyos enzimek és egyesek szerint hangyasav nyomok járulnak. Édes ízét az invert cukroknak köszönheti, — változó zamatját pedig a virágok nektárjaiból belekerülő illóolaj-molekuláknak. Az analízis száz gramm mézet vizsgáivá, azt találja, hogy 81 gramm szénhidrátot, 10.4 gram vizet, 0.4 gramm fehérjét és 0.2 gramm hamut tartalmaz. Kalóriája 334. Van még benne 6 milligramm niko. tinsav, 40 mg calcium, 1 mg vas, 30 mg foszfor, 10 mg citromsav, % mg C vitamin és kb, 50 mg B, és Bj vitamin, illetve 1.3 mg réz, 6 mg zink és fh25 mg mangán. C vitamin tartalma tehát a híresztelésekkel szemben aránylag kevés. Gyógy szer-e a méz? A régi gyógyszerkönyvekben szerepelt „Mel depuratum” — tiszta méz — és „Mel Rosarum” — rózsaméz néven. A népi gyógyítás és a régi receptek belsőleg mint édesítőt, nyálkaoldőt, köptetőí és ilyen minőségben mint köhögéscsillapítót használták és dicsérték elsősorban. — Azt mondták: elősegíti az emésztést és erősíti a szervezetet. A lépesmézet hasmenés elleni székrekesztő gyógyszernek tartották. De a méz külsőleg is használatos volt. A száj kiütéseit, a nyelv sebeit rózsamézzel kenegették és nem egy kenőcsbe került azóta is méz. — Ma a méz a gyógyszerkönyvből már kimaradt, de még mindig használják, főleg kenőcsökbe, zselékbe keverve. A méztartalmú Royal zselé és a beszedésre kész mázkapszulák külföldön még ma is divatosak, különösen amióta a Bj, B= vitamin és Pantotin-sav együttes hatását eredményes bőrápolószernek tartják és amióta megjelent a köztudatban és a hírverésben a méhpempő. No de minket nem a kozmetikai hatás érdekel, hanem az, hogy a méz egészséges. Ebben mi az igazság? Emésztést javító, karbantartó hatását való'színüleg a vas, a réz, esetleg a foszfor, a cukor és bizonyos kellően még nem tisztázott enzimhatások okozhatják. A foszfor és B vitamin nyugtató, a calcium gyulladáscsökkentő és egyes kutatók még azt is bizonyítgatják, hogy baktériumstatikus és fitoncid-hatása is van, tehát a baktériumok szaporodását gátolja, illetve a baktériumokat öli. Karbantartó, erősítő és gyulladáscsökkentő szerepe tehát tisztázott, úgy: a méz dicsérete nemcsak mondvacsinált szólam, hanem bizonyítható valóság. Az öregek, gyermekek és lábadozók táplálkozásában komolyan hasznosítható ez a könnyen emésztszemével hetö, egyedülálló állati eredetű szénhidrát. Még egy kérdést adhat az érdeklődő: milyen formában fogyasszuk a mézet? — Ha — mint a teák esetében — feltételezzük, hogy anyagai hatásukat egymáshoz kapcsolódva, komplex módon fejtik ki, akkor elsősorban a helyesen kezelt termésmézet ajánlatos fogyasztani kanalanként vagy mézes, esetleg vajas-mézes kenyéren, főként a reggelihez. így kellemes édes ízhatása is megmarad. A lezárt kapszulában fogyasztása ezt természetesen nélkülözi. A mézes dió, mézes guba és a mézes-mákos tészta is kedvelt eledel. Érdekes, hogy a gyomorsavtúl- tengésben szenvedő betegek panaszkodnak a mézre. Talán a savhatása miatt! De a savszegények dicsérik. Tehát savhatásfokozó tulajdonsága is van. A mézeskalács és mézes sütemény azonban rendszerint senkinek sem árt. Tehát miért együnk mézet?... Azért amit leírtam és azért mert határozottan jó! Ilyennek látja az ember a mézet ha az orvos szemével nézi. Dr. B. L. Jó tudni ABLAK Kiöntő kagyló tisztítása Rendszerint a zsír összegyűlik a lefolyóban, ezt kell feloldani a következő módon: egy evőkanálnyi ammóniákszódát és ugyanannyi konyhasót szárazon töltsünk a lefolyónyílásba, egy óra múlva egészen lassan öntsünk egy liter forró vizet bele. Korcsolyát, rozsdásat petróleumos ruhával vagy tört krétából és szalmiákszeszből készült péppel tisztítunk meg. Ha nem tisztul, akkor dörzspapírral kell a rozsdát levenni. A korcsolyát használat után szárazra kell törölni, időnként olajos vagy petróleumos ruhával megtörölni. Kristályvázát, melyben a virág és a víz-salak foltokat okozott, igen egyszerű módon tisztíthatunk meg. Egy fél maroknyi nyers burgonyahéjat ujjnyi darabokra vágva a vázába tesszük, kevés langyos vizet öntve bele rázogatjuk, amíg megtisztul. ALSOSZOXflYA <r r? Zj \i fő 5 A u & 7 c \ j / J IL J O—» f—— —, w E Néhány éve bő szoknyák alá divat az alsószoknya. Tévedés azt hinni, hogy az alsószoknya kövérít. Éppen ellenkezőleg! Ha a derékrésze sima, s csak alul szélesedik ki, akkor éppen karcsúbbnak mutatja az alakot. Modellünk 74 cm-es derékbőségre készült. De- rékrésze hat részből áll, alul fodros. homályosodását megelőzhetjük azzal, ha az ablakmosó vízbe két-három csepp glicerint teszünk. Ha ablakfa festése közben foltos lesz az ablaküveg, vegyítsünk egy fél kávéskanálnyi sósavat egy liter vízbe és ezzel mossuk le az abalaküveget, öblítsük utána és fényesítsük szarvasbőrrel, vagy újságpapírral. A = eleje oldalrész; B = eleje középrész; C = háta középrész D = háta oldalrész; E = fodor negyed része. Taftból, vagy sif ónból készítsük. A felsőrész ösz- szevarrása, övre dolgozása után a fodrot kétszer egymás alatt behúzzuk annyira, hogy megfeleljen a részekből szabott alsó rész bőségének. Alul csipkével szegjük. A húzásnál szalaggal, masnival díszítjük. Kockák, virágok KOCKÁK 12 láncszemmel kezdünk. 2 rövidpálcával visszaöltünk a hetedik szembe, majd 3 láncszem és 2 rövidpálca váltakozásával még 2 ívet horgolunk. 4 láncszemmel fordulunk, majd 2 rövidpálca és 3 láncszem váltakozásával újabb 3 ívet horgolunk. — Összesen 9 ilyen sort horgolunk, utána a szálat nem szakítjuk el, hanem folytatjuk a munkát a második kockával. 6 ilyen kockát a kép szerint kapcsolunk össze. VIRÁGOK 13 láncszemből készült gyűrűbe 7 rövid-, 1 egyrá- hajtásos. 1 kétráhajtásos. 2 háromráhajtásos pálcát horgolunk. Mort 1 rövidpálcával kapcsoljuk az egyik kJlencsoros kocka közepét, majd a szirom másik oldalát szimetrikusan ismételjük. 6 szirom készül s az utolsót az elsőhöz kapcsoljuk. A csillagokat a kép szerint kapcsoljuk egymáshoz. Egy minta mérete 60-as fonalból kb. 6 cm. Egyszer volt, hol nem volt, éldegélt nagyon régen két öreg. Apóka és anyóka békességben éltek egymással. Már megöregedtek, s csak az keserítette az életüket, hogy nem volt gyermekük. Nagyon bánkódtak miatta. Ügy karácsonytájt leesett az első hó. A falusi gyerekek nagy örömmel szaladgáltak a térdig érő hóban. Szánkóztak, hógolyóztak. Mikor ebben elfáradtak, hóembert csináltak. Apó csak nézte öltét az ablakból, majd így szólt anyának: — Anyókám, nem mennénk ki egy kicsit sétálni a friss hóba? — Miért ne mennénk, öreg válaszolta anyó. — S ha már kimentünk, miért ne csinálhatnánk magunknak egy hóbabát — Hópelyhecskét. így is cselekedtek. Kimentek a kertbe és a nagy fenyőfa alatt hozzáláttak a hóemberke összeállításához. Csináltak neki két kis kezecskét, fejet. Fenyőtoboz magjából lett a szeme, szénnel rajzolták ki a szemöldökét. — Gyönyörű vagy, Hópelyhecske — mondta anyó. Nem tudtak betelni a nézésével. Hópelyhecske hirtelen elmosolyodott, felvonta szemöldökét, felemelte kis karjait, lépett egyet-kettőt és elindult a kunyhó felé. Nagyon megörült a két öreg, nem is hitték, hogy ilyen szép ajándékot kapnak karácsonyra. Azt sem tudtálc, mit csináljanak Hópelyhecskével, hova ültessék, mivel kínálják? Nőtt Hópelyhecske, nem is naponta, szinte órnákénu Napról napra okosabb lett. örült a két öreg, mindennel elhalmozták Hópelyhecskét. Szattyánbőr csizmát vettek a lábára, selyemszalagot kötöttek a hajába. Egyszeresük elmúlt a karácsony, el a tél is, kita vaszodott. Megcsordult az eresz alja, apró patakocskák indultak sietve az erdő Keresztrejtvény i 5 t, 5 é 7 ISII m 8 9 10 apáti fell W é n 1? '' u 15 pSil^vu 15 1 • 1 isi Vízszintes: 1. Gyermekeknél, felnőtteknél egyaránt jelentős jótulajdonság — névelővel — (folyamatosan folytatódik a függ. 6-ban). 7. Téli sport. 8. Nagy magyar költő. 9. Kohójáról híres város. 11. Kötőszó. 12. A vízszintes 7. sz. fordítottja. 14. Hová? — oroszul. 16. A vízsz. 1-nek milyen eszközét ismeritek az iskolában? Függőleges: 1. Az ételízesítő. 2. Kerek szám. 3. Kicsinyítő képző. 4. Állami jövedelem. 5. RY. 10. Csonthéjú gyümölcs, 13. Ilyen mérték is van (utolsó kockában kettősbetű). 14. Részben kényes! 15. Ellentétes kötőszó. Megfejtésül küldjétek be a vízszintes 1-est és a 16-ost. Beküldési határidő: január 16. Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: kisdobos, szerep, sotnop (pontos). Könyvjutalmat kapott: Szekeres Margit, Szolnok (A könyvet postán küldjük eL) Hópelyhecske Of ősz isépme&s belsejébe. A gyerekek boldogok voltak, hogy a hosz- szú zimanliós tél után kisütött a napocska, eljött a várvavárt tavasz. Csak Hópelyhecske volt szomorú. Napokig gubbasztott a sarokban és a világ minden kincséért sem nézett volna a napocskára. Csak akkor derült fel szomorú arcocskája, mikor fekete fellegek borították ti a napot, meg mikor hűvösre fordult az idő. Nézte anyóka a szomorú Hópelyhecskét és megkérdezte: — Ki szomorított el, édes kislányom? — Senki nem szomorított el engem, édesanyám. — Talán beteg vagy? — kérdezte aggódva anyólea. Csak hallgatott Hópelyhecske, egy szót sem szóit, csak bánatos könnyei csorogtak végig fehér arcán. Beköszöntött a nyár is. A nap szinte égetett, gyönyörűen kivirított a föld. A szomszéd gyerekek elhatározták, hogy sétálnak egyet az erdőben. Hívták Hópelyhecskét is: — Gyere velünk, Hópelyhecske. — Nagyon meleg van — mondta Hópelyhecske —, még napszúrást kapok. Azok virágot szedtek, koszorút kötöttek, de Hópelyhecske nem tartott velük. Inkább leült az árnyékba, a szelíden duruzsoló hús patak partjára. Várta, mikor nyugszik le a nap. Az sem váratott sokáig magára, leszállt az este. A gyerekek visszatértek, vidáman mókáztak és tábortüzet gyújtottak. Egyikük kitalálta, hogy ugráljanak át a tűz felett. No, lett is vagy vigalom.’ Egyik ugrott a másik után, sikongattak örömükben, roppant jól érezték magukat. Hópelyhecskére iá rákerült a sor. — Mi az, te nem ugrásé? — kérdezték csodálkozva. — Vagy talán félsz a tűstől? És kinevették szegény Hópelyhecskét. Hópelyhecskét nagyon bántotta az oktalan nevetés, felugrott és zsupsz, átsuhant tűz felett. A kislányok csak nézték, hová tűnhetett Hópelyhecske? A tűz felett csak gomolygó gőzfelhőt láttak. Elolvadt Hópelyhecske. A gyerekek hazatértek és elmesélték apókának és anyókának, hogyan járt Hópelyhecske. A két öreg nagyon szomorú lett, de aztán — Teríts kendőt a fejedre — tanácsolták a gyerekek —, meglásd, nem fog égetni a nap. Nem akart elmenni Hópelyhecske az erdei sétára, de apó és anyó rászóltak. — Eredj, aranyom. Miért ülnél állandóan a hűvös szobában? Hópelyhecske szói fogadott és elment barátnőivel. apóka így szólt: — Ne szomorkodj, anyókám, megvárjuk a következő karácsonyt, mikor megint leesik a hó és meglásd, lesz nekünk még szebb Hópelyhecskénk a nagy fenyőfa alatt, mint ez évben volt. Fordította: Molnár Sándor
