Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-30 / 24. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! I(A 'V . v | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA sáSSS2S£m£Sh XV. évfolyam, 24. szám. Ara 50 fillér 1964. január 30., csütörtök, Mi okozza a mezőgazdasági gépajavító vállalatnál a balesetek számának emelkedését? Elkészült Szolnok város 1965. évi út-, járda-, csatornaépítés és felújítás tervezete ülést tartott a Szolnok Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága „Az emberiség egyharmada van megfelelően ellátva állati fehérjével66 Hóin professzor előadásából A mezőgazdasági könyvhónap ünnepélyes megnyitása Tegnap a Hazafias Népfront megyei bizottsága, az állami gazdaságok Szolnok megyei igazgaiusaga, a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztálya és a TIT megyei elnöksége a mezőgazdasági könyvhónap meg­nyitásával egybekötve ankétot rendezett. A Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának székházá­ban tartott tanácskozáson állami gazdasági és terme­lőszövetkezeti vezetők, szak 'mberek, állatorvosok és a különböző megyei, társadalmi szervek képviselői vet­Tegnap délelőtt megtar­tott városi tanács végre­hajtó bizottsági ülésen két fontos napirendi pont meg­tárgyalására került sor többek között. Az egyiket Ambrus Im­re, a Szolnok megyei Me­zőgazdasági Gépjavító Vál­lalat igazgatója terjesztette a végrehajtó bizottság elé, mely az üzemükben dolgo­zó munkások szociális- és munkavédelmi helyzetéről szólt. Ugyanerről a témáról párhuzamos jelentést ké­szített a tanács terv'- és munkaügyi-, valamint egész­ségügyi- és szociálpolitikai állandó bizottsága is. A végrehajtó bizottság tagjai kifejtették: x vállalat igazgatója ál­tal előterjesztett jelentés híven tükrözi mind a szo­ciális-, mind a munkavé­delmi helyzetet a mező- gazdasági gépjavító vál­lalatnál. Őszintén szól mindarról a nehézségről, problémáséi, amivel Jelenleg is küzde­nek. Ezek közül néhány: A vállalatnak jelenleg 480 dolgozója van. mellet­tük 280 ipari tanulót ké­peznek. A fiataloknak van külön öltözőjük, azonban a munkásoknak mindössze 115 háromajtós öltözőszek­rény áll rendelkezésükre, így természetes a túlzsú­foltság. Nyáron gondot oko­zott a vízellátás, ami nem­csak a termelés menetét, hanem a dolgozók tisztál­kodását is szinte lehetetlen­né tette. Ez végre megoldó­dott. Az egészség-ügyi helyzet megjavítására több évi si­kertelen kísérlet után 1963. második félévében nyílt le­hetőség. Ugyanis akkor kaptak létszámot egy üzem­orvos munkába állítására. A végrehajtó bizottság tagjai több kérdést intéz­tek a vállalat igazgató iá­hoz arravonatkozóan: mi az oka annak, hogy míg 1962- ben az összes baleset szá­ma 72 volt, s ebből 31 a nyolc napon túl gyógyuló, addig 1963-ban 114 baleset történt a vállalatnál, s eb­ből a nyolc napon túl gyó­gyuló sérülések száma 61-re tehető. Ha a balesetek okait v zsgáljuk — hangsúlyoz­ták többen —, megállapít­hatjuk, hogy az okok nagymértékben a munka közbeni figyel­metlenségre. gondatlan­ságra és játékra vezethe­tők vissza. A végrehajtó bizottság tagjai közül többen java­solták a vállalat vezetősé­gének, hogy mélyrehatób­ban elemezzék a megtör­tént balesetek okát. Ugyan­akkor mindenkor követke­zetesen tartsák be az ide­vonatkozó jogszabály ren­delkezéseit. Ugyanis leg­több esetben ebben az üzemben sem folytatnak le fegyelmi eljárást a balese­tek megtörténte után. Szó került arról, hogy a fegyel­mezetlenségért nemcsak a dolgozók hibásak, hanem a reszortvezetők is, mivel nem követelik meg a mun­kafegyelmet. Hangsúlyozták a végrehajtó bizottság tag­jai, hogy bár emelkedett egy év alatt jelentősen a gépjavítóban dolgozó mun­kások száma, ez azonban nincs arányban a megtör­tént balesetekkel. Kapás Rezső, a városi tanács vb-elnöke összefog­lalójában kijelentette: A végrehajtó bizottság elfo­gadja a mezőgazdasági gépjavító vállalat jelenté­sét, azonban javasolja, hogy vizsgálják meg a válla­lat vezetői a balesetek okait, elemezzék azokat. A vb-ülésen megtárgyalt témák másik, közérdeklő­désre számotitartó pontja az 1965. évi út-, járda-, csatornaépítés és felújítás terveinek előkészítéséről szóló jelentés volt, melyet Pélyi Ferenc, az építési és közlekedési osztály ve­zetője terjesztett a végre­hajtó bizottság elé. E jelentés hangsúlyozza, hogy 1964 évre a műszaki ki­viteli tervek elkészítése biztosított. Éppen ezért már most. meg kell tenni a lépése­ket, hogy 1965-re is idő­ben elkészüljenek a kivi­teli tervek. A városi ta­nács építési és közlekedési osztálya — figyelemmel az 1965. évben sorrakerülő városrendezési és közleke­dési problémák megoldá­sára — már elkészítette az 1965. évi út-, csatorna-. (Tudósítónktól.) A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Szolnok megyei Végrehajtó bizott­sága értékelte a megye if­júságának az Ifjúság a szo­cializmusért mozgalomban elmúlt' évben kifejtett te­vékenységét. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a mozgalom követel­ményeinek teljesítésére Je­lentkezett lányok és fiúk 89,8 százaléka, számszerint 25 332 fiatal tett eleget vál­lalt kötelezettségének. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy e mozgalom a KISZ I. kongresszusán ho­zott határozatok végrehaj­tásának egyik fő eszközévé vált. Az elmúlt három év­ben Szolnok megyében több mint 56 000 fiatal dolgozóit járdaépítés és felújítás ter­vezetét Ezen munkák elvégzésé­re jövőre nyolcmillió fo­rintot fordítanak, egymil­lióval többet, mint az idén. Ebből útépítésre ötmillió forintot meghaladó, járda­építésre másfélmillió fo­rintnyi összeg jut. Útépí­tés és felújítás lesz Szol­nokon a Széchenyi, az Út­törő, a Dobó István utca, a Szántó, a Kolozsvári, az Aradi, a Keskeny János, a Vécsei utcákban, valamint felújításra kerül a lény 6- szigetí híd útja is. Csatornaépítést, Illetve felújítást a következő vá­rosrészeken, illetve utcá­kon terveznék: Mikes. Dé­libáb, Hold, Fürst Sárujor, Balassi Bálint,. Vlrágh J Hullám-Pálfi János, Dobó István, Szántó és Kolozs­vári utcákban. Jelentős területen épül a városban járda, illetve több utcában fel­újítják az elavult gya­logjárdákat. így az Úttörő, a Kolozs­vári, a Keskeny János, az Ady Endre, a Sallai Imre, a Batthyány, a Kút, a Hunyadi, a Vörösmarty, a Rákóczi, * József Attila, a Thököly, a Mártírok, a Verseghy utcákban. Mint­egy 700 méter hosszúság­ban, a Kerék utcától a Medve utcáig, 1000 méter hosszúságban a IX. kerület új településén. Szandaszöl- lősön, valamint a X. ke­rületben, a Gutenberg tér- Verseghy utcában és 100 méter hosszúságban a Sza­badság téren kerül sor továbbá iárdaépítésre, il­letve felújításra. társadalmi munkában. Az általuk végzett munkaórák száma meghaladja az egy­millióháromszázezret. Ebből a termelőszövetkezetekben közel négyszázezer órát dolgoztak a fiatalok társa­dalmi munkában, elsősor­ban az őszi betakarítások idején. Az ipari üzemekben 5713 fiatal vesz részt a termelési versenyekben. Nő a fiatal újítók mozgalmában részt­vevők száma is. Míg 1961- ben 97 fiatal újító dolgozott mindössze és az általuk be­adott és elfogadott újítások »zárna 135 volt, addig 1963- ban 381 ifjú újító 422 újítá­sát fogadták el. Jelentős eredményeket ér­tünk el a mezőgazdasági munkát »égi tő termel*« tok résuL Bozsik Tibor, az állami gazdaságok megyei igazga­tója megnyitójában méltat­ta a mezőgazdasági könyv­mozgalmak szervezésében is. Ezt bizonyítja: a KISZ kongresszus évében 5046 fiatal vett részt megyénk­ben a különböző mezőgaz­dasági versenymozgalmak­ban. E fiatalok száma ta­valy 9751-re emelkedett. Bár tavaly csökkent a po­litikai oktatásban résztvevő fiatalok száma, azonban ezt a követelményt sokan az ál­lami oktatásban való rész­vétellel teljesítették. Az üzemi KlSZ-bizottsá- gok tavaly eredményesen foglalkoztak a Szakma ifjú mestere mozgalom szerve­zésével. Egy év alatt két­százzal nőtt e mozgalomba bekapcsolódott ifjúmunká­sok száma. Egy év alatt nyolcezerrel többen vettek részt tan­hónap jelentőségét, majd meleg szavakkal köszöntöt- te az ankét előadóit, dr. Horn Artúr egyetemi ta­gyénk fiataljai közül a kul­turális rendezvényeken. A József Attila olvasómozga­lomba két és félezerrel többen kapcsolódtak be és ugyancsak lényegesen emel­kedett a különböző szakkö­rökben tevékenykedő lá­nyok és fiúk száma is. Javult 1963-ban a sport­követelményt teljesítők ará­nya is, azonban e téren még van mit tenniök. Az alapszervi vezetők elhanya­golják a sportmunkát, így a fiataloknak a követelmé­nyekben előírt sportteljesít­mények valóraváltása ne­hézségekbe ütközik. A sportegyesületek nem fordí­tanak kellő gondot a töme­gek testnevelési igényeinek kielégítésére és szinte kizá­rólag a minőségi sport fej­lesztésével foglalkoznak. Az Ifjúság a szocializ­musért mozgalom követel­ményeinek további sikeres teljesítése hathatósan segít­heti a jövőben is népgazda­sági tervünk eredményes megvalósítását, nárt és dr. Héjji Lászlót, az Állategészségügyi Inté­zet osztályvezetőjét, vala­mint dr. Barabás Istvánt, az Állami Gazdaságok Fő- igazgatóságának vezető fő- állatorvosát, s a tanácsko­zás minden résztvevőjét. Dr. Horn Artúr prof esze* a szarvasmarhatenyésztés időszerű kérdéseiről tartott igen értékes előadást. Be­vezetőjében hangsúlyozta, hogy a statisztikai adatok szerint jelenleg az emberi­ség egyharmada, egynegye­de van megfelelően ellátva állati fehérjével. Egyhar­mada ellátatlan, egyharma­da pedig éhezik. Ha figyelembe vesszük — folytatta az előadó —, hogy várhatóan az embe­riség száma 2000-re meg­duplázódik, akkor megért­jük, miért kell az elkövet­kező 35 évben megtízsze­rezni az állattenyésztést Ismertette, hogy a Ham­burgban tartott nemzetközi kongresszuson megállapí­tották: főként a tojás, a marhahús, a tejszín, a sajt előállításának gyors és nagymérvű növelésére lesi szükség a táplálkozási igé­nyek kielégítéséhez. — Befejezésül az álla­mi gazdaságokban nagy­üzemi méretekben folyó tejelő-típusok (magyar-tar­ka, kosztromai, dán-vörös) keresztezéséről tájékoztatta az ankét résztvevőit. Ezután dr. Héjji László a szarvasmarha gümőkór- mentesítés tervét, a már elért eredményeket Ismer­tette. Az idén az országban újabb 358 tsz Igényli az állam segítségét ahhoz, hogy kicserélhesse gümő- kóros állatait. Ennek meg­oldásával ezekben a közös gazdaságokban negyveft- ezres létszámú negatív ál­lományt lehetne létrehozni. Kiemelte az előadó, hogy a gümőkőr-mentesítést csak az állattenyésztők és az ál­lategészségügyi dolgozók együttes erőfeszítésével le­het megoldani. A közegész­ségügyi szervek feladatált pedig főként az képezi, hogy megakadályozzák a sok munkával, pénzzel lét­rehozott negatív állományt ne fertőzhesse meg beteg ember. Dr. Barabás István hoz­zászólásával szintén ehhez a témához csatlakozott, a hangsúlyozta, hogy a gü~ mőkór-mentesítés elsősor­ban tenyésztési probléma. Ismertette azt Is, hogy • betegség hogyan hat H a tejtermelésre, a súlygyara­podásra és a meddőségre. Dr. Dénes Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályának szakállatorvosa a megyénkben folyó mentesí­tést, s különösen a karcagi termelőszövetkezetekben, s a városban elért eredmé­nyeket ismertette. Hunvad Péter, a Héld Állami Gaz­daság főállattenyésztője az állatlétszám csökkenésével, s a nem kellően ösztönző tejárral foglalkozott. Dr. Orosz Sándor, a megyei tanács főállatorvosa Bara­bás doktor segítségét kérte az állami gazdaságikban folyó mentesítéshez. N. & Korán esteledik. Csak a fehér hó világítja meg az ■tat, amelyen a tanyai kisiskolás ballag hazafelé. Az ifjúság a szocializmusért mozgalom eredményei Szolnok megyében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom