Szolnok Megyei Néplap, 1964. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-24 / 19. szám

£ SZOLNOK MBGTM &£&**&* Egység a békéért — szocialista usért Túlzás nélkül állítható, hogy a most befejeződött szovjet—kubai tárgyalások a nemzetközi politika fon­tos eseménye volt Hruscsov és Castro találkozója teljes egészében az emberiség békéjét szolgálta. Elsősor­ban is mindenekelőtt olyan kérdések szerepeltek a megbeszélések napirendjén, — amelyek — amint ezt a kiadott közös nyilatkozat félreérthetetlenül és meg­győzően dokumentálja — egy kis ország, Kuba né­pének boldogulását szol­gálja. A Moszkvában aláírt hosszúlejáratú kereskedel­mi egyezmény olyan elő­nyöket biztosít Kubának, amelyet egy kis ország csak a szocializmus és béke nagy világhatalmától, a Szovjetuniótól kaphatott meg ilyen mértékű teljes­ségben. A kereskedelmi egyezmény részletei isme­retesek. A lényege az, hogy a kubai gazdasági élet a szerződés következménye­ként tovább szilárdul és elősegíti a nyugati félteke e kis országában a szocia­lizmus sikeres további épí­tését. De a Szovejtunió nem­csak azzal segfti Kubát, hogy egy mindkét fél szá­mára előnyös szerződés ál­tal gazdasági támogatást nyújt. Castro meleg sza­vakkal nyugtázta azt a fel­mérhetetlen jelentőségű po­litikai segítséget is. ame­lyet a Szovjetunió juttat Kubának — a kubai sza­badság, függetlenség és bé­kés szocialista fejlődés szolgálatában. Kuba néne érzi. gyakor­lati tetteken méri le annak a ténvnek ereiét, hogy a szocializmus országainak és ezen belül elsősorban a Szovjetuniónak sokoldalú testvéri támogatása való­ban a békét szolgálta. És nemcsak a kis szigetország, laanem az egész emberiség békéjét is — hiszen a bé­ke egy és oszthatatlan. Hruscsov az egész szov­jet nép, sőt közvetve az egész szocialista tábor ne­vében biztosította Kuba népét arról, hogy az impe­rialista mesterkedésekkel, szándékokkal, sőt tervek­kel szemben — számíthat a békeerők támogatására. A Szovjetunió érvényben levőnek tekinti az Egyesült Államok ama ígéretét, hogy Kuba önállóságát, fennálló társadalmi rendszerét és békés építőmunkáját tisz­teletben tartja, és nem nyújt segédkezet semmi­féle agressziónak, amely ezt tönkre akarná tenni — igen nagy azonban a je­lentősége annak a szellem­nek is. amely a moszkvai tanácskozások végeredmé­nyét a testvérpártok viszo­nyát illetően jellemezte. Az erre vonatkozó megállapo­dások a telies politikai egység jegyében jöttek lét­re. Castro és társai a ve­zetésben határozottan és félreérthetetlenül állást- foglaltak a nemzetközi kommunista-mozgalom egyetlen lehetséges, közös irányelve mellett. Arról az irányelvről van szó. ame­lyet a marxista—leninista pártok óriási többsége he­lyesel, s amely egyedül alkalmas — minden más kisebbségi elképzeléssel szem bei. — a szocializmus építésére, a kommunizmus megvalósítására és a világ­béke megőrzésére. Ez a teljes egység olyan tény. amely örömmel tölti el az igazi marxista—le­ninista pártok minden­egyes tagiát és alkalmas arra. hogy a közös nagy célok megvalósítására szol­gáló erőfeszítések új len­dületet nver'enek. Kub^ nincs egvedfil. S szükség esetén minden egyéb se­gítséget is meffkap nemzeti létének biztosítására. Saint Nazaire-ben harmincezer ember tüntetett a munkanélküliség ellen Á nyugatfranciaországi Saint Nazaire kikötőváros­ban szerdán hatalmas tün­tetés zajlott le. Harminc­ezer főnyi tömeg tiltakozott * hajógyári és vasipari munkások elbocsátása ellen. A városban délután minde­nütt leállt a munka, ä ke­reskedők is bezárták üzle­teiket és az iskolákban szünetelt a tanítás. A tün­tetéshez a környékbeli pa­rasztok is csatlakoztak. Az alacsony felvásárlási árak miatt elégedetlen kisterme­lők előre hozták másnapra tervezett tiltakozógyűlésü­ket, hogy a munkásokkal együtt tüntessenek. A 40 000 lakosú Saint Nazaire legnagyobb ipari létesítménye a hajógyár, amely egy sor vasipari üze­met foglalkoztat. A hajó­gyártás jövedelmezősége az utóbbi években csökkent. A vállalat tulajdonosai nagy­arányú leépítésre készül­nek. Az elmúlt hetekben közéi 700 munkás kapott felmondólevelet és további ezreket fenyeget az elbo­csátás veszélye. A munkanélküliség elleni mozgalombán az egész kör­nyék lakossága szolidáris a hajógyári és vasipari mun­kásokkal. (MTI) Calcuttában ismét minden csendes Oj Delhi (MTI). Calcuttában, Nyugat-Ben- gália fővárosában a vallási okokból kitört múltheti vé­res zavargások után ismét visszatért az élet rendes medrébe. Hivatalos adatok szerint a hinduk és muzul­mánok közti összecsapások során 160 ember vesztette életét és ezernél több meg­sebesült. A felizgatott tö­megek sok házat is lerom­boltak, vagy felgyújtottak, s becslések szerint ennek következtében mintegy 8 ezer ember vált hajlékta­lanná. A nyugat-bengáliai kor­mány úgy döntött, hogy Calcutta több városrészé­ben feloldja a kijárási ti­lalmat, vagy pedig jelentős mértékben csökkenti annak időtartamát. Az indiai köz­ponti kormány azonban egyelőre készültségben tart­ja Calcuttába küldött kato­nai egységeit, minthogy tart attól, hogy a felszított val­lási ellentétek bármely pil­lanatban ismét lángra lob­banhatnak. Folytatja munkáját a genfi értekezlet Genf (MTI). Csütörtökön 10.30 órakor Ladislav Simovic Csehszlo­vák külügyminiszterhelyet- tes elnökletével megkezdte munkáját a genfi leszerelé­si értekezlet ötödik üléssza­ka. A csütörtöki ülésen Csehszlovákia, Kanada és Lengyelország küldötte szó­lalt fel. Még "M a helyzet Panamában SsgnyíR a Kyngatenrópai Unió külügyminiszteri értekezlete Csütörtökön délelőtt a londoni Lancaster House- ban Butler angol külügy­miniszter elnökletével meg­kezdődött a Nyugat-Euró­pai Unió külügyminiszteri értkezletének kétnapos ta­nácskozása. Ezt a társulást — a NATO előfutárát — London hívta életre 1948- ban Nagy-Britannia nyu- gateurópai vezetőszerepé­nek biztosítására. Megnyitó beszédében But­ler hangoztatta, hogy Nagy- Britannia változatlanul a „külvilág felé tekintő euró­pai egység” megteremtésén fáradozik és ellenzi a „gaz­dasági és politikai bezárkó­zás” politikáját. Kifejtette, hogy kormánya továbbra is fejleszteni kívánja kapcso­latait a „hatokkal” és cél­zott rá, hogy megfelelő bá­torítás esetén Nagy-Britan- nia hajlandó újabb kísérle­tet tenni a közös piachoz való csatlakozásra. Szuper ál a Reaiiay—2 A floridai Cape Kennedy űrkísérleti központból szer­dán felbocsátott Reaiiay—2. hírközlési műholddal sike­resen hajtották végre az el­ső hírközlés-próbasorozatot. A műhold segítségével az interkontinentális hangpró­bát New Yersey és Nyugat- Németország egy-egy állo­mása között hajtották vég­re. <AP). IV filmfesztivál Monte-Carlóban megnyílt a televízió filmek IV. nem- zeközi fesztiválja. Maja Pli- szeckaja, a Moszkvai Nagy Színház Franciaországban vendégszereplő prímaballe­rinája is részt vett az ün­nepi megnyitáson. Mintegy húsz ország hatvan televí­zió filmjét mutatják be a fesztiválon. A nyugatnémet televíziónak a lengedei bá­nyászok megmentéséről ké­szült riportfilmjével kezd­ték meg a vetítéssorozatot Panama City (MTI). Hír- ügynökségi jelentések sze­rint Panamában a helyzet változatlanul feszült. A csatomaövezet amerikai ha­tóságai és az ország lakos­sága ellenségesen áll egy­mással szemközt, s a „lán­got bármely szikra ismét fellobbanthatj a”. Szerdán Washingtonbar csaknem egész nap tárgyalt az úgynevezett Amerikakö- eí Békéltető Bizottság, hogy valamiképpen közelebb hoz­va egymáshoz a panamai kormány és az Amerikai Egyesült Államok kormá­nyának álláspontját. Mi­guel Moreno, az Amerikai Államok Szervezetének új panamai nagykövete a bé­kéltető bizottság ülésén vi­szont leszögezte, Panama csak akkor rendezi kapcso­latait az Egyesült Államok­kal. ha Washington ünne­pélyes ígéretet tesz arra, íiogy felülvizsgálja a Pana­ma-csatorna szerződést Enélkül — mondotta — nem lehet szó a két ország diplomáciai kapcsolatainak újrafelvételéről. Moreno a TASZSZ tudó­sítójának adott nyilatkoza­tában hangsúlyozta, a ma­ga részéről mindent meg­tesz, hogy igazságot szerez­zen Panama ügyének. Fel­hatalmaztak, hogy minden eszközzel arra törekedjek, hogy az Egyesült Államokat megbélyegezzék az ellenünk elkövetett agresszió miatt. Ha nem sikerül biztosítani a latinamerikai kormányok többségének támogatását — habár tudjuk, hogy a latin­amerikai népek velünk tar­tanak — akkor fenntartjuk magunknak azt a jogot, hogy a kérdést a Biztonsági Tanács elé terjesszük, vagy az ENSZ-közgyűlés rendkí­vüli ülésszakának azonnali összehívását kérjük — fe­jezte be a TASZSZ-nak adott nyilatkozatát More­no. (MTI) Ä francia pénzügy­miniszter Moszkvában Moszkva, (TASZSZ) Patolicsev szovjet külke­reskedelmi miniszter meg­hívására ma délután Moszkvába érkezett Valery Giscard D’Estaing francia pénzügyminiszter. A Szovjetunió és Fran­ciaország gazdasági kap- csalatait hosszúlejáratú ke­reskedelmi egyezmény sza­bályozza, amelynek 1966-ig való meghosszabbításáról a múlt évben írtak alá jegy­zőkönyvet. Patolicsev szovjet külke­reskedelmi miniszter meg­hívását 1963 augusztusában adta át Giscard D.Estaing- nek a párizsi szovjet nagy­követ. Ez év január 3-án közölték, hogy a francia miniszter még a hónap fo­lyamán ellátogat Moszkvá­ba. Ez egyhetes látogatás programjában gazdasági tárgyalásokon kívül vadá­szat, városnézés, valamint különböző látogatások sze­repelnek. Giscard D’Esíaing moszk­vai idő szerint 15 00 óra­kor az Air France menet- rendszerű gépével «kezeit Moszkvába. Két ni agya* származású álszerzetes Bosnyák János & Varga Miklós 1956-ban illegálisan elhagyták Magyarországot és Franciaországban vélték felfedezni a „szabad vilá­got”. Egy ideig különböző segélyekből, később lopá­sokból, csalásból igyekeztek munka néL öl megélni. Emiatt Franciaországban, Belgiumban m megismer­kedtek a börtönökkel es mindkét országból kiutasí­tották őket. Bosnyák és Varga erre szerzetesi ruhát szerzett. Ni- .3 környékén az egyházi iskolák javára gyűjtögettek. A csendőrök­nek azonban feltűnt a bi.st- rókban ólé'kodó két „szer­zetes” világias modora. Varga és Bosnyák hamaro­san ismét fogdában találták magukat. Más ruhájuk nem lévén, szerzetesi csuklyában várják további sorsukat — (MTI) perc külpolitika Gyors órák Zanzibárban Alig egy hete, hogy Zanzibárban, az Afrika keleti partjai mentén fekvő szigeten kirobbant egy valóságos „villámforradalom”. Egy hónappal azután, hogy az angol királynő elegáns férje, Fülöp herceg átadta a szultán­nak a névleges függetlenséget és az államügyek intézé­sét — az elnyomott tömegek rohama elsodorta a szul­tánt és a névleges függetlenség helyett felvonta az igazi függetlenség zászlaját. Ennek az egyetlen hétnek a története arról tanús­kodik, hogy Zanzibárban gyorsan járnak a forradalmi órák. Egy hét kellett ahhoz, hogy a tényleges politikai függetlenség kivívásától a zanzibári forradalom eljus­son a politikai függetlenségnek igazi tartalmat adó első gazdasági lépéshez. A londoni és washingtoni nyugta­lanság még el sem ült a váratlan politikai szakítás miatt — amikor Zanzibárban kibontakozott egy hatalmas és gygrs irambán terjedő földreform-mozgalom. A sziget évszázadok óta megkövesedett feudális földbirtok-rend­szerének bilincsei szétpattannak: hét nappal a forrada­lom után minden faluban megalakultak a földosztó tanácsok, s a hatalmas földbirtokok éhbérért dolgozó munkásai „második forradalomra” készülnek. A jelek azt mutatják, hogy a földreform-mozgalom módszereit tekintve közel áll majd az algériaihoz: valószínűleg nem a földek szétaprózására, hanem szövetkezeti igazgatá­sára kerül sor. Jellegzetes, hogy a zanzibári mezőgazda- sági miniszter hivatalos nyilatkozatban szögezte le: „A szocialista utat választjuk, ezért a földreform halaszt­hatatlan és elkerülhetetlen”. Zanzibár sziget — de csak földrajzilag! Afrika keleti partvidéke, az ott húzódó hajdani angol gyarmat- birtokok, Kenya és Tanganyika közelében politikai fej­lődésének hatását nem szigeteli el a tengerszoros. Ha az események folytatása tovább tart, rövidesen olyan függetlenségi-forradalmi góc alakul a feketg földrész keleti partjai mentén, amelynek hatása kisugárzik egész Afrikára. Számadás * jásztelken Jásztelek ma nagyon jel­lemző darabkája a sok ösz- szetevőből álló szocialista társadalomnak. Jelzője jó­létével, mélységes humani­tásával, valósan szép gond­jaival, embereivel, számai­val, sikereivel és botlásai-' vaL De erre nem a szavakf hanem a bizonyítékok a meggyőzőbb érvek. Mindjárt az, hogy egy munkaegységre 46 forintot osztottak az idén Jásztel­ken. Egy emberre ebből húszezer forint jut eszten­dei átlagot számítva. Eb­ben aztán van nyolcvan- ezer forintos is, mint a ker­tészeké és van ezernyolc­száz forintos is, mint Csi­kós Gyulánéé. Mindez asze­rint, hogy valaki 710 mun­kaegységet gyűjtött-e az esztendőben, ahogy Bollók Ferenc és felesége, vagy csak harminckilencet, mint a már idézett Csikosné is. Az ember értékmérője és jövedelmének határa egyes- egyedül a munka már Jász­telken. Erről Lázár József elnök azt mondta közgyű­lési előadásában. Az ember értékének mérője — Felejtsük el örökre emberek, ki volt a mizsei cseléd és ki a mihálytelki gazda. A Tolbuchin szövetkeze­tét másfél évtizede a pusz- tamizsei volt cselédek (Koh- ner báró kisemmizettjei) alapozták meg, azok az emberek, akikről a mihály­telki gazdarész azt vallotta: — Mink adunk kenyeret «kik. Aztán a szövetkezet meg­erősödött, jól fizetővé lett, beléptek a gazdák is. — Most a mi kenyerün­ket eszik már — mondták erre az alapító volt szegé­nyek. Csak lassan tanulják meg és fogják fel tudattal, hogy nincs értelme egymás ilyen­féle méregetésének, mert mindenki a maga kenyerét eszi már Jásztelken. Az igazi közösségi emberrévá- lás folyamatában e2 a dön­tő tényező, amelybe nagyon besegítenek bizonyult a ta­vaszi veszedelem, a Zagy­va jeges árja. Ha nem őr­ködnek egymásért, ha nem védik egymást, az elemi csapás se a volt gazdát, se a volt pusztai szegényembert nem választja szét, hanem együttesen pusztít el min­denüket Lórik János el­nökhelyettes arra emlék­szik vissza: —- Bejöttek a tanyasiak is, méltatlankodva. — -Hát bennünket nem is hívtok a falut, meg az istállót vé­deni? Az alkotmány* beliek hitetlen kedése Az árvíz anyagiakban nagy kárt okozott. A szö­vetkezet hatezer holdjából kétezer került víz alá. Száz­ötven hold árpát ki kellett szántani. Ehhez mé,g a Tol­buchinnal egyesült, a volt Alkotmány, amelyet „ki mit tud — lopni” gazdaságnak ismertek. Abban a szövetkezetben hiányzott a munkafegyelem, a kedv, a hit az igazságban és hiányzott legfőbben is a pénz. A tolbuchinosok zúg­tak — tönkre tesszük a jót, ha idejön az Alkotmány. A volt alkotmánybeliek meg nem hitték, hogy vir­radhatnak még rájuk jobb napok is. Egészen a kifize­tés napjáig. Már a zár­számadás előtt valamivel a vezetők kijelentették: leg­alább negyven forintunk meglesz. Erre a volt Al­kotmány szövetkezet népe be az irodába: erre kell előleg, meg arra. Kifizetjük — válaszolta az elnök.. Az­tán egyszerre abbamaradt az előlegkérés. A zárszámadás után meg odajött az elnökhöz Gom­bos András bácsi éjjeliőr, tizennégyezer forinttal a zsebében. — Elnök elvtárs, igyunk áldomást, mert ezt még teg­nap se hittem volna. — Nem? — Nem. Annyiszor be­csaptak az Alkotmányban bennünket. A vízáradás idején össze- kovácsolódott közösség

Next

/
Oldalképek
Tartalom