Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-05 / 3. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NEPLA» 1964. január 5. Rovatvezető: dr. Jávorszki József igazgató-főorvos „Sok gondot okoz nőknél a klimax-kor. Van-e lehetőség arra, hogy a sok kellemetlen tünet ellen egy nő védekezzen vagy legalábbis enyhítse azokat” — kérdezi hozzánk küldött levelében P. I.-né tiszafüredi olvasónk. Tanácsot dr. Wayand Ferenc nőgyógyász főorvostól kértünk. A női szervezet nemiérettségétől a változás ko- ráig állandóan 28 napos ciklusban hozzákészül biológiai feladatának teljesítéséhez — a másállapotba jutás előkészítéséhez. Ezen előkészületben igen fontos szerepe van a petefészek belső elválasztásos váladéka inak, úgynevezett hormonjainak. Hormonok alatt számos különböző mirigynek olyan váladékát értjük, mely közvetlen a véráramba, s onnan az egész szervezetbe árad és a szervezet össz- működésében nélkülözhetetlen hatást fejt ki. A sokféle hormon egymásraha- tásuk révén biztosítja a szervezet élettani működését. Ha akár egy hormon mennyiségében is változás következik be, ez a változás a hormonegyensúly megzavarásához vezethet, ami a közérzet enyhébb — súlyosabb változáséban is kifejezésre juthat. A petefészek működése a nő 45. éve táján lényegesen csökken, később gyakorlatilag megszűntnek mondható. Az általa termelt hormonok mennyisége lényegesen lecsökken. Ez befolyásolja a hormon egyensúlyi helyzetét, ami igen változatos tünetekkel járhat; rendetlenné váló, majd elmaradó menstruáció, hőhullámok, idegesség, szívpanaszok stb. A szervezet azonban idővel alkalmazkodik a megváltozott hormontermeléshez és hosz- szabb-rövidebb ideg tartó változáskor ismét rendezetté válik az egyensúlyi helyzet és a kellemetlen tünetek megszűnnek. A változás koma tehát élettani folyamat, mely enyhébb-súlyosabb tünetekkel járhat. Ezen tünetek csökkentésére, illetve megszüntetésére megbízható gyógyszerek állnak rendelkezésre. Szakorvos által kezelt változás korának átvészelése általában különösebb gondot nem szokott okozni. Meg keil említeni, hogy éppen a változás korában nyilvánulhatnak meg bizonyos betegségek, melyek tünetei hasonlíthatnak magának a változás korának tüneteihez. Ha emiatt nem ismerjük fel idejében a változáskori tünetekkel álcázott betegséget, a későn való felismerés esetleg nehezen jóvátehető, vagy éppen jóvátehetetlen következményekkel járhat. Minden változáskorban lévő nőnek nem túl hosszá időnként (fél év) való folyamatos ellenőrzése szükséges. * „Mi okozza a fejbőr kor- pásodását és hogyan lehet ellene védekezni?” — erre a kérdésre vár választ B. S.-né kenderesi olvasónk. Erre a kérdésre dr. Lengyel Bertalan főorvostól kértünk tanácsot A korpás fejbőr egyik megnyilvánulása, a bőr faggyúmirígyeinek fokozott és minőségileg is megváltozott működésén alapuló állapotának, a seborrhoeá- nak. Kialakulásában a belső elválás ztású mirigyeknek van szerepe. Ha száraz a korpás fejbőr a levált hámpikkelyek fésülködés- kor a nyak körül sűrűn borítják a sötét ruhát. Főleg a férfiaknál hajhullással is együtt jár. Zsíros fejbőr korpázásánál a fagy- gyú összeragasztja a korpát és a hajas fejbőrön zsíros tapintatú réteget képez. A korpás fejbőr mosására gyógyszertárban kénes gyógyszappant vehetünk, használhatunk a kezelésre gyógyszertárban kapható Sterogfenol oldatot, meleg vízben 1:5 arányban hígítva; hetenként egyszer a hajas fejbőrt bedörzsölhetjük vele, amíg a habzás megindul. Szappant egyidejűleg ne használjunk, mert hatástalanítja. Hígítatlanul, súlyos bőrgyulladást okozhat. A súlyosabb eseteket nagyon jól befolyásolja az orvos által felírt kénes kenőcs. A Ságvóri Művelődési A gyermekszínjátszók bemutatóján. Hoz sz*n Dadán IáHuk Egyik nagysikerű számát táncolja a Tisza Táncegyüttes Több szenet adnak a bányák Röviden A postavezérigazgatóság legfrisebb jelentése szerint már csak Baranyában Pécstől Mohács felé vannak zavarok a távolsági telefon-forgalom ban. —• A megrongált összeköttetések — a telefonforgalomtól elzárt községek száma harminchatra csökkent. A pécsi postások vasárnap is dolgoznak, s vasárnap estig valamennyi távolsági telefonösszeköttetést helyreállítják. • A posta érdekes bélyegújdonság kibocsátásával kezdi az évet. Január 8-án az űrkutatásban elért eredmények emlékére nyolc értékbő] álló bélyegsorozatot ad ki. A 30, a 40 és a 60 filléres, valamint az 1, az 1.70, a 2, a 2.60 és a 3 forintos bélyegeken különféle űrrakéták és űrhajók képe látható. Az új bélyegsorozat egyes értékei 1965. június 30-ig használhatók fel postai küldemények bérmentesítésére. A szénbányászat, amely 1963-ban 1 050 000 tonnával túlteljesítette 29.4 millió tonnás termelési előirányzatát és összesen 30.45 millió tonna szenet adott, 1964-re ennél is nagyobb feladatot kapott: 750 000 tonnával kell többet termelnie, mint az idén. A termelés fejlődésének gyors üteme még inkább érzékelhető, ha figyelembe vesszük, hogy as idei termelési előirányzat 700 000 tonnával több. mint amennyit a második ötéves népgazdasági terv erre az esztendőre eredetileg előírt. Nagy fejlődésről tanúskodik az is, hogy ebben az évben az átlagosnál gyorsabban, 8.3 százalékkal növekszik a fekete szén termelése. A tervezett évi szénmeny- nyiségből várhatólag félmillió tonnát hoznak felszínre vasárnapi termeléssel, s ennek körülbelül 40 százalékát már az első negyedévben, tehát még a télen a népgazdaság rendelkezésére bocsátják. A nagy feladatot jelentős beruházásokkal, — erőteljes műszaki fejlesztéssel, a műszakok teljesítmény-növelésével oldja meg a szénbányászat A műszakok teljesítménynövelése révén a többtermelés 62 százalékát a termelékenység fokozásával biztosítják. Beruházásra 2 360 millió forintot irányoz elő a terv, 320 millió forinttal többet a tavalyinál. Egyik legnagyobb beruházásként gyors ütemben folytatják a komlói Zobák-akna építését. — Folytatják a visontai hatalmas külfejtés előkészítő munkálatait. Hidason, a jelenlegi, kötőanyag nélkül dolgozó brikettgyár mellett 50 millió forintos beruházással napi 50 vagon kapacitású, kötőanyagos, új brikettgyárat építenek. Az év elején kezdődő beruházást december végére befejezik. Leszállították a közha-ználatú műanyagéi kkek fogyasztói árát A Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főigazgatóságai közük, hogy 1964. január 1-től átlagosan mintegy 16 százalékkal le-, szállították a műanyagból készült háztartási és testápolási cikkek fogyasztói órát. A polyurethan habszivacs például mintegy 25 százalékkal, a műanyag fej kendők és kötények átlagosan 15 százalékkal, a PVC-fé- sűk, műanyag kefeáruk 10— 14 százalékkal lettek olcsóbbak. Csökkent a turistapalackok, a fűszerdobozok, a marmon-kannák és egyéb műanyagcikkek ára is. Egyes műanyag cikkek ár azonban a helyes arányok érdekében változatlan. A műanyagból előállított háztartási és testápolási cikkeket a boltok január 1. óta már a leszállított áron hozzák forgalomba. Az intézkedés nyomán a lakosság az idén mintegy 25 millió forintot takarít meg. (MTI) CSOPI SZERELMES LEVELEI és islányoknál még csak ** hagyján, de hogy egy fiút, egy tizenhét éves Jóskát becézzenek Csépinek, az első hálásra mindenkit meglep. Aki ismeri, tudja, hogy kicsinek — netán azért illene rá ez a név — egyáltalán nem mondható. Sőt! Atléta termetű, arca kissé szabálytalan, de homlokba hulló szőke hajtincseivel egészen megnyerő. (S azt csak kevesen veszik észre, hogy a csinos frufru egy csúnya, piros forradást rejt, amit Jóska harcias kedvében még a szeptember végi szüreti bálon szerzett.) Hideg-kék tekintete miatt kicsi korától kezdve a mamája sokáig savószeműnek titulálta, s már félő volt. hogy örökre rajta marad az elnevezés. Nyolcadik után azonban, ahogy beállt ipari tanulónak az üzem géplakatos részlegéhez, szinte egyik napról a másikra Csöpi lett belőle. Az átkeresztelést talán családi nevének ..hosszúsága” indokolta: mert eredetileg Csöppentő volt, Csöp- pentő József, — s történetünk szempontjából ez is lényeges. Már harmadik éve volt Csöpi a műhelyben, mikor híre ment, hogy módfelett fél a nőktől. Nagyon res- tel'lette a dolgot. Hogy a csudába ne, mikor ez egyszerre megfosztotta minden tekintélyétől — amire pedig nagyon büszke volt. Mindenki szerette. Azelőtt megcsodálták szertelenségét, s nem kis irigységgel nézték, ha nagyképű fölénnyel Végighordozta rajtuk humorát, mert úgy élcelődni, másokat becsapni és a sikeres ugratás után kajánul hahotázni senki nem tudott. Hanem ennek vége. Kiderült, hogy bármennyire nagy mellénynyel jár is, a lányokhoz szólni gyáva. Igaz. Képtelen volt védekezni. Nevessék. öt ugyan nem érdekli semmi. A nők se. Senki És nem hazudott. Csöpit valóban nem érdekelték a lányok. — Nyápic kis majmok — azt mondta, s mélységes lenézéssel viseltetett irántuk. A fele életét oda adta volna mégis, ha neki is lenne nőügye, amit kiteríthetne a srácok elé hétfőnként, mikor átöltöznek. — Meg kell hódítani valakit! — határozta el. Csakhét az nem megy ám olyan könnyen. Az ismeretségig rendszerint eljutott a fiú, hanem annál tovább soha. A kislány (Éva. Klári, Julika, stb.) megigérte ugyan a bálban, hogy elmegy vele sétáni, cukrászdába, vagy moziba, de csak azért, hogy hamarább lerázza. . Egy sem tudta elviseni a nagyképűségét. (Ti.: Jóska sohasem mulasztotta el köny- nyed ringatózás közepette megjegyezni, hogy 6 bizony igazi lezser srác, pontosan olyan, amilyenre buknak a nők.) Amikor már vagy hatodszor ült be egyedül, két jeggyel a moziba, s legalább tízszer toporgott hiába a sarkon, — ragyogó céltáblájául a fiúk gúnyolódásának — irányt változtatott. Többé nem látták nekikeseredetten kószálni. Megunta. — Majd megmutatom én nektek — gondolta dacosan. Munkához látott. Terve nagyszerű volt, valódi forradalom, csakúgy sugárzott belőle a biztos siker. Egyik nap, javában dolgoznak éppen, beállít a postás: — Fiúk! Levelet hoztam! — Hatalmas izgalom mindjárt. A műhelybe még soha senkinek nem küldtek levelet. Szép kicsi boriték. Világoskék. Lány írta, egész biztos! — De kinek? — És ezt már egyikük se gondolta: Csöpinek! Szolnokról. Gyönyörű írás. Persze, hogy lány. — Mutasd már... De Jóska nem mutatta. Kérték százszor is, hiába. Hajthatatlan maradt. Amazok pedig majd bele pusztultak a kíváncsiságba, oda-odasza- ladtak, mikor egy pillanatra elővette, de rögtön zsebre is gyűrte, és nem láttak meg egy szót sem. Feszült izgalommal ültek ebédhez, várakozó szemük le nem vették Csöppentő- ről. Az oldhatatlan rejtély hatása percről percre nőtt. A csodálat — ha lehet — a réginél is nagyobb volt. De nem élvezhette szegény hősünk sokáig, mert megjött kettőkor a váltás Persze azonnal tudomásukra hozták az „újaknak” hogy milyen nagy szenzációjuk van. S azok bizony már nem bírták türelemmel kivárni, míg feltáru! magától a levél titka. — Gyerünk, vegyük el tőle! — s azzal vagy öten Csöpi után eredtek. Kergették körbe-körbe a nagyudvaron, aztán az egyik ajtón be, a másikon ki, végig vágtattak a szerelőcsarnokon, végül megállapodtak a saját műhelyük sarkában. Csöpi nem tudott már tovább futni, lehir- kózták. Hagyta is magát, s befelé nevetett, erősködése csak látszatellenállás volt. Az egész brigád ott tolongott körülöttük. Csomó láb-kéz mosolygásából néha-néha kicsúszott az áldozat. — Ott a levél' — kiáltották a többiek, mikor a fiú rásimított kabátzsebére, s keze alatt megzizzent — ezen somoly- gott Jóska — a vécé-papír, amit jóelőre oda készített. Lett is azután nagy bosz- szankodás és persze nevetés. Néhány perc múlva viszont az egyik szerszámos- polc zugából előkerült a levél. Felváltva, egymás kezéből kapkodva olvasták: „Egyetlenem, miért nem írsz? Haragszol?... Imádlak... Érted élek. Van szíved?... Könyörgöm. . a Te Anikód”. Csodálatos volt A szerelmes levelek lesszerel- mesebbje. Ezen a napon Csöppentő Jóska dicsősége a lehető legmagasabb pontra emelkedett. S még el sem érkeztek felejteni a dolgot, mikor két hét múlva a második; majd még egy héttel később a harmadik kis levélke is befutott. Másfajta írással egy Rozika jelentkezett, és ugyanazzal, mint az első „A Te Anikód” küldte el könnyes-szépséges levelét- A fiúk meg mertek volna esküdni, hogy még illatosak is. Jöttek a levelek sorba. ^•arácsonv táján Miki, Csöpi legjobb barátja, s egyben munkatársa elhatározta, hogy meglátogatja. Majd elhívja korcsolyázni — gondolta, s nagy vígan berobogott hozzájuk. A ház látszólag csendes volt, halkan lenyomta a kilincset, akkor látta meg. hogy a kisebbik Csöppentő lány ül odabent az asztalnál és elme- rülten írt. De mit?! Beleolvasott, s a gyöngy betűk kezdősora szíven ütötte: „Egyetlenem...” Nesztelenül, mint ahogy jött. kilépett a szobából. A folytatásra nem volt kíváncsi, az aláírást pedig már ismerte. Fehér Mária
