Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-26 / 21. szám

Világ proletárjai egyesüljetek / SZOLNOK M E6YE I | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É5 A MEGYEI TANÁr* « XV. évfolyam, 21. szám. Ára 80 fillér 1964, január 26., vasárnap. Százharminchat milliós beruházás a megye állami gazdaságaiban Tervesik as alesisxigeti »tojásgyáratu — Alapossák a iűdtelepet Tiszasülyön — Harminehétmilliós nyereségterv Szolnok megye tizenhá­rom állami gazdasága száz­ezer hold földön gazdál­kodik. Az idén harminchét millió forintos nyereségter­vet kapott a tizenhárom gazdaság, s ezt megvalósí­tani kötelességüknek tart­ják és megvalósíthatónak Is. Korábban ugyanis irreá­lis terveket, adtak a gazda­sagoknak, amelyeknek vaio- raváltása már a tervezés pillanatában lehetetlennek látszott, s így nem is bizo­nyult mozgósítónak. Példa erre: tavaly 69 milliós nye­reséget irányoztak elő a megye állami gazdaságai­nak, s ténylegesen 25 mil­lió körül értek el. Az idei alacsonyabb teA azonban nem azt jelenti, hogy a termelés is csök­kenne vele. — Erre újfent számpéldák sokasága hoz­ható bizonyítékul. Többek között: amíg 1962-ben az egy főre eső teljes terme­lési érték 37 ezer forint volt, most 49 ezer forint lesz. Száz forint munkabér­re számítva 217 forintot termeltek az állami gazda­sági dolgozók 1962-ben és 322 forintot termelnek 1964- ben. És ugyanakkora föld­területen két évvel ezelőtt 438 millió forint volt az össztermelési érték, most 663 millió a tervezett. S még egy lényeges mutató: 1962-ben egy hold összter­melési hozam 100 ezer hold átlagában 10 ezer forint, most 12 ezer lett. Az állami gazdaságok évi tervei tehát jók és megvalósíthatók. Megvaló­sítható az, hogy 55 ezer mázsa sertést ad­janak 1964-ben az állam­nak, hozzá még 35 ezer mázsa hízómarhát, 8700 mázsa ba­romfit. 20 millió liter te­jet, 4 millió tojást, 2000 mázsa gyapjút, 6700 mázsa halat. Azzal együtt, hogy szépen növekszik a jószág­állományuk 1964-ben. Hi­szen csak a tehénállomány ereznégyszázzal gyarapodik év végére. A megnövekedett terme­lés céljait és a gyarapodó állatállomány elhelyezését szolgálja az állami gazda­ságod beruházási program­ja. Ebben az esztendőben 136 millió forintot költenek a termelés bővítésére Szol­nok megye állami gazda­ságai. A nagy summából 82 m>lHó forintot fordíta­nak építkezésekre. Ebbő’ Mezőtúron 200 vago- nos Csorbán. Surjánban és Tiszasülyön 100—300 vago- nos raktár épül. Ebből a pénzből valósul meg 420 vagonos kukoricagórék lé­tesítése. Év végére 1600 tehén elhelyezésére húznak fel istállókat. A Jászsági Állami Gazdaságban 12 millió forintból 325 férős komplett szarvasmarha te- nyésztelepet hoznak létre. Ebben benne foglaltatnak az istállók, a gépek, a tej­házak, utak, kutak és az ott dolgozók szociális ellát­mányai. Hasonló tehenész­telepet alakítanak ki a Karcagi Állami Gazdaság­ban 18 millió forintból és Tiszasülyön 22 millió fo­rintból. Szép tervek, s a pénz Is megvan rá, csak az nincs, aki fel­építse. Az állami építőipari válla­lat állami gazdasági épít­kezésekre nem kapott kije­lölést. Ilyenformán a ma­gas építkezésekre szánt 62 millió forintból 50 millió értékűt házi brigádjaikkal kell építeniük az állami gazdaságoknak. De tovább a tervek. A program szerint 4200 ser­tésférőhellyel gyarapszanak az állami gazdaságok, kö­zöttük a héki, a nagykun­sági, a jászsági és a tisza- sülyi. Ebben az évben kez­dik meg a következő esz­tendőkben egyre terbélyese- dő „libáztatás” alapozását. E célból a tiszasülyi és a Kunszentmártoni Állami Gazdaságban egyenként 2— 2 ezres törzsliba telepet állítanak be, ame­lyek majd ellátják tojással a társasgazdaságokat. Már tervezik a tojás gyárakat. Három elképesztő nagysá­gú tojásgyár létesül a kö­zeli években a megyében Mégpedig a Héki Állami Gazdaságban, a jászságiban és a középtiszaiban. A to­jásgyárak egyenként negy­venezer tojótyúkot tarta­nak, évente ugyancsak egyen­ként 8 millió tojást ad­nak le. Ilyenformán csak a három tojásgyárból a 120 ezer tyúk után majd 24 millió tojást szállítanak. Vagyis az állami gazdaságok je­lenlegi termelésének a hat­szorosát. Igaz, hogy egy- egy ilyen tojásgyár tervé­nek valóraváltása is 35 mil­lió forintba kerül. Húszmillió forintot, fordí­tanak az idén az állami mezőgazdasági üzemek az öntözőtelepek bővítésére, korszerűsítésére és új tele­pek létesítésére. A Csorbái Állami Gazdaságban befe­jezik a 600 holdas, öntözőte­lep építését, a Surjáni. Álla­mi Gazdaság 400 holdas új telepén pedig már gyümöl­csöst is öntöznek az idén. Megyeszerte az állami gazdaságok öntözésre be­rendezett területe négyezer holddal gyarapszik az idén. A talajjavításra , tízmillió forintot költenek, s ebből 2500 hold digózásra telik. A Szolnoki Állami Gaz­daságban hárommillió fo­rintból készül el a palánta­nevelő telep négyezer me- legágyi ablakkerettel, s az teljesen ellátja az üzem 200 holdas kertészetét, amely Szolnok város zöldség el­látására hívatott. Gépekre 40 millió forintot biztosítanak. Ebből 16 D-4K traktort. 10 kukoricaszárí­tót, 15 silókombájnt, 65 Su- per-Zetort, 115 pótkocsit, 32 szervestrágyaszórót, 20 hi­deglevegős szénaszárítót, 14 gabonakombájnt vásárol­hatnak az állami gazdasá­gok. Ezenkívül még egyéb munkagépeket, többek kö­zött igen sok ekét kapnak. Az állami gazdasági dol­gozók ellátására, kommu­nális körülményeik javítá­sára már épül Szolnokon, a Szabadság utca és a Ság- vári út sarkán a tízlakásos lakóépület. A Nagykunsági Állami Gazdaságban háromszáz személyes üzemi étkezdét létesítenek az idén. A Héki Állami Gazdaság­ban pedig befejezik a fejó- gépészszakiskola építését, amelybe az ország minden részéből jöhetnek a tanulni vágyó fiatalok. A nagy tervekből termé­szetesen csak akkor lehet valóság, ha azt az állami gazdaságok minden dolgo­zója ismeri, magáénak érzi és munkálkodik érte. Ezért már most megkezdődnek a lervismertetó megbeszélé­sek, gazdaságokra, munka­helyekre, emberekre bont­ják fel a terveket, hogy év végén együntetűen vallhas­sák, a megvalósult tervek­ben mihdemkftiek része van. B. I,. Hta: A jólét sakkban tart Taggyűlés utáni beszélgetés Az orvos tanácsolja Megkerülte a lényeget Parttalan realizmus Havasi táj emberekkel Jász-kun Kakas J _______A m • Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 13. paragrafusa (3) bekezdése alapján az országgyűlést 1964. január hó 30-án (csütörtök) délelőtt 11 órára ösz- sz ehívta. 647 általános iskolai, 282 új középiskolai tanterem Jelentős fejlesztések a művelődésügy idei terveiben * A Művelődésügyi Minisz­térium tervei szerint ebben az évben jelentős összege­ket költenek az óvodai, ál­talános, és középiskolai há­lózat fejlesztésére, az okta­tó-nevelő munka színvona­lának emelésére. Tovább növelik az óvo­dai helyek számát. Az épít­kezések eredményeként — újabb ötezernégyszéz apró­ság kap majd helyet ezek­ben a mind népszerűbb in­tézményekben. Az esztendő végén már 194 000 lesz az óvodák mindennapos yen- dégeinek száma'. HAVAS TÁJ EMBEREKKEL — Riport a 8. oldalon Gyarapodnak az iskolák is. Az idén, bár a szakta­nárhiány és néhány más tényező még mindig gondot okoz, az újabb beruházá­sokkal — a tervek szerint — elérik, hogy az általános iskolák felső tagozatai ta­nulóinak 90 százaléka részt vehet a szakrendszerű ok­tatásban. Növekszik a gya­korlati képzés hatósugara; az 1964—1965-ös tanévben — előreláthatólag — már mintegy 600 000 felsőtago­zatos általános iskolás csi­szolhatja így kézügyessé­gét, s készülhet a pályává-, lasztásra. Az idén 647 általános is­kolai tanterem építésének befejezése és 34P munkála­tainak megkezdése szerepel a programban. Ezzel elérik, hogy jóllehet valamelyest emelkedik a tanulócsopor­tok száma, a váltakozó ta­nítás aránya nem romlik, hanem megmarad aZ 1963- as színvonalon. A követke­ző tanévben 300 újabb cso­portról ezzel együtt össze­sen 176 000 általános isko­lásról gondoskodnak majd a napközikben. A dolgozók általános is­kolái az 1964/1965-ös tanév­ben — az idei fejlesztés hatására — az eddiginél 10 000-ret több, összesen 125 000 hallgatót fogadhat­nak. A gyermekvédelmi és gyógypedagógiai intézmé­nyeket 60 millió forint ér­tékű beruházásokkal fej­lesztik. A Művelődésügyi Minisz­térium középiskoláiban — 165 000-ről 188 000-re, or­szágosan pedig a jelenlegi 210 000-ről 236 Q00-re emel­kedik a tanulók száma. Az idén 282 új tanteremmel bővül a középiskolák háló­zata, 284 építését pedig megkezdik. A jelenlegi zsú­foltságot azonban továbbra is csak a kabinetrendszerű oktatással és különböző más szervezési megoldások­kal tudják valamelyest csökkenteni. A Művelődés- ügyi Minisztériumhoz tarto­zó dolgozók középiskoláiba az új tanévben a jelenlegi­nél 18 000-rel több hallga­tót várnak. A felsőoktatási intézmé­nyekben tovább növelik az oktatók számát, s ezzel jobb feltételeket biztosíta­nak a hallgatók magasabb színvonalú képzéséhez. A felsőoktatási intézmények megkezdett beruházásainak folytatására, illetve újabb fejlesztésekre ‘ körülbelül 300 millió forintot szánnak az idén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom