Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-29 / 23. szám

1964. január 29. SZOLNOK KEGYEI NÉPLAP 3 Lakk fedi fe! a hibákat Csehszlovák mérnökök új módszert dolgoztak ki a betonban, zománcban, por­celánban és más anyagok­ban lévő repedések észle­lésére. A vizsgálandó anyagot vékony áramvezető lakk- réteggel vonják be, majd áramot bocsátanak rajta keresztül. A lakk felmeleg­szik és az esetleges repe­dés mentén felpattogzik. Ezzel a módszerrel egy mikronnál keskenyebb re­pedések is felfedhetők. Kooperáció az Ikarusszal A Szolnoki Vas- és Fa­ipari Ktsz az Ikarusz Ka­rosszéria és Járműgyár szé­kesfehérvári gyáregységétől műhelygépkocsik utánfutói­nak gyártását vállalta, ami­ből a szövetkezet 1963-ban már negyvenet készített. Ezzel biztosították az ál­landó munkát. Az idén ki­lencven utánfutót rendel­tek a székesfehérváriak, — ami a vasas részleg félévi teljesítményének hatvan százalékát jelenti. Az épü­letlakatos megrendelések tavaly ötmillió, az idén már Hatezer kalóriás füstmentes kőszénbrikett A Baranya megyei Hida­son, az évek óta működő kötőanyagnélküli brikett­gyár mellett a múlt év ősze óta épül a brikettermelő és széndúsító vállalat új, kor­szerű üzeme. Az új gyár augusztus végén már pró­baüzemei, őszre pedig fo­lyamatosan termel és téli­re nagyobb mennyiségű, ki­tűnő minőségű, újfajta bri­kettet ad a lakosságnak. Olyan tüzelő lesz ez, anu- lyet még nem gyártottak nálunk, s minőségileg nagy fejlődést hoz a magyar bri­kett-iparban. összetételét a Brikett-termelő és Széndú­sító Vállalat üzemi szakem­berei kísérletezték ki ke­vés illóanyag tártál mű, nagy kalóriájú, antracitszerű szovjet soványszénből meg könnyen gyulladó hazai bar­naszenekből, kötőanyag hozzáadásával. A keverési' arány körülbelül 60—40 szá­zalék az antracit javára, így 6000 kalóriás, gyorsan gyul­ladó, jól égő, kevés hamu- jú füsttelen tüzelőanyagot kaptak, jobbat a jelenlegi ötezer kalóriás elsőosztályú brikettnél. Megkezdték egy másik új kötőanyagos brikettgyár be- ruhá"si tervének kidolgozá­sát Ä félmillió tonna évi kapacitású üzem a dunán­túli barnaszenek feldolgo­zására épül az eddigi tervek szerint Székesfehérvárott Ezt a gyárat valószínűleg 1968-ban helyezik üzembe. A Brikett-termelő és Szén­dúsító Vállalat üzemei az idén százezer tonnával töb­bet termelnek, mint tavaly. A többlet egy részét a hi­dasi új üzem adja, a többit a régiek kapacitásának jobb kihasználásával, a javítási idők csökkentésével állítják elő. A brikett-termelés ha­tározott gyorsütemű fejlő­dését jelzi, hogy a brikett­gyártás az idén eléri az egy- milliárd forint termelési ér­téket. (MTI) A gépóriás hatalmában A jászberényi Hűtőgép­gyárban a présműhely két oldalán végig behemót gép­óriások dogoznak Olyan acélkolosszusok ezek, ame­lyek több tonna erőt kifejt­ve, játszi könnyedséggel formálnak mondjuk egy nyolc-tíz centiméter vastag alumíniumpogácsából autó­szifont, vastag alumínium­lemezekből húsosládákat. A tahonyán mozgó óriá­sok közül is a leggigan- tikusabb az a hat vagy hét méter magas, többszáz má­zsa súlyú prés, amely köz­vetlenül a bejárat mellett rémisztgeti az üzemben já­ratlan látogatót A gép mellett, mint egy hatalmas RENDELET a külföldi oklevelek honosításáról A művelődésügyi minisz­ter az érdekelt szaktárcák és országos hatáskörű szer­vek vezetőivel egyetértés­ben — rendelkezést adott ki a külföldi felsőoktatási intézmények által kiállított oklevelek honosításáról. Eszerint magyar felsőok­tatási intézmény külföldi felsőoktatási intézmény ok­levelét akkor honosíthatja, ha az Magyarországon is megszerezhető szakképesí­tést nyújt vagy 1920-tól kezdődően — megszerezhe­tő volt. Ha a szakképesítés elnevezésében eltérés van, az oklevelet a megfelelő magyar szakképesítés meg­jelölésével kell honosítani. Magyar felsőoktatási intéz­mény által nem honosítha­tó, felsőfokú szak képesítést tanúsító oklevél elismeré­sét a Művelődésügyi Mi­nisztériumtól kérhetik az érdekeltek. A rendelkezés értelmé­ben a honosítási kérelmet a megfelelő szakképzést nyújtó felsőoktatási intéz­ményhez az egyetemen — ha több kar működik — mt illetékes karhoz kell keoyújtaJii. — (MTI) elefánt lába előtt egy kis­egér — ennél jobb hason­latot keresve sem lehetne találni — filigrán fiatal lány sürgölődött. Betett egy ötforintos nagyságú fémlapot a prés­szerszámba, aztán megnyo­mott egy gombot, mire gó- lemi erővel mozgásba jött á prés felső karja és meg­nyomta a fémlemezt, úgy, mint amikor a dohányos ember a cipősarokkal föld­be tapossa a csikket. Né­hány másodperc múlva fel­emelkedett a kar és a kis törékeny termetű leány — behajolva a gépbe —, csuk­lóig nyúlt a présszerszám­ba, kihalászva onnan a for­mára kényszerített anyagot. Megborzongtam a lát­ványtól. Mögéje léptem és hirtelen, minden teketória nélkül rászóltam. — Nem fél? Meglepődve kapta rám a tekintetét. Láttam, a hirtelen hangra összerez­zent az előbb. , Halkan, szinte magának mondva válaszolt. — Néha megrettenek. — Biztosan működik — mondta aztán gyorsan —, még semmi bai nem volt vele. még egyszer sem csú­szott meg a fék. — S mi lenne, ha meg­csúszna? Nézte a jobbkezét, amely- lyel belenyúl a présszer­számba, egészen csuklóig — mert rossz a kidobó­szerkezet — és amely most fekete foltos a rászikkadt ólaitól majd megrántotta a vállát. — Nem kellene többet kezet mosnom — mondta, aztán újra fémlapot dobott a présbe, megnyomta a gombot, megindult a több tonnás er"- és a préselés elvégzése után ugyanúgy, ahogy szokta. csuklóig nyúlt az alkatrész után. mert a kidobószerkezet nem dobta ki. Rettenetes, ha ez a jámbor gépóriás egyszer megcsókolja az •Unitól maszatos apró uj- jakat. — bodnár -» csak hárommillió forintot tesznek ki. A Mélyfúrási Szerszám- gyártó és Gépjavító Válla­lat fúrókocsi laboratóriumi utánfutó prototípusának el­készítésére adott megren­delést. E jármű terveit úgy készíttetik el, hogy kisebb változtatás végrehajtása után személygépkocsi után­futónak is megfeleljen. Ha a szövetkezet vezetőinek elképzelése beválik, rövi- [ desen gyártani fogják a | fent említett utánfutót is. Az asszony vette át a „stafétabotot1 U' Korzim Gyula bácsival bármikor találkoztam, mindig készségesen elbe­szélgetett munkájáról és megmutatta birodalmát, a kertészeiét. Most is a szo­kott szívélyességgel foga­dott. De nem a primőrteíé- pen. A kályha mellett ül­dögélt barátságos otthoná­ban, melengette bebugyo­lált lábát, hogy elűzze a csontjait hasogató fájdal­mat. Szobafogságra kénv- szerítette betegsége. S mi-' lyen nehéz azt elviselni az olyan embernek, aki az örökös tevéshez-menéshez szokott. Nyugdíjban a főkeitész Ha most nem is lehet ott, azért mindent elsorol: — Két blokkházban és négy fűthető hollandi ház­ban 16 ezer saláta növek­szik. Február végén szál­- - ' Sf I" .. *• J,. : a !>< Vä*'"r- *'• , J,. /'♦*',? , *vV, • V* . ’ ^ i; . ' . 1 • V ■ ■ . . .. „ &&& A közelmúltban avatták fel a Bratszki Vízierőmű-vet. A szovjet energiaszol­gáltatás ismét gyarapodó«, egy hatalmas duzzasztóművel. Húsz turbina majd négy millió kilowatt elektromos energiát szolgáltat „DELFIN” Ezt a nevet adta művé­nek — egy miniatűr ten­geralattjárónak — Trippel nyugatnémet professzor. Az üvegrostból készült tenger­alattjáró súlya mindössze 120 kilogramm. A hajó j annyira szilárd, hogy 30 méteres merülési mélységet is kibir. Kis méretei kö­vetkeztében — hossza 2.20. szélessége pedig 0.54 mé­ter — akár egy személy- ) autó tetején is szállítható, j A zseb-tengeralattjárón négy akkumulátortelep táp­lálja az 500 wattos vil­lanymotort, amely óránként 10 kilométer haladási se- j bességet biztosít.' A vízalat- í ti tájékozódás iránytű se­gítségével történik. A Delfin sportcélokra készült tengeralattjáró, de j vízalatti létesítmények ‘ vizsgálatára is kiválóan al- i kai mas. I A szövetkezeti szerveit 1961. évi köJIoégvelését vitatta meg az Országos Fö'diiiűve»szövetkezeti Tanács Kedden a Pest megyei tanács székházának nagy­termében a födművesszö- vetkezeti szervek 1964. évi fejlesztési beruházási prog­ramjának vitájával folytat­ta munkáját az Országos Fők? művesszövetkezeti Ta­nács. Résztvett az ülésen Fe­hér Lajos, az MSZMP po­litikai bizottságának tag­ja, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Tausz János belkereskedelmi miniszter. Nánási László, az elnöki tanács tagja, a SZÖVOSZ felügyelőbízottsáffának el­nöke, Szatmári Nagy Im­re, a Hazafias Népfront Orszásos Tanácsának t'tká- ra, dr. Páles Gyula, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökhelyettese, több minisztérium, a SZÖVOSZ és a társadalmi szervek vezető munkatársai. A tanács elé került ja­vaslatok szerint a földmű­vesszövetkezeti szervek 1964 évi beruházásainak értéke meghaladja a 680 millió forintot. Ebből több mint 200 millió forint szolgálja j a zöldség-gvümölcs felvá- ' sáriás. értékesítés techni- : kai korszerűsítését Tovább : folytatják, illetve befejezik j a kecskeméti, a dunaújvá- 1 rosi. a fonyódligeti, a sze­gedi, a gyöngyösi, a makói és a szombathelyi nagy raktárak építését. A föld­művesszövetkezeti kiskeres­kedelem és vendéglátóipar fejlesztésére csaknem ltO j millió forintot költenek. fi lítjuk a Budapesti Cseme- geikereskedelmi Vállalat­hoz. Nyolc hollandi házban e héten elvetjük a retket, hogy február végén 10—15 ezer csomót primőráruként értékesíthessünk. — Mi kerül majd a he­lyére? — A saláta és a retek után is paprikát ültetünk. Már elvetettük, illetve nagyrésze cserepezve, tűz­delve van. Virágos palán­tát ültetünk ki, hogy mi­nél korábban piacra vi- hessük a termést. — Ugye négyszáz meleg- ágyi ablakunk van? — fordul kérdően a feleségé­hez. Az igenlő válasz után Gyula bácsi így folytatja: — A négyszáz ablak alatt is retket és salátát nevelünk, április végén pedig ezek helyére is elő­nevelt paprika kerül. Már most nagyon sok a munka. Pótolni kell a kemény tél miatti késlekedést. Majd jönnek már a fiúk is és lesz segítség. — Hat fiú kötött szer­ződést a tsz-szel a kerté­szeti szakmára, — magya­rázza férje szavait a fele­ség. — Jelenleg elméleti oktatáson, vagyis bentlaká­sos tanfolyamon tanulnak. A két harmadéves hama­rosan itthon lesz, de a többiek is nemsokára jön­nek. Hófehérke után a téliesítés Csilla, a család szeme- fénye megunva a csendes játszogatást, azt kívánja, hogy meséljünk. És igazi gyermeki bájjal már hoz­zá is kezd a hallomásból megtanult mese, Hófehérke történetéhez. A kislány produkciója után ott foly­tatjuk a beszélgetést, ahol az abbamaradt. — Az 1240 négyzetméter területen és a 400 melég- ágyi ablak alfitt neveit nö­vényekből 350 ezer forint bevételt tervezett a tsz. — Sikerül majd teljesí­teni? — Ezt a feleségemtől kérdezze, mert január else­jétől ő a prímőrtelep ve­zetője. Én nyugdíjba .vo­nulok, mondja Gyula bácsi. A kérdésre tehát Korzim Gyulánétól várom a vá­laszt: Félje örökébe a feleség lép — Igyekszünk teljesben: a tervet. Ez nekünk is ér­dekünk, hiszen .százalékot kapunk, s ha több a brutto bevétel, több annak szá­zaléka is. A tiszaőrsi Rákóczi Tsz- ben hétévi megbecsült munka után megy, nyug­díjba a főkertész, fiel vét a feleségének adja át, alti maga is kertészeti techni­kumot végzett és együtt dolgozott a nagy szakmai tudással, termelési tapasz­talattal rendelkező férjével. Tudom, hogy Gyula bácsi továbbra is segít munkájá­val. tanácsával. A Korzim házaspárnak az a célja, hogy a prímőrkertészet be­vétele is gyarapítsa a szö­vetkezeti gazdák vagyonát. — nk — Az Irodagéplechnika Vál­lalat Szolnoki Kirendelt­sége 1964. február 1-én megkezdi működését — Szolnok. Kossuth utca 7 szám alatt a volt Vasipa­ri Vállalat irodagép rész­lege telephelyén. — Vál­lal mindenfajta irodagép javítást Szolnok megye, továbbá iré- és számoló­gépek szerződéses kar­bantartását Szolnok vá­ros területén. - FelviUt- : gosltás a 12-74 szarni.’ te- j lefonon. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom