Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-08 / 5. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! misimm Százezreket a kultúráért 1A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANAC5 LAPJA XV. évfolyam, 5. szám. Ára 50 fillér 1964. január 8., szerda. Zárszámadás előtti gondok Jászalsőszentgyörgyon Beszélgetés a magasugró világrekorderrel Nyugalom, vagy nyugtatgatás Szépen fejlődik a paprika palánta a karcagi Béke Tsz primőrtelepén 4 TBC el le síi A S7abályséifési ügyek intézése a megyei tanács vb. ülésén aiem szeretem a nagyon *” nyugodt embereket. Még kevésbé azokat, akik a túlzott nyugalomhoz el­méletet is gyártanak, mint­egy igazolásul, hogy ez a nagy nyugalom rendjén va­ló, törvényszerű dolog. Mindig a kispolgár „békes­ségre törekvését” látom az ilyen szemlélet mögött. Hogy ne csak általános el­mélkedés legyen, íme egy példa: A nagy középület­ben, ahol száznál Is több ember dolgozik, elromlott a villanyvezetékek egy része. A sötét téli napokon emiatt akadozott a munka. Nem lehetett a tervezőasztal, vagy az írógép mögött dol­gozni a hangulatos félho­mályban. A diszkrét világí­tás mindenre megfelelt csak munkára nem. Kérték az Illetékes vállalat igazgató­ját, sürgősen csináltassa meg a vezetékeket. A vál­lalat annak rendje és mód­ja szerint feladta a rende­lést a javítővállalatnak. Megjött a visszaigazolás — ahogyan szokás — melysze- rint csak január elején ke­rülhet sorra, kapacitás hiá­nyában, a javítás. (A hiba december elején keletke­zett.) E perctől az Illetékes vál­lalat igazgatója már nyu­godt lehetett, ö a javítást megrendelte. Papírja is van róla. A reklamálókat is megnyugtatta: legyenek tü­relemmel. A szocialista tár­sadalomban vannak még ilyen problémák. Ha nem lennének ilyenek — érvelt — akkor már kommuniz­mus lenne. Pedig az még messze van. Az egyik szerv megunta a dolgot. Hivatott két vil­lanyszerelőt a másik javí­tóvállalattól, amelyiknek volt éppen kapacitása. Azok néhány óra alatt helyre­állították a vezetékeket. Valahogy így kellett volna tennie az illetékes igazgató elvtársnak is. A kommu­nizmus és a szocializmus k'zötti különbségről szóló példabeszéd helyett szak­emberrel felbecsültetni a munkát és — ha az’ egyik javítóvállalatnak nincs ka­pacitása — megkeresni a másikat, s megcsináltatni; Kis példa ez, egy nálunk elég sok helyen megtalál­ható ügyintézési szemlélet­ről, de nagyon jellemző. Egy értekezleten hallot­tam. Az általános egyetér­tés mellett, néhányan bí­rálták a beszámolót, mert ■több volt abban a negatí­vum, mint a jó munka fe­letti örvendezés. Az érte­kezlet célja az volt, hogy az 1964. évre esedékes fel­adatokat, azok megvalósí- isápak akadályait elemez­ze, s megszüntetésükre hoz­zon határozatokat. Mégis, a bírálók azt mondták, nem jó az arány. Túl sokat szó­lunk a hibákról, s ebből azt hihetik, nálunk a fogyaté­kosságok vannak túlsúly­ban. Pedig — mondták — „gondoljunk csak arra, azért a kommunisták eddig mindig megoldották “z alapvető feladatokat, ezután is meg fogják oldani”. Egy másik felszólaló ugyanitt a falusi pártszervezetekre ért­ve azt mondta: „Becsületes, szorgalmas emberek a mi parasztjaink. Ügy a maguk módján elvégzik a. felada­tokat.” A két hozzászóló szavai­ból ugyanazt a felesleges nyugtatgatást éreztem, mint az idézett igazgató elvtárs szocializmusról való elmél­kedésében. Mert miről van szó? A kommunisták egész­séges nyugtalansága nem izgága természetükből fa­kad. A hibákról nem azért beszélnek, mert szeretnek mindenáron rosszat monda­ni, vagy örülnek annak, ha valami nincsen rendjén. Talán ezt nem is tételezi fel senki, de arról is meg­feledkeznek egyesek — mint az említett bírálók —, hogy a hibák felfedezése, a kijavítás módjának elem­zése hozzátartozik a kom­munista munkastílushoz. Nem tagadható, hogy akadnak a kommunisták között is olyanok, akik né­ha elfáradnak ebben az örök harcban. Talán még olyan is akad, aki végképp kifullad, s úgy gondolja, jó volna már egyszer megpi­henni, hisz végeredmény­ben rendjén vannak a dol­gok. Az ilyenfajta nyuga­lom keresése pedig már nem kommunista tulajdon­ság. Ez a rendjén mennek a dolgok szemlélet, vagy aho­gyan az igazgató mondta: a szocializmusban vannak még hibák, veszélyes ön- megnyugtatáshoz. vezethet. Az ilyen egymást és önma­gunkat nyugtatgató szemlé­let távol áll a kommunis­táktól. A mi nyugalmunk az egészséges küzdelem, a harc nyugalma. Afeletti jó érzés, hogy ma is megtet­tem azt, amit várnak tőlem — tudva azt is, hogy tőlem egy kicsit többet várnaK, mint mástól. Érdekes, az értekezleten elhangzott két hozzászólásban is azon volt a lényeg: az alapvető fel­adatokat megoldottuk, vagy: a magunk módján, rend­jén mennek a dolgok. De megelégedhet-e a kommu­nista annyival, hogy általá­ban, alapvetően rendben van minden? Ezt a kérdést egészen hétköznapi példák­ra egyszerűsítve: elég-e nyugodtan ülni a visszaiga­zolás birtokában — akár egy kooperációs ipari megren­delésnél, vagy akár a cikk­ben említett példa esetén — és nem vizsgálni annak lehetőségét, hogyan lehetne gyorsabban, jobban megol­dani egy-egy feladatot? m kommunisták szerint ™ ez nem elég. Mert a kommunisták nyughatatlan emberek. A pártszerveze­teknek viszont olyan lég­kört kell teremteni, amely­ben azoknak az emberek­nek van a legnagyobb te­kintélyük, akik a legmé- lyebbrehatóbban elemzik a munka fogyatékosságait, akik a legnyugtalanabbak, ha megoldásra váró felada­tot látnak maguk előtt, akiknek nem elég, ha álta­lában rendjén mennek a dolgok, akik azt szeretnék, ha minden részletében eredményesebb, jobb, gyor­sabb lenne a munka. y, i. helyzete Tegnap megtartotta soron- következő ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga. Első napirendi pontként a tbc elleni küzdelem me­gyei tapasztalatairól szóló jelentést és az idei évre vo­natkozó feladatokat tárgyal­ta meg a végrehajtó bizott­ság. A jelentés megállapítja: Szolnok megyében tavaly is eredményes volt a tbc elle­ni küzdelem. 1962 első felé­ben 797 beteget, 1963 első félévében 609-et vettek nyil­vántartásba, s ez a szám előreláthatóan a második félévben tovább csökken majd. A gyógyult betegek száma is kedvező képet mu­tat. Külön figyelmet érde­mel az a tény, hogy egy év alatt felére csökkent a 0—14 éves korú gyerekek megbe­tegedése. Lényegesen keve­sebb minden korosztályban a megbetegedés, kivéve az 50 éven felülieket, 1963 első felében a felfedezett bete­gek 54 százaléka elmúlt 50 éves. Az Egészségügyi Miniszté­rium 1963-ra eredetileg egy mozgó röntgen ernyőképszű- rő állomást biztosított, az egy helyett viszont kettő állt rendelkezésre. így lehetsé­ges, hogy még egy stabil er­nyőszűrő készülékkel me­gyénk lakosságának éven­kénti szűrését már az idén biztosítsák. A még meglévő ismeretlen tbc-s betegeket tehát évenként felkutathat­juk és kisebb lesz a veszély, hogy a félfedezett betegek elhanyagolt állapotban ke­rüljenek az intézetekbe. A vitában figyelmeztető­ként elhangzott, hogy a ki­eső tanyák lakóira is na­gyobb figyelmet kell fordí­tani a jövőben, őket is be kell vonni a szűrésbe. A gyógyítás szempontjából igen jelentős, hogy a tbc-s fekvőbeteg intézeti ágyak száma lényegesen emelke­dik, mert míg 1958-ban 330 ágy, addig jelenleg 530 ágy áll a betegek rendelkezésé­re. A Szolnoki Tüdőbeteg­gyógyintézet 29 ággyal bő­vült. Befejezéshez közeledik a pusztataskonyi gondozó — Jó eredmény éz a 103,í százalékos tervteljesítés, mert ugy-e ennyire teljesí­tette éves áruforgalmi ter­vét a megyei Iparcikk Kis- kereskedemi Vállalat? Fo­rintban ez mit jelent, Soos elvtárs? — Hozzávetőlegesen 12 millió forint plusz bevételt — válaszol a kérdezett, Soos Lőrinc, a vállalat áru­forgalmi osztályának veze­tője. S mindjárt hozzáteszi: — annak ellenére, hogy jó- néhány bosszantó körül­mény gátolta a zavartalan kiszolgálást. — Például? — A hiánycikkek. Nem­csak a vásárlók bosszan­kodtak azon, hogy nem le­het nyáron hűtőszekrényt, télen hősugárzót kapni, s hogy hasztalan keresik a kávéfőzőt, az elektromos főzőlapot — mi is. Kevés volt a szembiztos, ’ varrás nélküli nylonharisnya, a gyermek patentharisnya, a gyermekkabát — bár ez építése, ez az intézmény március végén újabb 80 ágy- gyal enyhíti a betegellátás gondjait. A vb úgy foglalt állást, hogy a pusztatasko­nyi intézetben dolgozó orvo­sok és nővérek számára is megfelelő életkörülménye­ket kell biztosítani, elhelye- (Folytatás a 2. oldalon.) utóbbi csak átmenetileg, mert Pestről, Győrből gyor­san átirányítottak részünk­re ebből jelentős tételt. Vi­szont a szőrmekonfekció­ban mutatkozó hiányt nem tudtuk orvosolni. Panofix és teddiber bundát elenyé­szően keveset kaptunk. No és nem beszélek a kará­csony előtti bosszúságról: a ródlihiányról.■.. — Kereskedő szemmel nézve, mi jellemezte az el­múlt esztendőt? — A réteges öltözködés meghódította a falut. Vidé­ki vásárlóin., olyan célsze­rűen, divatosan és olcsón öltözködnek már, mint a vá­rosiak. — A gyors iramban vál­tozó élet egyéb kereske­delmi kihatásai? — A lakáskultúra fejlődé­se, a megnövekedett igé­nyek kielégítése sok gondot okozott nekünk. Sok eset­ben álltunk tanácstalanul a vásárlókkal szemben, ami­kor variálható modern kia­Hazai hírek A magyar—francia kul­turális cseregyezmény alapján a Filmtudományi Intézet és a Cinematiqe Francaise január 11-től 19-ig francia filmnapokat rendez Budapesten. A ki­lenc nap alatt kilenc fil­met vetítenek a filmmú­zeumban. A filmek leg­többje a francia filmgyár­tás új alkotásai. * Várszegi József és Zaho- rán György békéscsabai újságárusok érdekes ötlet­tel lepték meg az utcai járókelőket. Hangerősítót, hangszórót, mikrofont vá­sároltak, s ezeket beszerel­ték a Csaba szálló előtt álló pavilonjukba. így nem kell a hidegben ácsorogva árusítaniok, hanem bekap­csolják az erősítőt, s a fűtött üvegkalickából kí­nálják az olvasnivalót. Az „elektromos rik­kancs” nagy sikert aratott. Már az első napon három­szorosára emelkedett a hírlapvásárlók száma. * Nyugdíjba ment a Szek­szárdi Nyomda két legidő­sebb dolgozója: Lippert Jánosné és Haász Jakab. Lippert Jánosné a könyv- kötészetben. Haász Jakab pedig a gépteremben dol­gozott. Haász Jakab a Ta­nácsköztársaság idején részt vett a Szekszárdi Vö­rös Ujaág kinyomtatásá­ban. A Hunnia Filmstúdió műtermeiben megkezdték az év első két filmjének forgatását Révész György rendező Boldizsár Iván „Igen” című forgatóköny­vét viszi filmre. A hábo­rú-ellenes történet egy fér­fi hányatott életútját kíséri végig, aki 1941-ben elvesz­tette feleségét. A film két főszerepét Darvas Iván és Béres Ilona játssza. Hozzákezdett első játék­filmjének forgatásához Szabó István fiatal rende­ző is, akinek legutóbb „Te’* című rövidfilmjét láthat­ta a közönség. Filmjének címe: „Az álmodozás ko­ra”. A történet a kamasz­kor problémáival foglal­kozik. (MTI) bútort kerestek. Ennek egyet len oka: nincs megfelelő raktárhelyiségünk. Szolno­kon jelenleg is 14 helyen tároljuk az eladásra váró bútorokat. Nem merünk rendelni. Ugyancsak a la­káskultúra fejlődésével jár együtt, hogy rendkívül so­kan kerestek fürdőszoba- felszerelési kellékeket — sajnos, ebből sem volt meg­felelő készletünk. — S mit várnak ettől az évtől? — A nyitókészletünk mintegy ötmillió forinttal magasabb a tavalyinál, így zavartalan a kiszolgálás boltjainkban, noha a nagy­kereskedelmi vállalatok most leltároznak. Jól felké­szültünk a „fehér hetek”-re is. — S vajon eljön az iáén a hiánycikkek alkonya? — Ennek érdekében el­várjuk a nagykereskede­lemtől, hogy igénybejelen­téseinket — mik a fogyasz­tói igény tükörképei — hű­en tolmácsolja az ipar felé. Jó eredmény bosszanló hibákkal Sok voll a hiánycikk 1963-ban

Next

/
Oldalképek
Tartalom