Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-08 / 5. szám
1964. január 8. SZOLNOK MEGYEI fíEPLM 3 Zárszámadás előtti gondok Jászaísőszentg/örgyön Százezreket a kultúráért 4 IHESZÖV-höI A MÉSZÖV kulturális programja évről évre nagyobb területet ölel fel. Ha évi terveiket tanulmányozzuk, örömmel láthatjuk, hogy a súlypont a műkedvelő csoportok támogatásáról áthelyeződött a népművelés egyéb ágazataira. Már a múlt évben is, de idén is egyre szorosabban működnek együtt a társadalmi szervezetekkel. Igen sok TIT előadót kérnek fel, a megyei könyvtárral karöltve szervezik az író—olvasó találkozókat, a nőtanáccsal együtt tizenhárom helyen főzőtanfolyamot indítottak, amely még most is tart. Ez év első negyedében szerepel a tervek között egy Móricz Zsigmond kiállítás, képzőművészeti kiállítás, különböző társasutazások. tizenhat író- olvasó találkozó. Az ízlés fejlesztését szolgálják az árú- és divat- bemutatók, amelyekből mintegy kilencvenet tartanak ez évben. Hasonló célt szolgál a húsz hanglemez-parádé és — a népművelési tanácsadóval együtt — ez évben tizenkét helyen megrendezésre kerülő szellemi vetélkedővel egybekötött művészi műsor cukrászdákban, kisvendéglőkben. Százezrek a népművelésre. A MÉSZÖV évről évre egyre nagyobb összeget fordít a művelődés céljaira. Tavaly különböző forrásokból mintegy 250 000 forintot költöttek kultúrára, ehhez járult még az a 190 000 forint, amelyet a tanácsokkal egyetértésben könyvtárfejlesztésre adtak át a tanácsi könyvtáraknak. Ez évben az összes kulturális célra fordítandó pénzösszeg már megközelíti a 600 009 forintot. A KISKER-tfél A MÉSZÖV hatalmas költségvetéssel dolgozik, rengeteg embert foglalkoztat és sajátos célkitűzései miatt is százezreket tud kulturális célokra fordítani. Meglátogattunk egy jóval kisebb vállalatot is. a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatot. Itt 1963-ban 18 000 forintot fordítottak kulturális célokra, amint azt Módos elvtárs, a vállalat kultur- felelőse mondotta. Amikor azonban részleteiben néztük meg, kiderült, hogy csak az összeg egy része szolgált kultúrális célokat. Folyóiratokra, újságokra 1500 forintot, rádió- és televízió előfizetésére 1000 forintot, könyvvásárlásra 2000, szabad akadémiák rendezésére 500 forintot fordítottak. Kétezer forintot kulturális rendezvényekre költöttek. Ezzel szemben kirándulásokra 5 ezer, télapó ünnepélyre 1500, nőnapi és gyermeknapi jutalmazásokra és ajándékokra 3000 forintot fordítottak. Az 1964-es terv már jóval reálisabb, különválasztották azokat az ösz- szegeket, amelyek kulturális-, és azokat, amelyeket jóléti célra irányoztak dó. így kulurális kiadásokra 10 700 forintot költenek, i Ebben a múlt évi kiadásokon kívül szakirodalom j vásárlása, színházbérietek ! és más kulturális jellegű kiadások szerepelnek. * Az AKŐV-nél szintén együtt kezelik a kulturális és szociális jellegű kiadásokat. Ilyen célokra a vállalat és a szak- szervezet 91 000 forintot fordított. Ebből háromezret a gyermekek tanulmányi kirándulására. huszonöté«- ret a Szovjetunióba ren- , dezett jutalomkirándulá- sokra, színház- és mozibérletre 5000 és könyvtárfejlesztésre 2000 forintot fordítottak. Ügy véljük, az arányokon nem ártana változtatni és az AKÖV-néi több kulturális jellegű kiadást kellene ; „csatasorba” állítani. Bár az 1964-es kulturális tervek | még nem teljesen készek, j egy biztató jel máris akad: ! a tavalyi 2000 forinttal | szemben az idén 10 000 fo- I rintot szánnak a könyvtár ! fejlesztésére. Helyes lenne, ha mind itt, mind más vállalatoknál is a kulturális és jóléti jellegű kiadásokat élesen különválasztanák egymástól és az erre rendelkezésre álló pénzt nagyon alapos mérlegeléssel osztanák el. — ht — Zárszámadásra készülődnek a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz gazdái. Túl vannak a leltározáson, s Simon Károly főkönyvelő irányításával most összegezik a tavalyi gazdálkodás eredményeit. A 3400 holdas szövetvannak, s a Petőfi Tsz-t a jól működő szövetkezetek között emlegetik. Búzából 11.1, őszi árpából 12.5, tavaszi árpából 15.9 mázsa átlagtermést takarítottak be. A kukorica 550 holdon 19.73, a cukorrépa 305 holdon 230,5, a napraforgó 382 holdon 10.78 mázsa átlagterkezet sikerrel zárja az évet. A számadatokból kitűnik, hogy 1963-ban — a korábbi évekhez képest — tovább erősödtek, közös vagyonuk növekedett. Terméseredményei méssel fizetett A kapások terméseredményei különösen kiválóak, hisz öntözés nélkül, száraz műveléssel érték el azokat. A szövetkezeti gazdák tavaly 1594 hízottsertést és 177 vágómarhát adtak el az államnak. Száz kát. holdanként 80.20 mázsa húst értékesítettek. Az áruértékesítési mutatójuk 123.1 százalék, s együttesen 11.5 millió forint értékű növényi és állati terméket, valamint húst adtak el a felvásárló vállalatoknak. Az állattenyésztés hozamai vegyes képet mutatnak. Tehenenként 3350 liter tejet fejtek,- — s a borjúszapo- | rulat 87 százalék. Anyaju- ( honként 67 liter tejet nyer- ! tek, s a gyapjúhozamuk 5.31 kilogramm. Ezek nem rossz eredmények. A kocánként felnevelt 11 malac azonban kevés. Ezzel Csikós Ferenc főagronómus is egyetért. — Méltatlan a Petőfi Tsz egyéb • gazdálkodási eredményeihez képeit. Jól tudják ezt a szövetkezet vezetői és változtatni is akarnak rajta. A Petőfi Tsz növénytermelését az utóbbi években már gépesítették. Huszonhat erőgéppel és kombájnokkal rendelkeznek. A gépek eddig a szabad ég alatt voltak. Tavaly 300 négyzetméter alapterületű gépszínt, illetve műhelyt építettek 225 ezer forintos költséggel. A kivitelezést saját brigádjuk végezte, s erre a szövetkezet nem igényelt hiteit 196S--ban viö amo íiották a f-z f‘ői»iarorját és hozzáfogtak egy százférőhelyes növendékmnrha istálló építéséhez. Újjáépítik a 300 férőhelyes juhhodályt is, melyet a múlt évi árvíz semmisített meg a Zagyva jobb partján. A szövetkezeti gazdák bizakodással tekinthetenek a zárszámadás elé. Egész évi szorgalmas munkájuk meghozta a gyümölcsöt. Megfelelő tartalékokat képeznek 1964-re is. Például 932 hízó van az ólban. — Ezekből 100—100 db-ot havonként értékesítenek. A gazdák munkaegységenkénti jövedelme a tervezett 35 helyett meghaladja a 40 forintot. Az idén csupán a növény- termelőket, pontosabban a gyalogmunkásokat premizálták. — A terven felüli mennyiség 50 százaléka a művelőké volt. A terv cukorrépából 150, kukoricából májusi morzsoltban 17 mázsa átlagtermést írt elő. — Ezek nem alacsony tervszámok, mégis túlteljesítették. Prémiumként 896 mázsa csöveskukoricát, a cukorrépa után 540 ezer forintot osztottak ki. Nem kaplak prémiumot az állattenyésztők, a traktorosok, a fogatosok, akik közvetve vagy közvetlenül részesei a kapásokból elért kiváló terméseredményeknek. Mondani sem kell, e« nézeteltérést váltott ki az egyéb ágazatok dolgozói között. S a méltatlankodók száma nem kevés, a 422 dolgozó tagság egy harmadát teszi ki. Tehát nyilvánvaló, hogy az új gazdasági évben a tervek készítésekor a töb- biekről sem szabad megfeledkezni. Olyan premizálási módszert kell kidolgozni, — mely érdekeltebbé teszi az állattenyésztés és az egyéb ágazatok dolgozóit is a hozamok növelésében. — m. L. — A mezőtúri Fazekas Népművészeti Szövetkezetben Csaj bak György né és Kun Mihály ne kerámiákat készít jóval a megyei át!ai? feleit Ha az osztályok közötti kapcsolat nem több hivatali útnál...! Egy gépgyár néhány problémája Annak ellenére, hogy augusztustól rendszeresen teljesítette havi tervét a jászberényi Aprítógépgyár, az első félévi lemaradást nem sikerült pótolnia, bár 58 millió forintos exportkötelezettségének eleget tett. Ezt az eredményt is az eredetileg utalványozott normaórán felül felhasznált, közel 50 000 túlórával érték eL Kétségtelen, hogy mindebben objektív tényezők is közrejátszottak, de a gyártás során keletkező és mindmáig megoldatlan belső problémák szintén számottevőek. A termelést közvetlen irányító három szakembertől kérdeztük meg, mi hátráltatta a munkát, hogy lehetne javítani. Vargyas Józsefnek, a program osztály vezetőjének véleménye szerint a gyár egész munkájára kihatott az, hogy 1962. végén, de még tavaly janu- árbar sem tudták pontosan, hogy mit kell a tárgyévben gyártaniuk. A rendelések késedelmessége miatt ennek következménye lett. hogy alap- és segédanyagokat nem lehetett időben megrendelni. A folyamatos anyagellátás hiánya miatt természetesen a gyártást program szerint lebonyolítani nem lehetett. Pontosabb normákat Vargyas József adatokkal bizonyította, hogy a technológiai osztály által megszabott átfutási időkre, általában az előírt műszála normákat a gyakorlatban nem lehetett megvalósítani. Például augusztus 14. és december 31. között 1928 normát változtattak meg. És ez szánté tendenciózusan végigkísérte az egész háromnegyedévet A kilenc hónap alatt készre gyártott gépek előírt normaóraszáma 97 504-ről 120 463 normaórára emelkedett Azaz nem kevesebb, mint 22 959 órával többet vettet igénybe, mint azt a technológusok vélték. Ez annyit jelentett, hogy a munkák tényleges elvégzéséhez havonta 14 emberrel kevesebb volt. Nem vitás tehát, hogy a technológiai előkészítés nem a legtökéletesebb, kr /atkezményei pedig éppen a programkidolgozásban jelentkeznek: a magasabb munkaóra-ráfordítás lehetetlenné teszi az ütemes termelést. Vargyas József az 1963. évi tervlemaradás legfőbb okát abban látta, hogy a programozás szinte napi és nem a termelést jóval előre meghatározó volt. Mindabból, amit elmond dott, arra következtethetünk, hogy amíg az egyedi gépgyártásban is elérhető pontos technológiai- és gyártási előkészítés nem valósul meg, a termelés hullámzó, lényegében tervszerűtlen marad. Szerié?, qTkqtrészhiórinval. Perez László a gyártás- intézőség vezetője. Az 6 feladata az egyes üzemrészek munkájának koordinálása. Ezt nagyon nehéznek tartja. Állítását mindjárt egy példával bizonyítja. Áprilisban export megrendelésre két csővezeték gyártása volt folyamatban. A munka annyira lemezigényes volt. hogy a szerkezeti műhely még a tárgyhónapban gyártotta az alkatrészeket, nyilvánvaló, hogy az átfutási határidő lénvegesen eltolódott. Az elögvártás hiánya a forgácsolóban is éreztette hatását, hiszen ha elkészült a lemezműhelyben egy alapkeret, akkor a már megmunkálás alatt álló darabot leszedték az esztergákról. az úi átállás Időbe került, termeléskiesés jelentkezett. sőt az előző alkatrész is késve került tovább. Számos más konkrét esettel szemléltette: a daraboló, lemez, és forgácso’ó üzemrészek közötti gyenge kooperáció odáig vezetett: a szerelde úgy kezdte meg a gépek összeállítását, hogy nem állt minden alkatrész rendelkezésére. Hivatkozott ő is a rengeteg normaváltozásra, amely a gépek leterhelését nehezíti meg. Ezért sokszor arra is kényszerült, hogy a technológiában előírt gazdaságossági elvet mellőzze. Amikor azt kérdeztük tőle, hogy mit tart a programozás és a gyártás közötti legfőbb konfliktusnak, ezt válaszolta: a programban jelzett átfutási idő és a gyártásban ténylegesen felhasznált idő közötti, előre nem látható különbséget és következményeit. ?oV q pótmunka Elérkeztünk a gyártás- közbeni problémákhoz, amelyeket Rékasi Ferenc üzemvezető tárt fel előttünk. Talán egyik legélesebb motívummal kezdjük. Decemberre a vállalatvezetés közel ötezer túlórát utalványozott az exportterv teljesítése érdekében. Az üzem 5064.7 normaórát fordított a pótmunkák elvégzésére. ugyancsak decemberben. Ebből a legtöbb időt igénylő tételek a következők: javítás. szerszám- és készülékhiány, egyéb dokumcntácfóválta- zások 1898.9 óra; gép- és műveletváltozás 2068 óra. Nyilvánvalóan időpocséko- lásról van szó, mert nem a haladó termeléshez kellettek a túlórák, hanem a termelés szervezésében és a gyártásban elkövetett hibák kijavítására. Mi ennek az oka? — ezt kérdeztük az üzemvezetőtől. Azt válaszolta, hogy a szerkesztési hibák a gyártás során bukkannak fel, de legtöbb esetben a szerelőknél. így hát utólag kell korrigálni. Ö is főleg a technológiát hibáztatta. A szovjet csőgyári berendezés görgőhengereihez egy százalékos egyensúlyozást jelölt meg a tervrajz, de azt egyszerű megmunkálással nem lehetett biztosítani. Az iizem ezt már az első próbamunka után jelezte. Gyakorlatilag hiába, mert a megmunkálásra nyolc óra helyett harmincat használtak fel darabonként Azt is elmondotta Rékasi Ferenc üzemvezető, hogy a sok pótmunka, selejt bizonyos része gondatlan megmunkálásból adódik. Legutóbb az egyik karusz- sze’nadon egy 1000 mra-es átmérő. í tengelykapcsolót nem jól központoztak, a szerelésnél derült ki a használhatatlansága. A javítások részben túlórát vesznek igénybe, részben ütemterv eltolódást okoznak. Megítélése szerint a munkások egyrésze nem elég fegyelmezetten dolgozik. de főleg nem fejleszti szakmai tudását A termelés legközvetlenebb Irányítóinak, a művezetőknek műszaki felkészültsége sokszor kevésnek bizonyul az egyedi gépgyártáshoz. Már ami az önállóságot illeti. De a főhibák egyike mégis csali az, hogy a ter- melés-technológia-szerkesz- tés kapcsolata a hivatali útnál nem több. Egy-egy új Induló gép születésének első pillanatától a biztonságos gyártásig együtt kell élni a munkásokkal, művezetőkkel, csoportvezetőkkel. Ezt föltétlen meg kell valósítani. Ä?, idén I <=>*■«>* máéképp is Három szakember nyilatkozott azokról a belső problémákról, amelyek léteznek, s amelyeket valóban meg kell szüntetni. Nem is közömbös, hogy mennyi idő alatt. Nagyon is indokolja ezt a tavalyi terv nem teljesítése, az éwégi, mindenképpen megbecsülendő küzdelem az export- terv teljesítéséért. De főleg az, hogy ezek és egyéb hi-: bák nem törvényszerű velejárói az egyedi gépgyártásnak. Lehet másképpen az idén, mint tavaly volt. A rendelésállományt időben lekötötték, lehet anyagot rendelni, lehet dolgozni. Év végén az üzem kollektívája összefogott az exporttervért, fizetve és nem fizetve, többet vállaltak a munkások. Van erő a műszaki és gazdasági vezetésben arra is, hogy kijavítsa a hibákat Fábián Péter
