Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-29 / 23. szám

Világ proletár-fűt egyesüljetek / SZBU'Úk MEGVEI {A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 23. Mám. Ara 50 fillér 1964. január 29„ szerda. Támogassuk a háztáji gazdaságokat Az elmúlt négy' eszten­dőben megerősödtek a ter­melőszövetkezeti gazdasá­gok. Tovább emelkedett termelési színvonaluk, meg­nőtt súlyuk az áruterme­lésben. Ma már a lakosság ellátásához, az ipar és ex­portigények kielégítéséhez szükséges termékek több­ségét szocialista nagyüze­meink termelik. Részese­désük az országos áruter­melésből az elmúlt két. év­ben pl. gabonafélékből 50.7 százalékról 70.2 szá­zalékra, burgonyából • 55 százalékról 69 százalékra, sertés és marhahúsból 50 százalékról 69 százalékra emelkedett. Államunk nagy erőt fordít a termelőszövet­kezetek gyorsütemű fej­lesztésére. Nagyarányú se­gítséget nyújt a termelő­szövetkezeti építkezések megvalósításához, a szövet­kezeti géppark létrehozásá­hoz, a szőlő és gyürhölcste- lepítésekhez, a tsz-ek szak­emberekkel való ellátásá­hoz és egyéb kedvezmé­nyekkel. A fő feladat to­vábbra is a terme] őszövet­kezeti közös gazdálkodás gyors fejlesztése, de támo­gatnunk kell a háztáji gaz­daságok árútermelését is. Az elmúlt években a háztáji és kisegítő gazdasá­gok termelése, árútorfnelé- se különösen az éllát- lenyésztésben — jelentősen visszaesett. A kocaállo­mányuk több mint 91 ezer­rel. a tehéíl állomén jóik 3? ezerrel csökkent. A ház­táji gazdaságok termelésé­nek ez a nagymérvű visz-' ezaesése rendkívül káro­san befolyásolja az egész mezőgazdasági termelés növekedésének ütemét. AZ itt kieső termelést a kö­zös gazdaságok esetleg pó­tolják. de az állatállomány további nagyarányú növe­lésének objektív korláta) vannak. A háztáji gazdaságok ál­latállományának és ami ve­lejárója árutermelésüknek, ilyen mértékű csökkenése még akkor sem indokolt, ha a falu szocialista fejlő­dése ebben az irányba hat. Az elmúlt években tapasz­talt visszaesés semmikép­pen sem indokolt. Ez a je­lenség jórészt annak a következménye, hogy a ter­melőszövetkezetek fejlődé­séért felelős vezetők kö­zül még ma is vannak olyanok, akik a nyilván­való lények ellenére sem értik meg, hogy a háztáji gazdaságok termelését nem nélkülözhetjük. A háztáji gazdaságokat szükséges rossznak tekintik, meri — mini mondják — ,,a nép­gazdaság most már elég szilárdan támaszkodhat, a szocialista nagyüzemekre és a háztáii termelés, árúter- melés csökkenése nem okoz zavart a lakosság élelmi- szerel'átásában”. Vélemé­nyük szerint a háztáji gaz­daságok támogatása egye­nesem káros dolog, mer! akadályozza a közös gaz­daságok feilődé'ét. Az ilyen nézetet valló vezetők saj­nos tetteikben Is hibás ál­láspontjukat érvényesítik. A háztáji gazdaságok ter­melésének népgazdasági je­lentőségét mutatja. hogy az ország szarvasmarha- állományának esyharmadn. a tehén*Uománvnak maid­ra em a fele. a sertések 38 százaléka, a koen-állománv 30 százai óka e hnt-omfiál- lománv 5-Ő százoiókn a háztáji gazdaságokban van. A háztáji gazdaságok ad­ják a hústermelés 46, a vágott baromfi 79, a tojás 90, a tej- és tejtermékek 60 százalékát. Az elmúlt évben a t' melőszövetkeze- ti családok háztáji gazda­ságához tartozott az összes szántóterület csaknem 10 százaléka, a szőlő terület 27, a gyümölcsösök 23 szá­zaléka. Érthető, hogy komoly problémát jelentene, ba máról hónapra lemonda­nánk a háztáji gazdaságok termeléséről. A lakosság élelmiszerszükségletét fej­lődő nagyüzemeink még nem tudják teljes egészé­ben kielégíteni. A háztáji és kisegítő gazdaságok egyes termékekből (főként sertés- és baromfihúsból, tejből, tojásból, valamint zöldség és gyümölcsfélék­ből) jelentős mennyiségű árut biztosítanak a köz­ponti árualapok számára. Még fontosabb az a szerep, amelyet a háztáji gazdasá­gok , termelése a termelő­szövetkezeti családok élel­miszerellátásában betölt. Erről tanúskodnak .azok ,a statisztikai adatok is, ame­lyek szerint a háztáji gaz­daságok az általuk termelt hús- és húskészítmények 40, a. zsír- és zsírszalonna 60, a vágoitbaromfí 82, a tojás 67. a tej- és tejter­mékek 40 százalékát maguk használták fel. A termelői, önellátás jelentőségét bi­zonyítja, hogy ha pl, a. háztáji gazdaságok sertés- hizláiósa csak 10 százalék­kal csökkenne, akkor en­nek pótlására — a jelen-, légi fogyasztási színvonal mellett — 4200 vagon húst kellene központi készletek­ből biztosítani. Egy 'ház­táji tehén kiesése pedig 14 fővel növelné a központi ellátásból részesülők szá­mát. Nem kevésbé fontos a háztáji gazdaságoknak az az előnyük is, hogy módot adnak a falusi családok munkaerejének gazdaságos hasznosítására. A háztáji ; gazdaságokban ‘ meglevő j kisparaszti termelőeszközök | —< épületek, felszerelések, i berendezések — kihaszná­lása is csak ilyen módon biztosítható. Szükség is van ezekre a kisüzemi épüle­tekre. mert a háztáji ál­latállomány nagyüzemi koncentrálása nagyarányú megterhelést jelent az ál­lamnak. Bizonyítja ezt az is, hogy amennyiben a je­lenlegi háztáji állatállo­mányt a közösben kellene elhelyezni, a szükséges fé­rőhelyek felépítése 18 mil­liárd forintba kerülne. Ez mintegy húszszorosa az évente ilyen célra fordí­tott összegeknek. A háztáji gazdaságok ma még igen fontos szerepet töltenek be a termelőszö­vetkezeti családok közösből származó jövedelmének ki­egészítésében. A tsz-csalá- dok jövedelmének csak­nem a fele a háztájiból származik. Természetesen nagymértékben hozzájárul ehhez a közös gazdaság, amely a szükséges takar­mányok nagyrészét bizto­sítja A felsorolt adatok és érvek bizonyítják a háztáji gazdálkodás szükségessé- I gét. tie nem adnak feleié tel arra az álláspontra, i (Folytatás a 2. oldalon) i W V /O SZERENCSET! A mezőtúri Űj Remény­ség Tsz istállói a csugari tanyák között, az ország­úihoz nem messze feksze­nek. Este van, a gazdasági épületek között csak a ve­szettül fütyülő szél jár. Ta­lálomra benyitunk az egyik épületbe. A kellemes meleg a trágyaszaggal együtt ar­cunkba csapott Hangosan köszönünk, ha van valaki az istállóba, biztosan meg­hallja, hogy bejöttünk. Az ismeretlen hangra azonban csak néhány jó húsban lé­vő ló fordította felénk a fejét Gyerünk a másikba. Török a mozdulatok miatt riadőkészúitségbe he yezték a görög fegyveres erőket Athén, (Reuter, TASZSZ) A UPI hírügynökség je­lentésé szerint a görög kor­mány kedden riadókészült­ségbe helyezte fegyveres erőit, és közölte, kilép az izmirí NATO parancsnok­ságból, ha Törökország tá­madást intéz Ciprus ellen. A kormány elhatározá­sáról Paraszkevopulosz ügyvezető miniszterelnök tájékoztatta az athéni amerikai nagykövetet, mi­után előbb kormányának tagjaival, majd hadügymi­niszterével és a vezérkari főnökökkel tárgyalt. — A megbeszélésekre azért ke­rült sor, mert híreit érkez­tek arról, hogy ismét török hajók tartózkodnak Ciprus északi partjainak közelé­ben. A UPI szerint a minisz­terelnök tudomására hozta az amerikai nagykövetnek, hogy Görögország határo­zott ellenintézkedéseket léptetett életbe Törökor­szággal szemben; riadóké­szültségbe helyeztek kato­nai szállítórepülőgép- va­lamint ejtőernyős és kü­lönleges egységeket, továb­bá riasztottál? a krétai és a szalamíszi haditengeré­szeti támaszponton hor- gonyző torpedórnmbolókat. Mint az AFP és a TASZSZ jelenti, a török hadsereg főhadiszállásán Inönü miniszterelnök el­nökletével hétfőn ülést tar­tottak a török vezetők. Az ülés, után Tnönii közölte az újságírókkal, bogy a „cip­rusi kérdés, zsákutcába ju­tott”. A TASZSZ közli, hogy Makariosz elnök Nicosiá­ban sajtóértekezletet tar­tolt, s ezen többek között kijelentette: — Teljes bi^tön'sággal ném lehet megjósolni a Ciprusi fejleményeket. . Kötelessé­gemnek tartóm azonban ki­jelenteni, - bármi történjék is, bátor elszántsággal né­zünk szembe az esemé­nyekkel. Semmilyen megfé­lemlítésre és zsarolásra nem hátrálunk meg. A cip­rusi nép tudja, hogy har­cában nincs egyedül. Nem kételkedünk abban, hogy más országok Is támogat­nak bennünket-. Washingtonban az ameri­kai kormány szóvivője el­ismerte. hogy Nagy-Britan- nia felkérte az Egyesült Államokat, küldjön rend- fenntartó erőket Ciprusra. A szóvivő kijelentéseiből nem derült ki milyen vá­laszt ad az Egyesült - Álla­mok az angol kérésre. Csak annyit mondott, hogy kor­mánya jelenleg „más érde­kelt államokkal együtt a Ciprussal kapcsolatos kér­dések egész sorát tanulmá­nyozza". Mint ismeretes a ciprusi kormány határozottan el­utasította Sandys angol nemzetközösségi miniszter­nek azt a tervét, hogy a szigetre, nemzetközi rend­őri erők „létrehozásának ürügyén” NATEi-alakulato- kat vezényeljenek. Nagy, száz férőhelyes te­hénistálló volt. Mindjárt észrevettük, hogy a helyi­ség végében valaki mozgo­lódik. Amint észrevett ben­nünket, felénk indult. — Jó estét. — Jó szerencse. — ha­rapta el az ismert bányász köszöntés végét. —- Ne tagadja, bányász volt valamikor —• csaptam le rá. — Nem is tagadom és nem is valamikor, hanem pontosan egy hónapja hagy­tam ott a bányát. Tizen­négy év alatt megszokja az ember a jószerencsét. Fiatal, svájcisapkás, kék posztó zubbonyú ember állt előttünk. Ez különös. Ott hagyta a bányát, a jó fi­zetést — ez járt a fejem­ben. — Aztán miért? — kér- leztem Breznyik Györgyöt. — Megnősültem, aztán óbban jövök ki így. ' — No, de a' bányában, ott öroszlányban biztosan job­ban keresett. Lakást is ka­pott volna. — Na látja, py az. Két­ezerháromszáz minden hó­napban megvolt, csak la­kást hérn tudtam szerezni. Százhúszezer forintdtn nem volt, huszóhöt évre meg nem akartam elkötelezni magam (mert részletre is ki lehet fizetni). Hatvan­egyben nősültem, a dupla háztartás' sokba került, vá­lasztani kellett. — Most hol laknak? — Saját házam van — mondta büsZkép. — Tizen­hatezerért vettem egy ta­nyát a Kúriában. Jó kis épülői. —. Megtalálja itt a szá­mítását? — Meg. Biztos vagyok benne. Aki dolgozik, az mindenütt megél, és aki rá­adásul iparkodik is, az jól él. Számolok olyan ezer­négyszáz forintos havi jö­vedelemre, piusz háztáji, szóval nem félek én. Egy volt vájár nem ijed meg az állatgondozástól, aztán meg­súgom — ez sokkal knny- nyebb munka.-- b. j. — ómilliárd forint népművelésre A művelődésügyi tárca 1964. évi költségvetésének tervezetéről és a beruházá­si tervekről tartottak tájékoz­tatót kedden a Magyar Sajtó Házában dr. Nagy Sándor és dr. Barna Gyuláné, a művelődésügyi minisztéri­um főosztályvezetői. Elmondták, hogy a terve­zetben a minisztérium fel­ügyelete alá tartozó intéz­mények idei költségvetési előirányzata 6 milliárd 317.9 millió forint. Az emel­kedés 19,60-hoz képest 42 százalékos. Tovább növelik az óvodai helyek számát, s így az idén az ország ösz- szes óvodáiban 194.000 kis­gyermek kap helyet Szakrendszerű oktatás­ban az általános iskolák felsőtagozatos tanulóinak 90 százaléka vehet részt.. Az általános iskolák napközis csoportjainak számát há- ' romszázzal növelik, ami azt jelenti, hogy az 1964—-65-ös tanévben összesen 176.000 tanulóról kondoskodnak majd a napközikben. — A gyermekvédelmi és gyógy­pedagógiai intézetek háló­zatának fejlesztésére mint­egy hatvan millió forintot biztosítottak. Azjdf^tervek szerint — 75.00ÍŰön kezdhetik majd meg a gimnáziumok és más középiskolák első osztályai­ban tanulmányaikat Jelentős összegeket for­dítanak íanterem-éoí1 re. Az Idén összesen több mint kilencszáz általános, illetve középiskolai osztály terem építését fejezik be és több mint hatszáz építését kezdik meg. Ebben az esztendőben a közművelődési könyvtárhá­lózat 438 új fiókkal bővül. A tanácsi közkönyvtárak könyvbet?.erzési előirányzat lát 21.7 millióról mintegy 25 millió forintra növelték. » wacv wvmTVÁNy Megaíí-e a saját lábán?

Next

/
Oldalképek
Tartalom