Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-09 / 6. szám
iSM. januáx 8, SfiőöLNOR MSGSYKI XŰHu&t 9 RÖVIDFILMEK JANUÁRI Az új esztendő első hónapjában is érdekes, változatos témájú lesz a rövidfilmek műsora. A bemutatásra váró három magyar film közül a legjelentősebb Nádasy László Kövek című filmje, amely a fcrtőrákosi kőbányában mártírhalált haltak emlékét idézi. A legfiatalabb generáció sportoktatá- sat, felkészülését látjuk a Sportcsemeték című magyar alkotásban. S végül kedves bábszatíra, Karinthy Frigyes Szeretem az állatot című novellájának filmváltozata zárja a magyar rövidfilmek sorát. Az elmúlt években sokat olvashattak mozilátogatóink a Piros léggömb című színes, díjnyertes, francia remekműről. A film Albert Lamorisse munkája, s egy kisfiú nagy-nagy élményét mondja el képekben. A fiúcska csodálatos légsömböt talál, de pajtásai elveszik tőle... A lírai hangú rövidfilm nagy élményt jelent majd a szép filmek kedvelőinek. A másik francia filmben, a Párizsi pil- lanatképek-ben a főváros sok-sok nevezetessége — a Champs-Élysées, a Montmartre, a metró és még sok érdekesség elevenedik meg. Ha már az útleírásoknál tartunk, meg kell említenünk Az ősi város című szovjet filmet, amely az egyik legrégibb orosz város, Pszköv megalapítását és fejlődését mutatja be. Gazdagítja majd ismereteinket a Dalol a folyó című színes csehszlovák film, amely a Moldva-parti történelmi emlékeket, s a favágók és faúsztatők kemény munkáját örökíti meg. Kenkenhof, a virágparadicsom című nyugatnémet film Hollandiába vezeti el nézőit, s bemutatja Kekenhof városát, ahol emberemlékezet óta virág- termesztéssel foglalkoznak. A zene és vidámság sem hiányzik a januári rövidfilm műsorból. Az egykori királyi hangszer, az orgona készítését, s a művészi orgonajáték újjászületését látjuk a Csehszlovák orgonaművészet című filmben. A lengyel Blues hangulatos könnyűzenei összeállítást ad. Mulatságos történet a Billiárd című színes csehszlovák bábszatíra, s az amerikai rajzfilm: Plútó Hollandiában. A Käthe Kollwitz című olasz dokumentumfilm egy haladó gondolkodású művész rajzait mutatja be, s végül a Lengyel szvit című filmben a lengyel táj hangulatos változásait iáthat- juk a négy évszak keretében. Leznia az operabál tetőzetéről, <*z5e*ayethalt Halálos szerencsétlenség történt Budapesten: az Operaház tetőzetének javítása közben mintegy 35 méter magasból a Hajós utca műkövezetére zuhant Szabó János, 31 éves bádogos és a helyszínen meghalt. A bizottság megállapította, hogy a szerencsétlen ember tetőjavítás közben nem használt védőfelszerelést. (MTI) " ■" ...... ................................................ P H latraiké pák a szolnoki úttörőház „Tűzpiros üveggörnb“ A rádiószínpad e hónapban „A tűzpiros üveggömb'’ címmel műsorra tűzi Thuri Zsuzsa regényének rádió- változatát. A történetet két részben sugározzák, az elsőt január 15-én, a másodikat pedig 22-én. A regény rádióváltozatát Mándy Iván írta és László Endre rendezte. A két főszerepet Berek Kati és Komlós Juci játssza. (MTI) éleiéből Iskolatelevízió Nem szürke hír. Jelentős kulturális mérföldkő. Már az első visszhangjait is örömmel üdvözlik. Tulajdonképpen alapos elemzést érdemelne az a tudósítás, hogy 1964. február 5-én megkezdődnek a* Iskola televízió adásai. Mi ez? Őse különféle formákban a rádió volt. Nyelv- tanfolyamokat, tudományos előadásokat, a kis- és a nagy-diákok eredményesebb tanulását előmozdító adásokat hallottunk a rádióban eddig is. Az Iskolatelevízió minőségileg összehasonlíthatatlanul fejlettebb változata ugyanennek az igénynek és törekvésnek. Azzal, hogy a hangot párosítja a képpel, a filmszerűséggel felnagyított szemléletességgel — a tanítás egyik legmodernebb és leghasznosabb eszközévé válik. Fejlődésének lehetőségei beláthatatianok. Bármily rohamosan gazdagodik is új életünk, azt még nem sikerült elérnünk, hogy kivétel nélkül minden egyes iskolánk telítve legyen a legmodernebb iskolai szemléltető eszközökkel és fizikai kísérletezésre alkalmas berendezésekkel. Az Iskolate- levízíó, ha nem is véglegesen lezárt formában, de kielégítően megoldja ezt a problémát. Az Iskolatelevízió adásait száz iskola kötelezően veszi át, de minden iskola beiktathatja tantervébe, amennyiben TV készülékkel rendelkezik. Az illetékes fórumok a tapasztalatokat feldolgozzák s ezek alapján a megkezdett munkát szakadatlanul tökéletesítik. Az iskolák február 5-én reggel 8 óra 5 perckor veszik át az első adást: egy 20 perces orosz nyelvleckét. A következő óra anyaga a környezetismeret. — Minden adás után elegendő idő marad a téma helyi megbeszélésére. Havonta egyszer, szerdán, gyár- látogatásra invitálja meg a hetedikeseket és a nyolcadikosokat az Iskolatele- whúó. Ss a módszer fokozottan tárja fel a hasznos tudnivalókat, és mindig premier planba állítja azt, amire a diáknak érdemes és szükséges felfigyelni. Az Iskolatelevízió a gyárlátogatások kivételével a délelőtti adásokat délután megismétli. A felnőttek este tanulmányozhatják a fizikát az Iskolaíelevízión keresztül. A tanulásnak ez az új formája — nemcsak perspektivikusan — az előnyök egész sorát tartalmazza. Magasfokú a szemléltető eieie Hatásosan segíti a pedagógusok munkáját Állandó és rendszeres tanulásra ösztönöz kezdőt és haladót egyaránt. Alkalmazkodik az iskola tanmenetéhez. — Eljuttatja a legmagasabb fokú tudást akár a legtávolabbi tanyaközpontba is. Ezért kívánatos, hogy a művelődési otthonok figyeljenek fel a lehetőségekre: tájékoztassák közönségüket az adottságról. Üzemeink és gyáraink klubjaiban szintén betölti hivatását az Is- kolatelevizió. amelynek adásait a felnőttek számára vasárnaponként megismétlik. Nem túlzás azt mondani, hogy kulturális forradalmunk új lendületet kap az Iskolatelevíziótól. Űjabb tömegek számára nyitja meg a tanulás lehetőségét ; és kedvvel is szolgál hoz- j zá. Megint tettünk egy ! nagy lépést előre, a szocialista haza és művelt nép j ideáljának megvalósítása í felé. 1 — Selypíteni nem szabad! A báb mindig tisztán beszél, persze mindig a fi] gurától függ, hogy beszédének mi a jellegzetessége. A mackó... — Brummog! — felelik kórusban a kislányok —, a kacsa hápogva beszél, a cica meg nyávog beszéd közben. — Igen. Akkor most e szerint ismételjétek meg a játékot! A kisdobosok bábszakkörének foglalkozására kukkantottunk be néhány pillanatra. Bányai Klári, a szakkör vezetője éppen útbaigazította a kislányokat, kik rögtönzött jelenetet adnak elő a róka és a kiskacsa meséjét. Figyeljük csak! Anyóka — Szabados Ági — enni ad az éhes Kiskacsának — Pázmány Margitkának —, aztán eltűnik. Ekkor megjelenik a ravaszdi Róka — Bacsó Emi, elégedetten nézi a kis pihést, s csámcsogva megjegyzi: — Kitűnő vacsora lesz belőle! Hazaviszem. ■ Elkapja a Kiskacsát, aki kétségbeesetten hápog. Kakaska — Kiss Évi — segélykérőén kukorékol. Még Egérke — Horváth Csilla — is előszalad a nagy riadalomra. Anyóka is jön, kiszabadítja a Kacsát és orvost hív szegénykéhez. Mackó doktor bácsi megállapítja: — Brumm, brumm, ezt a Kiskacsát valami nagy ijedtség érte ... Gyorsan pereg a jelenet, ügyesen mozognak a bábok vagyis a kislány kezek. Ez a délután a gyakorlatozásé. * — Nézzük csak, mit is tudtok már repüléstechnikából? A rakétamodellező szakkör buksi tagjainak felcsillan a szeme. Lesik Ölti Györgyöt, s kérdéseire Villámgyorsan lendülnek magasba a kezek. Mindenki jelentkezik. — Mik az égés feltételei? Nos? — Éghető anyag, gyulladási hőmérséklet, oxigén fújja Jancsika. Aztán jönnek a bonyolultabb kérdések. — Hány részből áll a rakéta-hajtómű? — Égőtérből és fúvóesőből. — Ha földünk körül nem lenne levegő, s nem lenne vonzereje a földnek, milyen lenne a rakéta útja? — Felfelé haladna, egyenletes sebességgel. — Hogy nevezzük a rakéta útját? — Röppályának. Röpködnek a kérdések és a válaszok. Aztán a szakkörvezető irányt változtat, s affelől érdeklődik, ki mit kapott karácsonyra? Égy mást túlkiabálva újságolják, mi minden volt a karácsonyfa alatt. — Rugós foci meg KRESZ iskola... — Vívó felszerelés. — Kisvasút, korcsolya... — Fémépítő! — Boxkesztyű! Az előbb még komolykodó kis űrhajósjelöltek most újra igazi, játékos kisfiúk. — túri — Fonf©*; oklaláfiugyi d©8*umeiituinokon ci©*ti$sk Több fontos oktatásügyi reform-dokumentumon dolgoznak az Országos Pedagógiai Intézetben. Az „utolsó simításokat” végzik az új gimnáziumi tanterven és a hozzá tartozó tantervi utasításokon. Ezek a dokumentumok tavasszal nyomdába kerülnek és a pedagógusok az 1964/65-ös iskolaév elején kézhez kapják, GYASZHÍR Fájdalommal tudatjuk, hogy Almási Imre elvtárs, Rákó- cziújfalu Községi Tanács VB elnöke, munkásőr, 1964. január 7-én rövid szenvedés után súlyos betegségben, életének 30. évében elhunyt. Almási Imre elvtársat a Szolnoki Járási Tanács VB és Rákócziujialu Községi Tanács VB saját halottjának tekinti. Temetése 1964. január 10-én, pénteken délután 14.30 órakor lesz a szolnoki köztemető halottasházából. Szolnok, 1864. január i. Szolnoki Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. s ennek segítségével felkészülhetnek 19G5. őszén sorra kerülő bevezetésükre. A másik nagy feladata az intézetnek az általános iskolai reform-tankönyvek második csoportja kéziratainak vizsgálata, egybevetése a tantervekkel, a pedagógiai tervvel, hogy megfelelnek-e minden tekintetben a reform támasztotta követelményeknek. A közelmúltban hagyták jóvá a IV-es és a VI-os magyar nyelvtan, az V-ös számtan és földrajz, a VI-os fizika és a VII-es kémia könyvek kéziratát. Ezekben az az újszerű, hogy csak a legszükségesebb és leghasznosabb ismereteket tartalmazzák. Az Országos pedagógiai Intézetben előkészület alatt áll a középiskolai nevelési terv tervezetének összeállítása. Ezt a tanév második felében középiskolai tanárok körében országos vitára bocsátják. (MTI) 3ziäl8k, tsevßtäk fórumai Játsszon-e a gyermek? Nemre*», egyik családlátogatás alkalmával családi perpatvar közepébe érkeztem. A mama hangos szavakkal „dorgálta” tízéves kisfiát, Józsikát, aki az ablak mellett ült, könyvvel a kezében. Mikor beléptem, az anya — most már felém fordulva — pergette a szavakat, amit a legénykének szánt. — Mindig csak a játékon az esze, tanulni, olvasni nem akar. Ha iskolába megy, az utcán állandóan rendetlenkedik, lökdösődik. Mindig csak panaszt hallok rá mindenkitől. Az iskolából is gyakran hoz haza beírást rossz magatartása miatt. — Most is csúszkálni, játszani szeretne odakint a drágalá- tos, de a karácsonyra kapott könyvet még most sem olvasta ki. Itt megszakítottam a szóáradatot. — Játszani — mikor szokott a gyerek? — Majd játszhat a nyáron eleget — válaszolt a mama —, most tanuljon és olvasson, hogy jó bizonyítványa legyen! Nos, ez a szülő nagyon helytelen álláspontot foglalt el a gyermeke nevelését illetően. A játék úgy kell a gyermeknek, mint a falat kenyér, mint a levegő. Hogy miért? Először: erősíti testét, edzi szervezetét. A gyermek testi fejlődésének feltétele, hogy nagy mozgásigényét kielégítse. Erre lehetőséget nyújtanak '— főleg a szabadban játszható — különféle labdajátékok, fogócska, szánkózás, rollei'ezés, számháború és más egyéb versen yjátékok. Másodsorban: a játék növeli a gyermek képzelőerejét, fejleszti kézügyességét, politechnikai alapkészségét, alkotó vágyát. Harmadszor: játék közben alakulnak, fejlődnek, módosulnak a gyermekek jellemvonásai, erkölcsi tulajdonságai. — Csak egyetlen példa. Babával játszik a kislány. Öltözteti, babusgatja, tanítgatja. Ha „beteg” a baba, „orvost hív hozzá”, ápolja, vigasztalja. Ruhát varr neki, ha már nagyobb. Virraszt álmai felett. Tíz körmével védi, ha bátyókája meg akarná zavarni az „Icu baba” álmát. Mindezek közben a kitartó türelem, a gondosság, a szeretet, az önuralom, az áldozatvállalás drága erkölcsi tulajdonságai fejlődnek ki a gyermekben. Fejlődik ízlése, munkaszeretete például mikor a babaruhákat készíti... Negyedszer: a játék növeli a gyermek képzelőerejét, segít a gyermekben rejtőző tehetségek, képességek kibontakoztatásában, a kézügyesség, a kombinálóképesség, technikai szemlélet kialakításában. ötödször: a játék nevel a közösségi életformára, a közös tulajdon megóvására is. Egyszóval: a játék a felnőttkor életmegnyilvánulásainak előkészítője, előiskolája. U«y érzem, a fentiekkel már válaszoltunk is a címben feltett kérdésre. A felelet csak egyértelmű lehet: igen. No, nézzük csak tovább! Tudományosan bizonyított tény, hogy a fejlődő szervezet mozogni, játszani akar. Mennyit? Annyit és addig, amíg a benne rejlő, feszülő mozgási energiát le nem vezette, mozgásvágyát ki nem elégítette. — Ez egyénenként más és más formában és más időmennyiség alatt történik. Vannak fáradékonyabb és vannak örökmozgó gyermekek. Itt kezdődik aztán a szülők szerepe a beavatkozásra, a nevelésre, a segítésre, Fontos, hogy kellő időmennyiséget biztosítsunk játékra gyermekeinknek. A gyermek mozgásvágyát ne „rosszaságnak” tekintsük, — hanem életszükségletnek. Egy másik segítési mód, hogy a szülő biztosítson lehetőséget gyermeke számára, hogy az megfelelő formában és keretek között játszhasson. Ha ilyenekről nem gondoskodik, akkor a gyerek maga fog szerezni magának alkalmat és lehetőséget — természetes, ez esetben a formát is maga választván meg — játékához. És akkor szemtanúi lehetünk majd olyan megnyilvánulásoknak, amilyeneket csak a valóban rossz gyermekek szoktak elkövetni. Mindene -ieSott gondoskodjunk megfelelő helyről. Tágasabb lakásokban ez nem okoz problémát, de kisebb helyiségekben is lehet (és kell) egy kis játéksarkot biztosítani. Ezzel a szülő önmaga kényelmét és munkájának részbeni zavartalanságát is biztosítja, mert a gyermekek előbb-utőbb odaszoknak, ahol játékszereiket tartják, ahol mindig játszhatnak. Ilyen esetben — persze, megfelelő szoktatás mellett — azt is megszokják a gyermekek, hogy kis „birodalmukat” maguk tartsák rendben. Helyes, ha az udvarunkban — esetleg a iépcsőhá- zunkban is biztosítunk olyan helyet, ahol a nagyobb mozgással járó és szabad levegőt igénylő j átéli ok is játszhatók. Az is helyes eljárás lenne, ha üres tereken, vagy zsákutcákban a környék lakói közös erővel létesítenének kis játszótereket. Esetleg a játszótér gondozását az ott játszó pajtások vállalnák. <Az úttörők expedi- ciós munkájával kapcsolatban például.) És milyen nevelőhatású lenne, ha egykét szülő vállalná, hogy néhanapján (de azért bizonyos rendszerességgel) együtt játszana a labdát rúgó gyermekekkel, tanítgatná őket. A gyermekek ezt igénylik is. Hányszor hallani részükről ilyen kérést: „Tessék jönni bíráskodni!” Persze, ez csak egy gondolat. Szülhetne még ez többet is! A szülőknek kell gondoskodniuk gyermekeik számára megfelelő játékokról is. Mindenkor a korukhoz, nemükhöz leginkább illő, hasznos, igényelt játékszereket vegyünk. Ezt a fokozatosságot tartsuk be a csecsemőkortól a serdülőkor játékainak beszerzéséig. Van egy mondás: „Nézd meg a gyermek játékát és bepillanthatsz jövőjébe!” — Némileg így igaz, de nem elég csak megnézni a gyermek játékát, figyelni is kell a gyermeket játék közben, mert csak így sikerülhet játékkedvét, akitívitását alakítgatnunk. — Gondoljunk ilyenkor Makarenko szavaira: „Amilyen a gyermek a játékban, sok tekintetben olyan lesz később a munkahelyén is, ha felnő”. « • Összegezve: Engedjük gyermekeinket minél többet játszani, hiszen ha abban kifárad, mozgási- és egyéb felgyülemlett energiáit levezeti, sokkal könnyebben megy majd neki a szellemi munka, a tanulás. Gondoskodjunk arról, hogy a játék és munka egészséges, helyes arányban osztódjék meg gyermekünk életében! Csontos c
