Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-09 / 6. szám

1364. január 9. SZOLNOK MEGYEI NtPLAP s ismerje meg minden szövetkezeti tag Hivatalos adatok szerint a mezőgazdaság összterme­lésének értéke tavaly ala­csonyabb lett ugyan a ter­vezettnél,. de 4—5 százalék­kal is meghaladta az 1962. évi eredményt. A felvásár­lás összes mennyisége na­gyobb arányban növeke­dett, mint a termelés, tehát nőtt a mezőgazdasági áru­termelés aránya. Abban, hogy a közismert nehézsé­gek ellenére így alakult a helyzet a szántóterületünk 80 százalékán gazdálkodó termelőszövetkezeteknek van a legfontosabb szere­pük. S elsősorban a nagy­Ez az összeg 2,8 milliárd forinttal több annál, amit ötéves tervünk erre a célra szánt 1964-ben. S mint ed­dig, most is a termelőszö­vetkezetekben valósul meg a beruházások legnagyobb része. Így is van rendjén, hiszen nem csupán a pa­rasztságnak, hanem az egész országnak elsőrendű érdeke, hogy sok árut, ol­csón iírmelő, korszerű szo­cialista nagyüzemekké vál­janak a termelőszövetkeze­tek. A termelőszövetkezetek állami támogatásának rend­szerét 1958. óta a 3004-es számú kormányhatározatok foglalják egységbe. Ezek­nek a határozatoknak az alapelvei évről évre válto­zatlanok. Lényegük az, hogy a termelés és az áru­termelés növelésére, az azt előmozdító beruházásokra, valamint a szövetkezeti ve­zetés megjavítására adott kedvezményekkel segíti az 611am a tsz-eket Minden új 3004-es határo­zatnak vannak azonban az előző évitől eltérő vonásai. Természetes ez, hiszen egé­szen más a termelőszövet­kezetek helyzete ma, mint például amilyen 1958-ban volt. Sőt, a körülmények egyik évről g másikra i» változnak, ■ mindig adódnak olyan ta­pasztalatok, amelyeket ép­pen a támogatás hatékony­sága érdekében hasznosíta­ni kell. Ezért jelenik meg minden esztendőben a tsz- ek állami támogatásának rendszeréről szóló kor­mányhatározat A 3004/6-os számú hatá­rosat, amely arra az évre üzemi társas gazdaságokon múlik az is, hogy az idén további 4—5 százalékkal termeljen többet a mező- gazdaság, s 7,4 százalékkal adjon több árut Köztudomású, hogy álla­munk kezdettől fogva sok­irányú és jelentős támoga­tásban részesíti a termelőszö, vetkezeteket. 1958-tól 1963. végéig több mint 30 mil­liárd forintot tett ki az az összeg, amelyet az állam a tsz-ek megerősödésének, fejlődésének elősegítésére fordított Idei népgazdasági tervünk vonatkozik; s január else­jével lépett életbe, már ta­valy szeptemberben nyil­vánosságra került. Azóta módjuk van a szövetkezeti vezetőknek arra, hogy a tagsággal együtt tanulmá­nyozzák ezt a számukra elsőrendűen fontos jogsza­bályt. A tapasztalatok azonban arra figyelmeztet­nek, hogy sok helyen még a szövetkezeti vezetők sem olvasták el a 3004/6-ost. Ez pedig súlyos hiba, mert_ a határozatban foglalt intéz­kedések ismerete nélkül nem tudnak élni azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az állam nyújt a szövetke­zeteknek. S ha ezekkel nin­csenek tisztában, akkor az éves terv kidolgozásánál sem tudják figyelembe venni, hogy akár a terme­léshez, akár a beruházá­sokhoz milyen segítséget meríthetnek 1964-ben. De nemcsak erről van szó. A 3004/6-os határozat jelentősége sokkal nagyobb annál, ami a tervkészítés­ben betöltött szerenből fa­kad. Nagyobb, mert az egész szövetkezeti gazdái­sarkad af 09 kérdéseivel foglalkozik, Márpedig minden tsz alap­szabályában benne van, hogy a nagyüzemi társas gazdálkodás valamennyi fontos problémáiét a tag­sággal együtt kell megvi­tatni, eldönteni. Nem kizá­rólag a vezetők és a szak­emberek joga, kötelessége tehát az sem, hogy elhatá­rozzák, miképpen haszno­sítják a tsz-ben a 3004/6-os határozat adta lehetősége­ket. Az egész tagság ügye ez, mint ahogyan a terme­lőszövetkezet sem csupán a vezetőké, hanem a ben­ne tömörült embereké, csa­ládoké. Nélkülük dönteni sem a hitelek felvételéről, sem a talajjavításról, vagy a szakmai irányítás javítá­sáról, sem más lényeges ciotoohnn nem szabad. De más oka is van, hogy az állami támogatás rend­szerét, mértékét, módoza­tait q tagoknak is ismemiök kell Nevezetesen az, hogy a szövetkezeti tagok csak így láthatják világosan, milyen nagy gondot fordít az ál­lam a nagyüzemi társas gazdaságok felvirágoztatá­sára. S ha ezzel tisztába van a tagság, akkor még szívesebben, még lelkiis­meretesebben dolgozik. Azt pedig igazán felesleges vol­na bizonygatni, hogy a szö­vetkezeti családok helytál­lása, szorgalma milyen nagy erő, mennyire nékülözhe- tetlen az állami támogatás jó hasznosulásához is. Éppen elég ok van hát arra, hogy a 3004/6-os ha­tározattal megfelelőképpen foglalkozzanak a termelő- szövetkezetekben. A mostani Időszak bőven kínál erre lehetőséget. Országszerte tanfolyamokat, előadássoro­zatokat tartanak a falvak­ban, a tsz-ekben. Az a helyes, ha nem elvontan, hanem a helyi adottságokkal, szükségle­tekkel összefüggésben vi­tatják meg a határozat egyes részeit, intézkedéseit. Mindenütt elsősorban azo­kat. amelyek helyi tsz szempontjából legfontosab­bak. Most még van idő arra, hogy ezt a munkát azokon a helyeken is meg­szervezzék, elvégezzék, ahol eddig elhanyagolták. A termelőszövetkezeti vezető­ség. a pártszervezet, a köz­ségi tanács, a népfront együttesen feltétlenül ké­pes arra, hogy az állami támogatás rendszerét köz­ismertté tegye a községben. S ha a járási irányító szervek is kellőképpen tő­rödnek ezzel a feladattal, akkor a 3004/6-os határo­zatba foglaltak megvalósí­tása méginkább közüggyé válik a termelőszövetkeze­tekben, mint eddig. Gulyás Pál 10,5 milliárd forin*o* irányoz elő mezőgazdasági beruházásokra Fiatalokról A jólmegtermet, energi­kus művezető éppencsak benyit az üzemvezetői iro­dába. Nincs itt, akit keres, már lépne is vissza a kü­szöbről. Főnöke megállítja. — Jóska, egy pillanatra! Kik dolgoznak kiemelkedő- ez az embereid közül? A fiatalember felsorol ötöt, a vezető jegyez. — Az ifjúságból? — A fiatalokat úgy kell zsebretenni, ahogy vannak — legyint a művezető, akiről épp az imént mond­ták el. hogy nyolc éve szabadult. jövőre pedig érettségizik a technikum­ban. — Nem is tudom, ho­gyan csinálhatja olyan unottan a dolgát néme­lyik... Elsiet. Az üzemvezető még hozzáfűzi. — így vagyunk velük. Akárhogyan dolgoznak, el kell fogadnunk. Néha pró­bálunk a lelkűkre beszél­ni; egyik fülükön be. a másikon ki. Érzik, hogy szükség van rájuk, akár- hová mennek, tárt karok­kal fogadják őket... Persze, sok függ az otthoni neve­léstől. Mert ha a család­ban nem tanult kötelessé­get, a munkahelyen már nehéz ránevelni. Egyenesen kikötik, hogy csak ehhen és ebben a munkakörben hajlandók dolgozni, ha nem lehet, ve­szik a kalapjukat... Az ablak közelében fia­tal mérnök számol, mér, rajzol íróasztalánál. Egy- egy szóra oldalt siklik a pillantása. Meg-megigazítja az őt körülvevő papírokat —- pedig tán nem is volna rá szükség. Időnként feke­te hajába simít. Látszik, szólni szeretne. Egyszer tényleg félreteszi vonalzó­ját, és szerényen így vé­lekedik. —- Más oldala is van a dolognak. Valamelyik nap köztük járok, hallom, amint egyikük megjegyzi: „Az az öreg szaki egy normális bekötést nem tud elvégez­ni... Én ezerhármat kere­sek. ő ezerhatot..." Tehát ez is megvan. Tud­ják a fiatalok, hogy az iparitanuló-intézetből elmé­letileg sokkal felkészülteb­ben jöttek a szakmába, mint annakidején az idő­sebb munkások. Ez tény, ha tagadja valaki, ha nem... Az MTH iskolai nevelés is ludas abban egy kicsit, hogy némelyikük „túlnagy mellel” indul. — Meg kell értetni velük, hogy — jóllehet, az öreg szakik — persze ez se ál­talános — talán csak hal­lottak az Ohm-törvényröl, esetleg nem ismerik a Wheastone-híd elméleti ki­fejtését, — de gyakorlat dolgában „zsebretesznek” sok nagyképű fiatalt. — Vannak köztük, akik nem hajlandók megérteni, hogy néha nem megy min­den simán... Nem lehet azt tenni, amit az a fiú is... ugye, mérnök elvtárs? — Ja igen — emlékezik amaz —, akinek megmond­tuk, hogy nem tudjuk minden hétfőn du. elengedni a gimnáziumba. Most v' ’zi ott a harmadik osztályt. Ugyanakkor itt szaktanfo­lyamot hallgat. minden szombati nap más dolgozik helyette a munkahelyén. Hétfőn is, minden alka­lommal nem tudjuk őt pó­tolni... Mikor közöltük ezt vele és kértük a megérté­AZ ÚJ MODERN KÁUL ÁGI BENZINKÚT. MINDENKIT ÉRDEKEL... Kodály Háry János-át először mulatták be Francia- országban Párizs (MTI). A Mulhou- se-i színház bemutatta Ko­dály Zoltán Háry János cí­mű daljátékát Az előadást Raymond Vogel francia művész rendezte, a zene­kart Giovanettí olasz kar­mester vezényelte, Kodály Háry János szvitjét már több ízben játszották Fran­ciaországban, a daljáték azonban első ízben került színre. A nagysikerű bemutató­ról a párizsi lapok is meg­emlékeznek. A Le Monde hosszabb cikkben dicséri Kodály Zoltán művét és érthetetlennek tartja, hogy a francia zenekörök csak 36 év után fedezték fel a nagy magyar zeneszerző, al­kotását A párizsi Opera Comique műsora sokat nyerne, ha bemutatná Háry Jánosát — írja a Le Mon­de kritikusa. Linus Pauling beszéde Washington (MTI). Dr. Linus Pauling kétszeres Nobel-díjas amerikai tudós, az ismert békerhacos ked­den este a leszerelésről mondott beszédet. A tu­dós javasolta az érdekelt államok kössenek megálla­podást a latinamerikai és afrikai atomfegyvermentes övezet megteremtéséről, s tegyenek lépéseket, hogy Európa legyen a következő atomi egy vérmentes övezet sét, utána mindjárt megje­gyeztem: figyelje meg, üzemvezető elvtárs, holnap felmond. Ügy is történt. Köztük vagyok, ismerem őket, sokszor beszélgetünk. Érdekes hiúság is van ben­nük. Szégyellnek az itt ka­pott munkaruhában dolgoz­ni. Van, aki átalakítja, a másik meg csak a saját „civil” ruhájában hajlandó utcai szerelésekre menni. Ez abból is következik, hogy egykori iskolatársaik, akik más vállalatoknál csak bent a műhelyben dolgoznak, s .ott nem látja kívülálló az olajos munka­ruhát, — heccel ik őket, mikor meglátiák külső sze­relésen: „Ilyen topi s an vagytok a városban? Mit szól a Juli? Erre láttam az előbb...” így aztán siet­nek, márpedig villanysze­relést összecsapni nem le­het... Ezzel nem azt akar­tam mondani, hogy ne ad­janak még a munkaruha csinosságára, tisztaságára is. De ez ne csak beteges hiúságból fakadjon, hanem párosuljon a precíz, lelki- ismeretes munkával is. Ügy gondolom, nem ár­tana ezekről néha beszél­getni a KTSZ alapszerveze­teknél is. T. L Módosították az ú evél- ilSet ékeket A pénzügyminiszter ja­nuár 1-i hatállyal módosí­totta az útlevélilletékre vo­natkozó korábbi rendelke­zéseket. A módosító rendelet a többi között kimondja, hogy az Európára szóló ma­gánútlevél, ennek meghosz- szabbítása vagy ismételt ki­utazásra engedélyezése 1000 forint A deviza igénybevé­telére nem jogosító magán­útlevél 400 forint ennek nv Thosszabbítása 300 fo­rint, ismételt kiutazásra en­gedélyezése pedig 200 fo­rint A szocialista orszá­gokra szóló magánútlevél, ennek meghosszabbítása és ismételt kiutazásra engedé­lyezése az előzőnek megfe­lelően 400, 300. illetve 200 forint A személyi igazol­vánnyal érvényes útlevél­lap 50 forint illeték alá esik. Az olyan 16 éven alu­li személy után, aki a szü­lő vagy kísérő útlevelébe (útlevéllapjába) van beje­gyezve, illetéket leróni nem kelL A rendelet a továbbiak­ban a csoportos útlevélille­tékről rendelkezik. A mó­dosító rendelet szerint az utazási vállalatok, a SZOT, továbbá a közületi szervek (állami vállalatok, szövet­kezetek, társadalmi szerve­zetek) által a szocialista or­szágokba szervezett utazá­soknál az illetékes csopor­tos útlevél esetén szemé­lyenként 100 forint, egyéni útlevél esetén pedig 400 fo­rint. Az útlevéllap csopor­tos utazás esetén is 50 fo­rint. A közületi szervek ál­tal 10 főt meghaladó részt­vevővel, legfeljebb öt napi kinntartózkodásra szerve­zett utazásoknál Ausztriába személyenként 300 forint, Jugoszláviába pedig 100 fo­rint illetéket kell leróni. Az itt nem említett esetek­ben csoportos utazás esetén is az előzőkben ismertetett A közelmúltban szabadal­mazták négy szakember — dr. Bohus Gábor mikológus, Heltay Imre, Koronczy Im- réné. és Uzonyi Sándomé agrármérnökök tanulmá­nyát: a gomba nemesítésé­nek új módszerét. A mikológusok körében eddig általános volt az a nézet, hogy kétspórás csiper­kegomba csak a termesztés­ben létezik és vadon nem fordul elő. Az új eljárás ki­dolgozói ennek a feltevés­nek a cáfolatából indultak ki; hosszas gyűjtőmunkával összeszedték a vadon termő kétspórás csiperkegombák számos változatát, s megál­lapították, hogy ezek lénye­gében teljesen azonosak a termesztett fajjal. rendelkezések szerint, ille­tőleg az ott meghatározott összegben kell az útlevélil­letéket leróni. A gépjárműadó új fizetési rendie A pénzügyminiszter 1964. január 1-i hatállyal több vonatkozásban módosította a gépjárműadó fizetéséről szóló korábbi rendelkezése­ket. A módosító rendelet a többi között kimondja, hogy 1964. január 1-től kezdve a gépjárműadót a lakóhely szerint illetékes tanács adócsoportja veti. Ezért a gépjárműadó fize­tésére kötelezettnek az adó­ügyi csoportnál január Sí­ig beszerezhető nyomtatvá­nyon adóbevallást kell ten­nie. A bevalláshoz az 1963. évi gépjárműadólapot is csatolni kell. A kivetett adóról az adóalanyt első íz­ben a részére kiadott ,,gép- járműadólappal”, a későb­biek során pedig adóívvel kell értesíteni. A gépjármű­adólap a bevallási kötele­zettség teljesítésének igazo­lására szolgál, ezért azt az illetékes köteles magánál tartani. A hatályos rendelkezések szerint a gépjárműtulajdo­nos a gépjárműadót két egyenlő részletben is fizet­heti. Az első félévi adót legkésőbb március 31-ig, a második félévi adót pedig legkésőbb szeptember 30-ig kell fizetni. Késedelmes fi­zetés esetén az esedékesség (tehát január 1., illetőleg július 1.) időpontjától kezd­ve havi 1 százalékos adó- pótlékot kell fizetni. A rendelet egyebekben nyomatékosan utal arra, hogy azt a körül­ményt, hogy a gépjármű üzembentartója vagy hasz­nálója adólappal rendelke­zik-e, a rendőri szervek, valamint a pénzügyőrség a rendőri szervekkel együtt­működve a közúti forga­lomban ellenőrzik. Az új nemesítési eljárás több évi kísérlet után már a gyakorlatban is' bevált. A gömbatermelő üzemek és gazdaságok most már jófor­mán csak a feltalálók által kinemesített fajtákat ter­mesztik. — Ezek általában húsz—huszonöt százalékkal nagyobb termést adnak, — mint az eddigi fajták, s mi­vel előállításuk, termeszté­sük nem igényel semmiféle többletberuházást vagy más költséget, a nagyobb termés országosan és évente számí­tott többmillió forintos érté­ke tiszta megtakarításnak számít. A találmány ezenkí­vül valutát is hoz az ország­nak, mert az új, értékesebb fajták szaporítóanyagát több országba exportáljuk. 20- 25 nagyobb gombalermést eredményez

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom