Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-26 / 21. szám

19»L teavAi. iá. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 Amerre a postakocsis trnm Vyitnlt Li UHIiJl LU.1 L bukkantok Kenderesen Tőrök, mérgek és egyéb bűnjelek között A KENDERES! községi tanács dolgozói nemrég ér­tékes térképre bukkantak. Volószínűleg a második vi­lágháború alatt külső bőr­kötésétől megfosztottan került a szekrény aljára. A nemcsak kartográfiai szempontból, hanem törté­netileg is értékes gyűjte­mény száz térképet tartal­maz. Hómann János híres térképész utódai adták ki Nürnbergben 1762-ben. — Színes lapjai, illusztrációi első pillantásra megragad­ják a szemlélőt. A hozzá­értők gondolatában pedig megelevenedik a majdnem 250 évvel ezelőtti térképé­szeti munka jelentős ered­ménye és számos értéke. A mű teljes címe: ATLAS mapparum geographicarum genaralium et specialium CENTUM FOLIS composi­tum et quotidianis usibus accommodatum accedit Int­roduction in geographiam mathematicam, naturalem et historicam. (Impensis Homannianorum Iieredum, Noriimbergae.) A címlap után láthatjuk Hómann Já­nosnak, a Hómann-utódok térképészeti kiadóvállalat alapítójának portréját. HÖMANN JANOS 1663­ban született, a bajororszá­gi Kamlachban és 1715-ben halt meg. Térképkiadó in­tézetét Nürnbergben alapí­totta. VI. Károly német császár arany díszlánccal tüntette ki és udvari geog­ráfusának fogadta. Életében számos térképet készített. A Kenderesen talált atlasz térképanyagának mintegy fele az ő munkáját dicséri, tehát a XVII. és a XVIII. századfordulón készült. — Utódai folytatták a tér­képkiadást és a világ or­szágainak feltérképezését e gyűjtemény részére az 1715—1762 évek között vé­gezték el. Országos, sőt világvi­szonylatban is értékes, megbecsülésre méltó lelet ez az atlasz, mert nemcsak a XVIII. századi, hanem a XVII. századi felméréseket is tartalmazza, melyek az egész világra kiterjednek. Az atlasz elején rövid né­met nyelvű bevezető tájé­koztatja az érdeklődőt a geográfia eredetéről, törté­netéről, s az akkori orszá­gok, világrészek földrajzi méreteiről, természeti és történeti viszonyairól. Az egyes térképeken a rövid magyarázat latin, francia nyelven olvasható. Az Olasz­országra vonatkozó adato­kat olasz nyelven örökítet­ték meg. Letűnt korok tör­ténelme elevenedik meg a (érképek lapjain és nem­csak a földrajztudós, ha­nem a történész, a ' muzeo­lógus, az építész, a művé­szettörténész, a néprajzos, sőt a heraldikus és mate­matikus is talál rajtuk ér­tékes és érdekes feljegyzé­seket. CSUPÁN ízelítőnek em­lítek meg néhány adatot A természeti képződmé­nyek térképezése igen ne­héz feladatot rótt az ak­kori térképészekre, mégis igen komoly fáradozást vé­geztek a hegyek, folyók, er­dőségek, városok feltérké­pezésében. A fotogrammet­ria és a modern sokszoro­sítási technika nem állott rendelkezésükre, de már a háromdimmenziós ábrázo­lásra törekedtek és Snel- lius holland tudós három­szögelési eljárását használ­ták. így készítették el a XVII. század végi. XVIII. század eleji nagyobb euró­pai folyók felső, közép, al­só folyásáról a térképüket A Rajna, a Duna és a Pó folyó felső, közép- és alsó folyásáról külön-külön van egy-egy . lap az atlaszban. Magyarország térképén _ a Tisza teljes hosszában áb­rázolt a századforduló ösz- szes kanyarjaival. A közigazgatási határok orszávok: országról“'?, tar­tományok. mc"vék közötti "színes zónák híven tükrö­zik a XVIII. század eleji, sőt a XVII. századvégi ál- , lapotokat. A városok, köz­ségek népesség szerinti jel­zéssel, az erődítések, várak, érseki és píjspöki székhe­lyek külön kiemelésével, hadjáratok. nevezetesebb ütközetek, csata színhelyek az évszámokkal vannak el­látva. Igen értékes az eu­rópai postakocsi-járatok út­vonalainak rögzítése. Fran­ciaország és Németország részére külön lovas posta­kocsi-járatok térképét is elkészítette Hómann János. A térképeken megtalál­juk az össze európai mér­tékegységeket, melyek kö­zül leginkább a német, fran­cia, angol, spanyol, római, orosz mértéket használták. Nem ritka az arab és a török mértföldegységek fel­tüntetése sem. Az európai távolságok méréséhez kü­lön táblázat ad segítséget. A MŰTÖRTÉNÉSZ, az építész vagy a muzeológus számára szintén akad tá­jékoztató az atlaszban. A korabeli építési emlékek megőrzésére is fordítottak némi gondot. Kiemelkedik Marocco és Santiago vá­roskép ábrázolása, melyen az épületek rajzai és az épületek elhelyezési sor­rendje látható. Egyiptom térképén viszont a Nílus vízesését, a piramisok raj­zolatait és a mummia le­letek ábráit találjuk. Afri­ka térképén a néprajzos számára készült egy néger település sematikus képe. Akit viszont a heraldika érdekel, megnézheti a tér­képeken az országok, vi­lágrészek vagy országrészek címer-rajzait. A KENDEEESI honisme­reti szakkör vette jelenleg gondozásba az értékes at­laszt. Restaurálás után a készülő helytörténeti kiál­lító teremben kerül elő­ször, hogy a múlt értékeit megbecsülő szeretetre buz­dítsa azokat, akik megte­kintik. Utána végleg elfog­lalja helyét országunk tu­dományos gyűjteményei kö­zött, hogy hasznosan for­gathassák és tanulmányoz­hassák a tudomány mun­kásai. Kormos László Kenderes Bírósági orvosi gyűjteményéről nyilatkozik az alapító A Fővárosi Bíróság' rideg, kongó folyosóinak egyikén igénytelen táblácska szöve­ge olvasható: Bírósági or­vosi gyűjtemény. A hazánk­ban egyedülálló intézmény igen fiatal; két esztendeje alapította — s azóta is kö­vetkezetesen fejleszti — dr. Kelemen Endre, fővárosi bírósági vezető főorvos. A neves tudóst látásból a Szolnok megyeiek is isme­rik. A megyei jogászszövet­ség felkérésére. november­ben. előadást tartott a me­gyei bíróságon; ő volt a karcagi Szarka Imre meg­gyilkolása miatt indult bűn­per orvosszakértője. Sokak számára emlékezetes pilla­nat, melyben a tárgyalóte­remben bemutatta, mennyi­re pontosan illik a megölt öregember koponyáján ütött nyílásba Kapás István csákányának foka. Ez a ko­ponya ma már a gyűjte­mény tárgyai közé tartozik. A fővárosi bíróság bűn­ügyi gyűjteményét az ala­pító felesége — ki másfél ÉPÍTŐK TRAGÉDIÁJA Már Anatole France meg­írta, hogy a rohanó, mo­dern élet újra formálja a modern nagyvárosokat. — Rohamosan szaporodik egy- egy világváros lakossága, a földszintes vagy néhány emeletes épületek ideje vég­képpen lejárt. Nem víz­szintes irányban, hanem függőlegesen, fölfelé nyúl­nak a házak. Enélkül túl­ságosan szétterülnének a városok, közlekedési nehéz­ségek miatt is akadozna bennük az élet. Ez a szempont vezérelte a francia építészeket is, amidőn a lakóházakat 10 emeleten felüli méretekben kezdik tervezni. Ezzel egy- időben új építészeti meg­oldásokat is keresnek. Ezek között első helyen az acél­vázas építőmódszer vált gazdaságossá. Sok ilyen építmény van már: kitű­nően beváltak. Annál meg­döbbentőbb az a nagysza­bású szerencsétlenség —, amely Párizsban történt. Egy 12 emeletes acélvá­zas épület (félig-kész min­tapéldánya látható az első képünkön), eddig még ki nem derített okok követ­keztében összeomlott. Föld­rengésszerű morajjal dőlt össze a modern „Bábel- tornya”. A traverzek meg­hajoltak. összegörbültek és I 15 halálos áldozatot köve­teltek. (Második képünk.) A kártyavárként összeom­lott házból csak betonhal­maz és összeikúszált vas­szerkezet maradt. Az élet­mentés rendkívül nehézsé­gekkel járt. Az építők tragédiájának okait most kutatják. évtizede dolgozik az egész­ségügyben, igazságszolgálta­tásban — mutatta meg munkatársunknak. A látni­valók közül természetesen elsősorban a Szolnok me­gyei vonatkozásúak iránt érdeklődtünk. Újra szem­ügyre vettük Szarka Imre koponyáját, s győződtünk meg még alaposabban ar­ról, hogy mennyire perdöntő bizonyítékot szolgáltatott a szörnyű bűncselekmény tettesének leleplezéséhez az orvostudomány. Vitathatat­lanná tette, hogy az idős férfi halálát nem közleke­dési baleset, hanem emberi erővel előidézett sérülés okozta. Mi tagadás, a gyűjte­mény rendkívül gazdag anyagának végigtanulmá- nyozásához jó" idegek kelle­nek. Hogyan lehetne meg­rendülés nélkül pillantani egy gonoszul feldarabolt asszony megőrzött testré­szeire; a Csillebércen lefe­jezett leányról készített szí­nes fényképfelvételekre?... Amott hófehér szekrények­ben néhány fegyver, tőrök, mezőgazdasági eszközök, méregminták sorakoznak. Ezek mindegyikét éppúgy emberölésre használta vala­ki, mint a pompás szarvas- agancs-nyelű vadászkést, mellyel egy elkeseredett vő szegezte az ajtóhoz anyósát. Hengeralakú üvegedé­nyek öngyilkosok és megöl­tek nyakának egy-egy szel­vényét tartalmazzák. A testrészen jól láthatók a zsineg, a lánc okozta baráz­dák. Ez utóbbiak már gyil­kosság leleplezésére is szol­gáltak: a tettes vékony zsi­nórral fojtotta meg áldoza­tát, s vastagabb kötéllel függesztette a holttestet a gerendára — hogy ezzel ön- gyilkosság látszatát keltse. Bőséges anyagon tanul­mányozható, milyen sérülé­seket okoznak a közlekedé­si balesetek. A gyűjtemény annak a jászberényi trakto­rosnak néhány összeron­csolt testrészét is őrzi, ki ittasan ült vontatójára, s kinek belsőrészeit a szó szoros értelemben kiprésel­te a gép a testüregekből. Elriasztó, egyben figyelmez­tető látvány a bőr alól arasznyira kibukkant, tö­rött sípcsont. Autóbaleset következménye. Közlekedési múzeumba illő vitorláshajó modell áll az egyik szerkény tetején; Ha nem kalauzunk állítaná, nem is hinnénk, hogy elme­beteg alkotása. Azoktól származik számos, ugyanitt kiállított kép is, melyek mindegyike különb a sza­badon járó giccspiktorok mázolmányainál... Megta­lálható a gyűjteményben a ki tudja, hányadszor „felta­lált” örökmozgó gép, kör- négyszögesitő készülék Mellette barátságosan mo­solyog egy játékoroszlán. Bőrének minden négyzet­centiméterén betű. összeol­vasva: szerelmes ievél. Fantasztikus víziónak hat az egyik üveg tartalma. A gége és légcső egy része, belőle halfarok kandikál ki. — A felelőtlenség szomo­rú bizopyítéka .— ered meg előtte hdllgatag, bár készsé­ges vezetőnk szava. — Ittas kompánia valamelyik tag­ja fogadásból le akarta nyelni egészben ezt a lás halat, mely azonban meg­akadt a gégében. A társa­ság kórházról kórházra vit­te a balul járt cimborát, de hiába kért segítséget. A sze­rencsétlen ember megful­ladt, pedig a halat bárki, puszta kézzel is eltávolít- hatta volna a torkából. Saj­nos, gyakori, hogy egyik ember semmire sem becsüli a másik életét... Dr. Kelemen Endre fő­orvos megerősíti ezt a véle­ményt. — Társadalmunk fejlődé­sének köszönhetően ma már nagyon ritka az anyagi előny reményében elköve­tett emberölés — szól. — Annál gyakrabban követel emberéletet a szerelem- féltés, a bosszú, a hirtelen támadt indulat Azzal, hogy az Igazságügy­minisztérium lehetővé tette e gyűjtemény létesítését, ál­lamunk az emberélet vé­delmét kívánta erősíteni. Gondolom, nyilvánvaló, hogy ezzel a célkitűzéssel csak a bűnözők nem érte­nek egyet; azok, akiknek leleplezését a látottak elő­segíthetik. Érezhető, hogy az orszá­goshírű szakembernek sze­rénysége miatt nehéz az ál­tala alapított gyű j temény látogatottságáról beszélnie. Egy-egy elejtett szavából azonban kiderül, mennyien keresik fel a gyűjteményt — orvosok, bírák, nyomo­zók, ügyvédek, népi ülnö­kök, önkéntes rendőrök. A látogatás — csekély kivé­tellel — csoportos. S ez ter­mészetes, hiszen a gyűjte­mény anyaga nem gyer­mekszemeknek való; de nem is azért gyűjtötték össze, hogy általa valaki szenzációéhségét kielégítse. — Ügy véljük, az élet és testi épség ellen elkövetett bűncselekmények tettesei számára is tanulságos vol­na egy látogatás a gyűjte­ményben. Megoldható len­ne ez? — kérdjük. — Arra gondol úgy-e, hogy szurkálókat. vereke­dőket lehetne végigvezet­nünk a szekrények között? Magam is azt hiszem, hogy az itt bemutatottak látvá­nya a jövőben Jökakaí visszatartana attól, hogy embertársukra öklöt, vagy éppen kést emeljenek. S másokat attól is, hogy tet­tük következményeitől tart­va elmebetegséget színlelje­nek ... — ... felszabadulás előtti mintára... — ... mely szerint a lo­páson rajtacsípett gazdag kleptomániás volt, a sze­gény pedig tolvaj. Az id in- gyógyászat immár oly fej­lett, hogy a színlelés telje­sen kárbaveszett fáradság a bűnöző részéről; legalább annyira, mint a nyomok eltüntetésére irányuló pró­bálkozás. Alkalomadtán, ha a Néplap ölve.óit érdekli, erről is szívesen monduk néhány szót — ígérte dr. Kelemen Endre főorvos. — borváró — Televízióállomás a mőszigeíen Egy holland cég az or­szág területi vizein kívül szigetet épít a célból, hogy arról televíziós reklámadá­sokat közvetítsen a száraz­földre. , A hágai Zwolsman Beru­házási Tröszt már megren­delte az „acé'szi retet”, amelyet körülijeiül március közepén vontatnak majd a kijelölt helyre, lehorgo­nyozzák, és üzembe állítják a televíziós adóberendezé­seket. A hajószerű, mint­egy 180 tonnás építmény emeletes lesz, felső fedél­zetén helikopterek szállhat­nak le, illetve indulhatnak útnak a szárazföld felé

Next

/
Oldalképek
Tartalom